Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-13 / 1. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 18. tartja a kormány, ha a, .betegpénztári tagság a szavazati jog alapjává tétetnék. Magára a választasi aktusra rátérve, a •kormány a szavazás decentralizálását tervezi olyképen, hogy a szavazás nagyközségenként, a városokban pedig szavazókörönként történnék. Ambulatórius szavazóbizottságokat a'reform statuálni alig fog. A javaslat arra- fog törekedni, hogy nemcsak ugyanazon' kerület mindegyik szavazókörében egy napon menjen végbe a választás, de lehetőleg az összes kerületekben minél rövidebb idő alatt be is fejeztessék. A javaslat az összes választási költségeket. zászlókat és tollakat eltiltja. De fel •lesznek mentve a jelöltek az alól is, hogy a választóikat fuvarozzák és élelmezzék. A választási eljárás tisztaságára rendszabályokat akar a kormány. A titkosság kérdésében azt mondja, hogy a titkosságra nézve a célszerűség és a lehetőség szempontjait fogja mérlegelni, nem feledkezvén meg arról, hogy valóban demokratikus és liberális parlamenti reformot tegyen a Ház asztalára. Külön törvény készül ezenfelül a kerületek uj beosztásáról. Ez a javaslat még nem készült el, de az alaptörvények, a materiális választójogi törvényjavaslatnak előterjesztését késlelteni nem fogja. íme a kormány választójogi reformja. Mindenképen reform, gyökeres változásokat és szabadságokat biztosit. De mindenképen megfelel a nemzet és a többség intencióinak. Egyben nem áll éles ellentétben az ellenzék általános óhajával, a mérsékeltebb és komoly ellenzékiek nézetét pedig sok tekintetben fedi. A magyar politikának ez most a szenzációja. E körül indulnak meg őszig a viták és a magyarázatok, e körül alakul ki az uj helyzet és minden. Itt említjük meg, hogy Madarassy Gábor államtitkár, a margittai választókerület munkapárti jelöltje vasárnap délelőtt mondott programbeszédet a kerület székhelyén. Hivatkozott arra, hogy az ellenzék megakasztotta a parlament munkaképességét, forradalmat csinált és igy a nagy, a bölcs, a vaserelyü és acélszilárd meggyőződésű Tisza helyesen járt el, amikor eltiporta a házszabályokat. A békéről igy beszélt a legfrissebb képviselőjelölt: — Én lelkem mélyéből óhajtom, de óhajtása ez minden jóérzésű hazafinak, hogy a béke minél előbb helyreálljon és bizom abban, hogy az összes pártok hazafisága meg fogja találni az alapot, amelyen a béke müve felépülhet. Csak hallgassunk a politikában az ész szavára és ne kövessük kizárólag az érzelem, a szenvedély sugalmait. A szenvedély politikája útjában csak rombol s romokat hagy maga után; a higgadt, szenvedélymentes ész politikája eltakarítja a romokat és épít tovább. Adja isten, hogy ez az irány győzzön az ellenzék vezérpolitikusamak lelkében is! Tisza István Tallián Bélánál. Tisza István gróf augusztus második felében néhány inapma Törökk&nizsáTta utazik barátjának, Tol Idán Béla bártiüv. b. t. t. országgyűlési képviselőnek látogatására. Halálra ítélték a horvát bán merénylőjét. (Saját tudósítónktól.) A zágrábi törvényszék feltűnően súlyos Ítéletet hozott ma. Délelőtt tizenegy órakor liirdették ki a Cuvaj királyi biztos ellen szőtt összeesküvés ügyében az Ítéletet. A bíróság Jukics Luka fővádflottat, aki a királyi biztos ellen revolverímerényletet követett el, kötéláltali halálra Ítélte, öt vádlottat legyenként öt évi börtönre, egyet hat esztendei börtönre, egyet pedig hat hónapi börtönbüntetésre ítéltek. Négy vádlottnak megkegyelmeztek. A halálos ítélet kihirdetése mély megdöbbenést keltett és a rend fenntartására tett széleskörű intézkedések azt látszanak 'bizonyítani, hogy a hatóságok már is félnek az esetleges zavargásoktól és nemzetiségi izgatásoktól. Az ítélet ellen a védők semmiségi panaszt nyújtottak be és igen valószínű, hogy az ítéletet enyhíteni fogják. A zágrábi szenzációs Ítéletről a következő tudósításunk számol be: A bíróság Jukics Luka fővádlottat kötéláltali halálra ítélte. Badalics Vladimír, Detenc Ignác, Narancsis Dusán és Galgoza István vádlottakat fölmentette, a többiekre nézve pedig ia következő súlyos börtönbüntetést állapított meg: Cvijlics iGyörgy, Cezarecs Gusztáv, Bublics Károly, Neidhard Ferenc és Horvatin Kamillo öt-öt év; Horvát Román hat év) Sarinics József hat hónap. Az ítélet kihirdetését óriási érdeklődéssel kísérte a közönség. Az utóbbi nap eseményei, különösen ia törvényszéki orvosszakértők*iszereplóse egész Horvátország közvéleményét fölkavarták. Az,orvosok már a tárgyaláson is közbeszól ásókkal zavarták Zsirovcsicsot, a stenjeveci elmegyógyintézetigazgatóját, akinek Jukicsról adott szakvéleményét az egész horvát orvosi kar szégyenének tartják. Tegnapi ülésükön a zágrábi orvosok elhatározták, hogy az egész összeesik iivésii pört orvosi és tudományos szempontból Európa közvéleménye elé terjesztik és magyar, osztrák, német és francia lapokban fogják ismertetni. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy az érdeklődés a végsőkig volt csigázva. A rendőrség széleskörű előkészületeket tett az ítélet kihirdetésére. iMár a reggeli órákban erős rendőrkordon vette körül iá törvényszék épületét, a palotától hetven lépésnyi távolságban senkinek sem volt iszabad megálflania. A belépti jegyes közönséget szigorú ellenőrzésnek vetették alá. Jóval tizenegy óra előtt megtelt a terem közönséggel, melynek sorában harminc bosnyákot is lehetett látni, akik egyenesen az ítélet meghallgatására érkeztek ' Zágrábba. Tizenegy órakor Wendler elnök egyenkint bevezettette a vádlottakat. Mikor Jukics Lukat, aki csak a tárgyalás első napján volt jelen, bevezették, a vádlott már az ajtóban elkiáltotta magát: — Éljen a horvát-szerb-szlovén egység! A börtönőr megragadta a kiabáló fiatalembert és dulakodva ki akarta tuszkolni a folyosóra, a védők és közönség közbelépésére azonban felhagyott ezzel a szándékával. A sídyos ítéletet, melynek kihirdetése halálos csöndben történt. Jukics nyugalommal hallgatta meg. Orgyilkosság kísérlete miatt Ítélték háláira, társai a szervezett orgyilkosságban való közvetlen ós közvetett részvétel miatt kaptak börtönbüntetést, csupán Sarinics bűnösségének megállapítása szól ugy, hogy nem akadályozott meg egy készülő gyilkos összeesküvését. A kiskorú vádlottak is nyugodtan viselkedtek és csöndben hallgatták végig a bosszú indokolási, . melynek felolvasása báromnegyed egy éráig .tartoj;t. A védők semmiségi panaszt nyújtottak be az ítélet ellen. Debrecen sokalja az egyetem költségeit. — A szegedi vezetők figyelmébe. — (Saját tudósítónktól.) A hosszú harcból, amely a harmadik egyetem felállításáért indult meg a városok között, tudvalevőleg Pozsony és Debrecen került ki győztesnek, amennyiben ugy oldotta meg a kormány a kérdést, hogy egyszerre állíttatja fel a harmadik és negyedik egyetemet. Nem akarunk ezúttal a Szegedre nézve o'ly gyászosan végződött ügygyel részletesen foglalkozni, mert az ránk nézve egyelőre már elvesztette aktualitását, de érdekes az a kimutatás, amely most került nyilvánosságra s melynek révén megállapítható, hogy Debrecennek nagyon is sokba került „az egyetemi város" büszke cime. Viszont azonban az alábbiakból Szeged is meríthet egy kis tanulságot a — jövőre nézve. Mert ha egyelőre el is estünk az egyebemtől, de a kormánynak meg van az Ígérete, mely a legközelebbi egyetem fölállítását Szegedre tervezi. Orvosi fakultást, vagy ipari, illetve gazdasági főiskolát még előbb kap Szeged, tehát annál inkább helyes lenne,ha előre gondoskodna a város a megfelelő ellenszolgáltatásról, nehogy ugy járjon annak idején, mint most Debrecen. Debrecen ugyanis ötmillió koronát szavazott meg az egyetemre. Ezenkívül harminc holdnyi területet ajánlott meg a bábaképezde szomszédságában. De a kultuszminiszter kiküldöttjei nem taljálták megfelelőnek a helyet, mire a közgyűlés a város belsejében ajánlott fel ptven ilpld területet a Nagyerdő testéből. A kultuszminiszter azonban ugy döntött, hogy az egyetem valamennyi épülete a Nagyerdőn nyerjen elhelyezést, mire a város közgyűlése, harmadízben, nyolcvan hold földet szavazott meg a Nagyerdőből. A város azonban azt a mulasztást követte el, hogy az előző közgyűlési határozataiban a kormánynak felajánlott területet és telkeket legutóbb, mikor nyolcvan hold földet szavazott meg az egész egyetem számára, nem vonta vissza. A kultuszkormány most mind a három izben megszavazott területet kéri s Balogh Jenő dr államtitkár leiratot intézett a városhoz, amelyben az ötmillió korona befizetése mellett arra kötelezi Debrecent, hogy a három izben megszavazott területeket írassa át az államkincstár nevére. A leirat Debrecennek több millió korona ujabb kiadást jelent. Igy is, bárha csupán ötmillió koronát szavazott meg a város az egyetemért, időközben tízmillió koronára szökött fel a Debrecenre váró kiadások összege, mert a kormány az orvosi fakultás kiépítését egy hárommillió koronás uj kórház emeléséhez kötötte, azután külön egymillió koronát szavaztatott meg a várossal az egyetem csatornázására és vízvezetékére, végül két olyan utcanyitást követel, amelynek költsége felülemelkednek a millió koronán. Éhez járul még az is, hogy a Nagyerdőben a Város kénytelen lesz egy vicinális vasút sínjeit 'is beljebb telepíteni, mert átvágják az egyetem területét.