Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-13 / 1. szám

1312 augusztus 13. DÉLMAGYARORSZÁG 7 Óvónők országos találkozása. Irta: Székely Gáborné óvónő, a KOE alelnöke. Többször voltam'már Temesvárott a pünkösdi közgyűlésünk előkészítése céljából s minden alkalommal fokozódott lelkesedóst tapasztaltam ugy a város tanácsa, mint az óvónők és a nagyközönség részéről, mely igaz lelkesedés biztos előjele a közgyűlésünk fényes sikerének. Bellay kulturtanácsnok ur, mint a város képviselője ós a rendezőbizottság feje a legkisebb részletességre kiterjedő figyelemmel állította össze a programmot, amely ugy a közgyűlésünk komoly irányát, mint a komoly munka után jóleső, kellemes szórakozást magábafoglalja és sikerét biztosítja. Temesvár vendégszerető városa a vidéki kartársakat ingyenszállással látja el. Evégből kívánatos hogy a gyűlésen való részvéteire a jelentkezések mielőbb megtörténjenek, nehogy a késedelmes jelentkezés miatt az elszállásolásnál zavar támadjon. Szombat délután 4 órakor a főreáliskola tornatermében a Temesmegyei Óvókor Pickler Ella elnöklete alatt gyakorlati előadással egybekötött gyűlést tart. Előadók lesznek: Mező Dánielcé temesvári óvónő társasjátékot fog bemutatni. Chobodiczky Emma magyarcsanádi óvónő a magyar beszéd bevezetésének direct módszerét szóban és rajzban adja elő. Gozón Aladárnó zbórói óvónő a magyar beszéd bevezetésének közvetett módszerét magyar alaki munka segítségével ismerteti. Mindhárom előadás különösen tanulságos és nemzeti szempontból nagyfontosságú, mert ritkán kínálkozik olyan alkalom, amikor a magyar beszédbe való oktatás elméleti előadásain kivül, annak gyakorlati bemutatásából is okulhatunk. Gyűlés után ismerkedési estély. Vasárnap, piros pünkösd napján közgyűlés előtt isteni tisztelet. Féltizenegy órakor a Temesvármegyei Széképület dísztermében méltó. ságos dr. Hagara Viktor elnöklésóvel a közgyülésmegnyitás. Elnöki megnyitót tart dr Hagara Viktor elnök. Az egyesület évi jelentését Hankovics Ödönné terjeszti elö, mely után két igen fontos értekezés következik, „A munkáranevelós fohtosságáról a kisdedkorban." Értekezik: Matolcy Hona, a Csanádmegyei Óvókör elnöke s makói óvónő. Második a „A kisded foglalkoztatásának helyes szempontjai." Gyermektanulmány: előadó: Ballai Károly, a Gyermektanulmányi Társaság főtitkára és a Gyermektanulmányi Muzeum lelkes vezetö'je. Gyűlés befejezése után bankett. Vasárnap délután a felerészben otthonunk alapjára a józsefvárosi zárda zenetermében mesemondódélután. A 'mesemondódélután előadására a vidéki óvónők tisztelet-belépőt kapnak, melyet mindenkinek a lakásán kézbesítenek. A mesemondó részié! es programját még most állítják össze. De a vázlatát már ismerem. Résztvesznek abban a községi óvódás kisgyermekek; az iskolai nővérek által vezetett kis óvódások gyermekjátékokkal, hazafias felvonulásokkal és apró jelenetekkel; az óvó- és tanitónő-képző növendékei. Mesét mond a kicsinyeknek egy temesvári óvónóni; a serdülő ifjúságnak Szabolcska Mihály koszorús költőnk. Közreműködik még Székelynéni és még más óvónénike, — Itt meg kell említenem Béllay tanácsnok ur azon gavalléros és nagylelkű kijelentését, hogy amennyiben a tiszteletjegyek a tisztajövedelem mennyiségét csökkentenék, ő egy határozott összeget biztosit az otthonunk javára létesítendő „Kaczkovits"-alap céljaira. Az előadás után teszünk egy parksétát. Pünkösd második napjára tervbe van véve egy aldunai kirándulás. De ez csak akkor vihető keresztül, ha pontos kiszámítás után a kirándulási iroda értesítéséből megtudjuk, hogy mennyi idő és anyagi áldozat árán juthatnánk el ezen élvezetes és tanulságos kiránduláshoz. Azonban gondoskodunk arról is, hogy ha a kirándulás a mondott okok miatt végrehajtható nem volna, akkor kellemes szórakozással töltsék el az ott lévő idejüket. Temesvár gyönyörű város. A megújhodás jegyében oly rohamosan épül éz szépül, hoyy a székesfővároson kivó'l az ország legszebb városának ígérkezik. Tehát lesz mit nézni és látni s igy hétfőn délelőtt megtekintjük a város nevezetességeit és a kisdednevelési magyar alaki munkák kiállítását, mely a városi tanácsteremben lesz elhelyezve. Ezt a kiállítást a Szegedi Kisdedóvó 'Nőegyessület áldozatkészségből a szegedi óvónők rendezik. Tehát nem lesz országos jellegű. De azért e miniatűr kiállításból is okulhatnak az ovoda-fenntartók ép ugy mint az intézet vezető óvónők, hogy közös egyetértéssel a kultura jegyében mily hasznos szolgálatot tehet édes hazánk javára. A Szegedi kisdedóvó Nóegzesület. közel 70 éve szolgálja a kisdedóvásügyet és ovodáit társadalmi uton tartja fenn, mégis a legelsők között volt és van, akik a kisdednevelés nemzeti irányát megalapozták, irányították és fejlesztették Ez alkalommal is örömmel tesz eleget felszóllitásunknak és áldoz, csak hogy a délvidékre összesereglett óvónők lássák az alföldi magyar gyermek apró-cseprő kézimunkáit, hogy azokat magyarosító célzattal, az ovodáikban felhasználhassák. Ez a nemzeti szempontból igen fontos szükkeretü kiállítás még egy igen fontos miszsziónak is kiván szolgálatot tenni. Magyarország legifjabb tudományos társasága a „Gyermektanulmányi társaság" az összes nevelési és oktatási rendszerünk tévedéseit és hibáit lesz hivatva felderíteni. Hogy a gyermektermészetes fejlődését gátló akadályokat elhárítsa és tudományos kutatások által megtalálja azt az erőt, módszert és eszközt, melylyel a gyenge viaszbábot, önmagával tehetetlen gyermeket, Isten hasonlatosságára emberré, formálja. E célból ez a tudományos társaság a gyermeket uj alapon tanulmányozza. A gyermek természetének kitanulmányozására megfigyelő, kutató és kísérletező módszert alkalmaz és azt az adatgyűjtés sok oldalú segélyével eszközli. A társaság nagy reményeket füz a 3—6 éves gyermek testi és lelki megfigyeléséhez és az öntevékenységből eredő ösztönszerű játékok összegyűjtéséhez. Ez a kiállitás is be fogja mutatni a gyermek ösztönszerű munkáit és rajzait, melyek, ha a laikus előtt semmit se mutatók is, de a „Gyermektanulmányi társaság" biztosan értékelni fogja azokat. Ez a kiállitás kétszeres célt fog tehát szolgálni. Bemutatja a gyermek ösztönszerű munkáit és rajzait és az ezek alapján tovább fejlesztett irányitó és módszeres alaki mnnkákat ós gyermekrajzokat, amelyeket óvodáinkban rendszeresen alkalmazunk. Befejezésül hétfőn délután kirándulunk a városhoz közel eső Vadász-erdőbe, ahol gyermekjátékok előadásával fogjuk az időt kellemesen eltölteni. Messina — Törökországban. — Ezer halott, háromezer sebesült! — (Saját tudósítónktól.) Iszonyú katasztrófa teszi próbára a bel- éfc küibáboruhkal vivódó Törökország erejét. Az a szerencsétlenség, amelyről szombaton röviden hirt adott Európának a táviró, a mai táviratokkal mérhetetlen, világokat pusztító katasztrófává nőtt. Nemcsalk a Balkánon indult meg a föld, a rolmböló földiindulás végigvágott a Márvány-tengeren és lecsapott Kis-Ázsiára. Kimozdult sarkából a föld <s iá végtelen tömegű, megrnozdiihatatlantiak látszó tengert kirázta lágyából a pusztítás. Messzina borzalmai ismétlődtek meg az istenverte helyeken. Városok omlottak össze és amennyire a szerencsétlenség első óráiban meg lehetett állapitan i eddigelé ezer halottja és háromezer sebesültje van a földrengésnek. Összeomlott Gallipoli, Myriaphilov, Rodostó minden mecsetével, közházával. Konstanitiniápolytól lefelé Kis-Ázsiáig ahány város, ahány község, mindenfelló pusztulás és pusztulás. Borzalmas a pusztulás .Konstantinápolyiban is. Igen sok középületet, köztük az Yldiz-kioszikot megrongálta a katasztrófa. Mindenfelé, a török birodalomban gyász, szomorúság ós pusztulás a pusztulás e remeke fölött egy magával tehetetlen kormány ós egy elszánt, mindenre kész hiatálmuis, belső ellenség! Milyen elszomorító kép. Magántáviratok szerint a iföldrengés áldozatainak ezer, a, sebesültjeinek pedig háromezer a száma. A belügyminiszter hivatalosan megerősíti, hogy Myriophilov várast, valamint Ganosz, Chora, Platansz, Kerazia, Milla lés Utstudera községeket tűzvész ós iföldreragés teljesen el pusztította. Emberéletben is nagy a pusztulás. Drinápolyban husz mecset, igen sok (lakóház és torony rongálódott meg. Dedeayecs k(izéiében a íhires melegvizforrások kiapadtak. Csorlu helységben félmillió franknyi kárt okozott a földrengés. iGallipoliban a gőzmalmok kéményei omlottak be. A földrengés egészen a kisázsiai Izmid és Balikeszszir helységekig terjedt. A sürgősen összeült minisztertanács három ezer fontot szavazott meg az első segélyekre. Sok helyen a földrengés következtében a Kutak és források bedugultak, ngy hogy a laKi>^ag nemcsak éhezik, de viza sem kaphat. a földrengés a Dardanellák érődéit is erősen negrongulta. Két ágyút a földrengés felfordított. Megerősítik azt a hirt, lmgv a földrengés a trójai ásatások színhelyén is nagv karokat okozott. lürc jár, -.„gy huszonnyolc város és falu. amelyeken görögök laknak, teljéin elpusztult. Drinapolyihan a kanak erősen megrongálódott. A hozzátartozó melléképületek, valamint a börtön összeomlottak. A romok négy katonát temettek maguk alá. A Dardanellákból érkező hajók folyton uj sebesülteket hoznak Gallipoliból. A lakosság hiányos öltözetekben a szabadban tanyázik és nagyon sokat szenved az időjárás miatt. Több torpedónaszádot küldtek orvosakkal és kötszerekkel a katasztrófa színhelyére. Csak most derült ki, hogy a pénteki földrengés a Marmara-tenger partján levő falvakban és városokban, valamint (az ázsiai p-irtokon is milyen suslyos katasztró'át idézet; elő. A Dardanellákból ideérkezett gőzcsök utasai azt beszélik, hogy olt harminc le kési. éreztek. Mindenfelé meleg források bugygyantak ki a talajból, ani-ye/. csakhamar mély hasadékokban újra eltűntek. A M ti-mara-lenger éjszaki partján az összes kőházak bedőltek. A faházak jobban ellen.tálltak a rengésnek. NAPI_HIREK Mozsárágyú és világposta. Az ember vasárnap délutáni két órakor kimegy a szegedi utcára. Oly unalmasak, förtelmesek, undorítók, minden célnélküliek ezek a vasárnap délutánok. A boltok be vannak zárva, a kirakatokat elcsukták előlünk. Ilyenkor még a házak is olyan szomorúak. Csak a kapuk vannak nyitva. A nyitott kapu olyan, mintha ez volna szája a háznak és nagyokat ásítana. Fáradtan, betegen vonszoljuk magunkat az utcán és nem tudjuk, hogy hova menjünk. De nini, egyszerre megmozdul az aszfalt. Szépen fésült lányok színes pántlikával szaporán lépdelnek nyikorgós cipőben. Gondosan kikeményített ráncos szoknyák suhognak és vasalt ünnepi nadrágok hosszú léptekkel igyekeznek valahova. A kávéház előtt megáll egy automobil. A márványasztal mellől öt-hat ember a kijárat felé tolong és egymást taposva mászik fel az ülésekre. Két ember az első ülésen összepréseli a soffőrt, aki fordít egyet a kormánykereken. Az autó zörög egyet, hátul kigyün a büdös füst és azzal el is tűnik. Vájjon hova mennek a szépen fésült leányok szines pántlikával vasárnap délutánf Vájjon hova az az ut, ahol ezer, meg ezer vasárnapi cipő nyikorog. Hová igyekeznek a ráncos szoknyák és a vasalt ünnepi nadrágok'? A Gedóba. Az utcán fáradtan mászik egy szánalmas külsejű állat. Hosszú nyaka van. Négy lába van, Füle van, orra van. Szeme is vart kettő, de egyikkel sem lát. A szánalmas külsejű állat azért még sem megy neki semminek, se a lámpaoszlopnak, se a falnak, mert hátul egy ember van és ez egy gyeplő segítségével figyelmezteti a szegény, szerencsétlen és világtalan állatot, hogy merre menjen. Ez a vezető ember egy magaslaton ül, amelyet baknak (neveznek. Öt-hat ember áll megint a járdán egy csomóban és rákiált a szegény, szerencsétlen és világtalan állatra: — Álljon meg! Az állat megáll. A társaság felkapaszkodik. A szegény pára megfordul, kinyújtja a nyel-