Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-01 / 112. (176). szám

1912. augusztus 1. DELM AG Y ARORSZÁG 3 Ellenzéki sorok Kossuth Ferencről. (Saját tadósiiénkfólj Nagy nemzeti esemény. történt tognap. 'A házakat sajnos elfeledték fellobogozn! a nyaraló házmesterek, fr ez mít sem von le abból az örömünnepből, amely lángolva tölt! be a lelkes hazafiak izzadó sziveit. Megérkezett Kóssath Ferenc a nemzeti ellenállás veterán harcosa, a függetlenségei tradícióik Ősz és bősz knltüsz csinSlója, a zivataros parlamenti küzdelmek nyugodt és bölcs távoli szemlélője. Nem évtizedes számkivetésből jött ugyan, sem a mártírok sötét sáncai közül Kufsteinből, hanem megérkezett nanheimi fürdőzéséből, hol betegségének szenvedéseit hősies nyugalommal tűrte;.. Az ellenzéki lapok hasábos cikkek-.kereté*ben emlékeznek .meg a szenzációs-eseményről s igy nekünk sem áll módunkban, hogy bármit is tompítsunk azokón az óriási kontárokon, amelyek Kossuth Ferenc, megérkezésével kapcsolatban mutatkoznak a magyar nemzet politikai égboltozatán fent a Kárpátoktól, le végig a fiumei cápáig. A függetlenségi ve.Zéx már június elején megérezte ugyan, mélyre, látp államférfiúi szmatjával, hogy. iz-. gajirms parlamenti harcok küszöbén áll a hősies, ellenzék,, de kitűnően dresszirozbató rheumája mit se törődött a nagy politikus ambícióval és jó! megérdemelt nyugalomra késztette az agg csatárt. Kossuth Ferenc gyógyulást kereset. Fájó lá'bartésmiegdagadt kezét melankolikus ború-. valjáiztatta a pelyvás kádban, de-itthon mégse .táláft. enyhülést. Kénytelen volt idegenbetnenhi, mert hírneves • .orvos professzorok mondották, , hogy a politika - és -a r.heuma a leg^l^tansabb összeférhetetlenségi eset. Deí oh a sors kegyetlen! Akit egyszerre elér .sújtó keze, azt üldözi egészen a sir csöndes birodalmáig. Kossuth Fefenc nem tudott olyan Síéire menni, nem birt annyira elzárkózni hogy máglyába. ,el ne hatoljanak áztatják körmeiket, de Kossuth Ferenc háborgó ielke, csaknem nyugszik. Néhány napig még Budapestén marad, azután esetleg rövid időre — vidékre megy folytatni pihenését. Mint jól értésült forrásból halljuk feszté, útikor a harcok ismét kezdődnek, Kossuth Ferencnél már előre bejelentette látogatását: jó öreg rheumájaí a v a magyarországi |iirek az ellenzék letörésér ftek.dicstelen hirei„.„Odakiiim .nagy izgalom-.} rik a> nagy,^szenvedélyeket. ? mai j és . gondokkal terhesen értesült 'arról, hog^ mi történik odahaza s bár nagyszerűen összeszedte magát orvosai folyton, emle.Eetik-tt: — Oh, ha a magyar parlamentből nem érkeznének. él Nauheimig a hirek a kegyelmes ar tip éyvel üatabfott vőiha meg!" Hát, bizony ez igy .van. Miért,is nem Kúkultok meg ti-végtelen telefon drótok és miért nem fagytok be ti többi eszközei a kultura terjesztésének. Most a kegyelmes ur, a szép, betee.frfi^í,,tiz évvel fiatalabb lenne s megint, ifjuko.ri páthosszal, erővel és lelkesedéssel küzdhetne, — a rheuma ellen. ,J)e ma már a hirek szárnyát nem lehet elvágni." Legfeljebb csak motorerőre lehet bendezni a szárnyakat és igy Kossuth Ferenc megtudott mindent, amit nem is akart azt is. Haza ugyan nem sietett a veszélyeztetett ellenzéki pozíció védelmére, de mint az egykori nagy honfiak; tollat ragadott, lábához kapott és hatalmas arzenállal, az ágyúval is puffogóbb frázisokkal, avagy a bombánál is bombasztikusabban, vezércikkek keretében védte meg a hazái. Most pedig hazaérkezett, A harc már lecsendesült; a parlamenti oroszlánok Siófokon és ravasz. — fiz amerikai nő fotográfiája. — (Saját tudósítónktól.) Az öndicsérétrő! illatos magyar közmondás jár szájrói-szájra. Ebben az erkölcsi fogyatékosságban az amerikai nerrtzet szenved leginkább. A naivitásig menő komolysággál zengik fülükbe a saját dicséretüket. Annál érdekesebb, hogy a legutóbbi esztendőkben- Amerikában erősen bírálni kezdték az amerikai nőt s ennek'a mozgalomnak mind több hive akadt. A legkeményebb kritikában az ismert regényiróiiö, Mis. Wilson Wovdrov részesiteíte' Amerika hölgyeit. Cikket irt az „American Magaziné" nevű újságban ezzel a sokatigérö cimmel: „A>házasságról, az amerikai nő legaljasabb foglalkozásáról". Az irónő1 a következő véleményt nyilvánítja honának höűgyeiröl: Az amerikai nő"a világ leghiubb éé legkönnyelmübb teremtése.' A leggáncsnélküübb;a legkevésbbé érzékeny, a 'legszámitóbb 'S a legönzőbb. Sokkal*-inkább hajítandó a szerelemmentes, tisztán anyagi előnyökkel járó házassá'gra.-minb a »földkerekség ; bármelyik nője.:'.Az átlagos amerikai asszony :a 'házaséletben nem állja meg a helyét:- A háztartás" hó® keveset* ért; sem • főZni, sem bevásárolni nem tud.«Teliesema cselédségtől -függanélkü), hogy a cselédeket kormányozni tudná. • Az- .amerikai • mii<sajtéban -és4 a nör iroda-'lomban szüntelenül hangzó panaszok- a férjekközönyétől és<kedvtelenségérö! nagyon is értbe tőkés természetesek:' mert Amerikában mindem férj csalódik a házasságában s unja a felbonthatatlan-köteléket; A férfi és a nő természetéről vallott meggyőződés Amerikában fordított, értelemben érvényesül. Másutt ugyanis a ferfit ta^íják'*praktikus•gohdolkQdásun.ak*» a nőí-ö mélyebb érzések talajának. Amerikában fordítva v&m-Ott a nőben'csak" a gyakorlati élet. iránt van-érZék- és inkább az erős < nem képviseli a gyengéd ériselffieket. Csak<& férfiak -tudnak -szeretni,' csak ék isme-' NAPI hírek Herczel Manó üjyjfrrjbáró. ,) Néhány nap előtt már nyilvánosságra jutott a szenzációs hir, hogy Herczel Manó dr.-t, a neves szegedi származású orvostanári, a király bárói cimmel tüntette Jel 'Akkor még hivatalosan nem erősítették meg a birt, maga Herczel Manó dr, egy újságíró előtt megcáfolta annak valódiságált. Mi már akkor is megírtuk, hogy Herczel bárősitása, Ka még nem ís történt meg, akkor is befejezett tény és publikálása csak rövid idő kérdése. Ma azután már a hivatalas lap is közli a királyi kéziratot, amely a magyar bárói méltóságot adományozza a kiváló professzornak. A királyi kézirat igy hangzik: A Személyem körüli minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére pusztapéteri Herczel Manó dr. udvari, tanácsos, címzetes rendkívül! tanárnak és a székes*; fő váróéi Szent Rókús-kőrház főorvosának, valamint törvényes utódainak, a, közélet % a sebészet terén szerzett érdemei elismeréseűl ű magyar bárói méltóságot adomái nyozoml Kélt Bad-Ischiber.. 1912. évi julius 15-én. Ferenc Józsgfs. k. Lúkács László s. k. 1 AztejbáYóf kinevezése alkalmából Szegedföl is SokáW üdvözölték. \ ! PrMí%zézoh. Az- amerikai Asszony csak-praktikiis^és Nincsenek illúziói, romantikus hajLtunaiés a szerelmet égy általában ném is" mert Hornian -van -ez? Minden valószínűség szerint a neveléstől.-Az amerikai nöt'felületesen .nevelik.,, tétlenségre, tanítják, Mári a- szülői házbaniis egyetlen feladatra szorítják csupán:,,hogy férjet szerezzenek maguknak.-Férjet akarnak csak "s-a férjjel .együtt palotát, cselédséget ;ékszert, automobilt, európai körutazást .és hasonló jókat, -Az amerikai leány nem lép az oltár elé balga szűzként. Mindenről tájékoztatva van.-mindent ismer és hideg számítással szervezi a férj utáni vadászatot. Az a .férfiv aki -beleszeret- égy fiatal- amerikai leányba s, kétség és remény között lesi a boldogító *igen"-t: nem' is sejti, hogy szivének bálványa, aki kegyesen a karjaiba hull, egyszerű számtani példának tekinti őt. S a há zasságban is igy viselkedik. Nem sajnál sem hazugságok sem cselt,, ha arról van szó, hogy urától uj ruhát; kalapot, ékszert csaljon ki. — Ezek az állapotok1 csak ugy javulnának meg,'ha minden amerikai nő rá volna utalva arra, hogy ónálló legyen és dolgozzék. íme,, Eva asszony utódai! Most ez egyszer tudtuk és a'karatuk.-nélkül festették le őket: S a kép olyan, eleven és hü, hogy nem volnának a lovagias, magyar nemzet tagjai, (szinte hajlandók volnának a regényirónőt meggyanúsítani, hogy amerikai hölgyekről irt ugyan, de — a mi hölgyeinket értette alattuk! • i (Saját tudósitftétóí.) Pofonok jegyében zajlik á szezám Ezeij.a tér^n kezdetben a nagyr. maros! pofonok domináltak. Az alsósjáték szabályainak értelmezése,, körül támadt differenciákat' egyenlítették ki vele a nyaraló családápák. Nagymarosról egy hatalmas- hőhullám Siófokra kente át a nyaklevest, mint a ízezóri slágerét. A Balaton-partján rendkívül ' megörülték \ . nyakíévesnek. Az .első pofon ászezón. ünnepélyes megnyitását jelentette, az utolso után a nyaralók vissza-, tértek a Lipóvárosba. ,Á}|atában .ezek a pqfoés ^|zintébbeX, yoE • tdci^ftiál' ifta^s^Wr Többnyífje ú^yAffuic iiNagyhiatos, Siófok —, poftprténeti emlékek má Éi.B idei' szezón' diadalmas kreációja, a női pofonok divatja. Múnkács párosából indult hóditó utjárá á parányi kis kacsák nyaklevesSé süritfett mozgása. A feltalálás dicsősége Fíaeifl Lujza kisasszonyt illeti, akinek a lovagias és szolgálatrakész Boroevics hadtestparancsnok állt modellt az uj divat kipróbálásánál. A próba, tudjuk, kitűnően sikerült, a női pofon jött, elcsattant és győzött. Tegnap már NagyVárad . dívathaj^ászq hölgyeinek egyike is fölvette, kisétál: veje a vármegyeházának'folyosójára s amikor p]járadi..a cipelésbén. Tetette ^gy hivatalnok piruló orcájára. A diyatp'róbáriák js 'fényes sikere volt é.s most már végleg megállapíthatp,; jiogy Haertl Lujza iskolát crínált követői a tandíjak elengedésével' adományozzák iegkegyeímesebben a pofonokat szerte e hazában. És most legyei? szabad a teljesség kedvéért a legujaljh divat, néhány jellegzetes külsőségéről beszámolni. A pofkoszíüm rendkívül egyszerű s á mellett mégis aiszes. A bliiz, amely többnyire fehérszínű, de lehet szürke is, hátul kigombolható és. be is kapcsolható. A jobboldáli. újj lezser sszaj^su s a legerősebb lendületnél is könnyen, mozga'tatói Az alj lehetőleg sírná légyen, báj a plisszirozott aljas nő sém nevezhető ezért aljasnak. A harisnya