Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-15 / 29. szám

1912. szeptember 15. DÉLM AGYARORSZÁG ezreket Bécsbe az osztrák és külföldi klérus agritációja. A kongresszusi résztvevők kilenc tizedré sze még a reggeli nagy miséket, sem látogat ja — bele se férne mind a templomokba — hanem egyszerűen azzal tölti az egész napot, hogy nézegeti a császárvárost. Amely diiszt öltött és fekete-sárga, meg fehér-sárga zászlók mellett minden nemzet lobogóit kitűzte. Az utcák képe ilyenformán igen eleven és szí­nes lett. A látvány sok helyütt szinte káp­ráztató. A belváros egyes utcáin sokszor percekig megakad a forgalom. A kocsik nem tudnak keresztülvergődni a kongresszisták áradatán. Jó vidéki szokás szerint nagy csoportokba verődve, egymást kézen fogva, csoszognak vé­gig az utcákon, meg-megállva a kirakatok előtt. A gyalogúton persze nem férnek el, le­szorulnak a kocsi-utra és elállják a kocsik elől az utat. A bécsi rendőrség nehéz napo kat él át és boldog lesz, ha tul lesz e napo kon. A belvárosban látni természetesen a leg­több ikongresszistát. A Hoffburgban és az István-templom környékén állandóan sok ezernyi tömegbe verődve álldogálnak tarka csoportjaik. Tarkaságra és különféleségre ez a kon­gresszus kétségtelenül túltesz mindannyin. A világ minden tájékából van itt résztvevő Amerika ás Ausztrália, a Fokföld és Kanada, Anglia és India épp ugy elküldötte képvise­lőit, mint a palesztinai kolostorok és a spa­nyol kongregációk. Hihetetlenül sok -ós sokfé­le a papi résztvevő. Több mint tízezer kato­likus pap van ma itt Bécsben. Az utcán sok­szor percekig nem látni imást, mint papot. Nagy csoportokban az osztrák tartományok­ból jövő, rendszerint kövér plébánosok. Zöld kalapos afrikai szerzetesek. Sovány, feketeru­hás jezsuiták, fehér öltönyü premontreiek, li­la-csuhás örmény papok. Aztán seregestül fiatal teológusok, kék, fekete és lila ruhában. Csattos cipőjű belga abbék és nehéz szandá­lokban járó franciskánusok. Még tarkább a laikus résztvevők serege. Borotvált krajnai német fuvarosok, pisze or­rú cseh iparoslegények, belga arisztokrata­liölgyek és ruthón parasztasszonyok. Angol katolikus urak csoportja mellett az István­templom előtt fehér halinás tótok serege. Még néger is van itt, feltűnő számmal. Az Ázsiá­ból, Palesztinából jött püspökök csupa sötét­bőrű szolgát és kísértőt hoztak magukkal. És itt-ott kifent bajuszu, zsinóros mentéjii hu­szár tűnik fel: az egyik magyar püspök hozta ide. Ezt a tarka tömeget elszállásolni és el­látni nem könnyű feladat. Az alsó-ausztriai idegenforgalmi társaság vállalta a munkát és irodája nagy stratégiai készülettel végzi az elszállásolást, A szállodákban természete­sen már hónapok óta le van foglalva minden szoba. De a vidéki nép számára úgysem jöhe­tett volna tekintetbe a szállodai lakás. Bécs valamennyi iskoláját át kellett adni az el­szállásolási bizottságnak. A tantermeket, háló-termekké alakították át és matracokból, pokrócokból rögtönöztek ágyakat. Harminc­ezer ember számára teremtettek ily módon szállást. De a szombatról vasárnapra virradó éjjelen ez sem elég, mert szombat este jött csak meg a résztvevők legnagyobb része a va­sárnapi precesszióra. Azon az éjjelen tizezrek fognak ott hálni, ahol az éjszaka őket éri és álmodni a vasárnap mesés pampájáról, mely őket ide hozza . . . Lukács László a békéről. - Politikai hírek. ­(Saját tudósítónktól.) Lukács László miniszterelnök ma egy esti lap munkatár­sa előtt részletesen nyilatkozott a politikai helyzetről s a parlamenti béke föltételei­ről. — Én a kibontakozás tárgyi föltételeit és lehetőségét, -úgymond a miniszterelnök, négy uj alkotásban látom. Első ezek kö­zött a képviselői mentelmi jog szabatos és határozott körülírása olyan törvényben, a mely a képviselőkkel szemben lehetetlen né tesz minden erőszakosságot, s amely a képviselőt hivatásának jogkörében feltét­lenül megvédelmezi. A képviselők mentel­mi jogát biztosítani kívánom a legteljesebb mértékben. A mentelmi jog ikörülbástyázá sával egyidejűleg törvényben kell szabá­lyozni 'az elnök jogkörét is. Ez a kibonta kozás második kérdése. A törvényben, a mely körülhatárolja az elnök cselekvési szabadságát, természetesen eszközöket kell biztositani arra az esetre, ha a képvi­selőik túllépik mentelmi joguk határát. Vagyis szervezni kell s 'az elnök rendelke­zése alá kell bocsátani a képviselőházi őr­séget, amint az a külföldi parlamentekben is megvan. Harmadszor: föltétlenül revi­deálni kell a házszabályokat. Szükség van olyan végleges házszabályra, amely alkal­mas a parlament érdemleges munkájának, a tárgyalás rendjének biztosítására s a mely egyaránt érvényesiti a többség és a kisebbség jogait. A választójogot föltétlenül a legsürgö­gősebben megoldandó föladatok közé so­rozom, ez tehát a negyedik, de nem ke­vésbbé fontos kérdés. Az előterjesztendő törvényjavaslat erősen demokratikus és haladó irányzatú lesz. El tudom képzelni, hogy az uj választójogi törvény husz-har­m.inc szociáldemokrata képviselőt és a mainál több nemzetiségi képviselőt hoz a parlamentbe, de ezt nem tartom vesze\del­mesnek. Az ellenzék vezérei végül is be fogják látni, hogy ha kölcsönösen a kibontakozás útjait keressük, nem azt kell nézni, a mi elválaszt, hanem ami összehoz bennünket. De ebben a kérdésben is deferálok. Nem kívánom, hogy velem tárgyaljanak. Tes­sék összehívni pártközi bizottságot, amely­ben 'a kormány nem is képviselteti magát; :árgyáljanak csupán a pártok kiküldöttei. Ez a pártközi konferencia állapítsa meg a szükségesnek itélt garanciákat, ugy a kép­viselők immunitását, mint iaz elnök jogkö­rét és 'a házszabályokat illetőleg. A kibontakozás nem azon múlik, hogy én elmegyek-e vagy sem. Én bármikor el­megyek, de ezt a jelen helyzetben nem lá­tom célszerűnek, mert a békés kibontako­zást s a közös munka föltételét nem sza­bad személyi kérdésekben keresnünk. Tisza István gróf, a képviselőház elnöke termé­szetesen és érthetően csak a parlamenti rend és béke helyreállta után hagyja el he­lyét. A Ház érdemleges föladata most csu-1 pán az, hogy megválassza a delegáció tag­jait. Ezután a képviselőház önmagát elna­polja október közepéig. Akikor ismét ösz­szeül a Ház s a bizottságok 'letárgyalják az előttük levő törvényjavasaltokat, igy a nyugdíjról s a tanítók tizetésrendezéséről szóló javaslatokat. A delegációk. Bécsből jelentük: Ma délután Berciit old gróf külügyminszter elnöklésével közös miniszteri tanácskozás lesz, amely a dele­gációk ülésszakának előkészítésével fog foglalkozni. Napirenden tesz a delegációk munkaprogramja és munkaképessége. A mi a magyar delegáció munkaképességét illeti, Lukács miniszterelnök ma még nem lesz abban a helyzetbn, hogy a közös mi­niszteri tanácskozásnak végleges jelentést tehessen. A király holnap külön kihallga­táson fogja fogadni a magyar miniszterel­nököt. Válasz az ellenzéknek. Bécsből jelentik, hogy a félhivatalos Politische Korrespondenz-nek a követke­zőket Írják Budapestről: A szövetkezett ellenzéki pártok intéző­bizottságának kedden hozott kardcsörtető határozata a kormánynak nem ártott és az ellenzéknek nem használt. Most már evi­dens, hogy az ellenzéki pártok minden tár­gyi föl tétélt, még a választójogi reform sürgősségének a hangsúlyozását is, amely­hez ez 'a határozat a parlamenti normális viszonyok helyreállítását köti, nem célnak, hanem eszköznek tekintik és e szerint ke­zelik. Az ellenzék valamennyi föltételének koronája azonban az a követelés, hogy Lu­kács miniszterelnök és Tisza István gróf, a képviselőház elnöke távozzanak ham'aro­san, mert különben minden kibontakozási kísérlet tökéletesen kilátástalan volna. Az ellenzék határozata, amelyet persze az egyes pártoknak most hétfőn kell ratifikál­nick, tehát valóságos hadüzenet, amelyet a kormány és a többség ebben a formájában nem fogadhat el tárgyalási alapnak. A mi­niszterelnök álláspontja a nyári szünet óta nem változott. Becsületes bókét, tisztán tárgyi alapon, diktátori követelések eme­lése nélkül, ami hozzá, mint kisebbséghez nem illik, minden pillanatban kaphat az el­lenzék. Ha azonban az ellenzék n kormányt a bókét-keresés örve alatt uj harcba akar­ja kényszeríteni, akkor a kormány persze kénytelen lesz ezt a harcot fölvenni. De akkor az ellenzék már ma készüljön rá, hogy a miniszterelnök és Tisza István gróf tökéletesen leverik. Az uralkodó nagy ki­tüntetésben részesítette a parlament és a minisztériumok mindama funkcionáriusait, akiknek a véderőtörvény megalkotásában cselekvő részük volt. Ez nem a magasan, 'a pártok fölött álló koronának a pártok bar caiba való beavatkozását jelenti, hanem jelenti az uralkodó alkotmányos jogát, hogy az ország érdekében szerzett érde­meket jutalmazhasson. Legvilágosabb ki­fejezetten tartós bizalmáról biztosítja, ami a legnagyobb bizalomnak pro futuro való olyan nyilvánitása, amilyenben még seme­lyik magyar miniszterelnök nem részesült, a bizalomnak olyan nyilvánitása, amely azt jelenti, hogy Lukács László, ha a béke az ellenzéknek lehetetlen követelésein hajó-

Next

/
Thumbnails
Contents