Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-10 / 157. szám

Í912 julius 10. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A leányaimat keresőm, hogy hazavigyem — mondta a tipikusan kukútyini asz6zony. Szegeden vannak a leányai? — kérdezte a rendőrtiszt. — Ide szöktek, ke 'akarnak szegődni cselédpék. De listen 'óvjon az ilyesmitől. Az ilyen naöü tárosban fölfalják a kis leányokat, mint disznók a korpát. Tessék ih'át valamit cselekedni, hogy előkerüljön az a két rossz teremtés. A rendőrtiszt megnyugtatta az asszonyt, hogy majd megkeresik a leányokat, A nyomozás azonban eddig még eredménytelen. (A PIROMÁNIKUS SZÖKÉSE.) A szegedi rendőrséget kedden délután táviratban érteslitették, hogy Pility Szla vkó harmlÍTichét éves pirománikus megszökött a törökkanizsai kórház elmeosztályáról. A szerencsétlen ember gyujtogatási mániában szenved, mielőtt a kórházba szállították, több száz korona kárt okozott. Valószjinü, hogy Szeged felé vette az útját. A rendőrség keresi. Lukács nyilatkozata « a hadügyi költségvetésről. (Saját tudósítónktól.) Ma, ugy látszik, véget ér Bécsben az a tanácskozás, melyet a közös miniszterek és az osztrák kormány elnökeivel és pénzügyminisztereivel folytattak a tüzérség uj fölszerelése ügyében. Mint már tegnap is jeleztük, a tanácskozásnak az lesz az eredménye, hogy a magyar kormány a hadügyminiszter negyed milliárdos követelésével szemben hajlandó az 1913. évre harminc millió korona rendkivüli hitelt megadni; a nélkül azonban, hogy a következő esztendőkre bárminő kötelezettséget'vállalna. A közös miniszteri tanácskozásról ma ezt jelentik nekünk: A TANÁCSKOZÁS. Bécs, julius 9. A tegnapi hét órai kö^ös miniszteri tanácskozáson a szeptember 23-én összeülő delegációk elé terjesztendő kérdéseket elintézték s ezután a hadügyminiszter előterjesztette ekszpozéját a tüzérség uj fölszerelése, az altisztek helyzete és levegőjár ómüvek és léghajó-csarnokok épitése tekintetében fölmerülő uj költségekről. Erről az ekszpozéról nagy vita indult meg, amelyben a miniszterek mind részt vettek. Miután Berchtold gróf külügyminiszter a hadügyminiszter előadását támogatta, fölemelkedett Lukács László miniszterelnök és előterjesztette kifogásait, utána pedig Teleszky János pénzügyminiszter rámutatott azokra a nehézségekre, amelyekkel a költségek fedezete jár. A magyar kormány hajlandó a jövő esztendőre a hadsereg és a haditengerészet kiadásainak elkerülhetetlen emelkedésén kivül harminc millió korona rendkivüli hitelt megadni, amely a katonai szükségletek fedezésének megkezdésére szolgálna, anélkül azonban, hogy a magyar kormány a következő esztendőkre lekötné magát. Ma folytatták a tanácskozást. Minden jel arra vall, hogy kompromisszum fog létrejönni, amely szerint a két állam kormánya a hadügyminiszter által megjelölt célokra az 1913. évre husz-harminc millió korona rendkivüli hitelt fog megszavazni. LUKÁCS NYILATKOZATA. Bécs, julius 9. Lukács László miniszterelnök a Neue Wiener Tagblatt munkatársinak kérdésére a ma délelőtti tanácskozás befejezte után a következőképen nyilatkozott: — A rendes költségvetés tárgyalásában már a részleteknél tartunk. A hadügyi költség még nincs teljesen tisztázva. Arra a kérdésre, vájjon a hadiszerekre való költség valóban harminc millióban lesz-e költségvetésbe véve, nem-mel kell felelnem. Egyátalán még igen sok megvitatni való van. Délután négy órakor folytatjuk a tanácskozást. A KÖZÖS MINISZTERT ANÁCSROZÁS VÉGET ÉRT. Bécsből jelentik: A közös miniszteri tanácskozás ma este 7 órakor véget ért. A miniszterek még az éjjel visszautaztak Budapestre. A közös minisztertanácson ma a közös hadügyi költségeket intézték el a számvevőség megállapítása szerint. A hadügyi költségek nem lépték tu! a delegációkkal kötött megállapodásokat. A közös hadügyminiszter előterjesztésére az altiszti kérdéssel is foglalkozott a minisztertanács, amelynek egyelőre csak elvi elintézésében állapodott meg. A szerelmes csendőr. — Tragédia a szegedi laktanyában. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi csendőrlak tanyában öngyilkosság történt. Kuhajd Ollivór osendőrtizedes szolgálati fegyverével óltőtte az alsó állát, a golyó az öngyilkos agyvelejét 'szótiloososautotta. A,z öngyilkosság hétfőin ebéd utón történt. A csendőrök ifélegykor megebédeltek ia közös étkezőben. Kuliojd előbb távozott az asztaltól, mint a társai. Fölment a hálószobájába. Amikor a folyosón lépéseket 'hallott, gyorsan kigombolta a zubbonyát, hanyattdőlt az ágyára, aMamuiiehar-fegyver csövét az alsó óllához tapasztotta ós a következő pillanatban elcsattant a fegyver ravasza. Az 'óriási dördülésre a szobába rohantak a csendőrök. Megdöbbentő látvány tárult, eléjük: Bfcihajd Olivér nagy vértócsában feküdt a földön. Az arca telj esen eltorzult. Az alsó állkapcsa teljesen leesett, a goilyó kiszakitotta nyelvét, szétroncsolta az agyvelejét és a fejtetőn keresztül a falba fúródott. Az 'öngyilkosság után megjelent a laktanyában Pokomándy haidlbiró egy ezredorvos társaságában, akik kétségteluül niegáiliapitotitáik az öngyilkosságot. A hullát beszállították ia hovédcsapatkórbáz Iboncházába. Az öngyilkos csendőr egyik 'legkiválóbb tagja volt a "szeged|i osendőrlegénységnek. Alig négy hónapja szolgált la csendőrségnél és ia rövid idő alatt kiérdemelte a tiizedesi rangot. Szatmár.megyi<|i származású, (az édesatyja jómódú mészáros. Azért követte el az öngyilkosságot, mert különösen a mostoha anyja ellenezte a házasságát. A huszonnégy éves csendőr ugyanis szerelmes volt. egy szegedi munkásleányba, akiit feleségül is akart, venni. Szándékát közölte a szüleivel, akik azonban tudni sem akartak a dologról. Bánkódást azonban egyáltalán nem észleltek rajta a társai. Legutóbb vasárnap este látogatta meg a leányt. A hadbíró egy levelet talált, az öngyilkos csendőr fiókjában, amelyet hétfőn délelőtt kapott a szüleitől. A hadbíró lepecsételte a levelet. Az öngyilkos bajtársai ngy sejtik, hogy az a. levél kergette halálba Kuhajd OHivért. A szülei ábban a levélben valószínűleg véglegesen megtagadták a kérését. Az öngyilkos csendőrt szerdán délután temetik katonazenével ia bonvédcsapatkőrházból. A temetésen részt vesz az egész csendőrlegénység és egy honvéd díszszázad. NAPI_HIREK Nagy Endre Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Nagy Endre, a zseniális iró ós kabiarémüvész, országos kőrútjában kedden Szegeden tartott előadást. A konferancier, akit ötletes pózban, a. bársonyfüggöny előtt képzel->eil a publikum, elhagyta birodalmát és városról-városra jár, bájos meséikkel szórakoztatja az apró gyerineksereget és súlyos problémákat tálal a felnőtt elé. Megindult az Uj szépségek felé . . . Nagy Endre vidékfi körútja agitációs jellegű, a célja humánus. Az átalakító, a forra•diatmi eszmékért agitál Nagy Endre. Természetesen nem demagóg formában, mondjuk csak igy: Nagy Endre modorában. Szellemesen cseveg, finom a gesztusa, a hangja pedig olyan, mintha pikáns történetet óhajtania elbeszólni ia közönségnek. Az előadásán mosolyog, sőt mulat a publikum, akárcsak a. kabaréban. Az előadásokat felerészben a választójogi iliiga, felerészben pedig Cbolnoky Viktor, a nemrégen elhunyt kiváló iró özvegye és árvái javára tartja. Az iró, aki dolgozott szakadatlanul, megszakította nyári plihenőjét és a kánkiuliai napokban sorra járja a városokat, a másik Íróért, a barátjáért, aki meghalt . . . Nagy Endre az előadása előtt délután hat órakor mesedélutánt rendezett az Urániaunoziban. Összesereglett a bájos gyermeksereg, (igaz, ihogy elég kevesen volták) meghal lgatmü Nagy Endre meséit. Az apró, naiv történetekben is a megkapóan szellemes, finom előadásmodoru művészet, a kontoranciét- élveztük. — Én is ott szeretnék ülni köztetek és hallgatni valakinek a meséjét — kezdte Nagy Endre. — Aztán arról csevegett, hogy ma már nem lehet olyasmiről mesélni, mint az ő gyermekikorában. A mai gyermeket már érdeklik a bábszem jankók. Ezt nyomban illusztrálta is. — A hat éves Prwtyi fiamat — mondta — egy izben elvittem a Vigszinbázha. Nagyon szép darabot játszottak, a „Csillagszemű királykisasszony"-L A színpadon, sötét hegyek között Hirtelen megjelent a királykisasszony, elüldözte a mostohamamája. Aztán a mélységből előbukkant egy nagy fekete ember, szarva volt neki kettő és lángoló piros nyelve. — Juj, de randa ember! — mondta a. Prutyi fiam, amikor meglátta a niagy fekete embert. — Nem ember az, — mondtam a Prutyiinak — hiainem ördög, most jött föl a pokolból. — Szépen ördög, — válaszolta — most tolták föl liften a pincéből. — Na, hát ilyenek a mai gyerekek. A hálás gyermeksereg aztán nagy élvezettel hallgatta az ötletes és megkapó íközvetlensógii meséket, amelyekkel Nagy Endre felejthetetlen délutánban részesítette fiatal hiveít. Nagy Endre este nyolc óraikor tartotta meg előadását. Uj szépségek felé cimen az újszeged i Vigadóban. A terem zsúfolásig megtelt