Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)
1912-09-15 / 29. szám
DÉLMAQVARORSZÁQ 1912. szeptember 15. A szegedi tőzsdebiróság. Négy év előtt a Szegedi Lloyd társulat áru és értékcsarnokot létesített, nagy körültekintéssel és még nagyobb buzgósággal megalkotta ennek szabályzatait s megállapította a szokványokat a helyi viszonyoknak megMelőleg. , Soknak várakozását nem elégítette ki az áru- és értékcsarnok eddigi működése, mert benne a forgalmas élet jeleivel nem találkoztak. De megfeledkeztek az illetőik arról, hogy a vidéken hasonló intézményeknek sok-sok nehézséggel kell megküzdeniük és figyelmen Ikivül hagyják azt, hogy tulajdonképpen 'a tőzsdebiróság igénybevételében, gyarkoriati ténykedésében <és működése eredményes kihatásaiban rejlik a tőzsdéknek egyik különös fontossága. Eddig is megvolt a mi tőzsdebiróságunlk, azonban korlátolt hatáskörrel birt, a mennyiben döntései törvényileg nem nyertek oly védelmet, hogy azok erejüknél fogva végrehajthatók lettek volna. Ugyanez az eset áll fenn az utóbbi időkben létesített többi vidéki tőzsdéknél is. A magas kormány egy felmerült konkrét esetben elismerte a Szegedi Lloyd társulat választott bíróságának illetékességét és már ez a tény azt a meggyőződést érlelte meg ennünk, hogy tőzsdebiróságu'nk a kivánt értelemben már a közel jövőben szankszion áltatni fog. Örömünkre szolgál, hogy e reményünk valóra vált, mert a kereskedelemügyi miniszter egy, a napokban hozzánk érkezett leiratában e szándókát közli velünk a következőkben: Szegedi Lloyd társulatnak, Szeged. Értesítem a társulatot, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. t.-c. életbeléptetéséről alkotott 1912. évi LIV. t.-c. egyes rendelkezései s igy annak 25. §-a meiy szerint az igazságügyi és a kereskedielmügyi miniszter megengedhetik, hogy olyan tőzsde vagy termény és gabonacsarnok is állithasson fel külön biróságot (u. n. tőzsdébiróságot), amely ily bíróság fölállítására most hatályos jogszabályaink értelmében nem jogosult — az igazságügyminiszter ur által ugyanezen törvénycikk 108. §-ában nyert fölhatalmazás alapján az egész törvény életbeléptetését megelőzőleg •előreláthatólag már 1913. évi január hó 1-én életbe fog léptetni. Amennyiben tehát ezen törvény idézett §-ában említett külön biróság fölállítását a saját kebelében kívánatosnak és szükségesnek vélné, ugy ezen biróság eljárási és ügyviteli Iszabályainak tervezetét sürgősen készítse el s azt hozzám megfelelő számú példányban minél előbb terjessze fel. Megjegyzem azonban, hogy az 1912. évi LIV. t.-c. 24. §-ának rendelkezéséhez kénest a szóban levő külön bíróságok eljárására a törvényhozás további rendelkezéséig az 1881. évi LIV. t.-c. 94— 99. §-ai irányadók, minélfogva az esetleges alkotandó eljárási és ügyviteli szabályoknak ezekhez kell niok. Budapest, 1912. szeptember hó 5. A miniszter helyett: Kálmán, s. k. államtitkár. íme egy jelentés mozzanat előtt áll a szegedi áru és értékcsarnok. A kívánt tőzsdebírósági eljárási és ügyviteli szabályok kidolgozásához mielőbb hozzálátunk és reméljük, hogy sikerülni fog az áru- és értékcsarnok ügyét jóval előbbre vinni. VERMES ZSIGMOND. alkalmazkod- ! A BÜDÖS SZEKÉR 1 ÉS EGYÉB HADGYAKORLAT! A sándorfalvai erdő titka. (Saját tudósítónktól.) A tegnapi kettős szerelmi dráma, amelynek első felvonása a sándorfalvai erdőben, a második felvonás pedig a városi gőzfürdőben játszódott le, ma délutánra teljesen tisztázódott. Vecsernyés Mancika holttestét megtalálták. Tegnap a sándorfalvai csendőrség a falu népével felkutatta az egész erdőt, de a leány holttestét nem tudta feltalálni. Ezt táviratilag még tegnap este közölték is a szegedi rendőrkapitányi hivatallal. Szombaton reggel a kutatást a szegedi rendőrség vette át. Szakáll József dr kapitány lovasrendőrökkel és detektivekkel ment ki a helyszínére és nemcsak az országút mentén levő bozótot, hanem az egész erdőt, annak minden cserjéjét, bokrát gondosan átkutatták, valósággal tűvé tették, mig végre délben 12 órakor Szery Károly rendőrtiszthelyettes a holttestet a sándorfalvai erdőben egy bokor alatt megtalálta. Szakáll rendőrkapitány nagyszerűen idomított rendőrkutyájával reggel indult útnak több rendőr kíséretében. Az országút sürü erdő közepén vezet keresztül. Az erdő a Pallavicini uradalomhoz tartozik. Útközben fácánok röpködtek ijedten és megriadt őzikék futkostak az erdő mélyébe, amint a rendőrök fölfelé haladtak az erdőszélen. Délben tizenkét órakor megszólalt a rendőrsip. Szery Károly rendőrtiszthelyettes adott vészjelt. A holttestet ő találta meg. Vecsernyés Mancika Gál András szétterített télikabátján feküdt hanyatt. Fölötte szomorúan hajolt össze két terebélyes akácfa. Galambszürke kosztüm volt rajta. A lábán gombos félcipő. Formás lábain fekete selyem harisnya. Amint feküdt, kivillant piros selyem harisnyakötője. Az arca fehér zsebkendővel volt letakarva. A haja lebomlott. Az eső egészen átáztatta dus fürtjeit, amelyek kétoldalt hozzátapadtak az arcához. Vonásai nyugodtak és mintha ajkához odafagyott volna egy mosoly. Ugylátszik, hogy nem szenvedett egy pillanatig sem. A golyó nyomban megölte .. . Minthogy a holttestet Sándorfalva területén találták meg, átadták az ottani csendőrőrsnek. A rendőri bizottság visszafelé jövet találkozott az országúton a szerencsétlen leány szüleivel. Gyermeküket mentek keresni. Mikor értesültek, hogy a holttestet már megtalálták, az anya elájult. Gál András még mindig eszméletlenül fekszik a kórházban. Az orvosok azt mondják, hogy aligha éri meg a reggelt. KOMÉDIÁK. Auffenberg Móric közös hadügy miniszterrel esett meg az itt következő történet. A pocakos exellenciás ur ugyanis Csanádpalotára igyekezett, de a rettenetes sárban elakadt a busz lóerőis gyönyörű automobil. Már az a veszély fenyegette a hadügyminisztert, hogy gyalog kell folytatni útját. Az autó másik utasának mentő ötlete támadt. A soffőrt beküdték a legközelebbi tanyára s két erős. ökröt kértek kölcsön. A szép vörös állatok aztán nyugodtan bevontatták Csanádpalotára a kegyelmes ur „büdös szekerét." * Az igazság megsértése nélkül állapitható meg, hogy Ferenc Ferdinánd megjelenése a csanádi nép körében különösebb szenzációt nem okozott, melegebb érdeklődésről pedig egyáltalán nem lehet szó. Ámbár az illusztrált lapok és a krajcáros kis képes újságok is elég gyakran közlik az arcképét, a legtöbb paraszt ember mégsem ismerte fel. Amikor az újságírók közé került Bordács iNagy dános gazdaember, akinek legalább negyven holdnyi kukoricáján gázoltak át a huszárlovak, némi érdeklődéssel tudakolta: — Hát aztán melyik is vóna a trónörökös'? Az újságírók egyike nagy megütközéssel mondta: — Gazduralm nem ismeri föl a trónörököst? — Nem hát. Ugyan honnan ismerném, amikor olyan ritkán gyön Csanádpalotára. * A Makó felé vezető országút mentén bever egy kis csapat a kékek ármádiájából. őket már lefújták, annál is inkább, mert előzőleg olyan csatatüzbe jutottak, amely igazi háborúban mind egy szálig megsemmisítette volna őket . . . Ezek után a derék bakák nyugodtan fektették fejüket bornyujokra és részben aludtak, részben cigarettáztak . . . Egyszerre csak egy gyalog század közele dett az országúton élükön a lovagló őrnugygyal. Vörösök voltak . . . Az őrnagy megpillantja a kimustrált ellenséget, odahívja magához a káplárt . . . A káplár kaptákban jelentkezett: — Nézze káplár, — mondó jóindulatú hangon az őrnagy. — Menjen csak innen ezer lépésnyire az országúton egyenesen és... A káplár félbeszakítja a magasrangu tisztet és szegedi tájszólással mondja: — Alássan jelentem, őrnagy urnák, nem möhetek . . . — Nem mehet? Miért? — Mert én már hót vónék. Hót ember inog nem mehet! Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal, Szeged, Kárász-utca 9. szám.