Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-11 / 25. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁQ 1912. sz eptember 10. tályfőnök lesz. Stibrált kiváló szakembernek ismerik és a Németországgal való kereskedelmi szerződés nagy része az ő müve. De annak idején Körber miniszterelnökkel nézeteltérései támadtak és ezért hosszú évekig mellőzték. HÍREK Tavasszal épiíik a második postapalotát. (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország néhány héttel ezelőtt megírta, hogy a kincstár telket vásárolt (Szegeden a második postapalota építkezésiére. A kinestár Biró Benő városi 'helyettes-főmérnöknek a Szeged-állomás közelében levő telkét vásárolta meg kilencvenezer koronáért. A szerződés jóváhagyása kedden megérkezett a kereskedelmi minisztériumból. A miniszter intézkedésére a jövő tavasszal már fölépitik az uj postapalotát, amely a tervek szerint a város egyik legimpozánsabb épülete lesz. Az uj postapalota jelentőséges esemény Szeged kereskedelmi életére. Megvalósul a kereskedők régi óhaja: a forgalom gyorsabb és pontosabb lebonyolítása. A kézbesítés ugyanis, különösen az automobil-járatok előtt a kereskedők szerint meglehetősen késedelmes volt. A koosik az állomáson bevárták a csatlakozó vonatokat, rakosgatták a küldeményeket, azután pedig berobogtak a postaépületbe, ahol osztályozták az árukat és csak mindezek után indult meg a szétküldés. Az uj postapalota felépítése után összehasonlithatatlanul gyorsabb lesz a kézbesítés, mert a küldemények kézbesítése közvetlenül az állomásról történik majd. És ebben az esetben az áruk rongálásától is megkímélik a kereskedőket. A postapalotát monumentálisnak ós tökéletes berendezésűnek tervezik, az utcai részen két emelet, a pályatest felöli részen pedig egy emelet magasságban. A nagyszabású építkezés ügyében a. Délmagyarország munkatársa meginterjúvolta Kőrössy István szegedi postafőnököt, aki a következőket mondta: — A vasúti postaépület építése régi terv, amely eddig pénzügyi okok miatt nem valósulhatott meg. Az uj postapalota nagyot lendít majd a forgalom közvetítésén. A küldemények a most elkerülhetetlen tortúráktól megszabadulnak. A vasúti postának lesz távírda, telefon, közvetítési, átrovatolási, föladás és szétküldési osztálya. — Szobrot Erzsébet királynénak! Gyászos emlékezetű Erzsébet királynénk halálának tizenötödik évfordulója volt kedden. A belvárosi Szent Demeter-templomban gyászistentiszteletet tartottak, ameiyen megjelent a város szine-java. Életében a magyaroké volt. Velünk rokonszenvezett, velünk érzett, velünk volt. Halála óta szeretettel és kegyelettel őrizzük emlékét. A gyászos évforduló alkalmából az Országos Magyar Szövetség a miniszterelnökhöz fölterjesztest intézett, amelyben egy Erzsébet-emlék felállítását sürgeti. A felterjesztésben a szövetség kifejti, hogy óriási összeg áll már rendelkezésre: pályázatot is tűztek már ki, mely eredményes volt és mégsem történt elhatározó lépés ebben az irányban. Valószínű, hogy ennek a memorandumnak meg lesz a kellő hatása és aránylag rövid idö múlva királynénk emlékéhez méltó emlékszobor fogja díszíteni a főváros egyik közterét. — A német császár családja beteg, j Vilmos császár egyetlen leányának, Lujza hercegnőnek egésziségi állapota — mint Berlinből jelentik — nem a legjobb. A hercegnőt évek előtt krónikus fülbántalmak támadták j meg, ezenkívül — talán éppen a sok betegség ] következtében — szellemileg is kissé vissza- : maradt. Baj van a császárnéval is, aki né j hány év előtt soványító kúrát tartott, amelynek következtében ideges szivbántalmakat kapott. A császárné járt Nauheimban is, ele hiába, baja nem gyógyult. A mint tehát látszik, a németek császárának sok baja van, a sok bajt csak tetézi, hogy a császár ós a trónörökös között folytonos súrlódások vannak s az elidegenedés a császárrés a trónörökös között egyre tart. — Személyi hír. Biró Benő, Szeged város helyettes főmérnöke ma kezdi meg hat hétre terjedő szabadságát. — Istentisztelet a zsinagógában. Az újévi istentisztelet szerdán és csütörtökön este hat órakor, csütörtök és pénteken reggel félnyolckor kezdődik. A régi zsinagógában a reggeli istentisztelet hét órakor kezdődik. — Főhercegi gólya. Különös, nem mindennapi képe volt ma délelőtt a budapesti Tudomány Egyetemnek. A szolgák teljes díszben álldogáltak a folyosókon, a hivatalnokok ünnepi fekete ruhában ültek íróasztalaik előtt. Vidékről feljött fiatal diákok — ahogy a jogász-humor nevezi őket: a mezei hadak — bámulva vették körül a fényes ruháin szolgákat és félve nyújtották át az egykoronás borravalókat. A kveszturai vasajtó — amely előtt a beiratásokkor hangos énekszóval tolonganak a diákok — lasabbau fordult, mint rendesen. Nem ütötték, csapkodták fiatalos hévvel a padokat, szinte lábujjhegyen járt az egész egyetem, Izgatott volt mindenki, mintha vártak volna valamire, vagy valakire. Aminthogy vártak is valakit. Már jelentettük, hogy Kistapolcsányból táviratot kapott a mult héten az egyetem jogi karának dékáni hivatala. Az volt a táviratban, hogy a fiatal József főherceg szeptember tizedikén, kedden délelőtt beiratkozik első éves jogásznak, A távirat érthető feltűnést és izgalmat keltett az egyetemen és ma délelőtt re diszbe csapták magukat még a szolgák is, ugy várták a főhercegi vendéget. Valamivel kilenc óra előtt állt meg Gopcsa László miniszteri tanácsos kocsija az egyetem főkapuja előtt, ö volt a kis főherceg előhírnöke. Pont kilenc órára megérkezett a fiatal József főherceg is. Katonai nevelője kisérte. Az arca piros volt, látszott, hogy ő is érzi 'azoknak a fiatalembereknek az izgatottságát, akik először lépik át a főiskola küszöbét és megkapják a cimet: egyetemi polgár. A főherceg egyenesen a rektor szobájába tartott. Nem ^ iratkozhatott rögtön be, mert előbb ki kellett ; állitania a származási ivet. Futva vitte be egy szolga a rektor szobájába a vörös szinii ivet, meg egy tanrendet. József főherceg megköszönte és eltette. Maid csak otthon fogja kitölteni az ivet, megírva benne pontosan származását. És otthon beszélik meg, milyen tantárgyakat vegyen föl indexébe. Husz percig volt benn József főherceg a rektori szobában, azután Kiss János rektor lekísérte a lépcsőn a kapuig. Ekkor már az egész egyetem tudta, bogy kinek a kedvéért vették fel fekete ruhájukat a hivatalnokok. Az első éves egyetemi hallgatók: a gólyák, boldogok voltak, hogy ilyen előkelő kollegájuk akad. Egy főhercegi gólyái Sorfalat álltak és kalaplevéve üdvözölték József főherceget. Az udvari fogat elindult és egy pillanat múlva már ütötték-verték a gólyák a körben forgó vasajtót, amely elzárja azt a szobát, ahol le kell fizetni hetvenkét koronákat az indexért. Hideg volt, a gólyák énekelve táncolták körül az előcsarnokot. A szolgák pedig levetették a díszruhát. — A Tisza áradása. A Tisza néhány nap óta erősen árad. A folyammérnökség jelentése szerint a hétfői napon hatvanhét centimétert nőtt a viz. Az áradás ma is tartott még, de a felvidékről már megnyugtató jelentések érkeztek. Az esőzések megszűnése után a folyó ismét visszatér rendes medrébe. — Miért tiltották ki Szabadkáról a szerb tiszteket? Ismeretes, hogy a hadügyminisztérium a Szabadkán működő szerb lóvásárló bizottságot az ország területéről kitiltotta s a további lóvásárlásokat nem engedélyezte. A kitiltást a szerb kormány nagy meglepetéssel fogadta, miután ő a tervbe vett lóvásárlást bejelentette a belgrádi osztrák-magyar követségnek. A kitiltó rendelet kézbevétele után a szerb kormány utána járt, hogy tulajdonképpen mi is az oka a kitiltásnak? Kiderült, hogy a szerb kprmány tényleg bejelentette a lóvásárló bizottság kiküldését, ámde Ugrón osztrák-magyar követ helyettese feledékenységből nem továbbította a bejelentést a hadügyminisztériumhoz. Ez a kitiltás tulajdonképeni oka. — Nagy katasztrófa a francia hadgyakorlatokon. Parisból jelentik: A tourainei hadgyakorlatokon nagy szerencsétlenség történt. Dragonyosok és vértesek támadást intéztek a képzelt ellenség ellen ós a legnagyobb gyorsasággal vágttattak a hepa-hupás talajon. Eközben negyvennégy lovas elbukott 'és áthempo regtek egymáson. Nagy kavarodás támadd és sok katona megsebesült. Több katonának a keze vagy lába tört el, mások sulyoS zuzódást szenvedtek. Egy altisztet mind a két lábán megnyomorítva szedtek M. A lovak nagyrésze is megsebesült. Egy lő megdöglött. (j — Putíciu Traján dr halála. Temesvárról jelenti tudósítónk: Puticiu Traján <ti temesvári főesperes meghűlt. Szálas, hatul* mas testalkatú emher volt, de a gyilkos kór őt i,s kidöntötte az élők sorából s hosszú, kegyetlen betegség után megváltotta, a halál szenvedéseitől. Puticiu Traján d rmintakópe volt az igazi papnak, akit nem lehetett szélső, izgató nemzetiségi jelszavakkal a munkájában megzavarni. Az egyháznak élt, a tudománynak szentelte napjait s a hivek lelkületének megtisztításában találta földi boldo?íságát, nyugalmát, életcélját. Puticiu Traján e felfogása mellett azért bőséges társadalmi tevékenységet is fejtett ki. Mint városatya részt vett Temesvár város ügyeinek vezetésiben, ő teremtette meg a Postonri-takarékpénztárt, amelynek vezérigazgatója volt, az ő nuvéhez fűződik az uj gyárvárosi görög keleti román templom és román bérpalota építése e az ő működése folyt be a temesvári románság józan gondolkodására, ő hirdette, hogy csak egyetértéssel, békességgel lehet tovább jutni, haladni és emelkedni. — Sztrájkolnak a főherceg halászai. Frigyes főherceg halászai, mint Zomborból jelentik, Apatinban, Bácskertesen, Monostorszegen és Bezdánban sztrájkba léptek, mert a főhercegi uradalom megfosztja őket a méltányos keresettől. A halászok tudvalevően a kifogott halak kétharmadát kapják, bér fejében azonban kötelesek a saját részüket abban az árban átengedni, amelyet az uradalom megszab. A halászok szerint az uradalom a szerződésnek ezt a pontját a maga javára oly mértékben használja ki, hogy a halászok kénytelenek voltak abbahagyni a halászást. Követelésük az, hogy ez a terhes szerződés méltányosan módosíttassák. — Szomorú munkaviszonyok Amerikában. Nemcsak nálunk, hanem külföldön is, mint mindenhol, abban a hitben élnek az emberek, hogy Amerika a boldogulás hazája, a