Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-10 / 184. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 10. Részletek a világ leghíresebb gyáráról. — A Krupp-gyár története. — (Saját tudósítónktól.) Nagy ünnepséget ül Németország. Most van száz éve annaik, hogy Krupp Alfréd, a világhírű, hatalmas Krupp-féle acél és fegyvergyárat megalapította Esszenben. Vezéreikik ü n khen részletesen foglalkozunk e hatalmas vállalat közgazdasági és nemzetgazdasági fontosságával, itt csak néhány érdekes -dolgot mondunk el a gyár belső dolgairól és megalakításának küzdelmeiről. Krupp Alfréd, amikor 1843-ban megkezdette a puslkiagyártást első fegyvereit rnegküldötte a porosz hadügyi miniszternek ós ímegikért-e, vizsgáltassa meg (Szakértőivel, talán jónak találják és ő is beállhat az állam szállítói közé. Ládáit a minisztériumban föl sem bontották, hanem ridegen tudatták vele, a porosz fegyverek oly jók «s tökéletesek, hogy javításukra vagy megváltoztatásukra senlki sem gondol. Senki sem hitte, hogy a kis eszsz-eni gyár -az angol (ipar akkori világhír ü -acél-terrnék-ei ve 1 képes lesz versenyre Ik-elni. Krupp Alfrédnak nem maradt más választás, mint ,nem keresve tovább a hatalmasok hegyét és elismerését, -alulról fölfelé meg-hóditani az ipart ós kereskedelmet 'OS >3. sikerek révén az államot. Nem v-olt könnyű munka és c.saik kivételes ember érhetett e tövises uton célhoz. Csak most tűnt ki Krupp Alfréd sokoldalú zsenialitása Ö volt vállalatának any agi és szellemi vezetője, ő fogadta -fel munkásait és gondoskodott azok jólétéről, -ő volt gyárának első szakembere, ő iparkodott és tudott is jobb lacélt gyártani, mint az angol. Krupp Alfréd 1887-ben li-alt (meg és 'Frigyes fia folytatta a nagy munkát, atyja nyomdokain járva. Az ő feladata már könynyebb volt. A világ minden részéből kértek ágyút, puskát, páncélokat és gépeiket. Az áldám csak nála rendelt. A pénzpiac szívesen szolgált kölcsönnel és ezért a siker minden feltétele az ő kezében nyugodott. Ily körülmények között ért el -a Krupp-válM-at a mai magasságba, -ahol egyedül áll és messze mutatja -a szilárd akarat, ia v.asmunka és a szerencse áldásának hatalmát. A Krupp-család esszeni villájából ma egy kis világot kormányoz, majdnem korlátlanul. A törzs-gyár mellett három kísérleti telepe, három kőszénbányája, számos vasbányája és Kiéiben hajógyára van. Mindent -termel, mindent készit, kovácsol, amire. ® fegyveres hatalomnak szüksége van. A világ első hadserege hadi [készültségét, harci Ifelsőbbségét részben e berendezóéknek köszönheti. )Talán azért is a Krupp-gyár a német nép egyik jogos büszkesége. Amikor Krupp Frigyes 1902-ben meghalt, a család vagyona már kétszáz millió márka volt. Krupp Alfréd jelmondása volt: Minden munkának célja a közjó legyen. És csakugyan -ő és utódjai sohasem feledkeztek a közjóról, amelyet csak ugy ápolhattak igazán, ha fényes jövedelmükből bőkezűen juttattak alkalmazottjaiknak. (Mii sem vet ragyogóbb (fényt a -mostani ünnepekre, mint az a I jelenség, hogy az első nap a jubilánsoknak szólott, akik már harminc-ötven -esztendeje szolgálják ia vállalatot -és ama kivételesek közé tartoznak, akik a maguk munkájával segítették a. csodás fejlődést, amelynek párjia talán csak a uj világban akadhat. Vizsga a rendőrképző akadémián. Ha a budapesti rendőrségnek volna, egy rendőrképző akadémiája és az akadémián tanárok tanítanák a rendőrlegénységet, akkor a vizsgán ilyen kérdések és feleletek volnának: A tanár: Mondd imeg nékem, fiacskám, -hogy mit nevezünk embernek? A rendőrtanitvány: Embernek, jelentein alásan, az olyan lényt nevezzük, amelynek felül egy (feje, alul pedig két lába van. A tanár: Mije van még az embernek? A tanítvány: Az embernek ezenfelül pofája is yan, de ezt egy pofonnal rendszerint eltüntetjük. * A tanár: Nagyon helyes. Mo,st pedig mondd meg nekem, fiacskám, mit csinálsz abban az esetben, ha ,az -utcasarkon odajön hozzád egy járókelő -és az-t kérdezi tőled, hogy merre van a Röppentyü-utca? A tanítvány: Ha az utcasarkon hozzám jönne egy ember és azt találná kérdezni, bogy merre van a Röppentyü-utca, (akkor én azt feleném neki, hogy még -ezt sem tudja maga, vadmarha, aztán -hátulról megfognám az illetőt (ós a hátulsó zsebe tájékán cipőm orrával mégérinteném, mire az illető a Röppentyűutcáig repülne. * A tanár: Mondd meg nekem, fiacskám, szükséges-e az, hogy a jó rendőr udvarias is legyen? A tanítvány: Igenis szükséges. A tanár: Nagyon helyes. Tehát, ha például azt mondja -neked valaki, hogy jónapot kívánok, biztos ur, mit csinálsz te ebben az esetben? A tanítvány: Ha inek-em azt mondja valaki, bogy jónapot ikiivánok, biztos ur, ákk-or én az illetőt (becipelem egy udvarra ós ott az udvaron -udvariaskodom vele. Először is az illetőt ott az udvaron egy jól irányzott fejbe-csapással leültetem, aztán elkísérem -karonfogva a kerületi kapitányságra és , ott azt mondom neki, hogy foglaljon helyei * A tanár: Miért járnak az emberek kalapban? A tanítvány: Az emberek azért járnak kalapban, bogy leüthessük a fejükről. A tanár: Mit kell csinálni abban az esetben, ha egy járókelőnek leütjük a fejéről a kalapot? TA tanítvány: Ha egy járókelőnek leütjük a fejéről a kalapot, akkor megnézz-ük, liogy a feje ,elég érett-e. Ezt pedig ugy tudjuk imeg, -hogy léket vágunk és belenézünk a belsejébe. Ha a (fej belsejében korpát találunk, akikor a fej tulajdonosát rögtön szabadon bocsátjuk, de ha azt látjuk, hogy agyvelő van benne, akkor a tartalmát kilocscsantjuk. * A tanár: Nagyon helyes. Most pedig -mondd meg, fiacskám, hogy mit csinálsz te abban az esetben, h-a az utcán egy másik rendőrrel találkozói? A tanítvány: Ha én az utcán rajtam kivül egy másik rendőrrel is találkozom, akkor mind -a ikett-en -szalutálunk, aztán elmegyünk sétálni -és a legelső embert, -akivel találkozunk, megállítjuk. Az igy megállított járókelőt -egy pofonnal a saját tengelye körül kétszer megfordítjuk, aztán pedig egy ellenkező irányú pofonnal eredeti -helyzetébe visszalődd tjük, majd hatóság ellen való erőszak címén letartóztatjuk ós a lázadók tközé besorozzuk. * A tanár: Szabad-e egy öregasszonyt pofonütni? A tanítvány: -Jelentem alásan, már hogy lehet olyat kérdezni, hogy (szabad-e egy öregasszonyt pofonütni. Egy öregasszonyt pofonütni csak abban esetben szabad, ha az illető ötven éven alul van, de ha az ötven éven felül van, akkor -a „tiszteljük az öregeket" -ós az enyhitő körülmények figyelembevételével az illetőt kiméletesen hasbarugjuk, előbb -azonban m-eg ikell kérdezni, hogy nines-e vesebaja, m-ert ebben az esetben a rugást hátulról alkalmazzuk. * A tanár: Szükséges-e ezeken íkivül egy jólnevelt rendőrnek mást is tudni? A tanítvány: Nem szükséges. Hanem jobb -lesz, ha most már végre befogja a száját és nem kérdez tőlem több hülyeséget. Lovacska. SZÍNHÁZMŰVÉSZET * A szegedi szinház naivájának gyásza üyöngyössy Rezső a hires aradi festőművész, Munkácsy intim barátjának a temetésén az egész ország részvéte megny-iatkozott. Az elhunyt művészben Gyöngyössy Teréz, a szegedi színtársulat uj naivája édesatyját gyászolja. * A szinésznővendék-liázaspár. Csütörtökön érdekes házasságkötés történt az aradi anyakönyvvezető előtt. V-irágh Lajos városi főmérnök fia, a husz éves László, a Rákosi-szin-iiskola növendéke, volt a vőlegény, a menyasszony pedig Asztalos Mid, szintén a Rákosi-féle -is-kola növendéke, aki alig töltötte be a tizenötödik életévét. A menyaszszony -különben unokahuga Gál Gyulának, a Nemzeti Szinház művészének. A szülők eleinte nem egyeztek bele a házasságba, de a fiataloknak mégis sikerült szándékukat keresztül vinni. Most -nászútra mennek. A házasság-kötésnél násznagyokként Csiky Károly nyugalmazott árvaszéki alelnök és Nikolics Döme ügyvéd szerepelt. * Uj szinház lesz Szarvason. Szarvasról írják: Haviár Gyula dr indítványára Szarvason mozgalom indult meg, hogy a városi szinház használatáért a mindenkori színigazgatótól befolyó bérösszeget a város teljesen a színházi viszonyok javítására fordítsa. A terv szerint a bérösszeget a folyó színházi kiadások levonásával tőkésitik és a -kamatokat uj szinház alapjainak megvetésére fordítják. * A zeneszerzők életkora. A zeneszerzők életkoráról ez az érdekes kimutatás számol be: Schubert Ferenc 31 éves korában halt meg. Bellini 33 évet ért. Mozart 35 évet, Mendelssohn 38 évet, C. M. Weber 39 évet, Donizetti 49 évet, Beethoven 56 évet, Halévy 62 évet, Bach 65 -évet, Conradin Kreutzer 69 évet, Wagner Richárd 69 évet, Mayerbeer 72 évet, Gluck 73 évet, Hanedel 74 évet, Rossini 76 évet, Haydn 77 évet, Cherubini 81 évet, Aaber 87 évet. Látnivaló, hogy a zeneszerzők egyik része igen fiatalon halt meg, a teremtő erő teljében. Bizonyára gyönyörű dolgokat alkothattak volna, ha olyan korán nem következik rájuk a halál. Ámde mégis balhit, hogy a zeneszerzők korán halnak: Auber, Wagner példája mindenesetre cáfolat. * A nagyváradi kabaré epilógusa. Kondor Ernő nagyváradi kabaré tulajdonos ellen (hitelezője, a Vadász és Grosz cég egy ezer koronás tartozás miatt csődöt kért. A napokban volt a nagyváradi biróság előtt a csödtárgya-lás, amelyen Kondor Ernő képviselője, Kotzó Jenő dr ügyvéd azt a kijelentést tette, -hogy a tartozást fedező váltók hamisak. A felperes cég képviselője, Fenyő Sándor dr felelősségre vonta ezért a kijelentésért, mire Kotzó megtagadta a feleletet, azzal, hogy kijelentése egyszerű ügyvédi ténykedés volt, ami nem uj a csődtárgyalásokon. A vád miatt most Fenyő dr a cég nevében feljelentést tett rágalmazás miatt ugy az ügyvéd, mint megbízója, Kondor Ernő ellen. * Maeterlinck színházai alapit. A páris1 „Comoedia" irja, hogy Maeterlinek, a hires iró, színházat alapit, még pedig vándorszinpadot. Csakis Maeterlinck-féle darabokat fognak benne játszani és működését már jövő februárban fogja megkezdeni Nizzában. Azután Páris következik sorra, majd egy nagy körút jön Európán keresztül. Első előadásul a „Maria Magdalena"-t tűzték ki, amely darabot Amerikában már játszották, de Európában még soha.