Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-10 / 157. szám

1912 jüúus 10. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A -királyi tanfelügyelő előterjesztéseihez -a. közigazgatási (bizottság mindemben helyesléssel járu-lt hozzá. Az uj adótörvény novellája. (Saját tudósít ónktól.) Bár az 1909-iki adóreform nagyjában véve igen, helyes elveken alapult, mégis nem jött létre azzal a gondossággal, mint amellyel azt megalkotni kellett volna. A zadótörvényeknek hibáit kiküszöbölni akarja az a javaslat, amelyet most tárgyalt le a -képviselőház. A javaslat egyik legfontosabb rendelkezése az, hogy a kereseti adó kulcsát egységesen —- azaz fog lalkozásokra való tekintet nélkül — mak.szimálisan három százalékban állapítja meg és még ezt is leszállítja a legkisebb jövedelmekre nézve, kimondván, hogy a 800 koronánál nagyobb, de 1000 koronánál kisebb évi jövedelmű adózók egy százalék, az 100 koronán felül lévő, de 2000 koronát meg nem haladó évi jövedelemmel birók pedig két százalék -kereseti adót fizetnek. A keresetadóról szóló törvényjavaslat legnagyobb sérelme tudvalevően a 4 és 5 százalékos adókulcs magassága volt s ezt a sérelmet súlyosbította az a rendelkezés, amely kétféle adókulcsot állapított meg. Az adóreform végrehajtásának a sikere attól függ, hogy az egész reform gcrincét képező jövedelemadó miként lesz az életbe átültethető. Már pedig, ha a jövedelemadóhoz egy 4, illetve 5 százalékos általános kereseti adó csatlakozik, ugy hogy az adókulcs 10.000—30.000 koronás középjövedelmeknél a 7—8 százalékot meghaladhatja, a tényleges jövedelmeknek megfelelő adóvallomásokra s az adóknak a tényleges jövedelmek alapján való megállapítására alig lehetr^ számitani -rrdia e tekintetbeh az eiső évi kivetés rossz nyomokan indulna meg, az adó-kulcsnak később való esetleges leszállítása már alig segíthetne. Ezért feltétlenül szükséges, hogy ami e téren tehető, rné-g a törvények életbeléptetése előtt megtétessék. A javaslat szerint a 10.000—30.000 koronás középjövedelmek az általános kereseti adó és a jövedelmi adó által összesen már csak 5—6 százalék erejéig fognak terh..tethi, amely megterheltetés mellett már méltán elvárható és remélhető az adónak a tényleges jövedelem alapján való megállapítása; ami által az adótehernek igazságosabb és méltányosabb elosztása lesz biztositható. A javaslat azonban, midőn az adókulcsot leszállítja, ugyanakkor felemeli a büntetéspénzeket. Itt a biintcféspénzekhél egy igen érdekes és még sehol a külföldön meg nem próbált ujitást hoz be, nevezetesen bizonyos létminimumot állapit meg. Ennélfogva azt mondja, hogy csak azokat sújtja ezzel a súlyosabbá tett büntetéssel, akiknek házadónál legalább 1000 korona, jövedelmi adónál legalább 10.000 korona jövedelmük van, mert ezektől méltán elvárhatja, hogyha tisztességes az adókulcs és jó az adókivető bizottság, őszintén előtárják a m/guk jövedelmét. A javaslat az adó kulcsának leszállításával egyidejűleg az általános kereseti adó hozadékának minimumaként azt a 29 millió koronát állapítja meg, amelyet az eredeli törvény mint kontigenst az első évre megállapított ugy, hogy ha az adó elsőfokú kivetése ezt a 29 miilió koronát nem eredményezné, az eredetileg kivetett adó harminchárom százaléka erejéig közigazgatási uton, azontúl pedig a törvényhozás intézkedése alapján pótkivetésnek legyen helye, amely pótkivetésre, a minister hite szerint, egyáltalában nem fog kerülni a sor. A képviselőház a makszimális kontigenst is megállapította a javaslat tárgyalása folyamáy, elfogadván ifjabb Erdély Sándornak következő módosítását: ,,Az 1, 2 és 3 százalékkal kivetett általános kerestei adónak évi legkisebb őszszege 29 millió koronában, ellenben évi legnagyobb összege az 1913 évre harminc millió 160.000 koronában, azon tul pedig ezen 30,160.000 koronának évről-évre 2 százalékkal növekedő összegében állapittatik meg. Ha valamely évben az elsőfokú kivetésnek eredménye a 29 millió korona legkisebb adóösszegen alul marad és a hiány 1 százaléknál nagyobb, ennek fedezete végett arra az évre mindenkinél egyenlő százalék szerint pótkivetésnek van helye. A pótkivet^s százaléka egész számban állapítandó meg; a pótkivetést 33 százalék erejéig a pénzügyminiszter rendeli el. Ha pedig valamennyi évben az elsőfokú kivetésnek eredménye az azon évre megállapított adóösszeget legalább egy fél százalékkal meghaladhatja, az adó százalékának leszállítása iránt a legközelebbi költségvetési törvényben intézkedés teendő." A javaslatnak további örvendetes rendelkezése még az, amely a 20. szakaszban foglaltatik s amely kimondja, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál a dijtartálékokba és értékcsökkenési tartalékalapokba helyezett összegek mindaddig adómentesek, amig ettől a rendeltetésüktől el nem vonatnak. Ez korrigálja a törvénynek azt a rendelkezését, amely az eredeti javaslat képviselőházi tárgyalása közben csúszott be s amely ezeket az összegeket egy évig mondja adómenteseknek. Akárhogyan korrigálják is azonban az uj adótörvényeket, igaza van Hegedűs Lóránt előadónak, hogy csak átmenetnek lehfet tekintheti ezt az állapotot. Hazánkban is előbb-utóbb át kell menni a reformnak egy későbbi, de ma még nem birt állapotára, amely körülbelül az volna, -hogy a kereseti adó helyett az ingó vagyon megadóztatása hozatnék be, ugy mint Poroszországban az Ergaenzungsteier-törvéhy és a hozadéki adóknak egy része, különösen a házadó a községeknek volna átadandó, mert a házak értékének növekedése voltaképen nem egyes embernek, hanem a község közös munkájának eredménye. Méltó volna tehát, hogy ez az adó legyen az az alap. amelyen a községek háztartása nyugszik és ha már azzal a szerencsétlen pótadórendszerrel, amely ma megvan, nem is lehet teljesen szakitanunk, legalább le lehessen azt szállítani. Mi idézte elő az Örkényi katasztrófát? - ft sebesültek Budapesten. — (Saját tudósítónktól.) Megírtuk már azt a remes katasztrófát, aitiely tegnap reggel történt Örkényben. Felrobbant egy uj szerkezetű acél esövő Erharcl-ágyu, amilyeneket most próbálnak ki. A robbanás következtében hat tüzér meghalt, öt súlyosait' megsebesült, azonkívül egy főhadnagy, egy főtüzmester s két köztüzér könnyen megsebesüli Egy akna-gránát roööoaf szét az ágyutorokban, éz idézte elő a végzetes szerencsétlenségét. A katasztrófa sémiitit sem von el az Erhardágyu értéikéből és megbízhatóságából. Már a monarchia különböző táboraiban kipróbálták s az ágyuk s mii mi defektust nem mutattak. A hiba a jelen esetben, ahogy a -vizsgálat már megállapította, a gránátban volt, amelyben illető -gyár hibájából jóval nagyobb ekrazitmennyiséget helyeztek el, mint amennyit elbir. A szerencsétlenség színhelyén kint volt Károly Albrecht főherceg is, aki mind hadnagy szolgál a második becsi tüzérezrednél. Tegnap délután már megtartották a vizsgálatot. A robbanás okául ma azt mondták, hogy az ekrazit-löveg a kelleténél erősebb adagolásir volt s az á/yu nem bírta ki az erős nyomást-. Tegnap este fél -kilenckor sü-rgöny érkezett a budapesti Mentő Egyesülethez az Örkényi- .katonai parancsnoktól, hogy a sebesülteket a reg-geli fél nyolc órás vonattal hozzák Budapestre.. A parancsnok arra kérte a Mentő Egyesületet, hogy segédkezzék a sebesültek elszállításában. A' mentők két betegszállító kocsival ki is vonulták ma reggel fél nyolckor az Örkény felől érkező vonathoz, amelyen Schreiber Viktor hadtestparancsnok és a tisztek is megérkeztek. A helyszínre a budapesti 17-es helyőrségi kórház részéről még tegnap este odaérkezett lovag Forster ezredorvos, aki az Örkényi állomáson egy teherkocsit alakíttatott át betegszállító kocsinak. A sebesülteket tábori ágyakra fektették és igy vitték őket Budapestre. A vonat csak késéssel kilenc órakor érkezett meg. A sebesültek között két ausztriai fiúnak az állapota aggasztó. Ezt a két katonát a mentők szállitoíták a Budán levő Alkotás-utcai 17-és számú helyőrségi kórház sebészeti pavillonjába. Az egyik katonának a fején tátong egy hatalmasseb. Az ágyuszilánkók behatoltak a koponyacsontba, ugy hogy az agyvelő is kilátszik. Az orvosok még ma délelőtt megoperálták. A másik súlyosan sebesült tüzérnek a máját tépte szét a gránát egyik szilánkja. A többi sebesültnek állapota nem életveszélyes, kisebb zuzódásokat, horzsolásokat és csontörésekef szervédtek. Mint érdekés momentumot emiitik meg, hogy az egyik legénynek, aki közvetlen az ágyú közelébeu állott, csak a sapkáját kapta le és tépterongygyá az egyik szilánk. Ezenkívül a válian, szenvedett jelentéktelen borzsolást. Á 17-ik számú helyőrségi kórház parancsnoka igen kíméletesen értesítette a szerencsétiénül járt és többnyire osztrák származású katonák hozzátartozóit ezeknek sorsáról és állapotáról. Az Örkényi ágyulkatasztrófa okáról, a legavatottabb katonai forrástól a következő nyilatkozatot tették: — A katasztrófa oka elsősorban az volt liogy a gránát még az ágyucsőben felrobbant, ahelyett, liogy a célpontban ekszplodált voltia és az ekrazit rettentő feszítő ereje oly erővel robbantotta szét a gránáttölteléket képező acéldarabokat, hogy az Erhardt-ágyu acélcsöve nem volt képes ellentállani. Az ágyúcső anyagát és. a bomba időzítőjének beállítását a legszigorúbb vizsgálat alá fogjuk venni, e periben még nem határozható meg, hogy az idő zitő milyen időpontra volt beállítva. Az ékszplozió körülbelül iO—15 lépésnyi körletben pusztitott, de egyes szilánkok több száz méternyirt