Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-11 / 25. szám

1912. szeptember 13. DÉLMAQYARORSZÁQ 313 továbbra is gyakorlati tevékenységben megvalósítsa. A politikai szezont Ausztriá­ban és Magyarországon a rendjelkitünteté­sek, melyekben a két miniszterelnök része­sít tetett, jelentős módon vezetik be. Aki jogi gyilkosoknak nevezte a bírákat. — A szegedi tábla Ítélete. — (Saját tudósitónktól) Érdekes ügyben ítél­kezett kedden a szegedi Ítélőtábla fölebbezési tanácsa. A vádlott „tudatlanságukban jogi gyil­kosok"-nak nevezte a fehértemplomi törvény­szék és a temesvári Ítélőtábla biráit, mert köz­okirathamisitás miatt elitélték. Zletinovics Milutin a birák haragosa. A fehértemplomi mértékhitelesítő hivatal alkalma­zottja volt, amikor a fehértemplomi törvény­szék közokirathamisitás büntette miatt elitélte. Az ítéletet a temesvári Ítélőtábla is jóváhagyta. Zlatinovicsot az Ítélet miatt fölfüggesztették az állásától. A szerencsétlen ember nem nyugo­dott meg a bíróságok Ítéletében, folyton azt hangoztatta, hogy igazságtalanság történt vele. Ez az elégületlenség annyira gyökeret vert benne, hogy minden intézmény iránt bizalmat­lanságot tanúsított, amely már gyűlöletig fajult. Elkeseredésének egy újság nyilatkozatában «. is kifejezést adott, amiért rágalmazás vétsége j miatt eljárást indítottak ellene. Az ügyet a mult j év őszén tűzte ki tárgyalásra a szegedi tör­i vényszék esküdtbirósága. A tárgyalás előtt néhány nappal levelet kapott Pókai Elek, a szegedi esküdtbíróság .. elnöke. Zlatinovics Milutin irta a levelet, amely­ben a fehértemplomi törvényszék és a temes­w vári tábla ítéletével foglalkozott. A levélíró arra kérte az esküdtbíróság elnökét, hogy ne tulaj­donítson jelentőséget az elitélésének, mert azok a birók, akik bűnösnek találták, tudatlanságuk­ban jogi gyilkosok. Elmondta még Zlatinovics, hogy „blindre" hozták az ítéletet, el sem ol­vasták a büntető törvénykönyv paragrafusait, amelyek alapján meg kellett volna ítélni csele­kedetének a minőségét. A levél irója ellen az igazságügyminisz­terium fölhatalmazása alapján bűnvádi eljárást indított mind a két megvádolt biróság. A sze­gedi törvényszék néhány hónappal ezelőtt tár­gyalta az ügyet. A biróság a kihágási törvény negyvenhatodik szakasza szerint minősülő be­advány által elkövetett hatóság ellen való sér­tésben mondta ki bűnösnek és száz korona pénzbüntetésre ítélte. Az ügyészség fönntartotta a hivatalból üldözendő rágalmazás vádját és megfölebbezte az Ítéletet. Az ítélőtábla keddi tárgyalásán az ügyészség álláspontjára helyezkedett és meg­változtatta a törvényszék ítéletét. A fölebbezési tanács másfél óra tanácskozás után hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt tizennégy napi fogházra és száz korona pénzbüntetésre Ítélte Zlatinovicsot. Az itélet indokolás szerint a levélíró — szemben a törvényszék ítéletével — nemcsak járatlansággal, hanem kötelesség­mulasztással és hazugsággal is vádolja a bírákat, ami valódiság esetén fegyelmi eljárást provokálna. Különben is nemcsak a beadvány egy-egy kifejezése mérlegelhető, hanem az egész beadvány intenciója, a tenorja is. A fölebbezési tanácsban Perjéssy Mihály dr elnökölt. A főügyészséget Eördögh Árpád képviselte, a vádlottat Fáry István közvédő védte. Az itélet jogerős. Mit határozott az ellenzék? — Harcias hangok. — (Saját tudósitónktól) A szövetkezett ellen­zéki pártok intéző bizottsága ma tartotta első tanácskozását a nyári vakáció után, hogy állást foglaljon a politikai helyzettel szemben s egy­séges megállapodásra jusson az ellenzék további magatartása dolgában. A bizottság tagjai dél­előtt tiz órára gyülekeztek össze a néppárt dunaparti körhelyiségében. Megjelentek a tanácskozáson : a Kossuth-párt részéről Kossuth Ferenc, Apponyi Albert gróf, Mezőssy Béla, Désy Zoltán, Szentiványi Árpád, Sághy Gyula és Zlinszky István; A Justh-pártból: Földes Béla, Holló Lajos, Bakonyi Samu, Eitner Zsig­mond, Lovászy Márton ; a néppártból: Zichy Aladár gróf, Molnár János, Szmrecsányi György, Zbóray Miklós és Huszár Károly; a párton­kívüli függetlenségiek csoportjából: Polőnyi Géza, Károlyi Mihály gróf, Károlyi József gróf; a kisgazdapárt képviseletében Szabó István. A tanácskozáson a házigazda: Zichy Aladár gróf elnökölt. Mielőtt a bizottság tagjai a bizalmas érte­kezletre visszavonultak volna, az ujságirók kérdéseire többen nyilatkoztak a bizottság vár­ható határozatáról. NYILATKOZATOK Mezőssy Béla kijelentette, hogy az ellen­zéknek nem szabad megelégednie azzal, hogy a képviselőházban az eddigi eszközökkel foly­tatja a harcot a kormány és Tisza István el­len. Át kell vinni a harcot a delegációba is, miután előrelátható, hogy a kormány a par­lamenti küzdelmét a Ház elnapolásával pró­bálja majd lehetetlenné tenni. Ha az ellen­zék a delegációban is fölveszi a harcot, végze­tes kellemetlenségeket okozhat a kormány­nak. — Én a magam részéről — mondotta Mezőssy — inditványt fogok tenni ilyen irányban az intéző bizottság előtt is. Károlyi Mihály gróf azt hangoztatta, hogy szerinte az intéző bizottságnak közzé kell tennie már most egy olyan tartalmú ha­tározatot, amely szerint Lukáos és Tisza tá­vozása, nélkül az ellenzék még béketárgyalást sem kezdhet. A taktikáról a bizottság most nem fog határozni, azt, majd az utolsó pilla­natban, közvetlenül a képviselőház ülése előtt fogják majd megállapítani. Holló. Lajoshoz azzal a megjegyzéssel fordult valaki, hogy Justh Gyula remélhe­tően csak fizikailag fog hiányozni a mai ta­nácskozásból, harcias szelleme azonban jelen lesz. — Igy lesz, kérem, — felelte Holló — de a harciasság mellett nékünk szükségünk van a helyzet komoly megfontolására is. Én nem csinálok belőle titkot, hogy a választójog dol­gát fontosabbnak tartom a személyi kérdé­seknél. Szabó István a gazdapárt nevében meg­cáfolta azt a híresztelést, mintha a kisgazdák meg akarnák szakítani a szövetkezett ellen­zékkel való további együttműködést. A bizottság tagjai ezután a klub tanács­kozó termében gyűltek össze. Először beszá­moltak egymásnak a nyár folyamán rende­zett agitáció sikeréről s elhatározták, hogy most ezt fokozottabb erővel folytatni fogják, már közelesen az ország minden nagyobb vá­rosában népgyűlést tartanak. Ezekre a gyű­lésekre mindjárt ki is jelölték a pártok szó­nokait. A bizottság- ügyvezetője, Zboray Miklós előterjesztette a nyár folyamán ér­kezett üdvözleteket, közöttük több amerikai magyar egyesületét is. A HATÁROZAT A bizottság tanácskozása fél kettőkor ért véget a következő határozattal: A szövekezett ellenzéki pártok intéző­bizottsága egyértelműen kijelenti, hogy mindaddig, mig a képviselőháznak ez évi jú­nius hónap 4-én tartott ülésében és az azóta lefolyt időszakban a képviselőház elnöke, a kormány és a többség által elkövetett jog- és törvényellenes cselekmények megfelelő for­mában orvosolva nem lesznek, a parlament rendes működését lehetetlennek tartja. Kije­lenti továbbá, hogy a törvénytelenül létrejött házszabálymódositást kötelezőnek el nem is­meri és annak magát alá nem veti. Kimond­ja végül azt,, hogy mig Tisza István gróf és Lukács László, akik e tényekért a teljes fe­lelősséget viselni kötelesek, állásukat el nem hagyják, a kibontakozást kizártnak tartja. A választójogi reform haladéktalan meg­alkotását az ellenzék a béke elengedhetetlen föltételének tekinti. Azokhoz a megállapodá­sokhoz, amelyeket az ellenzéki pártok idevo­natkozóan létesítettek, a leghatározottabban ragaszkodik és eme keretek megszükitéséhez semmi szin alatt sem járul hozzá. Ugyancsak a béke föltételének tekinti a bizottság a sajtószabadságon és a gyülekezési jogon esett sérelmek orvoslását és e szabad­ságjogok törvényes biztosítását. Az intéző-bizottság fölkéri végül az ellen­zéki pártok elnökségét, hogy e megállapodást a pártok gyűlései elé terjesszék és a hozandó határozatokat minden egyes párttagra nézve a párthüség oltalma alá helyezni szívesked­jenek. Az intéző-bizottságnak ezt a határozatát a jelenlevő tagok valamennyien alá is irták Az összes ellenzéki pártok szeptember ti­zenhatodikán, hétfőn értekezleteket, tartanak ós szeptember tizenhatodikán délelőtt tiz órakor ugyancsak ujabb tanácskozást tart az intéző-bizottság is. Francia tüntetés a tenger uralmáért. Parisból jelentik: A Matin értesülése szerint a kormány Delcassé tengerészeti miniszter javas­latára elhatározta, hogy az összes francia csata­hajókat a Földközi-tengeren egyesíti. E célból Marolles altengernagy, az atlanti-óceáni és a La Manche-csatornai hajóraj parancsnoka októ­ber 15-ike felé hat csatahajóját Toulonba ve­zeti és Lapeyrere tengernagy parancsának ren­deli alá, akinek flottája akkor 18 páncélosból fog állni, melyek közt hat Dreadnought lesz. A két hajóraj egyesítése után uj flottamanőve­rek lesznek, melyeken az összes hadihajók résztvesznek. A lap azt hiszi, hogy a kormány­nak ez az elhatározása a Földközi-tengeren való túlsúlyra vonatkozóan minden vitának véget vet. Berchtod az olasz királynál. Párná­ból jelentik : Politikai körökben beszélik, hogy gróf Berchtold osztrák-magyar közös külügy­miniszter a legközelebbi időben Racconighiben utazik bemutatkozó látogatást teendő az olasz királynál. Ugyanakkor San Guiliano külügy­miniszter is Racconighiben lesz és a két államférfiú tanácskozni fog a balkáni kér­désről. Tiszt urak Üszkübböl jelentik: Mitrovi­cából több tisztet erős fedezet alatt ide kisér­tek. A tiszteknek az a bünük, hogy az ipeki katonai tábor őrzését, mely rájuk volt bizva, szándékosan elhanyagolták és ezáltal a felke­lőknek lehetővé tették, hogy a tábort megtá­madják. Az Üszkübben elő bolgárokat felszólí­tották, hogy készüljenek elő arra, hogy az első parancsra azonnal visszatérhessenek Bulgáriába. Tegnap az üszkübi pályaudvaron harminc te­herkocsiból álló különvonat haladt át, hadisze­rekkel, melyeket állítólag Szerbiába visznek. Uj osztrák kereskedelmi miniszter. Bécsből jelentik: A Braf dr halálával megüre­sedett kereskedelmi tárcát már a legközelebbi napokban betöltik. Az uj kereskedelmi minisz­ter Stibrál volt kereskedelmi minisztériumi osz-

Next

/
Thumbnails
Contents