Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-14 / 2. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 18. Több napig tartó földrengés a i Balkánon. < — Ötvenezer embér hajléktalan. —! MÍ • - L Konstantinápoly, augusztus 13. tSnját tudósítónk)ól.) A földlökések a földrengés által Sújtott vidékeken ínég mindig kartonok. A Gárlosz és'Kore közt levő-hegyek sülyedtek. Azt mondják, hogy á Terfurhadhegyen kráter képződött, melyből füst száll föl Myripfilóban, -egy. órával ta, földrengés előtt erős robbanást hallottak. A romok alatt sok halott fekszik. Attól tartanak, hogy a holttestek szabadon Való fekvése miatt raga- ; '-dós betegségek kéletké^hetnék. ötvenezer ém- j brr hajléktalan. A megkezdett segitőakciő, [ tekintettel a szerencsétlenül jártak nagy számára, ki, nem, ejégifö-t . i< .. /, j.jli.yio SZOMORÚ!'STATISZTIKA. m Konstantinápolyj augusztus 13. Naponkint több és több gőzös érkezik Kónstantinápolyba a föl drepgés területéről és ^ok sebesültet, valamin^ hajléktalan görögöt hoznak magukkal, akiket a( segitődbizottság résziben a kórházakban, (résziben pedig görög 'honfitársaknál helyez él. A galatái kikötőbén, ahol a hajók 'kikötiiok, szi'Vettépő jelétjeitek' játszódnak le.''iA; lek-több sebesült égett \ sebbef yap őority^i^ o mellett igen póknak csonttörése is van. A sebesültek közül sokan útközben haltak meg. Az életben maradottak közül számosan a Konstantinápolyba való 'átázás köziben a hajófödélzetén megőrültek -vagy elvesztették- 'beszélőképességüket. A -parttól távolabb - eső bel ységekből csak igen | Jqevás hir érke?iík.;, , • jyM /; A földrengés a, legnagyobb volt, amely eddig Töj'ökprszágot érte. A Márvúny-tenger partján legalább is háromezer ház omlott öszszé, vagy égett le a földrengés következtében. -•'Körülbelül ugyanennyire tehető a hajléktalanok száma is. - - ' "' , • • Müriofitében, ahol tizenkétezer ház volt, iezer ház omlott össze. . i Hórában nyolcszáz, ház közül ötven és itt a hatezer főnyi lakosságból kétszázötven ember súlyosan megsebesült, száz pedig meghalt. Peritáziszban ezer házat pusztított el a földrengés. Galipoliban háromszáz ház dőlt össze közöttük az iskola OS cl hónaik egy része is. A -fogház szintén erősen megrongálódott s a foglyok ki akartak, szabadulni a, börtönből, de a csendőrök puskat,üzeléssel szorították vissza őket. A csendőrség, puskáinak ropogása még fokozta a -régiül e.tet. Drinápolyban hét ház pusztult el, közöttük egy mecset is, mág a -Tónak súlyosan megrongálódott. Itt nyolcvan ember halt meg és kétszázan megsebesültek. Skolarinoban a négyezer ifőnyi lakosságból száz ember pusztult el., A Marván y-szigeten a földrengés után tüz .támadt, amely az iskolát, a templomot és még több házat elhamvasztott. A kormány a tőrpedókkail- eddig négyezer tar ab kenyeret, nyolcszáz sálnat, igen sok orvosságot és háromezer font pénzt küldött a i földrengés területére. Négy görög göcsös szinitép igen spk éleli^i^rj; és segitőesaközt vitt: az Ínségeseknek. A görög lapok gyűjtést in-] ditottak meg, amely már eddig ís igén nagy .össWeéei'éi-t'el. WIN?. ' NflPI_HIREK Kabarék alkonya. A szegedi gzinház kapuzárása után két vállalat alakult. Mind a kettő öles plakátban mutatkozott be a közönségnek, amelynek „szíves látogatásáéit és jóindulata pártfogásáért' esedezett, Az egyik emeletes plakáton a VIGSZINPAD-KÁBARÉ, a második pedig a SZEGEDI ORFEUM hajlongott a türelmes Utcai olvasó előtt. A bemutatkozás Után alig néhány napra föltűnt, hogjj a hirdetési oszlopról eltűnt a plakát, az újságokból kimaradt a hirdetés és — a kábaréból elmaradt a publikum. Elmaradt az egyikből és elmaradi a másikból is. Szájról-szájra járt, (hogy fizetésképtelen a kabaré, ez is az is, napról-napra várták, hogy mikor csukják már be a boltot1 És bámulatos, a nézőtéren alig csodálkozott tiz-tizenöt elszánt ember, a kabaré a következő napon ig tartott előadást, sőt még hetek multán fölemlítették a vidám helyen, hogy ha nyitva lesz az ablak) hát fiiltövön ragadlak, megemle- ; geted majd az anyád, az anyád — és senki többet harmadszor is! —- az anyád. Közben zajos botrány történt, végre aztán ütött a végső óra: pontot raktak az előadások után. Slussz. Ez a Vigszinpad cimü kabaréban történt. A Szegedi Orfeum egy ideig táplálkozott a konkurrense halálából, most aztán ott is beütött a krach. Hétfőn este beszüntették az előadásokat. A kabarék bukása jellemző tünet. Nem csak Szegeden,'más vidéki várogban is rövid időközökben megjelenik az orfeumok gyászjelentése. A bukott vagy inkább fölsült vállalkozók pedig fáradt gesztussal lesajnálják a vidéki várogokat: — Nincs publikum! Nagy tévedés. Van publikum, amely nem is ül a pénzén. Ennek o. közönségnek azonban á vállalkozók szemi>ontjából két hibája van: okos éti Ízléses. És ez a publikum már nem dől be holmi tingli-tanglinak, pojáca-mutatvány nak. A foszladozó hangú énekesnőnek ma már nem tapsolnak, ha megdöbbentő őszinteséggel bevallja, hogy „A palimat tutira gyúrom." Nem bizony. Tartalmat, nivót, gzint követel a publikum a kabarétól épen ugy, mint a színháztól. Ha pedig nem elégítik ki az igényét, üresen hagyja a kabarét. És csődöt mond a vállalko zás. Ugy nem is lehet kabarézni, hogy egy budapesti kávéházban, ahol tulnyomólag artisták a vendégek, valaki elkiáltja magát: Ki jön vidékre játszani! A fölkiált ágra többen jelentkeznek és erre kész a kabarétársulat. Ezzel a rendszerrel ma már nem lehet boldogulni, még a magyar vidéken sem. Ez a rendszer különben nem vonatkozik az általánosságra, mert vannak jónevii és igen tehetségeg artisták, akik sokkal komolyabban értékelik a foglalkozásukat. De hiába, a vidéket a kabaré köpönyegében teletömik kétes értékű egzisztenciákkal, akik aztán minden Ízlésen keresztülgázolnak. Az ilyen vállalkozásoknak bealkonyult. A publikumot csak egyszer lehet becsapni. A következő alkalommal már szerkeszthetik a gyászjelentést. - Válasz. A szegedi esti lapokban Ligeti Jenőtől — aki magát ezidőszerint az Endrényi ímre nyomdászcég igazgatójának vallja — nyilatkozat jelent meg, amely fésületlen hangon és félreismerhetetlen érdekek sugallatából rágalmakat szór ellenünk és az uj vállalkozás ellen. Harag és gáncs nélkül jelentjük ki, hogy Ligeti Jenővel csak a biróság — ezutta-1 a büntető biróság •— előtt fogunk vitába bocsátkozni — mi a rágalmazásért, mások, akiket illet, másért — és személyét a nyilvánosság szemében nem bántjuk, ha erre1 rá nem kényszerit. Ez az álláspontunk magyarázza azt is, hogy miért nem soroljuk most el, 'mily tekintetekben lehet vita Ligeti Jenővel a büntető biróság előtt? Nem hisszük, hogy az ő —lólábakon rugaszkodó — 'nyilatkozatának bárki hitelt adna, de a tárgyi igazság kedvéért megjegyezzük, hogy lapunkat a Ligeti Jenő és Társai cég nyomdája állítja elő, amely cég ezen szövegezésben szerepel a cégjegyzékben, Ligeti Jenő kényszerű kiválása óta ís1 változatlanul, épen az ő biróság előtti1 beleegyezésével és ezért a sajtótörvény parancsoló rendelkezése szerint eként kell á lapon megnevezve lennie. — Személyi hir. Gerliczy Ferenc báró, Szeged országgyűlési képviselője Marieubadbaa tölti a nyarat. A képviselő augusztus végén tér haza. — Hadnagyból rendőrfelfigyelő. Debrecen város polgármestere, a városi rendőrséghez Thonheiser Aladár szegedi 5. honvédgyalogezredbeli hadnagyot rendőrfölügyelővé nevezte ki. — Rendőrkapitány aviatikáért. A rendőrkapitányokat a közvélemény ugy szokta ismerni, mint mumusokat, akik csak arra, valók, hogy polgárságot örökösen ijesztgessék, kihágás miatt pénzbirsággal és fogsággal sújtsák és ezenfelül nem is Cselekszenek mást. Erre a hiedelemre alaposan rácáfol az itt következő hirdetmény, melyet Makó város rendőrkapitánya azután tett közé, hogy Tóth József aviatikus mutatványos repülése közben lezuhant ós szerencsétlenül járt. Az érdekes rendőrkapitány hirdetménye igy szól: Felhívás a közönséghez! Tóth József, a magyar aviatikának 'bajnoka, tegnap szerencsétlenül járt. Egy szivet, lelket megörvendeztető felrepülés után a kiszombori oldal ón mintegy 50 méter magasságból alázuhant. Tóth József megsérült, a gépe teljesen tönkrement. Min,tegy 1200 korona kára van. A nemesen érző polgársághoz fordulok azzal a kéréssel, hogy támogassuk a szerencsétlenül járt magyar aviatikust. Tóth József törekvő fiatal • nber, aki annyi szép sikert Szerzett a magyar aviatikának'. Gyenge anyagi erejéből épitette fel a repülő gépet, amelynek elpusztulásával évek munkájának eredménye veszett oda. Felkérem tehát a polgárságét, hogy adományaikkal járuljanak hozzá, hogy gépét kijavíthassa és újra felszereíbesse. Jótékony adományokat elfogad a rendő-. kapitányi hivatal. Makó, 1912 augusztus 12. Rákösy Gyula rendőrkapitány. — A minisztereinők Budapesten. Lukács László miniszterelnök ma reggel titkára, Latinovits Endre dr kíséretében Tátralomnicról Budapestre érkezett. A miniszterelnöknél ma délelőtt Hazai Samu honvédelmi miniszter tett látogatást. Később a miniszteréin,ök a referensek jelentéseit fogadta. — Halálozás. Beregi Bélát, a Beregi Lajos cég főnökét súlyos csapás érte. Kis fia: Sándorka az éjszaka rövid szenvedés után ötéves korában elhunyt, mély gyászt hagyva szüleinek szivében. — Érdekes ujitás a gyermekmenhelyeken. Napról-napra aggódó gondját képezi az állami gyermekmenhelynek az anya nélkül oda került csecsemő gyermekek táplálása, akiknek a száma mindinkább szaporodik. Van olyan vidéki intézet, ahol tíz anyátlan csecsemőt gondoznák. Van ezek között néhány olyan, akinek az édesanyja elhalt, vagy beteg; de nagyobb számmal vannak azok, akiknek -már a születése kellemetlen volt az anyára. Ezeket azután mielőtt még édes gőgicséléssel ós boldogító mosllyal az anyai szereteti