Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-20 / 7. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 (AUGUSZTUS 18. ülése, aki néhány évvel ezelőtt még szervezője és tanítómestere volt -a SzAK-nak. A játé­kosok /még ma is hálásan emlékeznek vissza a működésére. Az állomásról a Pannónia szállóba indul­tunk, ott szálltak meg a szegedi játékosok. Alig néhány percnyi időzés után a csapat egy része a sporttelep tanulmányozására, a másik része pedig sétára indult. A piros-fe­kete csikós sapkáju játékosokat igen szim­patkusan fogadta az utca közönsége. Tizenkét órakor ebédre gyűltünk össze a Pannóniában. Amikor a pincér kitüntetett bennünket a sablonos megszólítással: — Asszolgáj-a, parancsolnak az urak? A fink kórusban fölélték: — Kérünk egy üveg Salvátor-vizet! Mindegyikük megihletődött rajongással filozofált a pohár sör nyári forróságban való alkalmatosságáról, ele azért minden gondol­kozás nélkül Salvátort rendeltek. Az ebédnél szokatlan tartózkodással nyúl­tak a peosenyés-tálhoz. Mindegyikük gyom­ra kongott az ürességtől, de -azért bebeszél­ték maguknak, hogy egy csöppet sem éhe­sek. És alig ettek néhány falatot. Igy ké­szültek a mérkőzésre. Pélegy táján feszengeni kezdett a társa­ság. — Hol marad a kis Blum? — kérdezte tü­relmetlenül Plichtci igazgató. Blum -ugyani®, a SzAK -hires jobbösszekö­tője mostanában Budapesten tartózkodik. A fontos mérkőzésre lehozatta a klub vezető­sége. Feszült várakozás közben aztán végre megérkezett ta Blum, akit a játékosok lelkes éljenzéssel fogadtak. * Délután háronn órakor kezdődött az első meccs. A Nagyváradi Atlétikai Klub a Szol­noki Máv legénységével került össze. Hogy Nagyvárad épen ia leggyöngébb csapattal ta­lálkozott, annak különös oka van. A dijmér­kőzés kiírása szerint <á résztvevő csapatok mérkőzését sorsolás utján döntötték volna el, vasárnap délután künn ;a pályán, a csapat­kapitányok jelenlétéhen. E helyett azonban az történt, liogy már a múlt héten reklami­rozták a mérkőzéseket, a sorsolást tehát, egy­szerűen kiradírozták a programból. Igy az­tán a nagyváradi csapatnak előre biztosítot­ták a döntőben való részvételét. A SzAK igen udvarias volt és nem protes­tál a sportszerűtlen eljárás miatt. Belement abba, hogy összekerül ia legerősebb ellenfél­lel. Mert hízott az erejében. A sorsolás kitörlésén kivül ínég más haj is történt. Ujváry, a kiküldött szövetségi biró nem jelent meg. Otthon maradt Budapesten. A rendező egyesületnek nagy fejtörést oko­zott a kellemetlen eset, mert ia csapatok egy­szerűen elhagyhatták volna a pályát. De a footbal listák most is udvariasak voltak. Be­leegyeztek abba, liogy alkalmi, előrántott bi­rok vezessék a mérkőzéseket. Ez okozta az­tán mind ia két mérkőzés eldurvulását, Az alkalmi bírók ugyanis a legelemibb szabá­lyokkal nem voltak tisztában és Ítéletükben sem a játékosok, sem pedig a közönség nem bízott meg. A Rhédey-kertben levő sporttelepen ren­dezték a mérkőzéseket. A pálya gyönyörű fekvésű, kavicsos, busz méterrel hosszabb, mint a szegedi. A telepen villaszerű sport­házat 'és tribünt épittetett a város, negyven­ezer korona befektetéssel. Ha a sportban nem is. de ebben lemaradtunk Nagyvárad mö­gött, Ennek pedig nem a sport az oka, ha­nem Szeged hatósága, amely mindég vasaj­tók mögé zárkózott a sport támogatása elől. * Három óra tájban még gyéren szállingó­zott a publikum. Önkéntelenül is a szegedi pályára gondoltunk, ahol a másodrendű mérkőzéseken ' ,is két-háromezer ember to­long. öt órára aztán mintegy ezerötszáz főre szaporodott a tribün és az állóhelyek közön­sége. Szegeden már megszoktuk, hogy há­rom-négyszáz hölgy élvezi a meccseket, Nagyváradon azonban a nők nem túlságosan érdeklődnek a focit ha] lsport iránt. Nagyvárad és .Szolnok mérkőzése nagyon mérsékelt érdeklődést keltett. Csekély játék­tudás és még kevesebb kombináció nyilatko­zott meg a két csapat meccsén. A második félidőben kissé föllendült a nagyváradiak játéka. Az első félidő 1:1 arányiban végző­dött, a /második félidőben a nagyváradi csa­pat még két goolja egyébként tizenegyesből esett. A mérkőzést Boros (AAC) vezette. * Budapesti magyar-osztrák reprezentatív mérkőzésem képzelhető olyan óriási üdvri­valgás magyar győzelem után, mint amilyen a szegedi csapat győzelmét fogadtat Szinte hihetetlen az a szimpátia, amelyben a nagy­váradi közönség a szegedi játékosokat része­sítette. Miniden eredményes akciójukat taps­sal és éljennel kisérték, az arad'i csapat foul­tolásait pedig kíméletlenül pfujolták. Amikor a biró lefújta .a mérkőzést, a kö­zönség levonult a pályára 'és kalaplengetve éljenezték a játékosokat. A kocsikat, /amelye­ken ia játékosok kihajtattak taz állomásra, a pálya bejárója előtt több -száz főnyi tömeg körülfogta és valóságos eksztázisban ünne­pelte a fiukat, akik alig győzték megköszön­ni ,az ovációt. A mérkőzés fullasztó iramban indult meg. Változatos mezőnyjáték után -a tizenötödik pereben az aradi csapat centeréhez, Gencsi­hez került a labda, -aki védhetetlen goolt lőtt. Az eredmény nem hangolta le a szegedi csa­patot, hanem fokozott -ambícióval törekedtek iá kiegyenlítésre, amire a közönség is erősen biztatta. Az eredmény azonban nem változott az első félidőiben. A második félidő fokozódott iramban kez­dődött. A SzAK pompás kombinatív játék­kal állandóan -az aradi kapu felé nyomult, a ibiró azonban a legtöbb támadást offside el­men lefujt. A kiegyenlítő goolt Blum kéme­iéből Horváth fejelte. A kiegyenlítés után olyan 'elkeseredett küzdelem indult meg a vezető goolért, amely szin/te példátlan a vidéki footballsport tör­ténetében. A játékosok kíméletlen vadsággal igyekeztek -elkaparitani -a labdát, ia sport iránt való -legcsekélyebb tiszteletről is meg­feledkeztek. Hogy -ez megtörténhetett, annak elsősorban ós iegfőképen Szabó (NAK1.) biró hibája, aki -abszurd és kémikus Ítéleteivel lehetetlen zűrzavart csinált, Még" jó, hogy a határbi róságot vállalt Niessner olykor-oly­kor kitanította a birót. Az aradiaknak kormerből rúgott goolját nem ítélte meg a biró, minthogy mi-nden sip­jelaés nélkül rug-ták a kornert. Az 1:1 ar ányban el döntetlen ül végző dő mérkőzést -meghosszabbitották, minthogy díj­mérkőzésről volt szó. A meghosszabbított félidő negyedik -percében Horváth az egész pályán lefutott a labdával -és a védelmet át­törve, védhetetlenül -a kapuba rúgta a lab­dát és ezzel megszerezte a szegedi . esipat győztes -goolját. r-'' A -SzAK minden játékosa^ Grifiaton, W-eisz, B-eck, Szvoboda, Joni* • Majkó, Radó, Blum, V-ér, Horváth ós Hafpa derekasan meg­állta a helyét. A szélsők -eleinte sokat této­váztak, később -azontúl kifogástalan játék­kal hozzájárultak yg Szegedi Atlétikai Klub győzelméhez, iaimc/yet a nagyváradi közön­ség kitüntető ovJciója ünneppé avatott. / Tölgyes Gyula• Kornháber) Adolf vezérőrnagy távozása. A honvédség- „Rendeleti Közlönye" közli, hogy -a kh;éiy augusztus 7-én Ischlban kelt legfelső /elhatározásával pilisi Kornháber Adolf Vezérőrnagynak, a 81. honvéd gyalog­dandá/- parancsnokának, egészségi tekintet­ből, ját kérelmére, jelenlegi szolgálati ál­lásai alól való fölmentá-sét legkegyelmesebben •ehfendelte. Perneczky Jenő ezredest, a nagy­váradi 4. honvédgyalogezred parancsnokát, íredénél létszám fölött való vezetése mel­/let-t, -a 81. honvéd gyalogdandár parancsno­kává nevezte ki. Kornháber Adolf évekig volt a -szegedi 5. houvédgyalogezred parancs­noka és különös katonai karriert jósoltak -neki. Korníháber Székesfehérvárra került, majd pécsi dandár parancsnok lett és őt em­legették az ujonan fölállítandó -honvédhad­osztály -parancsnokául. Lovászy Károly mozija. (Saját tudósítónktól.) Lovászy Károly az -országszerte ismertnevü -költő -és kitűnő hu­morista, kinek Holnap után kis kedden cimü, az akkoriban felkapott hoJnapöskodó, nyu­gatos -költőket pompásan szatirizáló kötete, meg -a többi munkája: a Pesti versek, az Ugat, -a Pfujságok és pfujságirók -óriási si­kert arattak; -mostanában -szegedi lakos lett. Hogy' benszülött pesti ember létére, miként hi-rt Szegeden -megmaradni, ennek nagyon egyszerű és jellemző motívumai vannak. Lo­vászy Károly elindult mintegy négy héttel -ezelőtt Budapestről, azzal -a szent és jövedel­mező szándékkal, -liogy a jó vidéken ő irodal­mi estéket fog tartami, holmi kis kiabarettel egybekötve; ,a tiszta jövedelmet pedig ter­mészetesen irodalmi célra adja, azaz: -saját rendelkezésére ibocsátjia. Hát először is elvetődött Makóra, Makón egy maga ós egész est-ét -betöltő előadást tar­tott. Éljeneztek, tapsoltak, -a szerénykedő köl­tőt agyba-ifőhe dicsérték, de hogy Lovászy ki­fejezésével éljek, anyagi haszon niniolé volt. Az összbevétel meghaladj a a 17 korona 46 fillért. Ezzel még egy szerény ember sem jö­het ki ia vízből. Lovászy tehát -a legelső luk­sz-us -motorossal Szegedre utazott. Itt meg­felelő irodalmi talajt keresve, -először is be­vetődött a „Corsó"-kávéház kártyaszobájába. Az újságírók -n-agy lelkesedéssel fogadták és d-eputációzás után Lovászy elhatározta, hogy végig -kibicel egy -alsós partiét, — nézzük, amiből élünk! —- felkiáltással. A -partié megkezdődött ós Lovászy rette­netesen drukkolt a játékosának. Az egyik döntő fordulónál -aztán -a játéRos sápadtan fordult Lovászy-hoz: — Ettől függ -minden. Vagy bejön a ne­gyedik -alsó, vagy nem. H-a nem, akkor vé­günk van, Akkor leégtünk teljesen. Lovászy rettenetesen megijedt. Még -elter­jed róla íSzegeden ia hir, liogy ő peches kibic -és tönkre van téve egzisztenciájában. Egy halk imát morzsolt -szét ajkai között azon bi­zonyos -negyedik alsó -után és -odahúzódott egész -az asztalhoz -és lesett. Ép -az utolsó kár­tya volt -a negyedik alsó. Bejött. Lovászy mi­kor ezt meglátta, nem szólt egy szót -se, ko­moran felkelt helyéről, lakást vett az Eu­irópa-szál 1 ódában, leszerződött a Délmagyar­ország-hm és -Szegeden maradt. — Ahol még a kártya is ilyen előzékeny az emberhez, — .mondotta -másnap, — ott csak letelepedhetek. És nem i-s bánta meg, hogy Szegeden ma­radt. Nagyszerűen -érzi itt magát és - minden nap elmeséli,' hogy -milyen jót tesz neki a levegő, meg a strandfürdő. Pedig hát Sze­geden is egész éjjel csak kávéházi, vagy rö­videbben k. v. házi levegőt sziv, a strandfür­dőről pedig csak kérdezősködik, mert lusta kimenni. De térjünk végre a tárgyra: Lovászy Ká­roly mozijára, Lovászy rendes szokásához hiven, bejött ma délután a szerkesztőségbe, leült a helyére és csöndes tépelőd-ósbe merül­ve, stílszerűen eddigi irodalmi működéséhez képest, azon tanakodott: hogy mit hoz -a hol­nap? Közbeni aztán lapozgatni kezdett -az asztalán fekvő újságok, heti ós havi folyó­iratok között, egyszerre csak hangosan fel­kacagott és kiabált érthetetlen ujjongó sza­vakat, -Mi, -akik igazán nagyon csöndes fiú­nak ismerjük Lovászyt, nagyon megijed­tünk. Egy pillanatra mindannyian letettük a tollat és bámészkodtunk Lovászyra, őszin­tén megvallva, holmi aggasztó és gyanús gondolatokkal. De Lováázyt ez -abszolút nem zsenirozta, Még hangosabban mulatott és a

Next

/
Thumbnails
Contents