Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-18 / 31. szám

6 DÉLMAQYARORSZÁQ 1912. szeptember 18. 4 egyik elé öt-hat ló fogva. A kocsison fény­lő cilinder, piros mellényben, megvetett lá­bakkal hajtanak libasorban. Valami marad­ványa ez a százéves ipostakocsinak? Mert a polgárok, bár mai ruha volt rajtok, majd, liogy ócskáknak nem hatottak ebben az elő­rohanó városban. Az eleven automata a Grande-Boulevar­don. Egy hamisítatlan, hosszú skót legény, a maga highlaudex szoknyájával. Először ránk mutatott, bámészkodókra, aztán a mo­zibejárójára, tökéletes | flegmával, pedig me­reven és megindult a mozi felé, mint valami gép és — mentünk utána. A Café de la Paix hangyatömegü publi­kuma, majd, hogy a sétálók tyúkszemére nem tolja a székét. Valóban asszonykiállitás Tizianonál valamivel kisebb festő (és főleg modern) festi ezeket az angyalokat. A taendemes házaspár. Általában rop­pant ki van fejlődve itt Párisban a bieykli ipar. A békés pár, amint elől aférfi, hátul a nő — a családi ügyeket kivitték ezzel a bou­levardokra. A sok mozgalmasság mellett, ez a kicsi, meg se kottyan. Ugy nézem, annak köszönheti részben, Páris nagyságát, mivel itt érdemes hatal­mas embernek lenni. Az ilyesmit csak tisz­tes korra éri el az ember pedig. — Hány au­tót láttam, melyben öreg legénykéknek, — ifjú nőcske volt a párjuk. Ilyenkor esti 10 után, amikor egy kissé szabadabb a levegő, olyanok a boulevardok és az avenuek, mint egy jégpálya: simák és fényesek. Az autók gummija mossa ilyenre. Igazán csodálom, hogy nem töri ki a nyakát az a pár — még megmaradt ló. Láttam egy kis apachevilágot is. Komé­dia. A Chartier Latinban. Két pasi verek­szik. Még a földön is hentergőznek. A har­madik meg ráncigálja őket. Az egyik végre kiszabadítja a torkát és — békitőnek megy. Ismét hempergőzés. Visszajön az elinalt pasi, s most viszont ő a békitő. Mindez finom fran­cia csevegés, sápadt képpel, visszafojtott düh­vel történik. Persze, hogy nevetnek a körül­állók. Cocotteok, japánok, festő, szinész és miegymás. Általában sok szines járkál itt. Legtöbb a japán. Hallatlan udvariasak. Nem elég er­ről olvasni. Három japánnak találkozása na­gyon megkapott. Még ebben a csupa udva­riasság városban is feltűnt volt. Sohasem felejtem el. Kettő együvé tartozott, a harma­dik jött. Rémgyorsan lekapták a kalapjukat. Kezdődött egy adag mosolygás, aztán a ka­lapok többszörös lengetése és valami meg­hatottság-féle, ami direkt leírhatatlan. Igy tartott ez egy percig, hang nélkül. Végre megszólal az egyik; vége az üdvözlésnek. Roppant örülnek egymásnak és — még min­dig nem fognak kezet. Ez is a Chartier Latinban esett. A leg­újabb dal kottájának eladása. A szerző, sok hajú legény, édeskedő hangon énekli, két citerás kiséri. Vagyunk vagy százan publi­kumbeliek, akik körülálljuk őket. Megható ám, amikor előszörre csak zsongva, később mind nagyobb buzgalommal énekeljük mind­annyian a dalt. Hogy egy-kettőre elfogy a kotta, azt elképzelheted. Persze mindig uj pasasok jönnek. Aeroplán Paris fölött! Ott lebegett a háztenger fölött, mint valami dupla szek­rény. Rajta két pasi. Leereszkedett nagyon közel a hatemeletesek tetejéhez, majd ismét fellibbent. És senki sem áll meg erre, itt Párisban csak én, aki még ujjongok és a kalapomat is lengetném, — ha nem kellene szégyenkeznem amiatt, hogy egymagam va­gyok. Mikor már jó egy óráig nézegettem messziről, nekiindultam, hogy egész közelről lássam. Hát meg is láttam — a madzagot. Játékgép volt. Reklámja egy Issy les Mou­lineauxi gyárnak. Biz ők már messzi tarta­nak. Augusztus 15-én, Racine „Phédre"-jének előadása előtt, a Comédie Erangais pénztárá­nál. Pleureusök és munkás sapkák ölelkeztek hosszú sorban egy korláton belül, másfél órával a kezdet előtt. Vagy háromszázan. A kényelmes magyar persze, nem jutott jegyhez. Végre is mit volt mit tenni, elmen­tem a — moziba. ZÁTONY KALMAN. •••iBaaaaaaaBaaaaaBBaaaQBaaaisaaaBaBacsBBsaaaaBBBaBB SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: SZERDA: Szép Heléna, operett. CSÜTÖRTÖK: Az ártatlan Zsuzsi, ope­rett. PÉNTEK: Rablólovag, vígjáték. (Bemu­tató.) SZOMBAT: Rablólovag, vígjáték. VASÁRNAP d. u.: Kis gróf, operett. — ESTE: Rablólovag, vígjáték. HÉTFŐ: Rablólovag, vígjáték. KEDD: Leányvásár, operett. SZERDA: Kis dobos, operett. CSÜTÖRTÖK: Asszony faló, operett. (Be­mutató.) PÉNTEK: Asszonyfaló, operett. SZOMBAT: Rákóczi Ferenc fogsága, dráma. VASÁRNAP: Asszony faló, operett. * Molnár Ferenc uj darabja. Molnár Ferenc befejezte uj darabját, „A farkas"-t, melyet október végén vagy november elején fog bemutatni a Magyar Színház. A szoká­sos olvasópróba helyett az iró uj müvét teg­nap este maga mutatta be a főszereplőknek. Beöthy László igazgató lakásán találkozott „A farkas" első közönségével: Molnár Fe­renc fölolvasta a darabot az igazgató, Rá­kosi Szidi asszony, R. Gombaszögi Frida, Csórtos Gyula, Törzs Jenő és Márkus László előtt, aki a darabot rendezni fogja. „A far­kas" kétfelvonásos, a második, hosszú fölvo­nása három részre oszlik és ilyenformán a darabnak négy képe van. Az első felvonás egy elegáns budapesti vendéglőben játszódik, a második felvonás első és harmadik képe a házaspár lakásán, középső képe pedig egy nagy estélyen. Ez a középső kép Álom, az asszony álma és benne a harmadik — a far­kas — három különböző alakban jelenik meg. * „A cárnő" Berlinben. A jövő hét pén­tekjén szeptember 27-én mutatja he a ber­lini uj Komődienhaus-ban (a volt Neues Ope­rettenheater-ben) Lothar Rudolf igazgató Lengyel Menyhért és Biró Lajos „A cár­nő" cimü darabját. A címszerepet Hartwig Adél fogja játszani. A berlini premiéren csak az egyik szerző, Lengyel Menyhért lesz jelen. * A színházi iroda hirei. A Rablólovag, Biró Lajosnak meg van az a bátorsága, hogy olyan társadalmi korrajzot ad, amely az ele­venbe vág. A Rablólovag miliője a vagyon körül forog. Egy grófi család tülekedése ez azért a hitbizományért, amit a familia feje, a gondolatban már elhantolt hatvan esztendős gróf, kései házasság utján akar kiragadni a kezükből. A jellemek briliáns megrajzolásá­val önt Biró Lajos életet ebbe a történetbe. Maga a darab, amely mint irodalmi mü is elsőrendű, azt akarja demonstrálni, hogy so­sem lehet tudni, hol ér véget az iparlovag becstelennek látszó fölénye s hol kezdődik a becsületes törekvése, amely ugy akarja be­rendezni az életet, ahogy a legkellemesebb. A pénteki bemutatóra nagy ambicióval ké­szül a drámai személyzet. — Az Asszony­faló, Eyslernek, A vándorlegény, a Halhatat­lan lump és még annyi más nagy sikert ara­tott operett szerzőjének legújabb operettje, az Asszony faló, a jövő héten kerül bemutató­ra. A darabtól, amely hatalmas haladás Eys­ler szenzációs sikerekben bővelkedő pályá­ján, sokat vár a szegedi színház, amely sürü próbákkal készül a bemutatóra. * Az isteni színjáték. Csütörtökön eset tudományos előadás lesz az t/rdn/a-szinház­ban. Bemutatóra kerül Az isteni színjáték, melyet Dante után Jesszenszky Sándorné, a minisztersági államtitkár neje ültetett át urá­nia darabbá. A nagyértékü három fölvoná­sos darab iránt óriási az érdeklődés s épen ezért arra kéri a közönséget az igazgatóság, hogy jegyeit lehetőleg előbb szerezze be. A darabot Baróti József, a szegedi szinház tag­ja olvassa föl. • * Halálugrás. A mozidrámák közül leg­nagyobb kelendőségnek örvendenek az artis­ta drámák, melyeket csak horribilis anyagi áldozatok árán tudnak a filmgyárosok elő­állitani. Ezeknek a drámáknak már a miliő­je is olyan, hogy az érdekes cselekménytől eltekintve, pazar és elsőrangú látványt nyúj­tanak. Rendszerint azonban a csodálatos ke­retben izgató cselekmény képezi a dráma magvát. Legutóbb a Halálugrás cimü artista dráma került a mozipiacra és azóta sok vi­lágvárosi mozgófényképszinháznak képezte a sláger számát. A kipróbált, elsőrangú film szerdán érkezik Szegedre és már szerdán este az Uránia és Vass mozgófényképszinházak műsorát teszi változatossá. A dráma cselek­ménye egy cirkuszban játszódik le. Szemünk elé varázsolódik egy hatalmas modern cir­kusz, idegizgató mutatványaival együtt. Majd belátnak a kulisszák mögé, hol egy tragikus szerelem első szálait szövögeti Ámor isten. A szemünk előtt nő a szerelem tragi­kummá. Majd szövetkezik a mozitechnika legcsodálatosabb alkotása a halálugrás, mely reális beállításának a legizgalmasabb látvá­nyok egyik. A főszerepet Lissa Nebuschki játsza, aki az oroszok legnagyobb élő szín­művésznője. A közönség már is nagy érdek­lődéssel várja a darab bemutatását. A halál­ugrás csak két napig marad műsoron, szer­dán és csütörtökön. * Legjobb színházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. 9iai9iasiiaei>B8«H Török-bolgár háború. Üszkübböl jelen­tik: A bolgár határon Kocsána mellett erős bolgár csapatok koncentrálnak. Attól félnek, hogy ezek a csapatok meg fogják támadni a török őrségeket. Ugyanily hirek érkeznek Montenegróból is. A montenegrói kormány behivta az összes tartalékosokat. — Szófiá­ból jelentik: Egy katonai lap azt irja, hogy Ferdinánd királynak vagy meg kell üzennie a háborút, vagy pedig bátrabb embernek kell átadni trónját. A delegációk. Bécsből jelentik nekünk, liogy Dobrnig, az osztrák delegáció elnöke, ma odaérkezett és megkezdte hivatalos teen­dőit. A király szeptember 24-ikén délben a magyar delegációt, egy órakor pedig az osz­trák delegációt fogja fogadni. Az utóbbi ugyanazon a napon délután negyedfél óra­kor tartja első teljes ülését. Az albizottságok elnökei és előadói délelőtt tiz órakor fognak összeülni és az albizottságok még ugyan­azon a napon fogják elnökeiket megválasz­tani. *

Next

/
Thumbnails
Contents