Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-20 / 7. szám

19-12 augusztus 18. DÉLMAGYARORSZÁG b ,jMozi-Világ" cimü, a kinematográfia mindén ágát felölelő hvatalos hetilapot szorongatva, fölényes iróniával lobogtatta felénk: — Mit szóltok ebez? A lapban az alábbi hir állott: Lovászy Károly mozija. Lovászy Károly, az ismert fiatal poéta, már régebben foglalkozik a mozinyitás gandalotával. Az engedélyt meg is kapta, de tőkéje nem volt (hozzá. Egy ideig vidéken volt elfoglalva ós most ismét foglalkozik, — most már komolyabb formában — ezzel a dologgal. Az uj mozi valószínűleg Budapesten, a VII. kerületben lesz. 'Ml azonnal kitörő lelkesedléssel üdvözöltük Lovacskát. Egyikünk állandó szabadjegyet kért a moziba; majd titkári, vezérigazgatói, főfelügyelői állásokra ajánlkoztunk rögtön, egyhangú: előleget! kiáltással. Lovacska alig hirt kikászolódni ia bajból. Inkább azonnal kijelentette becsületszavára, hogy semmi köze sínes a létesítendő uj mozihoz és a kinematográfia minden ágát felölelő (hetilap híresztelése légből kapott. Az igaz, liogy neki volt engedélye a budapesti főkapitánytól a Király-utca és Hársfa-utca sarkán egy kabarét létesíteni, még pedig olyan engedélye, melynek kérelmével 45 pályázót utasítottak el, köztük olyant, akit egy királyi herceg protezsált, (annak idején a pesti 'lapok meg is irták ezt), de ő meggondolta a dolgot ós a vállalkozókat, akik finaneirozni akarták az üzletet, lebeszélte. Az is igaz, •hogy Mária címmel egy mozidarabot irt, a melyet ősszel mutat be az Apolló-szinház, Medgyaszay Vilmával a főszerepben, de hogy auisgesucbt a VII. kerületben mozit csinál, ebből egy szó se igaz. Ezt szomorúan vettük mindannyian tudomásul ós ép ezért szomorúan hivom fel az ÜSSLOS ügynököket, mozi berendezőket, vetitj.kikiáltókat, jegyszedőket, liogy rohamba" • -nkitialikkal egyelőre ne zaklassák Loá^vjul, hanem várjanak addig, amig Szegeden nem fog akarni mozit csinálni, mert a kérdés most csöppet se aktuális, mivel most még csak Pesten nem akar. Jf. I. Fegyelmi egy szegedi tanító ellen. — Meghamisított vasúti jegg. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes fegyelmi ügy jutott nyilvánosságra, a közigazgatási bizottsági mai ülésén. A fegyelmi ügy e •passzív szereplője egy szegedi, alsóvárosi tanító, aki pasztán könnyelműsége folytán nagyon kellemetlen helyzetbe került. Nagy József tanító kedvezményes áru vasúti jegyet kért egy hónappal ezelőtt, a 'Máv igazgatóságától, felesége részére. A vasúti jegyet meg is kapta, mivel minden állami 'alkalmazottnak, továbbá oly köztisztviselőknek, akiknek különös kedvezmény folytán az állam erre jogosító igazolványt ad, a Máv kiutalja a kedvezményes jegyet. Nagy József a felesége részére Szegedtől-Nagyszentmiklósig szóló jegyet kért és a jegyet igy is állították ki. Közben azonban megváltoztak a tanitó családi körülményei és feleségének nem Nagyszentmiklósra, hanem Szarvasra kellett utazni. Nagy,né ide is kérhetett, volna kedvezményes jegyet, de mivel ez sok huza-vonával, kérvényezéssel és hosszas utánjárással vian egybekötve, Nagyék kényelmi szempontból ugy oldották meg a gordiusi osomót, hogy a jegyből egyszerűen 'kivakarták iNagyszentmiklóst és Szarvast irták helyébe. Ez minden esetre tilos cselekedet, de bűnnek még se tartották, mivel jogosítva voltak Szarvasra is kedvezményes jegyet használni. Ebben a tudatban Nagyné elutazása előtt egész nyugodtan Odament a személy pénztárhoz és naivul bevallotta a jegykezelőnek, hogy az ő jegye tulajdonképen Nagyszentmiklósra szólt, de Szarvasra akar utazná, tehát, a jegyet kijavította. A vasúti hivatalnok nem nézte liasonló természetes dolognak, hanem az asszonytól azonnal elkobozta a jegyet ós egy feljelentés kíséretében beterjesztette az üzletvezetőségbaz. Itt .azonnal .meghozták drákói szigorral az ítéletet, amely szerint Nagy Józseftől és családjától egész évre megvonták az, igazolványt, amely kedvezményes jegyek váltására jogosít. Ezzel azonban még koránitse ért véget az ügy. Az üzletvezetősóg az összes iratokat átküldte a szegedi .tanfelügyelöséghez, azzal a felhívással, hogy nevezett tanitó ellen a fegyelmi vizsgálatot indítsák meg. A mai közigazgatási bzottsági ülésen terjesztette elő az ügyet Kohémyi Gyula segédtianfelügyelő. A tanfelügyelőség szerint elrendelendő a fegyelmi vizsgálat és az összes iratok átadandók az ügyésznek javaslattétel végett, mivel az eddigi vizsgálat folyamán a tanitó beismerése alapján, kétségtelen megállapítást nyert, hogy a jegyet Nagyék tényleg meghamisították. A közigazgatási bizottság azonban nem találta oly szörnyű deliktumnak az egész ügyet és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tanitó máir ugy is elnyerte ia, büntetését azáltal, hogy megvonták tőle a jegykedvezményt. A fegyelmit mindazonáltal meg kell indítani ellene. El: Amerikába! — Hoffmann Lajos ssete. — (Saját tudósítónktól.) A nyári szezon, amelynek már a végét járjuk, lezárta az üzleti könyveit és már készíti mérlegét. A számadások során minden évben kipattan valami szenzáció, amely a legtöbb esetben sikkasztó alakjában jelentkezik. A kabarészezon tipikus alakja: a nyári gavallér, minden junius elején föltűnik és a szerepléséről szokás szerint augusztus második felében beszámol a rendőrség krónikája. A nyári gavallér szereplése természetesen ebben az évben is megismétlődött, ugy eredetében, mint a következményiben. Most Hoffmann Lajos, ,az ujszegedi gőzfürész és hengermalom részvénytársaság főtisztviselője vállalkozott a kétes értékű szerep eljátszására. A kabaré megnyitása napjától egész az utolsó előadásig minden este ott gubbasztott Hoffmann Lajos, a nyári gavallér könnyen fölismerhető pózában. Majd minden éjjel kabaré-énekesnők társaságában mulatott, a költekezésben nem ismert határt. A szimpatikus megjelenésű fiatalember napról-napra jobban beilleszkedett a kabaré miliőjébe és könnyelműen elzárta maga körül az utat, amelyen a vesztőhelyéről kimenekülhetett volna. A múlt hónapban azt beszélték, hogy társul szegődött volna a Vigszinpadkabaréba. Közben azonban meggondolta a dolgot és visszalépett. Ez az eset már maga is jellemző Hoffmann Lajos egyéniségére. Tisztességes javadalmazásu magánhivatalnok volt és nemhogy a pályáján kereste volna a fejlődést, az a mániája támadt, hogy kabaréigazgató lesz. Az utóbbi időben már annyira beleszokott a könnyelmű életbe, hogy ott akarta hagyni a pályáját. — Bohém életre születtem — mondta több izben a társaságának — nem nekem való az az unalmas körmölés. A barátai igyekeztek kiragadni a hinárból, de sikertelenül. Be kellett következnie annak, ami a nyári gavallérokat kiüti a kiskirályságból: Hoffmann Lajos idegen pénzhez nyúlt és rajtakapták. Sikkasztott. Az a könnyelmű élet, amilyent a szerencsétlen fiatalember űzött, sok pénzt fölemészt. Sok pénzt; amelyet tisztességes utón képtelenség megkeresni egy szerény javadalmazásu magánhivatalnoknak. Vig Sándor, a gyár igazgatója fedezte föl a sikkasztást. A pénztárban hiány mutatkozott és a rovarvesolás után kiderült, hogy Hoffmann a nyári hónapokban ezerhatszáz koronát sikkasztott. Az igazgató Somogyi Szilveszter dr főkapitánynak szombaton délelőtt bejelentette az esetet, a följelentést azonban még szombaton délután visszavonta. A megtévedt fiatalember gazdag rokonsága valami biztosítékot, igért a részvénytársaságnak. Hoffmann Lajos megbűnhődött a kockázatos szereplésért. Amerikába indult uj életet kezdeni. Hétfőn délelőtt utazott Brémába, ahol hajóra száll és Newyorkig meg sem áll. Megmérgezett szervezetek. — A korai megvénülés. — (Saját tudósitónktŐL) A betegségek között minden korszaknak megvan a maga kiválasztott mumusa, melylyel az emberek önmagukat és egymást rémisztgetik. Nem régen a tuberkulózis volt ez az általános vószkép, azután a neurasztéma követkézett, ma pedig az érelmeszesedés van soron. Az arteriosclerosis ahogy az érelmeszesedést a nemzetközi orvosi nyelv nevezi," néhány évtized előtt még csak mint az aggkor degenerációs jelensége szerepelt, majd odasnódositották a róla való felfogást, hogy nem •el.fajulási, hanem a megöregedéssel szükségképpen bekövetkező, fiziológikus tünet, mignem ipa ott tartunk, hogy már nemcsak az öreg emberek kiváltsága,, 'bianem a javakorbeliek átka is. IAZ aggok után az érelmeszesedés fellépését kiterjesztették a fiatalokra is. Igáz, hqgy viszont cserébe ezek a fiatalok voltaképen — a korán megvénültek. Mint mindenütt, ahol a közmeggyőződésnek bizonyos divat-szerű jellege van, ebben is sok a túlzás; de, mint minden általános meggyőződés, alapjában éz is jórész igazságon sarkallik. Az érelmeszesedés nem olyan szapora ugyan, mint ahogy az ijedezők vélik; de bizonyos, hogy azoknak a száma, akik benne szenvednek és akiket korai megöregedéssel ver meg, mppant megszaporodott. Az idő előtt való megvénü lésben az larteriosclerosis szerepel a legtfeyékenyebben. Azonban,, ha a betegség mibenlétét tekintjük, mit jelent ez? A tudomány ugy értelmezi az érelmeszesedést, hogy a szervezet megmérgezését látja benne. A táplálkozástól megindított anyagcsere 1'folyamára • olyan termékek származnak, melyek kismértékben ki küszöböl tétnek a szervezetből, de ha nagy mennyiségben keletkeznek, vagy ha a kiküszöbölés akadályozott, lerakodnak a testben, különösen az érfalakon, a szervezet meg van mérgezve általuk és ©z maga útára vonja azokat a tüneteket, melyek együttvéve az arteri oscLerosis képébe összeegyesülnek. Az a korai megvénülés tehát, melyet az érelmeszesedés számlájára kell felrónunk, mérgezési processzus. De ha mérgezés, nineaeraek-e ellenmérgei? És itt válik a kortani Ha-, várkodás egyszerre izgatóan — és tegyük bozzá: biztatóan — érdekes problémává. Az első lökést az a felismerés adta meg, hogy az érelmeszesedés kikeli rokonságban van a köszvénynyel. Aranyiina, liogy a köszvény