Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-17 / 5. szám

1912 augusztus 17. DÉLMAGYARORSZÁG 5 ség körében nagy az elkeseredés a kérlelhetetlen szigorúság miatt. A számvevő őrmestert is szigorú embernek ismerték, aki a legcsekélyebb mulasztást is könyörtelenül megtorolta. Ha az ekszhumálás után valóságnak bizonyul, hogy az őrmestert megmérgezték, akkor kemény rést ütöttek a hires katonai fegyelmen. Arra még nem akadt példa a hadseregben, hogy egy katonát az alantosa megmérgezte volna. Az ekszhumálás eredményét, különösen magasabb katonai körökben, óriási érdeklődéssel várják. Hová tűntek a Kölcsönös milliói? (Saját tudósítónktól.) A Budapesti Kölcsönös Segélyzőegyesület néhány hét óta fizetési hajókkal küzd és a piacot az a veszedelem fenyegeti; hogy ez a legnagyobb fővárosi hitelszövetkezet összeomlásával a kis egzisztenciák ezreit magával fogja rántani, Tegnap a szövetkezet érdekeltjei, adósok és hitelezők értekezletet tartottak, amelyet az igazgatóság abból a célból liivott egybe, liogy a státust előterjessze. Ez azonban nem történt meg, mert a státus végleg még el nem készült, illetve nem publikáltatott, A mérleg összeállítását a Magyar Általános Hitelbank két főtisztviselőjével végeztette a pénzügyminiszter megbízásából, akihez a bajba jutott szövetkezet segítségéért folytatott. A Hitelbank kiküldöttei által megállapított staátust már fölterjesztették a minisztériumhoz, de a mérleg számszerű eredményét még nem publikálták. Értesülésünk szerint a státus főbb tételei ezek: Takarékpénztári betétek 900.000 korona, részjegyek 1,200.000 korona, reeszkompt tartozás 1,300.000 korona, mig a szövetkezet öszszes váltóbeli künlévősége a 2 és fél millió koronát meghaladja. A tegnapi gyűlésen, mely helyenként viharos volt, a felszólalók legnagyobb része az intézet megmentésének szükségét hangoztatta, mivel csőd esetén az összes követelések esedékessé válnak és a kis adósok ezrei hirtelen és készületlenül egyszerre fizetni tartoznak. A legnagyobb veszed élem az a osődkérvény volt, melyet Vajda Imre nyújtott be a kereskedelmi és váltótörvényszéknél a szövetkezet ellen 50.000 koronás követelése fejében. A tegnapi gyűlés bizottságot küldött ki, melynek fel allatává tette, bogy az intézet megmentése végett a. szükséges lépéseket folyamatba tegye. Ez a bizottság nyomban érintkezésbe lépett. Vajda Imrével, aki a csődtárgyalást készségesen elhalasztotta. Az intézet fizetési zavarait a már unosuntig ismeretes hitelmegszoritás okozta. A nagy bankok, melyek addig pénzajánlatokkal elárasztották a szövetkezetet, már a rpult év szeptembere óta lassanként visszahúzódtak tőle s egyre nagyobb mértékben csökkentették, részben pedig egészen beszüntették a visszleszámitolást. A szövetkezet, mely egész .forgó tőkéjét kihitelezte, s melynek kis adósai csa'k apró részletekben törlesztik tartozásaikat, kénytelen volt sok százezer koronányi váltót a nagy bankó,kiöl készpénzzel visszaváltani, arnig végre is elfogyott a tőkéje és képtelen volt a rászakadt fizetéseknek eleget tenni. A szövetkezet mintegy három év óta nagy hitelt nyújtott az Általános Berendezési Vállalatnak, mely kávéházakat rendez be hitelre aként, hogy a kávésok a berendezés fejében apránként a bevételiből tő ítészük a váltókat. Az Önsegélyző ós Berendezési Vállalat váltóit leszámítolta és tovább adta a bankoknak, amelyek azután a pénzviszonyok rosszabodásakor e váltóik teljes beváltását követelték. Maga ez a váltóanyag igen jó, mert a kávésok bevételeiből a törlesztési részletek pontosan kikerülnek, de a kihitelezett összeg oly nagy volt, hogy azt most egyszerre a. szövetkezet képtelen felteremteni. Az összeomlást tehát szemmelláthatóan az okozta,, liogy a szövekezet a maga pénzét imrnobilizálta, ellenben íeeszkompthitelét elveszítette. Érdekes, hogy az önsegélyző a kiskereskedők, iparosok és főleg a kereskedelmi alkalmazottak körében mily nagy bizalmat élvezett. Ugy hordták be a pénzüket, mint valamely nagy öreg takarékpénztárba. E nagy bizalom alapja az volt, bogy a Szövetkezet 23 év óta áll fenn, tul élte az összes válságokat és még az 1907. évi gyászos szövetkezeti krízis idején sem ingott meg. Az igazgatóság csupa tekintélyes, gazdag emberből áll, akik most vállvetve erőlködnek az intézet megmentésén és anyagi áldozatokkal próbálják az összeomlását feltartóztatni. Az adósok ós részjegy tulajdonosok csupa szerény emberekből rekrutálódnak. Legtöbbje üzletnyitás céljából vette fel kölcsönét, akárhány leányának kiházasitása végett csinált a szövetkezetnél adósságot. Két tételben két millió koronával van érdekelve néhány ezer ember. Ugy hirlik, bogy az igazgatóság néhány tagja a bukás elhárítása érdekében súlyos anyagi áldozatokat hozott, de mindez nem volt elegendő a fizetésképtelenség elkerülésére. Igy Kanitz vezérigazgató mintegy 70.000 koronát fizetett be a szövetkezetnél. Annyi konstatálható, liogy az érdekelt betevők és rószjegytulajdoncsok körében mindenképen az intézet megmentését óhajtják és a mentési munkálatok útjába akadályokat nem görditenek. Politikai hírek. (Lukács beszédének hatása. — Minisztertanács. — A külügyminiszter a királynál.— Justh Gyula beteg.) (Saját tudósítónktól.) Lukács László miniszterelnök nagyenyedi beszédének hatása alatt állott ma az egész ország. A nagy értékű beszámoló általában megnyugtatólag hatott a kedélyekre. Akik érdeklődéssel tekintenek az ország jövője elé, azok a miniszterelnök beszédéből kivehetik, hogy hatalmas és erős munka előtt áll a magyar parlament, amely őszkor ismét összeül. Nem csak hangzatos névnek választotta a mostani többség a munkapárt nevet, hanem igazán dolgozni, munkálkodni akar az ország jóléte érdekében. Nagy örömet keltett mindenfelé, hogy a kormányelnök először is a béke megteremtésével igyekezik megalapozni az őszi parlament munkaképességét. Az ellenzék bár mindég szivesen hárította a kormányra az áldatlan politikai viszonyok eredetét, most azonban nyilvánvalóvá válik, hogy ha a béke nem jön létre, annak egyedül csakis az ellenzék az okozója. Mert a többség a harctól sem riad vissza és ha az ellenzék további akadékoskodása harcra kényszeríti, akkor a többség ismét felveszi a küzdelmet és minden kimélet nélkül törekszik oda, hogy amit eddig sikerrel keresztülvitt az ország érdekében, annak érvényt szerezzen a jövőben is. Épen ez a törekvése a miniszterelnöknek találkozott általános helyesléssel országszerte. Nagyenyedről Lukács László még az éjjel Budapestre utazott. Ma délután öt órakor minisztertanács volt a miniszterelnöki palotában. A minisztertanácson Beöthy László kereskedelmi és Hazai Samu honvédelmi minisztereken kivül az összes miniszterek megjelentek. A tanácskozás esti félnyolc óráig tartott, tárgya a folyó ügyek elintézése volt. íschlből jelentik: A király ma délelőtt Berchtold gróf külügyminisztert hosszabb magánkihallgatáson fogadta. Berchtold gróf Kinsky gróf követségi titkár kíséretében ma reggel hét órakor érkezett Ischlbe és a király délelőtt tizenegy órakor fogadíta kihallgatáson. Justh Gyula, aki néhány nap óta tornyai birtokán tartózkodik, augusztus második felében nagy agitációs körútra készült. Ez most néhány nappal későbbre marad. Justh Gyula ugyanis a napokban meghűlt, ágynak esett s most betegen fekszik tornyai kastélyában. Betegsége könnyű természetű ugyan, de orvosai szerint jó néhány napig eltarthat, amíg egészsége anynyira helyreáll, hogy elindulhat országos ' körútjára. WAPI_HIREK A vendég idomítása. Láttam már kutyát idomítani, láttam már lovat idomitcmi, láttam bolhák, elefántok, majmok, oroszlánok, fókák, jegesmedvék idomitását, de becsületszavamra mondom, hogy olyan idomitást, amilyet tegnap éccaka láttam Szegeden, soha életemben nem láttam még. Az idomitást két pincér végezte az utcán, egy kávéház ajtaja előtt. A pincérek egy vendéget idomítottak. Az idomítás egészen uj módszer szerint történt. Mielőtt azonban annak elmesélésébe kezdenék, hogy minő módon zajlott le a vendég idomítása, előbb meg kell ismer-, kednünk a helyszíni viszonyokkal. A szegedi vasúti állomás felé kell kisétálnunk. Hajnali fél három felé jár az idő. A gázlámpák sápadtan, álmosan égnek és már-már arra várnák, hogy jöjjön hosszú, két méteres pálcájával a lámpaoltogató bácsi. Az utcán senki sem jár» csak egy kóboi* kutya, aki mikor este haza akart menni, a kaput zárva találta. Alacsony termetű lévén, a csengőt nem tudta elérni és ennélfogva kénytelen-kelletlen muszáj volt keresztülvirrasztania az éccakát. - ? A kihalt utcán, a sápadt gázlámpák és a kóbor kutya társaságában áll egy kávéház a sarkon. Diszkréten, lefüggönyözött ablakokkal. Diszkréten áll ott a kávéház, mint egy mélyen lefátyolozott hölgy. Valami cigány féle hangszert pönget benne csendesen, hogy egy arra vetődő rendőr meg ne hallja. Egyszerre az ajtó hirtelen kinyilik és kissé dülöngélve kilép rajta a vendég. Kinyitja az ajtót, kilép, becsukja az ajtót, lelép a lépcsőn, megigazítja a nadrágszijját, a hüvelyk és mutató ujja közvetítésével kifújja az orrát, aztán gondolkozik. Nyilván azon, hogy hova menjen. A vendég ur papucsban van. Egyszerre hirtelen megint kinyilik az ajtó és két pincér rohan ki az utcára. Most kezdődik a vendég idomítása. Az egyik pincér hátulról lekapja a vendég fejéről a kalapot. (Mikor a pesti állatkertben délután hatkor etetés van, az oroszlánok szokták igy lekapni a lóhúst az elibük nyújtott rud végéről.) A pincér a vendég fejéről lekapott kalappal visszaszalad az ajtóba. A másik pincér is visszaszalad. Meg kell jegyezni, hogy a pincérek azért vannak ketten, mert némelyik vendég az idomitásnál rúgni és harapni is szokott. A vendég ijedten kimereszti a szemet