Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-15 / 29. szám

10 DÉLMAG YARORSZÁü 1912. szeptember 15. fogható nincs se az angolok, se a németek, se a franciák közt. Magyarul se tudott ugy irni, senki, — csak én. — Bródy Sándor? Az se tud magyarul. Molnár Feri, meg Bródy Sándor ugyan honnan tudnának magyarul. Hisz egyik se volt Vesz­prémben, Zalában. Én — mindenki tudja — veszprémi fiskus voltam . .. Mikszáth Kálmán ? (— a vajda kicsinylően legyintett kezével —) Mikszáth tót ember volt. Én meg Jókai el­mondtunk neki hatvan anekdotát. Ebből húszat megirt ugy, ahogyan elmondtam, húszat job­ban, húszat rosszabbul. A mi 'anekdotáinkból élt szegény . . . Mondtam is neki: — Hallod-e tót, jó lesz vigyázni azokkal az anekdótákkal. Te a mi adomáinkra szállt legyeket elfogod és — meg is eszed. — Aztán Mikszáth nem is volt igazi iró. Különben mit beszéljek annyit felőle: tót em­ber volt . . . Herczeg Ferencről se valami elismerőleg nyilatkozott: — Azután az a bácskai sváb. Hogy is hívják... Herczeg? Azt se tartom sokra. Az is Jókait akarja utánozni. Mind Jókait akarja utánozni, de nem sikerűi nekik. Még több modern irót is megmart dühös magányában a vajda. — Mikor legyen húsvét? Bernből je­lentik: A szövetségtanács kérdést intézett az európai államokhoz, vájjon hajlandók volná­nak-e résztvenni a húsvéti ünnepnek meghatá­rozott napra való kitűzése céljából összehí­vandó nemzetközi konferencián. A legtöbb állam hozzájárult az eszméhez. Az osztrák és magyar közös kormány kijelentette, hogy nem vesz részt a konferencián. Olaszország, Spanyolország és Oroszország válasza még nem érkezett meg. Németország és Belgium azt felelték, hogy elhatározásukat a Vatikán és Oroszország, illetőleg a római katolikus és a görög ortodox egyház hozzájárulásától te­szik függővé. — Honvédelmi reformok. Egy ujságiró előtt érdekesen nyilatkozott báró Hazai Samu a honvédelmi reformokról. Ezeket mondotta: — Az önkéntesek többé nem szolgálnak második évet. Az egyévi szolgálatra képesitő tanfolyamokat átmenetileg megengedték. Sokat beszélnek arról a rendeletről, amely az önkén­tesek családi, társadalmi életére vonatkozik. Hát kérem, ezt a rendeletet teljesen és alapo­san félreértették. Ennek a rendelkezésnek kizá­rólag az a célja, hogy az érdemesebbeket, a tiszteknek alkalmasabbakat kiválogassák, mert sokkal több az önkéntes, mint amekkora a tiszti szükséglet, a rendeletben semmiféle ten­dencia nincsen, tisztán katonai rendszabály, amely senki személye ellen nem irányul. Ezután a honvédtüzérségről beszélt a miniszter. — összesen tizenhat ezredet álliiunk föl és pedig ugy, hogy évenként kettőt. Igy nyolc év alatt kiépül a honvédtüzérség. Az ezredek fele valószínűleg tábori tüzérezred lesz, a má­sik fele tarackezred. Budapest és Versec kapja a két első ezredet. Budapestnek pesti oldalán, a külső perifériákon helyezzük el a kaszárnyát, Versecen pedig ideiglenesen sátortáborban. Hogy a többi tizennégy ezred mely városokba kerül ? Erről nagyon korai lenne beszélnem. A honvédtüzérség tisztikarát részint a közös had­sereg tüzérségének magyar elemeiből, részint azokból a honvédtisztekből nyerjük, akiket már most kiképeznek e célra a közös hadseregnél.! Lesznek ezután teljesen saját nevelésű honvéd­tüzértisztjeink is, akiknek számára az idén nyilt meg a Ludovikában a három évig tartó tüzér­ségi tanfolyam. A honvédtüzérségnek lesz egy felügyelője, tábornoki rangban, továbbá nyolc dandárparancsnoka és természetesen tizenhat ezredparancsnoka. 1 — Valamit kell mondanom a most sokat vitatott ágyukérdésről. Tessék kérem vigyázni: a bronz és az acél problémája nem a tábori ágyukra, hanem a középkaliberíi ágyukra vo­natkozik. amelyek most mint hadtest-tartalék­ágyuk szerepelnek. A manőveren résztvett Hazai miniszter is és tapasztalatairól rövidesen, katonásan csupán ennyit mondott: — Általában ugy a közös, mint a honvéd­ségi csapatok teljesen megfeleltek a követel­ményeknek. — Harmadosztályú gyorsvonat Szege­den ót. Jelentettük már, hogy államvasu'ak az igazgatósága a tarifaemelésekkel kapcsolat­ban a gyorsvonatokkal harmadosztályú ko­csikat fog járatni. A megállapított vonalak között azonban nem foglal helyet a budapest —temesvár—orsovai reláció, ami arra indí­totta a temesvári kereskedelmi és iparkama­rát, hogy a mulasztásra felhívja a kereske­delmi miniszter figyelmét és a szóban forgó vonalon való vasúti közlekedésre nézve ha­sonló intézkedést kérjen. A kamara felter­jesztése igy szól: A kamarának és a közgazdasági élet többi szervének évek hosszú sora óta hangoz­tatott kívánsága volt, hogy a gyorsvonatok­hoz harmadosztályú kocsik is csatoltassanak. Most arról értesülünk a napilapok híradásai hói, hogy október elsejétől kezdve néhány főbb vonalon bevezetik a harmadosztályú gyorsvonati kocsikat. Azon öt vonal között azonban, melyeken ez az üdvös ujitás életbe lép, hasztalanul keressük a budapest—orso­vai vonalat, mely pedig véleményünk szerint minden szempontból megérdemli, hogy az emiitett reform előnyeiben részesüljön. Az indokok .sorában megemlíthetjük, hogy e vonalon fekszik Délmagyarország kulturális és gazdasági életének két hatalmas közép­pontja: Szeged és Temesvár. Kivüliik itt van még egész sora a fejlődő vidéki gócpontok­nak, mint például Kecskemét, Nagykikinda, Lúgos, Karánsebes, Orsova. Kamaránk szék­helyének, Temesvárnak, különös éredkei is fűződnek ez ujitás beveztéséhez, mert az or­szágban alig van még egy-két olyan vasúti gócpont, ahonnan annyi szárnyvonal indulna szét, mint Temesvárról A körülöttünk fekvő fejlett iparvidék tehát a számos irányban szétágazó mellékvonalak révén olcsóbb gyorsvonati öszeköttetést nyerne a főváros­sal és az ország azon tul fekvő részeivel. E kérelem indokolására még felhozhatjuk azt is, hogy Temesvár személyforgalmából aránytalanul nagyobb rész esik a távolsági forgalomra, mint a többi hasonló városoknál. Ezzel még nem merítettük ki az összes fel­hozható indokokat, de ugy véljük szükségte­len bővebb fejtegetésekbe bocsátkoznunk. Az zal a kérelemmel fordulunk tehát Nagymél­tóságodhoz, kegyeskedjék a felhozott indo­kok jóindulatu mérlegelésével intézkedni, hogy a budapest—orsovai vonal szintén felvé­tessék azok közé a vasúti vonalak közé, ame­lyeken október 1-től kezdve harmadosztályú gyorsvonati kocsik is közlekednek. Nagyon helyes ez a fölirás. És remélni szeretnénk, hogy a szegedi kamara szintén fölír a miniszterhez. — Háziipari tanfolyam. A Délmagyar­országi Magyar Közművelődési Egyesület házi­ipari telepeinek központja Szeged. Tisza Lajos­körut 58. Vezető: Nagy Ida. A központ kebe­lében szervezett háziipari tanfolyamok szeptem­ber 23-án nyílnak meg. A tanfolyamok tárgyai: I. A horgolás különleges fajai. Gyöngyhorgolás tüllre, gombhorgolás. II Női ruhaszabás, var rás és diszités. Mindkét tanfolyamra a beiratási | dij 2 korona, tandíj havonkint 8 korona. Sze­génysorsu tanulók tandijat nem fizetnek, de kötelezettséget vállalnak, hogy kifogástalan kész munkájukat a tanfolyam vezetőségének adják át, méltányos munkadíj ellenében. A horgoló munkához szükséges fonalakat és munkaeszközöket a vezetőségnél lehet besze­rezni. Részletesebb felvilágosítással szívesen szolgál a központi telep vezetője, akinél a tan folyamokra jelentkezni lehet naponkint d. e. 10—12 óra és d. u. 3 4 óra közt. A DMKE. Elnöksége: Dániel Ernő báró, v. b. t. t., elnök. — Pusztító földrengés. A földrengési obszervatórium jelenti: Ma éjfél után 12 óra 34 perctől 1 óra 15 percig erős közeli föld­rengést jeleztek a műszerek. A legnagyobb ki­lengés északdéli irányban száz milliméter, keletnyugati irányban százhuszonnégy milli­méter. A földrengés katasztrofális erejű. — Konstantinápolyból jelentik: Éjjel 1 óra 10 perckor erős detonácio volt hallható. A lakos­ság körében nagy pánik támadt. Valószínű, hogy a detonáció nagy földrengésnek a hir­detője. — A főherceg halászai Frigyes fő­herceg alázatos sztrájkoló apatini halásza nagy dolgokra határozták el magukat. Amint meghallották, hogy fenséges gazdájuk a leg­közelebbi napok egyike ellátogat baranyai birtokára, elhatározták, hogy küldöttségben járulnak szine elé. Maguk akarják a főherceget sanyarú helyzetükről felvilágosítani. Kérni is akarják, hogy a szerződés szigorú és méltány­talan föltételeit enyhítse. A küldöttség vezeté­sére Zsubory József, az apatini keriilet^ország­gyülési képviselője és Vujevich járási főszolga­bíró vállalkozott. — Országos szőlő- bor- és gyümölcs­kiáSlitás Szegeden. A szeptember 22—24-én Szegeden tartandó országos szőlő, bor és gyiimölcskiállitásra még -keddig lehet kiállí­tási tárgyakat bejelenteni. A bejelentést a Ho­moki Szőlősgazdák Országos Egyesülete fo­gadja el (Szeged, Tisza Lajos-körut 69.). A kiállításról ismertetőt mindenkinek díjmente­sen küld a rendező bizottság. A kiállításon 12 díszoklevél, 12 nagy aranyérem, 12 ezüst­érem és 24 bronzérem lesz kiosztva. — Az igazi angol gentleman. Egyik londoni lap irja ezit az érdekes és jellemző történetkét, amelynek színhelye a londoni Oxford Street egyik bar-ja volt; idő: éjfél tájban. Egy gentleman, amint két asztal mel­lett elhaladt, véletlenül földöntötte az egyik borozó vendég pezsgővel teli poharát s az­zal szó nélkül folytatta útját. A pezsgőző vendég nyugodt, csöndes hangon mindössze azt az észrevételt kockáztatta meg, hogy legalább bocsánatot kérhetett volna! A meg­jegyzés -hallatára a gentlema-n visszafordul, oda lép a sértett vend-ég elé és egy csattanós pofont helyez el az arcán. Természetesen lett erre kavarodás a bar-ban: a közönség fe szült figyelemmel leste, hogy a gyorskezü gentleman hogyan fog egy szempillantás alatt kirepülni. Tudni kell ugyanis, hogy a fölpofozott vendég senki más, mint: Harry Lewis, a boxolás középsúlyú világbajnoka. Csodálatosképen, a boxbaj-nok még fülebot­ját sem mozgatta a sértésre, csak -épen át­nyújtotta névjegyét egy groom-nak: — Add át ezt a névjegyet annak az ur­nák. A gentleman rápillant a névjegyre, elol­vassa a nevet, mire elvörösödik a füle hegyé­ig, -majd odalép a sértett félhez, meghajlik és ezeket a szavakat intézi hozzá: — Uram, bocsánatot kérek öntől és ké­rem, tiszteljen meg engem azzal, hogy béke­jobbot fog velem. És a két gentleman a legkorrektebb ud variassággal szorította meg egymás kezét.

Next

/
Thumbnails
Contents