Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-10 / 157. szám

1912 jüúus 10. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A -királyi tanfelügyelő előterjesztéseihez -a. közigazgatási (bizottság mindemben helyes­léssel járu-lt hozzá. Az uj adótörvény novellája. (Saját tudósít ónktól.) Bár az 1909-iki adóreform nagyjában véve igen, helyes elveken alapult, mégis nem jött létre az­zal a gondossággal, mint amellyel azt megalkotni kellett volna. A zadótörvényeknek hibáit kiküszöbölni akarja az a javaslat, amelyet most tár­gyalt le a -képviselőház. A javaslat egyik legfontosabb rendelkezése az, hogy a ke­reseti adó kulcsát egységesen —- azaz fog lalkozásokra való tekintet nélkül — mak­.szimálisan három százalékban állapítja meg és még ezt is leszállítja a legkisebb jövedelmekre nézve, kimondván, hogy a 800 koronánál nagyobb, de 1000 koroná­nál kisebb évi jövedelmű adózók egy szá­zalék, az 100 koronán felül lévő, de 2000 koronát meg nem haladó évi jövedelem­mel birók pedig két százalék -kereseti adót fizetnek. A keresetadóról szóló törvényjavaslat legnagyobb sérelme tudvalevően a 4 és 5 százalékos adókulcs magassága volt s ezt a sérelmet súlyosbította az a rendelkezés, amely kétféle adókulcsot állapított meg. Az adóreform végrehajtásának a sikere attól függ, hogy az egész reform gcrincét képező jövedelemadó miként lesz az élet­be átültethető. Már pedig, ha a jövedelem­adóhoz egy 4, illetve 5 százalékos általá­nos kereseti adó csatlakozik, ugy hogy az adókulcs 10.000—30.000 koronás közép­jövedelmeknél a 7—8 százalékot megha­ladhatja, a tényleges jövedelmeknek meg­felelő adóvallomásokra s az adóknak a tényleges jövedelmek alapján való meg­állapítására alig lehetr^ számitani -rrdia e tekintetbeh az eiső évi kivetés rossz nyo­mokan indulna meg, az adó-kulcsnak ké­sőbb való esetleges leszállítása már alig segíthetne. Ezért feltétlenül szükséges, hogy ami e téren tehető, rné-g a törvények életbeléptetése előtt megtétessék. A ja­vaslat szerint a 10.000—30.000 koronás középjövedelmek az általános kereseti adó és a jövedelmi adó által összesen már csak 5—6 százalék erejéig fognak terh..­tethi, amely megterheltetés mellett már méltán elvárható és remélhető az adónak a tényleges jövedelem alapján való meg­állapítása; ami által az adótehernek igaz­ságosabb és méltányosabb elosztása lesz biztositható. A javaslat azonban, midőn az adókulcsot leszállítja, ugyanakkor fel­emeli a büntetéspénzeket. Itt a biintcfés­pénzekhél egy igen érdekes és még sehol a külföldön meg nem próbált ujitást hoz be, nevezetesen bizonyos létminimumot álla­pit meg. Ennélfogva azt mondja, hogy csak azokat sújtja ezzel a súlyosabbá tett büntetéssel, akiknek házadónál legalább 1000 korona, jövedelmi adónál legalább 10.000 korona jövedelmük van, mert ezek­től méltán elvárhatja, hogyha tisztességes az adókulcs és jó az adókivető bizottság, őszintén előtárják a m/guk jövedelmét. A javaslat az adó kulcsának leszállítá­sával egyidejűleg az általános kereseti adó hozadékának minimumaként azt a 29 mil­lió koronát állapítja meg, amelyet az ere­deli törvény mint kontigenst az első évre megállapított ugy, hogy ha az adó első­fokú kivetése ezt a 29 miilió koronát nem eredményezné, az eredetileg kivetett adó harminchárom százaléka erejéig köz­igazgatási uton, azontúl pedig a törvény­hozás intézkedése alapján pótkivetésnek legyen helye, amely pótkivetésre, a minis­ter hite szerint, egyáltalában nem fog ke­rülni a sor. A képviselőház a makszimális konti­genst is megállapította a javaslat tárgya­lása folyamáy, elfogadván ifjabb Erdély Sándornak következő módosítását: ,,Az 1, 2 és 3 százalékkal kivetett álta­lános kerestei adónak évi legkisebb ősz­szege 29 millió koronában, ellenben évi legnagyobb összege az 1913 évre harminc millió 160.000 koronában, azon tul pedig ezen 30,160.000 koronának évről-évre 2 százalékkal növekedő összegében állapit­tatik meg. Ha valamely évben az elsőfokú kivetés­nek eredménye a 29 millió korona legki­sebb adóösszegen alul marad és a hiány 1 százaléknál nagyobb, ennek fedezete vé­gett arra az évre mindenkinél egyenlő százalék szerint pótkivetésnek van helye. A pótkivet^s százaléka egész számban ál­lapítandó meg; a pótkivetést 33 százalék erejéig a pénzügyminiszter rendeli el. Ha pedig valamennyi évben az első­fokú kivetésnek eredménye az azon évre megállapított adóösszeget legalább egy fél százalékkal meghaladhatja, az adó száza­lékának leszállítása iránt a legközelebbi költségvetési törvényben intézkedés te­endő." A javaslatnak további örvendetes ren­delkezése még az, amely a 20. szakasz­ban foglaltatik s amely kimondja, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállala­toknál a dijtartálékokba és értékcsökke­nési tartalékalapokba helyezett összegek mindaddig adómentesek, amig ettől a ren­deltetésüktől el nem vonatnak. Ez korri­gálja a törvénynek azt a rendelkezését, amely az eredeti javaslat képviselőházi tárgyalása közben csúszott be s amely eze­ket az összegeket egy évig mondja adó­menteseknek. Akárhogyan korrigálják is azonban az uj adótörvényeket, igaza van Hegedűs Lóránt előadónak, hogy csak átmenetnek lehfet tekintheti ezt az állapotot. Hazánk­ban is előbb-utóbb át kell menni a reform­nak egy későbbi, de ma még nem birt ál­lapotára, amely körülbelül az volna, -hogy a kereseti adó helyett az ingó vagyon megadóztatása hozatnék be, ugy mint Po­roszországban az Ergaenzungsteier-tör­véhy és a hozadéki adóknak egy része, különösen a házadó a községeknek volna átadandó, mert a házak értékének növe­kedése voltaképen nem egyes embernek, hanem a község közös munkájának ered­ménye. Méltó volna tehát, hogy ez az adó legyen az az alap. amelyen a községek háztartása nyugszik és ha már azzal a sze­rencsétlen pótadórendszerrel, amely ma megvan, nem is lehet teljesen szakitanunk, legalább le lehessen azt szállítani. Mi idézte elő az Örkényi katasztrófát? - ft sebesültek Budapesten. — (Saját tudósítónktól.) Megírtuk már azt a re­mes katasztrófát, aitiely tegnap reggel történt Örkényben. Felrobbant egy uj szerkezetű acél esövő Erharcl-ágyu, amilyeneket most próbál­nak ki. A robbanás következtében hat tüzér meghalt, öt súlyosait' megsebesült, azonkívül egy főhadnagy, egy főtüzmester s két köztüzér könnyen megsebesüli Egy akna-gránát roööoaf szét az ágyutorokban, éz idézte elő a végzetes szerencsétlenségét. A katasztrófa sémiitit sem von el az Erhard­ágyu értéikéből és megbízhatóságából. Már a monarchia különböző táboraiban kipróbálták s az ágyuk s mii mi defektust nem mutattak. A hiba a jelen esetben, ahogy a -vizsgálat már megállapította, a gránátban volt, amelyben illető -gyár hibájából jóval nagyobb ekrazit­mennyiséget helyeztek el, mint amennyit elbir. A szerencsétlenség színhelyén kint volt Ká­roly Albrecht főherceg is, aki mind hadnagy szolgál a második becsi tüzérezrednél. Tegnap délután már megtartották a vizsgá­latot. A robbanás okául ma azt mondták, hogy az ekrazit-löveg a kelleténél erősebb adagolásir volt s az á/yu nem bírta ki az erős nyomást-. Tegnap este fél -kilenckor sü-rgöny érkezett a budapesti Mentő Egyesülethez az Örkényi- .kato­nai parancsnoktól, hogy a sebesülteket a reg-­geli fél nyolc órás vonattal hozzák Budapestre.. A parancsnok arra kérte a Mentő Egyesületet, hogy segédkezzék a sebesültek elszállításában. A' mentők két betegszállító kocsival ki is vo­nulták ma reggel fél nyolckor az Örkény felől érkező vonathoz, amelyen Schreiber Viktor hadtestparancsnok és a tisztek is megérkeztek. A helyszínre a budapesti 17-es helyőrségi kór­ház részéről még tegnap este odaérkezett lovag Forster ezredorvos, aki az Örkényi állomáson egy teherkocsit alakíttatott át betegszállító ko­csinak. A sebesülteket tábori ágyakra fektet­ték és igy vitték őket Budapestre. A vonat csak késéssel kilenc órakor érkezett meg. A se­besültek között két ausztriai fiúnak az állapota aggasztó. Ezt a két katonát a mentők szállitoí­ták a Budán levő Alkotás-utcai 17-és számú helyőrségi kórház sebészeti pavillonjába. Az egyik katonának a fején tátong egy hatalmas­seb. Az ágyuszilánkók behatoltak a koponya­csontba, ugy hogy az agyvelő is kilátszik. Az orvosok még ma délelőtt megoperálták. A má­sik súlyosan sebesült tüzérnek a máját tépte szét a gránát egyik szilánkja. A többi sebesült­nek állapota nem életveszélyes, kisebb zuzódá­sokat, horzsolásokat és csontörésekef szervéd­tek. Mint érdekés momentumot emiitik meg, hogy az egyik legénynek, aki közvetlen az ágyú kö­zelébeu állott, csak a sapkáját kapta le és tépte­rongygyá az egyik szilánk. Ezenkívül a válian, szenvedett jelentéktelen borzsolást. Á 17-ik számú helyőrségi kórház parancs­noka igen kíméletesen értesítette a szerencsét­iénül járt és többnyire osztrák származású ka­tonák hozzátartozóit ezeknek sorsáról és álla­potáról. Az Örkényi ágyulkatasztrófa okáról, a legava­tottabb katonai forrástól a következő nyilatko­zatot tették: — A katasztrófa oka elsősorban az volt liogy a gránát még az ágyucsőben felrobbant, ahelyett, liogy a célpontban ekszplodált voltia és az ekrazit rettentő feszítő ereje oly erővel robbantotta szét a gránáttölteléket képező acél­darabokat, hogy az Erhardt-ágyu acélcsöve nem volt képes ellentállani. Az ágyúcső anya­gát és. a bomba időzítőjének beállítását a leg­szigorúbb vizsgálat alá fogjuk venni, e peri­ben még nem határozható meg, hogy az idő zitő milyen időpontra volt beállítva. Az éksz­plozió körülbelül iO—15 lépésnyi körletben pusz­titott, de egyes szilánkok több száz méternyirt

Next

/
Thumbnails
Contents