Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-15 / 29. szám

1912. szeptember 15. DÉLM AGYARORSZÁG ezreket Bécsbe az osztrák és külföldi klérus agritációja. A kongresszusi résztvevők kilenc tizedré sze még a reggeli nagy miséket, sem látogat ja — bele se férne mind a templomokba — hanem egyszerűen azzal tölti az egész napot, hogy nézegeti a császárvárost. Amely diiszt öltött és fekete-sárga, meg fehér-sárga zászlók mellett minden nemzet lobogóit kitűzte. Az utcák képe ilyenformán igen eleven és színes lett. A látvány sok helyütt szinte kápráztató. A belváros egyes utcáin sokszor percekig megakad a forgalom. A kocsik nem tudnak keresztülvergődni a kongresszisták áradatán. Jó vidéki szokás szerint nagy csoportokba verődve, egymást kézen fogva, csoszognak végig az utcákon, meg-megállva a kirakatok előtt. A gyalogúton persze nem férnek el, leszorulnak a kocsi-utra és elállják a kocsik elől az utat. A bécsi rendőrség nehéz napo kat él át és boldog lesz, ha tul lesz e napo kon. A belvárosban látni természetesen a legtöbb ikongresszistát. A Hoffburgban és az István-templom környékén állandóan sok ezernyi tömegbe verődve álldogálnak tarka csoportjaik. Tarkaságra és különféleségre ez a kongresszus kétségtelenül túltesz mindannyin. A világ minden tájékából van itt résztvevő Amerika ás Ausztrália, a Fokföld és Kanada, Anglia és India épp ugy elküldötte képviselőit, mint a palesztinai kolostorok és a spanyol kongregációk. Hihetetlenül sok -ós sokféle a papi résztvevő. Több mint tízezer katolikus pap van ma itt Bécsben. Az utcán sokszor percekig nem látni imást, mint papot. Nagy csoportokban az osztrák tartományokból jövő, rendszerint kövér plébánosok. Zöld kalapos afrikai szerzetesek. Sovány, feketeruhás jezsuiták, fehér öltönyü premontreiek, lila-csuhás örmény papok. Aztán seregestül fiatal teológusok, kék, fekete és lila ruhában. Csattos cipőjű belga abbék és nehéz szandálokban járó franciskánusok. Még tarkább a laikus résztvevők serege. Borotvált krajnai német fuvarosok, pisze orrú cseh iparoslegények, belga arisztokrataliölgyek és ruthón parasztasszonyok. Angol katolikus urak csoportja mellett az Istvántemplom előtt fehér halinás tótok serege. Még néger is van itt, feltűnő számmal. Az Ázsiából, Palesztinából jött püspökök csupa sötétbőrű szolgát és kísértőt hoztak magukkal. És itt-ott kifent bajuszu, zsinóros mentéjii huszár tűnik fel: az egyik magyar püspök hozta ide. Ezt a tarka tömeget elszállásolni és ellátni nem könnyű feladat. Az alsó-ausztriai idegenforgalmi társaság vállalta a munkát és irodája nagy stratégiai készülettel végzi az elszállásolást, A szállodákban természetesen már hónapok óta le van foglalva minden szoba. De a vidéki nép számára úgysem jöhetett volna tekintetbe a szállodai lakás. Bécs valamennyi iskoláját át kellett adni az elszállásolási bizottságnak. A tantermeket, háló-termekké alakították át és matracokból, pokrócokból rögtönöztek ágyakat. Harmincezer ember számára teremtettek ily módon szállást. De a szombatról vasárnapra virradó éjjelen ez sem elég, mert szombat este jött csak meg a résztvevők legnagyobb része a vasárnapi precesszióra. Azon az éjjelen tizezrek fognak ott hálni, ahol az éjszaka őket éri és álmodni a vasárnap mesés pampájáról, mely őket ide hozza . . . Lukács László a békéről. - Politikai hírek. (Saját tudósítónktól.) Lukács László miniszterelnök ma egy esti lap munkatársa előtt részletesen nyilatkozott a politikai helyzetről s a parlamenti béke föltételeiről. — Én a kibontakozás tárgyi föltételeit és lehetőségét, -úgymond a miniszterelnök, négy uj alkotásban látom. Első ezek között a képviselői mentelmi jog szabatos és határozott körülírása olyan törvényben, a mely a képviselőkkel szemben lehetetlen né tesz minden erőszakosságot, s amely a képviselőt hivatásának jogkörében feltétlenül megvédelmezi. A képviselők mentelmi jogát biztosítani kívánom a legteljesebb mértékben. A mentelmi jog ikörülbástyázá sával egyidejűleg törvényben kell szabályozni 'az elnök jogkörét is. Ez a kibonta kozás második kérdése. A törvényben, a mely körülhatárolja az elnök cselekvési szabadságát, természetesen eszközöket kell biztositani arra az esetre, ha a képviselőik túllépik mentelmi joguk határát. Vagyis szervezni kell s 'az elnök rendelkezése alá kell bocsátani a képviselőházi őrséget, amint az a külföldi parlamentekben is megvan. Harmadszor: föltétlenül revideálni kell a házszabályokat. Szükség van olyan végleges házszabályra, amely alkalmas a parlament érdemleges munkájának, a tárgyalás rendjének biztosítására s a mely egyaránt érvényesiti a többség és a kisebbség jogait. A választójogot föltétlenül a legsürgögősebben megoldandó föladatok közé sorozom, ez tehát a negyedik, de nem kevésbbé fontos kérdés. Az előterjesztendő törvényjavaslat erősen demokratikus és haladó irányzatú lesz. El tudom képzelni, hogy az uj választójogi törvény husz-harm.inc szociáldemokrata képviselőt és a mainál több nemzetiségi képviselőt hoz a parlamentbe, de ezt nem tartom vesze\delmesnek. Az ellenzék vezérei végül is be fogják látni, hogy ha kölcsönösen a kibontakozás útjait keressük, nem azt kell nézni, a mi elválaszt, hanem ami összehoz bennünket. De ebben a kérdésben is deferálok. Nem kívánom, hogy velem tárgyaljanak. Tessék összehívni pártközi bizottságot, amelyben 'a kormány nem is képviselteti magát; :árgyáljanak csupán a pártok kiküldöttei. Ez a pártközi konferencia állapítsa meg a szükségesnek itélt garanciákat, ugy a képviselők immunitását, mint iaz elnök jogkörét és 'a házszabályokat illetőleg. A kibontakozás nem azon múlik, hogy én elmegyek-e vagy sem. Én bármikor elmegyek, de ezt a jelen helyzetben nem látom célszerűnek, mert a békés kibontakozást s a közös munka föltételét nem szabad személyi kérdésekben keresnünk. Tisza István gróf, a képviselőház elnöke természetesen és érthetően csak a parlamenti rend és béke helyreállta után hagyja el helyét. A Ház érdemleges föladata most csu-1 pán az, hogy megválassza a delegáció tagjait. Ezután a képviselőház önmagát elnapolja október közepéig. Akikor ismét öszszeül a Ház s a bizottságok 'letárgyalják az előttük levő törvényjavasaltokat, igy a nyugdíjról s a tanítók tizetésrendezéséről szóló javaslatokat. A delegációk. Bécsből jelentük: Ma délután Berciit old gróf külügyminszter elnöklésével közös miniszteri tanácskozás lesz, amely a delegációk ülésszakának előkészítésével fog foglalkozni. Napirenden tesz a delegációk munkaprogramja és munkaképessége. A mi a magyar delegáció munkaképességét illeti, Lukács miniszterelnök ma még nem lesz abban a helyzetbn, hogy a közös miniszteri tanácskozásnak végleges jelentést tehessen. A király holnap külön kihallgatáson fogja fogadni a magyar miniszterelnököt. Válasz az ellenzéknek. Bécsből jelentik, hogy a félhivatalos Politische Korrespondenz-nek a következőket Írják Budapestről: A szövetkezett ellenzéki pártok intézőbizottságának kedden hozott kardcsörtető határozata a kormánynak nem ártott és az ellenzéknek nem használt. Most már evidens, hogy az ellenzéki pártok minden tárgyi föl tétélt, még a választójogi reform sürgősségének a hangsúlyozását is, amelyhez ez 'a határozat a parlamenti normális viszonyok helyreállítását köti, nem célnak, hanem eszköznek tekintik és e szerint kezelik. Az ellenzék valamennyi föltételének koronája azonban az a követelés, hogy Lukács miniszterelnök és Tisza István gróf, a képviselőház elnöke távozzanak ham'arosan, mert különben minden kibontakozási kísérlet tökéletesen kilátástalan volna. Az ellenzék határozata, amelyet persze az egyes pártoknak most hétfőn kell ratifikálnick, tehát valóságos hadüzenet, amelyet a kormány és a többség ebben a formájában nem fogadhat el tárgyalási alapnak. A miniszterelnök álláspontja a nyári szünet óta nem változott. Becsületes bókét, tisztán tárgyi alapon, diktátori követelések emelése nélkül, ami hozzá, mint kisebbséghez nem illik, minden pillanatban kaphat az ellenzék. Ha azonban az ellenzék n kormányt a bókét-keresés örve alatt uj harcba akarja kényszeríteni, akkor a kormány persze kénytelen lesz ezt a harcot fölvenni. De akkor az ellenzék már ma készüljön rá, hogy a miniszterelnök és Tisza István gróf tökéletesen leverik. Az uralkodó nagy kitüntetésben részesítette a parlament és a minisztériumok mindama funkcionáriusait, akiknek a véderőtörvény megalkotásában cselekvő részük volt. Ez nem a magasan, 'a pártok fölött álló koronának a pártok bar caiba való beavatkozását jelenti, hanem jelenti az uralkodó alkotmányos jogát, hogy az ország érdekében szerzett érdemeket jutalmazhasson. Legvilágosabb kifejezetten tartós bizalmáról biztosítja, ami a legnagyobb bizalomnak pro futuro való olyan nyilvánitása, amilyenben még semelyik magyar miniszterelnök nem részesült, a bizalomnak olyan nyilvánitása, amely azt jelenti, hogy Lukács László, ha a béke az ellenzéknek lehetetlen követelésein hajó-