Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-15 / 29. szám

4 DÉLMAOYARORSZAG 1912. szeptember 15. semleges terület, az úgynevezett ,Ficsur­ut fekszik. Igy tehát a Maros apadásából keletkezett uj földterület nem nevezhető jövedéknek, mert nem összefüggő terület az eredetivel. A szombati tárgyalást mind ia két fél óhajtására elnapolta a törvényszék polgári tanácsa. Az ügy ugyanis csak a déli órák­ban kerülhetett volna tárgyalásra és ugy a pör nagy anyagára való tekintettel, nem hozhattak volna Ítéletet. A törvényszék Ítéletét nagy érdeklődéssel várja mind a két község lakossága, amely most a földért harcban áll egymással. Ha a törvényszék osztozna a nagylaki járásbíróság vélemé­nyében, ugy a pörök légiója következnék. Nagylak és Csanádpalota község a múlt évben már pörösködtek, amelyben mind a három 'biróság Nagylak községnek szolgáltatott igazságot. Saller József dr nagylaki ügyvédnek Csanádpalotán van birtoka, amelyen százötven jószáglegelfe­tésre való jog illeti meg. Az ügyvéd ezt a jogát átruházta nagylaki birtokosokra. Er­re olyan határozatot hozott a csanádpalo­tai községi elöljáróság, .hogy a legeltetésre való területen minden birtokon csak 'a sa­ját marháját legeltetheti, a fönmaradó te­rületet pedig csak csanádpalotai lakosok­nak adhatja bérbe. Ha pedig Csanádpalo­tán nem akad bérlő, az érdekeltségi egylet höldankint évi tizenhat koronával kárpó­tolja az illető birtokost. A határozat alap­ján Csanádpalotán nem akadt bérlő az ügyvéd földjére, akit aztán a megállapí­tott összeggel kárpótolt az egyesület és en­nek fejében saját kezelésébe jutott a terü­let, amelyet tizenhat koronájával bérbe­adóit. A község lakossága igy höldankint ötven-hatvan koronával olcsóbban jutott legelőhöz. Csata nézőközönség előtt. Londonból jelentik : Newyorkból táviratozzák : Ritka lát­ványosságban gyönyörködött tegnap Douglas népe. Aquapuerta mellett másfélezer mexikói lázadó csatába keveredett a kormány seregével és az amerikai nép végignézte az ütközetet a határról, mert Sonora mexikói tartomány ha­táros Arizonával s Douglastól Aquapuerta alig puskalövésnyire van. Elkeseredetten folyt a harc, Aquapuerta lakossága is résztvett benne, az utcák tele voltak halottakkal és sebesültek­kel. Azután megfutamodtak a lázadók és a kormány serege az amerikai határ felé üldözte a menekülőket. Akkor már a dougiasi ameri­kaiaknak is házaikba kellett huzódniok, mert a golyók sürün süvítetlek át amerikai terü­letre. j NEMÉN YINÉÉ j! FOGMÜVESTERME J 9 m Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javilás hat óra alatt elkészül. 522? X Törvényjavaslatok a szegedi kamarában. — A vándor- és épitőipar. — (Sajói tüdósttónktól.) A szegedi kereske­delmi- és iparkamara őszi programjában je­lentőséges ügyek megvitatása szerepel. Két törvényjavaslattal már októberben foglalko­zik az iparkamara. Az egyik a megrendelés­gyűjtést is szabályozó vándoriparról szóló törvényjavaslat, a másik pedig az építőipar gyakorlásáról való törvénytervezet. A tör­vényjavaslatokkal a kereskedelmi miniszter fölhivására foglalkozik az iparkamara. A vándoriparról szóló törvényjavaslat­naik különös jelentőséget ad az osztrák keres­kedőknek és iparosoknak ellene megnyilvánult támadása, akik ugyanis a külföldiek megren­delésgyüjtésének korlátozásában a kereske­delmi szerződések megszegését látják, továb­bá az a körülmény, hogy ebben a törvényben kerül szabályozás alá a nem kereskedőknél való rnegrendetésgyüjtés is. Az épitőipar gya­korlásáról szóló törvényjavaslat pedig alkal­mat nyújt az építőiparosok által régóta han­goztatott kívánságok megvalósítására és pa­naszok megszüntetésére. A kamara nagy apparátussal készül mind­két törvénytervezet megvitatására. A kama­rai iroda a szükséges előtanulmányokat már befejezte, most még csak a kerületbeli érde­kelt ipartestületeik és kereskedelmi érdekkép­viseletek véleményeinek a földolgozása van hátra. A kamara ugyanis a miniszteri leirat vétele után az eredeti törvénytervezeteknek több példányát szerezte be és szétküldte a ke­rületbeli testületeknek azzal a fölhívással, hogy tanulmányozzák keresztül tagjaikkal tárgyalják le s véleményeiket terjesszék be akamarához. A.véleményadásra fölhívott tes­tületek most tárgyalják a tervezeteket; véle­ményeik beérkezte után a kamara mindkét törvényjavaslat letárgyalása és a különböző vélemények felülbírálására és összegeztetésé­re külön •szak-tanácskozást fog összehívni, hogy akülönböző oldalról fölmerült kívánsá­gok és megjegyzések mint a kamarai kerület­beli érdekeltség egységes állásfoglalása ke­rüljön a kormány elé. A Maros folyó szabályozásának az érde­kében a kormányhoz föliratot intéz a keres­kedelmi és iparkamara. * Az aradi kereskedelmi és iparbank kü lönben a következőket közli velünk: Két nagyfontosságú kérdés kerül az aradi keres­kedelmi és iparkamarában legközelebb an­kétszerü tárgyalásra. Az egyik a megren­delés gyűjtést is szabályozó vándoriparról szóló törvényjavaslat, a másik pedig az épitőipar gyakorlásáról szóló törvényterve­zet. Mind a kettőt a kereskedelmi miniszter felhívása folytán veszi tárgyalás alá a ka­mara. Az előbbinek különös fontosságot ad az osztrák kereskedőknek ós iparosoknak el­lene megnyilvánult támadása, akik ugyanis a külföldiek miegrendelósgyüjtésének korlá­tozásában a kereskedelmi szerződések meg­szegését látják, továbbá az a körülmény, hogy ebben a törvényben kerül szabályozás alá a nem kereskedőknél való megrendelés­gyűjtés is. Az épitőipar gyakorlásáról szóló törvényjavaslat pedig alkalmat nyújt az építőiparosok által régóta hangoztatott kí­vánságok megvalósítására és panaszok meg szüntetésére. A kamara nagy apparátussal •készül mindkét törvénytervezet megvitatásá­ra. A kamarai iroda a szükséges előtanulmá­nyokat már befejezte, most még osak a ke­rületbeli érdekelt ipartestületek és kereske­delmi érdekképviseletek véleményeinek fel­dolgozása van hátra. A kamara ugyanis a miniszteri leirat vétele után az eredeti tör­vénytervezeteknek több példányát szerezte be és szétküldte a kerületbeli testületeknek azzal a felhívással, hogy tanulmányozzák keresztül, tagjaikkal tárgyalják le s véle­ményeiket terjesszék be a kamarához. A vé­leményadásra felhívott testütelek most tár­gyalják a tervezetéket; véleményeik beérkez­te után a kamara mindkét törvényjavaslat letárgyalására és a különböző vélemények felülbírálására és összegezésére külön szak­tanácskozást fog összehívni, hogy a külön­böző oldalról felmerült kívánságok és meg­jegyzések mint a kamarai kerületbeli érde­keltség egységes állásfoglalása kerüljön a kormány elé. A vándoriparról szóló törvény­tervezet ügyében előreláthatólag szeptember hónap végén lesz megtarható a kamarai an­két, mig az építőipari szaktanácskozás, rö­viddel azután, valószínűleg október elején. Az eucharistikus kongresszuson. — Képek és színek. — (Saját tudósitónktól.) A XXIII. nemzet­közi eucbarista kongresszus, — forgassuk a kérdést bárhogyan is, — nagy és minden eddigi hasonlót felülmúló demonstráció. Hogy békés tüntetés-e, avagy harcias, egy­házi jellegü-e csupán, vagy pedig politikai is, — ezt eldönteni a történetírók feladata lesz inkább, mint a politikusoké. Ez attól függ, liogy hatása és a belőle keletkező ellen­hatás milyen lesz. De annyi bizonyos, hogy ez a kongresszus igen figyelemreméltó és nagy arányú fölsorakoztatása volt a katoli­kus hívőknek. Néhány adat rávilágít erre. A pár év előtt tartott kölni kongresszuson 8000 idegen részvevő jelent meg, Montreálban 15.000, Aachenben már 60.000. A most folyó bécsi kongresszusra 80.000 Bécsen kivül lakó tag jelentkezett. A három koronás, hat koronás és busz koronás tagsági jegyet 120.000 em­bernél több váltotta meg. Negyvenezer bécsi részvevő azonban nem fejezi ki a bécsi la­kosság érdeklődését teljesen, mert a kongresz­szus talpraállitotta és kicsalta kényelmessé­géből a bécsi polgári és különösen kis-polgá­ri osztálynak százezreit. Igaz, hogy a ki vili­ről jövő eucharistákat nemcsak a kongresz­szns Ihozta ide, — abból alig látnak és halla­nak valamit és ha igen, érteni belőle nem volnának képesek semmit. Idehozta őket el­sősorban a féláru vasúti jegy által nyújtott kényelmes utazási lehetőség. Az osztrák vidé­ki ember, akii úgyis el szokott látogatni min­den ősszel vagy télen Bécsbe, felhasználta a kongresszust és megváltván 3 koronáért tag­sági igazolványát, annak révén féláru jegy­gyel most ment el Bécsbe. Bevásárolni, roko­nokat látogatni és más profán célokkal, de a kongresszus címén. Idestova azután a lá­togatók tízezreit a kínálkozó látványosságnak ós a nagy készülődéseknek ügyesen elter­jesztett hirár adata. Mi mindent lehet maid látni ezen a napon Bécsben! — mesélték a lapok. Arany kocsin a pápai nunciust, nyolc fehér lovas díszhintón a császárt, lovon föl­1 vonuló állami méltóságokat, katonát és szer­! zetest ezerszámra ... A nagy látványosság I liire volt, ezt objektíve meg lehet állapítani a legnagyobb vonzóerő. És hozott végül tiz-

Next

/
Thumbnails
Contents