Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-16 / 4. szám

1912 í. évfolyam, 4. szám Péntek, augusztus 16 Szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Korona-utca 15. szám cs Ssáapesti szerkesztőség és kiadóhivatal •i VI., Liszt Ferenc-tér 9. e=> ELŐF1ZETESI AR SZEBEBEh egész évre . K 24'— félévre ... K 12 negyedévre . K 4'— egy hónapra K 2 Egyes szám ára 10 fillér. ELÖFIZÉTESI AR V1ŐEKEN: egész évre , R 2S-— félévre . . . K 14-— negyedévre. R r— egy hónapra K 2.40 Egyes szám ára 10 fillér. líLEFOít-SUHs Szerkesztősei 305 c= Riadóhivatal S34 Interurbán 305 Budapesti szerkesztősei telefon-száma 21 76 Lukács beszámolója. (Saját tudósítónktól.) A legteljesebb bi­zonytalanság uralkodott a politika vizein, amióta a parlament kapui a junius negye­dikén megkezdődött nagy harc utolsó fel­vonása után bezárultak. Az őszre min­denki békét óhajtott, az eljövetelében csak kevesen biztak. Az ellenzék a legcsu­fosabb vereség után is diktátoroskodni kí­vánt és nem tudott belenyugadni abba az igazságba, hogy leveretésével a nemzet ér­dekei diadalmaskodtak. A miniszterelnök beszámolójától vár­ták, hogy döntő fordulóra vigye a helyze­tet és hogy bizonyosságot teremtsen az eddigi kinos bizonytalanság helyett. Ha­talmas sikert ért el a nagyenyedi nagy­koncepcióju beszéd, de ezzel az eredmény^ nyel aligha fog dicsekedhetni. Az ellenzék ugyanis az utca népszerűségét minden ál­dozatra méltónak hiszi és ugy látszik, hogy eddigi, bűnösen hibás taktikájától nem hajlandó eltérni. Lukács beszéde határozott és nyilt volt, mint harca, amelyet a parlament megboly­gatott munkaképességének és lejáratott te­kintélyének helyreállításáért vivott. Nem igazolta eljárását, hanem bizonyította an­nak sürgős szükségét és föltétlen jogossá­gát. Éles logikájú érvelésén az anyagi igazság ereje csillogott át, szemben az el­lenzék kopott érvelésével, amely folyton avult alakiságokra hivatkozik. Beszédének ez a része olyan volt, mint egy tömör, tár­gyilagos elnöki resümé, amely után meg kell szűnnie minden további vitának és egy lépéssel tovább kell menni a jogszolgáltató munkában. Erre a jövőre, a további békés munkás­ság föltételeire nézve is teljes nyíltsággal és határozottsággal körvonalazta állás­pontját a miniszterelnök, ő dolgozni akar, kabinetje, pártja dolgozni akar, minden attól függ, hogy az ellenzék mit akar. Dol­gozni vagy dologtalankodni? A munká­ban találkozhatnak, a naplopásban soha. Ha az ellenzék az ország érdekében való törvényalkotásoknak a jövőben is útját akarná állani, a kormány a rendcsinálás további eszközeit is meg fogja találni. A házszabályszigoritás után törvényhozási intézkedést. Az persze nevetséges, hogy a meghozott törvényeket visszacsinálják. A kormány nagystílű munkára készül, a kultusztárca értékes alkotásaitól az uj nvugdijtörvényig. Elkészítésre vár a költ­ségvetés és az ujabb harcok nagy ütköző pontja: az uj választójogi törvény. A miniszterelnök beszéde a meggyőző­dés erejétől duzzadt. Hatása az országra elmaradhatatlan és ha az ellenzék is a ko­molyságnak akkora felelősségével fogja mérlegelni, mint cselekedeteit és szándé­kait Lukács, a békére való kilátások ará­nyai nagyon meg fognak nőni. A párt- és hatalmi érdekek judásszavát nem lehet magasabbra tenni, mint az otszág érde­keit és ezek a komoly, folytatólagos, ál­landó. tisztes és lelkes munkát sürgősen kö­vetelik. A nagyenyedi nagy napról ez a részle­tes tudósítás számol be: ÚTBAN NAGYBNYED FELÉ. Lukács László miniszterelnök csütörtökön délelőtt tizenegy órakor tartotta meg beszá­molóját Nagyenyeden. A miniszterelnököt kétszáz munkapárti képviselő és főispán ki­sérte beszámolójára, amelyet már betek óta fokozódó érdeklődléssel várt az ország közön­sége. A miniszterelnök kíséretével kilenc óra harmincöt perckor indult el a Keleti-pálya­udvarról. Utközlben Szolnoktól kezdve kül­döttségek csatlakoztak a vonathoz, legtekin­télyesebb számban Kolozsvárott. Aranyos­gyéresen, Székelykocsárdon és a közbeeső ál­lomásokon Nagyenyedig mindenütt csatla­koztak küldöttségek, amelyek lelkesen élje­nezték Lukács László és a kíséretét. A vonat podgyászkocsijában egy szakasz csendőr, az első kocsiban pedig több magas­rangu tisztviselő utazott. Valamivel két óra előtt robogott el Nagyvárad házsorai mellett az a két különvonat, amely Lukács László miniszterelnököt és kíséretét vitte Nagy­enyedre. A pályaudvaron semmi különös kül­sőség nem jelezte az érdekes eseményt. A nagy vigyázatosságnak, amelyet az ellenzéki lapok hirdettek semmi nyoma. Egyetlen szál rendőr — a szokásos poszt —• állott a perro­non. Pontban 1 óra 50 perckor érkezett meg az első külön vonat. Hét hatalmas első osztá­lyú kocsit cipelt magával a kolosszális moz­dony. Szalonkocsi nem volt ezen a külön vo­naton. Az első kocsiban az újságírók ültek. A második kocsi volt az étkező. Fényes kivilá­gítás. Az ajtóban Kállay Tamás képviselő szemlélte a sötét pályaudvart. Az asztaloknál többen beszélgettek, virrasztottak. Néhá.ny perc multán befordult a kolozs­vári gyors és nyomban utána, elindult a kü­lön vonat. Két óra öt perckor érkezett meg Lukács László különvonata. Öt gyönyörű szalonkocsiból állott a vonat. A vonaton mély csend, halvány világosság, leeresztett függönyök. Az első kocsiban aludt a minisz­terelnök, akinek vonata kilenc percig idő­zött a nagyváradi pályaudvaron. MEGÉRKEZÉS ÉS KÖSZÖNTÉS. Mire a képviselők kitörölték szemükből az álmot, az első vonat befutott a nagyenyedi állomásra. Az első vonat utasai alig helyez­kedtek el az állomáson, amikor beérkezett a miniszterelnök vonata. Sándor Jenő nagy­enyedi polgármester, majd pedig Török Ber­talan az a!sófehérvármegyei munkapárt ne­vében üdvözölte a miniszterelnököt, aki szí­vélyes szavakkal válaszolt. A beszédek után a hosszú kocsisor megindult a városba. Lu­kács László automobilon ült. Az utcákat mindenütt föllobogózták, a vármegyeilázára vezető útvonalon kitörő éljenzéssel ünnepel­ték a miniszterelnököt es kíséretét. Az abla­kokból virágot szórtak és kendőt lobogtattak a hölgyek. A vármegyeháza elé diszkaput állítottak, asszonyok és leányok virágbokrétával ünnep­lőben várták Lukács Lászlót, a megye szülöt­tét. Incidens nem történt, a cirkáló csendőr­ség fönntartotta a rendet. A vármegyeháza előtt Bánffy Kázmér báró alispán, a törvényhatóság és a tisztvi­selőkar nevében üdvözölte a miniszterelnököt, aki néhány köszöntő szó után visszavonult a vármegyeháza főispáni szobájába. A fogadtatáson általában semmi rendzava­rás nem történt. A miniszterelnök megérke­zése után táviratot menesztett Tátralomnicon üdülő feleségének, amelyben a szerencsés megérkezést és a szívélyes fogadtatást kö­zölte. Reggel kilenc órakor a Seidl-szállóban társas reggeli volt, amelyen megjelentek Lu­kács László miniszterelnök, Székely Ferenc igazságügyminiszter, a munkapárt vezetősé­ge és a vármegyei előkelőségek. A beszámoló előtt a város képe igen színes és mozgalmas. Hetivásár van. A környékről több száz ember a .városban tartózkodik. Az utcákon, különösen a vármegyeháza környé­kén óriási tömeg hullámzik. A csendőrség minden óvóintézkedóst foganatosított a rend fönt art ásár-a, ami a legteljesebb mértékben sikerült is. A nagyenyedi függetlenségi párt a beszá­moló előtt a, város több pontjain gyűlést akart rendezni, a főkapitány azonban betil­totta a gyűléseket. A függetlenségi párt erre a párthelyiségben gyűlésezett. A független­ségi párt távol maradt a beszámolótél. Há­romszáz munkás sztrájkba lépett, ugy hogy a munka részben szünetel a városban. A VÁRMEGYEHÁZÁN. A vármegyeháza nagytermében tiz óra után már teljesen megteltek a széksorok, a karzaton javarészt hölgyek foglaltak helyet. Több százan a, folyosókon rekedtek. Zeyk Dániel, nyugalmazott főispán, az al­sófehérmegyei nemzeti munkapárt elnöke ti­zenegy óra előtt néhány perccel a következő beszéddel nyitotta meg az ülést: — Tisztelt uraim! Amidőn a nagyenyedi választókerület mai ünnepélyén az elnöki széket elfoglalom, teszem azt' több barátom­nak felkérésére. Szivesen üdvözlöm a meg­jelent választóközönséget, szivesen üdvözlöm azokat, akik messze földről jöttek hozzánk, ihogy mai örömünnepélyünkön részt vegyen es azokat, akik közéletünknek oszlopai, az or­szággyűlési képviselőket, kik megjelentek köztünk, hogy ünnepélyünk fényét emeljék. (Éljenzés és taps.) Kérem, méltóztassanak a miniszterelnök ő ekszcellenciájának meghí­vása tárgyában intézkedni. Ha meg méltóz­tatnak-engedni, leszek bátor e tekintetben előterjesztést tenni. A meghívó küldöttség vezetésére felkérem Folyovics Sándor arat. ÜDVÖZLIK LUKÁCSOT. Néhány perc multán már meg is jcJt Lu­kács László miniszterelnök a küldött bizott­ság élén. Percekig tartó éljenzés és taps fogadta. Zeyk Dániel a következő beszéddel üdvözölte a, miniszterelnököt: Nagyméltóságú miniszterelnök nr, sze­retett képviselőnk! A nagyenyedi kerület

Next

/
Thumbnails
Contents