Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-12 / 26. szám

1Ó13, ____________ irreális vállalatokba viszi a pénzt s elvonja a termelés azon ágaitól, melyek a spekulatív nyerészkedésnek ugyan kevesebb hasznot Ígér­nek, de mélyek a népesség törrtégszükségletei kielégítésére szolgálnak. A nagytőke minél na­gyobb haszon elérése céljából a külföldi piaco­kat, a gyarmatokat keresi fel, majd midőn érdeke ugy kívánja, tőkéjét kivonja éi nagyobb nyereséggel kecsegtető helyekre koncentrálja. Természetes, mindez nem történhetik meg ráz­kódtatások nélkül s igy állanak elő a pénz­krízisek. Tőkeszegény ország, mint amilyen Magyarország, rá van utalva a külföldi profit­éhes tőkére s hitelszervezete akadálytalapul csak ádfdig funkciónál, mig a külföldi nagytőke a magyar piacot a nagyobb haszon elérésére alkalmasnak láija. Mihelyt a külföldi nagytöké­nek akár az exotikus országokban is nagyobb nyereség lehetősége kínálkozik, oda koncen­trálja erejét. A magyar pénzválságnak azonban speciális helyi, nem nemzetközi okai is vannak. A ma­gyarországi tőke bizalmatlan a hazai zálogleve­lek és községi kötelezők iránt. A magyar kis­birtokos, tőkepénzes a magyar zálogleveleket alig ismeri. Nagy emissziós intézeteink nevei, illetve cégéi ezer és ezer svájci, francia és németalföldi tőkés előtt ismertebb és népsze­rűbbek, mint itthon. Viszont az osztrákpiac, elsősorban Bécs és Csehország alacsony kamatláb idején nagy mennyiségben vásárolja a magyar záloglevele­lekét, de ezek a piacok amilyen készséget mu­tatnak jó viszonyok között, olyannyira mcgbiz­hatlanok, ha a kamatláb emelkedik. Ilyenkor nagy mennyiségben küldik vissza ezeket a címleteket. A folyó évben még égy tényező lépett fel, mely az osztrák tartományokban való cimlet­kihelyezéseket a legerősebben befolyásolta : az ipari konjunktúrának hatalmas fellendülése Ausztriában, mély mindén rendelkezésre álló tőkét mohón szív magába. Cseh- és Morvaor­szágóriási arányokat ölt most az ipar fellendü­lése, mely piacok normális időben legerősebb vásárlói a magyar címleteknek. Ausztrián kivül a fix kamatozású magyar címletek jelentékeny elhelyezési piacai főleg Svájc, Franciaország és a NémeiatfÖld. Ezek a nyugoteurópai piacok a magyar címletekkel szemben ugy az elmuit évben, mint a jelen­beli is nagyon tartózkodók. Ennek oka az állami járadékok árfolyamainak nagyfokú esése. A külföldi záloglevéleket és cimleteket vásárló közönség vásárló kedve elsősorban a belföldi papirosokra terjed ki. Már most, ha a bel- és külföldi missziók között a marge csekélyre olvad le, akkor az utóbbiak elhelyezése át­hidalhatatlan nehézségekbe ütközik. A nemzet­közi pénzpiac más tényezői is közi em üködnek a tekintetben, hogy a magyar cimleteket nem vásárolják. Nevezetesen az amerikai jelzálogos követeléseken alapuló 5 százalékos címletek. A külföld tőkései szivesecben vásárofják eze­ket a legutóbbi időben piaéra került elsőrendű papírokat, igy a magyar címletek visszaván­dorolnak az országba. A magyar záloglevelek és községi kötvények természetes piaca Magyar­ország volna, köztudomásu azonban, hogy a magyar közönség ezéket az értékpapírokat nem vásárolja. Igy a külföldi tőkétől függő magyar pénzintézetek nagymérvű hitelmegszoritásokra vannak kényszerítve. Ezt a hitefmégszoritást leginkább és fő­ként a városok érzik meg. Még soha el­viselhetetlenebbnek nem jelentkezett az az DÉLMAGYARORSZÁG _ állapot, melyben a magyar városok hitel­szervezetüket illetőleg vannak. A városok egészségügyi viszonyainak javítása, a kultura terjesztése, a városok fejlődése, a városok lakosságának egyetemes jóléte, mind a városok hitelszervezetének rendezésétől van feltételezve. S valóban itt van a tizenkettedik órája annak, hogy minden illetékes tényező a városok hitel­szervezetének rendezésével foglalkozzék. A hitel­közvetítés s a pénzszervezet helyes irányitása közérdekű funkció. A pénzalakban fölhalmo­zott termelőerőnek hatósági ellenőrzése és méltányos hitelközvetitése a XX. század gazda­sági és társadalmi közszükséglete. Ez pedig csak a pénz- és hitelszervezetünk teljes refof­málása utján lehetséges. A városok gazdasági és kulturális érdekei szempontjából tisztán a nemzeti termelés érdekeit szolgáló pénzinté­zetek alakulása volna szükséges, mely a rendelkezésére álló tőkeerőt nem a részvénye­sek minél nagyobb nyeresége érdekében, ha­nem a köz érdekében használná fel, ilyenek volnának a városi takarékpénztárak, a váro­sok bankja. Aktualitást ad pedig mindennek az, hogy a helyzetet égetően érzik a városok, valamint, hogy a minisztériumokban fölmerült ennek a kérdésnek alapos tanulmányozása. Vége a hadgyakorlatoknak. — A vörösek teljes győzelme. — A trónörökös elutazott. — Haza­szélednek a katonák. — (Saját, tudósítónktól.) Ma délelőtt ti­zenegy órakor Mezőhegyestől tiz kilomé­terre, a Blaskovich-tanya közelében Fe­renc Ferdinánd trónörökös intett a pá­ranosőrtisztjének: Károly Albrecht királyi hercegnek. Nyomban utána kürtszó. har­sant fel. A hadgyakorlatokat lefújták. A számításba vett időnél egy nappal korábban történt a lefuvás. A hadgyakor­lat váratlan eredménnyel végződött. Kö­vess Ármin gyalogsági tábornok, nagy­szebeni hadtestparancsnok, a 12. hadtest­tel megverte Schödler Ferenc hadseregfel­ügyelőt. i ..., . t Feketehalom volt a lefuvás helye. Itt történt a megbeszélés is. Délig tartott. [A dicséretek bőven kijutották: Kövessnek, Lukasich budapesti ezredesnek, azután Pflanzer-Baltin bárónak, aki a kékek, egyik hadtestét vezette. Nikics altábornagy tar­taíék-honvédihadosztálya is szépen dolgo­zott. Karg báró gyalaghadosztályparancs­ttok, aki Kövess seregében volt, különösen kitűnt. . A trónörökös, a Besprectiung után visz­szatért Mezőhegyesre és Konppistot hív­ta telefonon. A feleségével beszélt és kp­zölte vele, hogy délután elutazik... Ebéd után, két órakor Kétegyházán,. Békéscsa­bán és Budapestén át visszautazott a trónörökös. Az attasék és a főparancsnokok este ki­lenc órakor érkeztek Szegedre és innen tovább utaztak Budapestre. , A csapatokat Makó, Nagylak és Föl­deák között vonták össze. A csapatok rész­ben Szegeden át térnek haza. A csapatok elutazása csütörtökön reggel veszi kezde­tét. Körülbelül negyven vonat fogja szállí­tani az Acsev. különböző állomásairól a csapatokat és már tegnap js iminden állo­máson megerősített tisztviselőt kar intézke­dett arról, hogy a kellő pillanatban a vo­natok menétre készen álljanak. . 3 Szeged utcái a visszavonuló katonák­tól már is megélénkültek. A katonai auto­mobilok a délutáni órákban egészen ellep­ték a várost, A szegedi szállodákban ismét sok magasrangu katonatiszt bérelt szobát. Szegeden a mozgalmas katonai élet körül­belül két napig fog tartani.: Addigra az el­szállítások; Szegeden keresztül megtörtén­nek és a fáradt tisztek is tovább utaznak, akik Szegeden egy kicsit kipihenik és kimu­iatják magukat. A hadgyakorlatok utolsó mozzanatai­ról tudósítónk a következőket jelenti: A tegnapi délelőtt legnagyobb része az előcsatározásokkal telt el és már ezek­ben is látható volt a vörösek felsőbbsége. Kövess Ármin hadteste különösen Csa­nádpalota és Pitvaros között foglalt el nagyszerű pozíciót és már déli 12 óra után kiterjesztette jobbszárnyát Csanádalberti irányában. Tőle nyugatra körülbelül 15 ki­lométernyire Királyhegyes körül éjjelezett a hetedik hadtest, ennek keretében a 33-ik és 101 -ik gyalogezredekből álló dandár Rcsch Ferenc aradi brigadéros parancs­noksága alatt. Az ezredet Meixper Ottó hadtestparancsnok a Pitvaros felé előtörő fősereg oldalvédőjeül szemelte ki. Előbb déli, majd keleti irányban fejlődött ki Fe­ketehalom felé az aradi csapat, amelyet azonban a vörösek honvédjei készültek hátba támadni. Idejekorán jutott ez tudo­mására az ezredparancsnoknak és egy rendkívül ügyes fordulattal ugy fejlesztet­te ki zászlóaljait, hogy megsemmisitő csa­pást tudott mérni a honvédségre. Több ve­reség azonban a vöröseket az egész ma­nőver ideje alatt nem érte. Fél egy órakor Pitvaros és Csanádal­berti között gyönyörű huszárattakot hiu sitottak meg Kövess gépfegyverei és tüzér­sége, amely ezzel a momentummal körül­belül el is döntötte a mai nap történetét. Az. attaknak megsemmisitő hatása volt magára a huszárezredre, mert a döntnö­kök ítélete szerint az egész ezred kivonan­dó,volt a háborúból. A fáradt huszárság a Rákóczi-csárdában vonta meg magát és késp este sem tudta, hogy mi lesz további sorsa. v . Egy órakor a huszár attak színhelyéről visszatérő trónörökössel együtt Schemua Balázs és az egész vezérkar a Feketeha­lomra. vonult fel, hogy onnan figyelje a kukoricások által eltakart csapatoknak csak nagy nehézséggel meglátható hadmozdu­latait. A domb tövében állók több .kilomé­ternyire kiterjedő harcmezőn gémes kutak­nál., szalmakazlaknál egyebet alig-alig lát­nak. Most tűnik ki tulajdonképen, hogy mi­lyen óriási nehézséget rejt magában ez a nagy rafinériával kiválasztott manőver te­rület, amelyen sem térképpel, sem pedig más orientáló eszközzel eligazodni egy könnyen nem. lehet. Tegnap bizonyították be a repülőgépek óriási forradalmi jelentőségüket a harcme­zőn és ha szabad volna, akkor talán az öreg tábornokok, akik nagy nehezen fo­gadnak minden ujitást, talán tapssal illet­ték volna egy-egy hadi pilótának rettentő merész produkcióját. .Feketehalom tövénél, amelyet a csend­őrezeredes felügyelete alatt csendőr tisztek zárnak körül, a.trónörökös megfeszített fi­I gyelemmel kiséri a domb tetején álló lét-

Next

/
Thumbnails
Contents