Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)
1912-08-03 / 114. (178.) szám
308 DÉLMACW ARORSZÁG 1912. augusztus 1. Elhallgattak a legények . . . — A szolgabíró beteg felesége. — (Saját tudósítónktól:) Hossza idő óta szabadságon volt már Bogdánity Béla aradi járási szolgabíró, akit felesége súlyos betegsége tartott vissza hivatalos teendőitől. Hónapok óta, több mint másfél éve keresett orvosoknál. fürdőhelyeken gyógyulást felesége számára s végre is lemondott arról a reményről. hogy hamarosan helyreállhat felesége egészsége. A iómódu szolgabiró. hogy teljesen a nagybeteg asszony ápolásának szentelhesse magát, néhány héttel ezelőtt bejelentette Urbán Iván főispánnak, hogy állásáról lemond és egyelőre nyugdíjigényével sem él. Most Nagyváradon adta érdekes és szívhez szóló bizonyítékát (Bogdánffy Béla beteg felesége iránt való gyöngéd és nagy szeretetének. • A nagyváradi Royal-kávéház terraszán Bura Károly bandája szóa'koztatia esténként a közönséget. Szerdán este azonban nem szólt Bura Károly hegedűje, a banda hirtelen elhallgatott, de senki sem tudta, bogy miért lett egyszerre csend a vidám kávéházban. Az j esetnek története van. Szerdán este kilenc órakor, amikor a tarIca sokaság ellepte a Roval-kávéházat Tiscb. | Aron dr nagyváradi orvos gyorsan keresztül sietett a kávéház terraszán és eltűnt a kávéházhoz tartozó Rimanóczy-szálló alfajában. Kevéssel utóbb Tlscb a szálloda első emeleti erkélyén egy idegen uri emberrel jelent meg. aki heves tagleitésekke! magyarázott valamit. Közvetlenül ezután az idegen ur lesietett a terraszra. Schwarz Béla kávéház tulajdonos elé lépett és a következőket mondta: — Bogdánffy Béla aradmegyei szolgabiró vagyok, a feleségem súlyos betegen fekszik fenn a szállóban. Nagyon beteg, állapota válságos, talán az utolsó perceit éli. Kérem tegye meg azt a szívességet és ne zenéltessen ima este. Schwarz Béla nyomban belátta a helyzet tragikus voltát és közölte a cigányprímással, tragikus voltát és közölte a cigányprímással, a legnagyobb készséggel hajlandó volt eleget tenni a kívánságnak és csak arra kérte a tulajdonost, hogy forduljon a terraszon ülő Baich Péter báróhoz és a vele ülő huszártisztekhez. mert ők rendelték a zenét. Bogdánffy tolmácsoltatta a kérését Baich báró előtt, aki szintén a legnagyobb készséggel teljesítette a kívánságot. A prímás félretette hegedűjét, a cigányak elhallgattak, mint a Petőfi-versben: Elhallgatnak a legények ... Bogdánffy ezután Bura Káralyhoz lépett és egy száz koronást akart neki átnyújtani. A cigányprímás azonban kijelentette, hogy ő nem fogad el pénzt, mert emberi kötelességét teljesített, amikor az este nem muzsikált többet. A szolgabiró azonban nem hagyta annyiban a dolgot, megmagyarázta Burának, hogy a banda emiatt tetemes keresettől esik el és ha már a saját részére nem fogadta el a pénztetaoih snrdl utaoih mrdflwu xözfi között. Bura hosszas kapachálás után elfogadta a száz koronát. A beteg urihöígy igy nyugodtan tölthette az éjjelt és reggelre már annyira javult az állapota, hogy felvihették Budapestre, ahol meg fogják operálni. NAPI HÍREK Qiesswein — püspök. (Saját tudósítónktól.) Amikor az ellenzékkel igazán megtörtént a komoly leszámolás s amikor a veszedelmes obstrukciót sikerült leverni, akkor akadt egy-két ellenzéki képviselő. aki nyugodtan nézte a dolgokat és a munkapárttal nem szakított meg összeköttetését. Igy járt el a néppártnak egyik tagia, Giesswien Sándor prelátus, a magyaróvári kerület képviselője. A kitűnő szociológus, esz. perantisfa, feministabarát és kereszténvszo! cíálista szorgalmason bejárt a páriament üléseire még akkor is, amikor a szövetkezett ellenzék nárfiai kimondták, bogy a munkanárttal együtt nem tanácskoznak. Az ellenzék kicsinyes megállapodásának azt a részét sem fogadta el magára nézve kötelezőnek, hogv társadalmi téren is megszakítson minden érintkezést a munkapártiakkal. Kerületében és több dunántúli városban, munkapártiakkal együtt részt vett a gvüléseken. a dunáutnli gazdák küldöttségét Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter elé vezette. Nviltan hangoztatta azonkívül azt az álláspontiát. hogv az ellenzéknek részt kell vennie a parlament ülésein. Ciiésswein prelátus szóval igen tevékeny részt vett a politika viharzásában. Egyházi körökben most hire jár. hogv a tudós főpap rövidesen nüsprik lesz. Bofomíáza Tibor, a szatmári egyházmegye főoásztora. agg korára való tekintettel lépéseket tett. bogy koadiutort nevezzenek ki mellé. hPr szerint a szatmári piisoök koadjufora Giesswien Sándor lesz. aki a kormány legteljesebb bizalmát birja arra nézve, hogy az egyházmegye ügyeit kitűnően rendbe fogja hozni. Gíesswein cum iure succesionts, utódlási joggal kapja meg a koadjutorságot, amelyben nem sok teendője lesz, mert az egyházmegye ügyeit Pemp Antal prépost, még Boromisza | püspök (kinevezése előtt teljesen rendbe hozta. Báró Herczel-anekdóták. (Saját tudósítónktól.) Az egész fővárosban, de Szegeden is élénk rokonszenvvel fogadták Herczel 'Manó professzornak bárói méltóságra való kínevezését. A Szegedről elszármazott, európai nevü orvos Budapesten általában ismert. Nemcsak, mint orvos, hanem mint ember is. Egyszerű, szimpatikus egyénisége, nagystílű kedélye és lelki gazdagsága magyarázza meg, hogy a báróságával sok anekdóta lett aktuálissá, melyek vagy vele történtek meg. vagy róla terjedtek el. Például: 1. Egy öreg zsidóember mondja: — Most végre Herczel a legjobb magyar orvos. — (Miért? — kérdezi a társa. — (Mert Báron is, Herczel is egy személyben. • " 2. A1 villamoson vitatkoznak azon, hogy milyen honorárium jár Berezelnek? Valaki azt mondja: — Amig nemes volt, őt korona, amióta báró, két korona. 3. Herczel tudvalevően a Rókus -kórház főorvosa és maga is szokott ott dolgozni. Egy szegény beteg tudja ezt, valami komplikált baja van és már viszik a műtőasztalhoz. Az egyik asszisztens igy szól hozzá: — Legyen csak nyugodt, mindjárt jön a báró ur. — Kérem, — feleli megtörve — sokkal jobban szeretném, ha Herczel tanár ur operálna. 4. Egy pesti bárói család nagybátyja, akt nem báró, vidékről hazaérkezik. Be akar szállani a kocsijába, de a karját rosszul emeli és a jobb válla kibicsaklik. Elvágtat Herczeihez. A tanár éppen menni készül. De azért útközben megfogja a vállat és egy erélyes nyomással a helyére teszi, miközben azt mondja: — Kár volt e miatt Herczelhez jönni és ötven koronát fizetni. A másik nagyot nyög: — Csak húszat . . . És a váll a helyén van; az alku megköttetett. — A szabadkai aj üzletvezetőség. Szabadkáról jelentik: A szabadkai üzletvezetöség az augusztus 1-ére virradó éjjelen megkezdte működését. Az űnnepies megnyitás és bemutatkozás tegnap délelőtt 9 órakor volt az üzletvezetőség ideiglenes helyéül szolgáló uj váorsháza tanácstermében, hol ez alkalommal megjelentek az összes ügyosztályok főnökei, a közszolgálatot teljesítő főnökségek és a teljes tisztviselői kar, Bernáth Kálmán üzletvezetőt a terembe léptekor hatalmas ováció fogadta. Dezső Kálmán dr. titkár, az általános ügyosztály főnőké az összes tisztviselőtársai Bevében üdvözölte az üzletvezetőt, támogatását jóindn. latu pártfogását kérte számukra. Kijelentette, hogy a tisztviselők ismerik már Bernáth Kálmán magas képzettségét és szaktudását, mely biztosítja erélyes, céltudatos vezetését. Bernáth üzletvezető válaszában hansulyozta, hogy minden jóindulatát és igaszságérzetét magával hozta, hogy munkájának társai közmegelégedésére megfelelhessen, ő is kéri a tisztviselői kar jóindnlatn támogatását és a jövőben az lesz a főtörekvése, hogy szeretetüket is megnyerje. Ezek után az üzletvezető az összes jelenlévőkkel kezett fogott és hosszasan elbeszélgetett velük. — Az Országos Iparegyesület közgyűlése. Az Országos Iparegyesület az őszszel Szegeden tartja meg évi rendes közgyűlését A szegedi ipartestület elöljárósága vasárnap délelőtt az országos gyűlés tárgyában előkészítő gyűlést tart. — Bernstein anyjának katasztrófája. Henri Bernsteinek, a híres drámairónak anyját súlyos baleset érte Nantesben és kicsi hijja volt, hogy nraga a drámaíró is nem járt szerencsétlenül. Tegnap nagy kirándulást terveztek Bernsteinék kastélyában Nantes környékére annak örömére, hogy az iró is odaórixezett, Néhány napra el akart vonulni csöndes falusi magányba, hogy készen lévő uj drámáját simítsa. Henri Bernstein nem ment az automobil kirándulásra, mert nem volt megelégedve egy egész jelenettel s ujra át akarta írni, igy csak anyja indult el két hölgyvendógével. Alig fordult ki a kastély parkjából az országútra az automobil, nekirohant egy fának, felborult és a hölgyek nagy ivben kirepültek. Mind a hárman súlyosan megsebesültek, de legkivált Bernsteinné állapota aggasztó.