Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-14 / 2. szám

1912 augusztus 14. DÉLMAGYARORSZÁG 7 a maguk részére biztosítani tudnák, kiadják az állami. gyermekmenhely megkerülésével lelketlen, kapzsi asszonyokhoz, akik csaik akkor viszik be őket a menhelybe, amikor anyjuk a beígért tartásdíjat nem fizeti és amikor a gyermek betegségtől gyötörve ,a sir szélén áll. Ezeknek iaz ártatlanoknak a megmentése az intézeti orvos legfontosabb, legszébb, de legnehezebb feladata. Legtöbb esetben leghasznosabb orvosság az a.nyiatej lenne, de igen sokszor még drága pénzért sem lehet szoptatós dajkát kapni. Ilyenkor ugy segített az intézet, hogy egy-.egy csecsemőjével bent léső anyának külön jutalomdijat — havi 6— 18 koronát, fizetett azért, hogy a saját gyermeke mellett még egy másik .anyátlan csecsemőt is szoptatott, A jutalomdíj mellett külön étadagokait kellett, adni az ilyen anyáknak s amellett dédelgetni őket, mert ha valami nem kedvük szerint történt, megtagad-ták a kis mostoha táplálását. Pár hónap előtt Ruffy Pál miniszteri tanácsos, az állami gyermekmenhelyek országos fölügyelője ikeeskéfket küldetett a pécsi menhelynek, azzal az utasítással, hogy tegyenek kísérletet •a kecsketej elhasználásával. Előbb a kifejt tejet használták a mesterségesen táplált, csecsemőknél, pár niaip óta pedig sikeresen kísérleteznek az anyátlan csecsemők közvetlen szoptatásával. Három-négy csecsemő szopik yelégséges tejet egy-egy kecske emlőjéből. A tisztára fürösztött és jól ápolt kecske néni mintha átérezné azt a magasztos feladatot, amelyet teljesít, olyan szépen türi, hogy a .gyermek emlőjét szivjia. Közbe-iközbe oda néz, .béget, mintha biztatná a kisdedet. (Érdeklődtünk a szegedi gyermekmenhelyen, ahol azt felelték, liogy itt is dajkahiány van). Ezen a .kinos helyzeten segíteni kellett. Illetékes körökben elhatározták, hogy a gyermekmenhelyeken az anyákat kecskékkel pótolják. Legelőször a pécsi állami gyermekmenhelyen kísérleteznek a kecskékkel. Külföldön nem ritka a dajkaszolgálatot teljesítő kecske, de nálunk imég nem tudunk rá példát. Kiváló párisi gyermekorvos irja, hogy tömeges használatnál tapasztalta a kecsketej kiválóan jó hatását csecsemők táplálására. Azáltal, hogy a kecsketej vegyi összetételében igen közel áll az anyatejhez, az állat pedig úgyszólván teljesen mentes a tüdővész bacillusaitól: igen nagy jelentősége van e kísérleteknek. ' . í j, ibUiJBl — A király szüle tési 11a ja. A király szü letésenapját a szegedi helyőrség az idén is a szokott fénnyel ünnepli meg. Daempf Henrik vezérőrnagy, honvédkerületi parancsnok az ünnepségre a következőkben hivta meg a város közönségét: Szeged szabad királyi város tekintetes tanácsának. Hivatalos tisztelettel értesítem, hogy ö császári és ' .apostoli királyi felsége legmagasabb születése napján, augusztus 18-án a gyalogsági gyakorló-téren délelőtt 7 óra 30 perc kezdettel ünnepélyes tábori mise tartatik s van szerencsém a tekintetes városi tanácsot ezen diszelgéshez meghívni. Egyben értesítem, hogy 17-én este 8 órai kezdettel zenés takarodó, 18-án reggel 4 óra 30 perckor pedig zenés ébresztő tartatik a következő útvonalon: II. honvédkerületi zenekar ál'tal: Tisza Lajos-körut, Gizella-tér, Jókai-utca, Kárász-utca, Széchenyi-tér (szerenád Nikics János altábornagy urnái, Tisza-szálló), Vörösmarty-utca, - Batthyány-utca, Szent György-utca (szerenád Daempf Henrik tábornok, állomásparancsnok urnát), Szent György-utca, Osztrovszky-utca, Fodor-utca, Takaréktár-utca, Széchenyi-tér, Tisza Lajos-körut, Honvéd-tér. Császári és királyi 46. gyalogezred zenekara által: Londoni-körut, Attila-utca, Valéria-tér (szerenád a katonai állomásparancsnok ur, Sertic ezredes ur lakása előtt), Attil!a-utca, Tisza Lajos-körut (szerenád Lázár György dr királyi tanácsos, polgármester ur előtt), Arany János-utca, Petőfi-utca, Bástya-utca, Aradi-utca, Kelemen-utca, Somogyiutca, Dugonics-tér, Tisza Lajos-körut, Kárász-utca. Mivel ily alkalmakkor nagyobb néptömegek összeverődése várható, fölkérem, hogy a zenekar felvonulásának idejére a megjelölt útvonalon a rend föntartása iránt intézkedni szíveskedjék. Egyben rendőri ntézkedést kérek 18-án is, amikor reggel 7 óra 30 perckor a gyalogsági gyakorló-téren tábori mise fog tartatniDaempf Henrik, állomásparancsnok. Kők a gyakorlótéren. Csinos kis ope rettkomédia van .a hátterében a temesvári (hadtestparancsnok intézkedésének, amellyel Latke Vince kisszentmiklósi tüzérőrnagyot és Dorninger József tüzérkapitányt szabadságolta. A két tiszt felesége igen jó barátságot tartott egymással, eljártak a gyakorlótérre is, ahol egyszer-kétszer beleavatkoztak a tisztek szolgálati ügyeibe. Tréfából. A tréfa izlett nekik s később már egész komolyan egész női hataimaskodással utasitgatták a tiszteket. Mikor aztán Zparina Károly ,főhadnagy tiltakozott a hitvesi hatalom ós paranesolgatás ilyen hatásköri túllépése ellen, az őrnagy megbüntette a főhadnagyot. Juliusban az összes tüzértisztek ráuntak a cifra mulatságra s följelentették az esetet a temesvári hadtestparanosnoksághoz. Három napja megkapta az őrnagy is, a kapitány is a saaibadságoltatást, mely után Litke nyugalomba úiegy, Dorningert pedig elhelyezik Kisszentimiklósról. — A románok nemzeti hőse. Már hoszszabb ideje, hogy egy román aviatikus Vlaicu Aurél sorra járja azokat a kisebb délvidéki városokat, ahol románok laknak és látványos repüléseket rendez. Vasárnap Vlaiscu Versecen repült. Erre a napra már hetekkel ezelőtt kezdődött ia nézőközönség toborzása. Plakátokat küldtek szét Temesmegye román lakosságú falvaiba, hogy még idejében felkelthessék a jámbor oláhok lelkében a vágyat ia nagy román hős megtekintésére. Az a plakát, amelyet szétküldtek, a román testvéreknek szól és „mi, románok" beszél. A román ihazafiságra lelkesítő hirdetés igy végződik: — Kicsinyek és nagyok jöjjenek el és nézzék meg a román nemzet dicső fiát. A falvakban a papok sorra járták görögkeleti híveiket és buzdították őket, hogy nézzék meg a vasárnapi repülést Versecen, amelyet egy román nemzeti hős rendez. Ennek az lagitációnak meg is volt a hatása. Már szombaton a Versec felé haladó vonatok zsufllésig megteltek ia repülés megtekintésére vágyó románokkal. A vasárnapi vonatokon pedig inégy-öt előre bérelt kocsi volt, amelyeken kizárólag románok utaztak Versecre. Vasárnap délután a verseci polgári lövölde melletti nézőn imiintegy húszezer ember gyüllt össze. Nagy számmal volt a román intelligencia képviselve, de a közönség óriási többségét román parasztok, asszonyok .és gyerekek képezték. Négy óra felől kihúzták az ideiglenesen épített hangárból Vlaicu. Aurél gépét, amelyet vöröskék-sárga szinü román nemzeti szalag díszített. Óriási, peroekig tartó üdvrivalgás fogadta az aviatikust, aki rögtön felszállt a gépébe. A motor megindult, a gép gurult vagy ötven métert, de nem emelkedett a levegőbe. Ez a hiábavaló kísérlet még háromszor ismétlődött, de Vlaicu nem emelkedett magasba, mert a motorja nem működött kifogástalanul. Végre öt óra tájban a jól felszerelt gép felemelkedett 5—10 méter magasságba és ilyen magasságban haladt egy 'félkörön keresztül, ami után az aviatikus le is szállt. Ezzel vége is volt a román nemzeti hős produkálójának. A repülés annyi eredménnyel járt Vlaicura, hogy 'bevétele körülbelül harmincezer korona volt. — Zivatarok. Miután a meteorológiai intézet azt jósolta, hogy némi hőemekedés következik be, meglehetősen természetes, hogy hűvösebb lett. Az ország legnagyobb részében heves zivatarok dühöngtek s ugy eset az eső mintha öntötték volna. Debrecenben 57 milliméternyi volt a csapadék, ami kisebb felhőszakadásszámba megy. De 39, 29, 25 milliméternyi eső is áztatta a földet. A Balaton mellett hatalmas vihar tombolt s a tó olyan hullámokat vert, hogy a délutáni hajójáratok el is maradtak. Az időjelző állomás a történtek után möst már nem hőemelkedésről, hanem hűvös időről regél, aminek folytán jó és száraz napokra számithatnak azok, akik a hivatalos jóslatokkal szemben kissé tiszteletlenül vélekednek. — A magyar fürdőkben. Akik a magyar fürdőket szokták látogatni, azok előtt ismert dolog, hogy a vendéglősök sok helyütt aránytalanul nagy árért adják nagyon is silány es rossz étikeiket. Különösen zúgolódnak Bartfafürdő vendégei, hogy az ottani vendéglőben, különösen a Royal vendéglőben valóságos tátrafüredi áraik vannak, habár az ételek nem olyanok. 'Gyakran az is megesik, hogy a vendég elé tett étlapot visszaviszik és az ©gyes ételek árát magasabbra felemelve, kijavítják. Mennyivél ideálisalbb állapot van a szomszédos Krynioáu, ebben a nagyon is látogatott galíciai fürdőben — mondják a bártfai kirándulók, — ahol csaknem féláron étkeznek a fürdővendégek. Hiába, ez már a .magyar fürdők átka, ha egy kicsit fellendül iaz üzlet, s a fürdőt a szokottnál jobban látogatják, a szegény vendég megadja az árát. Az ételek minőségét nem nagyon ellenőrzik, innen van, hogy ezidő szerint nagyon .sok fürdővendég gyomorrontásról paniaázkodik. Igazán érdekes volna már inegintervjuvolni egyes nyaraló vendégeket, hogy milyen speciális bajai .akadnak a magyar fürdőknek"? — Mészárosok sztrájkja (Szabadkán. Furcsa sztrájk készül most Szabadkán. A .mészárosok elhatározták, hogy csütörtöktől kezdve nem vágatnak marhát s nem árulnak hust. A mészárosokat az készteti a különös sztrájkra, mert Günther József dr szabadkai tiszti főorvos a husárusitás körül olyan rendszabályokat léptetett életbe, .amely a mészárosoknak nincs inyóre. Szabadkán a hust nyilt piacon, sátrakban árulják. Ugyanúgy tehát, mint Szegeden. A tiszti főorvos most azt kívánja, hogy a húsos sátrak három, oldalról zártak legyenek, a hust letakarva tartsák, nehogy a por 'belepje s eltiltotta azt, hogy a hust újságpapírba csomagolják. Minthogy a mészárosok nyakrafőre vétettek az uj intézkedések ellen, a rendőrség sorra 'megbüntette őket. A mészárosok deputációba mentek Biró Káröly dr polgármesterhez, kitol azt kérték, hogy építtessen a város számukra egy fedett vásárcsarnokot s addig, naiig ez el nem készül, vonják vissza a szigorú rendeletet. Bejelentették, azt is, hogy a menynyiben csütörtökig, 15-ig, nem teljesítik kérelmüket, ezen a napon sztrájkba lépnek és Szabadkán nem lesz marha-, borjú-, sertés- ós bárányhus. A polgármester aligha nem kénytelen lesz engedni a mészárosoknak s a szabadkaiak még hosszú ideig poros,. szemetes hust fognak enni. — A német parlament építőjének halála. Drezdából jelentik, hogy Wallot Pál építészi tanácsos, a német parlament épitüje, 71 éves korában Langenschwalbach-fürdüben meghalt. A jeles építészről, amióta a parlamentet fölépítette, alig hallott a világ és visszavonulásának nem kisebb ember volt az oka, mint Vilmos császár. A császárnak ugyanis sehogysem tetszett a parlament épülete és nemtetszésének több izben kifejezést is adott. Amikor a császár 1897. szeptember havában Budapesten meglátogatta Ferencz József királyt, többek közt a parlament épületét is megtekintette és annyira el volt általa ragadtatva, hogy az őt kalauzoló Steindl Imre műegyetemi tanárhoz, a parlament építőjéhez igy szólt: — Ha én uralkodtam volna, amikor elhatározták a német parlament építését, akkor föltétlenül önt bizták volna meg az épitésével! Ez a mondás valóságos tőrdöfésként hatott az amúgy is duzzogó Wallotra nézve és elkeseredésében elköltözött Berlinből Drezdába, ahol csöndes nyugalomban élt és azóta nem is hallatott magáról. — Fegyelmi egy városi állatorvos ellen. Versecről jelentik: Frank Gyula városi állatorvos ellen a közgyűlés elrendelte a fegyelmi eljárást ós egyutal állásától is felfüggesztette. Az intézkedésre az szolgáltatott okot, hogy Frank Gyula ellen oly panaszok emeltettek, miszerint állítólag kifogástalan minőségű hust is elkoboztatott és megsemmisített volna. Szekeres állami orvos, ki rövid idővel ezelőtt került Versecre ós Frankkal családi ügyekből kifolyólag ellenséges lábon