Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-07 / 155. szám

6 ÜELMAQ Y A PQRSZAC l 1912 julius 7. száz ügyvéd, zugkonzul sok pénzt keresett a megbízások révén. Ez a furcsa társasjáték esztendőkig tartott volna még —: mert hiszen hol az a „szerencsés örökös", akinek a fejéből gyorsan ki lehet verni az ilyen monstre-hagyatékban való hitet ? De maga a titokzatos hirgyártó szolgált végre is kiábrándító adattal. Mert hát pontos részletekkel szolgált, amelyek szerint a német konzulátus Gabesböl jelentette, hogy Nóvák Márkus öt évvel ezelőtt meghalt a tripoliszi városban s százhatvanmilliót hagyott. Ezt főkép marhakereskedéssel szerezte s a hatóságok gondozzák most a vagyont. Ép a „pontos részletek" igazolták, hogy misztifikáció történt. Kiderült ugyanis, hogy Gabesben egyáltalán, nincs német konzulátus, abból az egyszerű okból, hogy olyan nevü helység nem is létezik Tripoliszban. Tuniszban van Gabes nevü helység, de ott sose volt konzulátus. Aki a viszonyokat ismeri, nevetségesnek találja a százhatvanmilliós örökség hirét. A mult hónapban alapos kutatás is tőrtént az afrikai helységben s persze konstatálták, hogy a gyermektelen, nőtlen milliomos vagyona — mese. Déltuniszban lakik egy magyar származású Novák-család, amelynek feje a nejével együtt él és több gyermeke is van. A család egyik tagja elmondta, hogy ő is hallott a hagyatéki legendáról, de olyan formában, hogy a dúsgazdag Nóvák Ausztráliában halt meg. Különben az egészet svindíinek tartja. Ezek a sorok remélhetőleg végét szakítják a buzgó érdeklődésnek és nyomozásnak, amely a holdbéli milliók ügyében nálunk régóta folyik. Egy kereskedő már egész vagyonát elpocsékolta a céltalan kutatásra s a német hatóságok gondos eljárása után talán ő is belátja, hogy a százhatvanmillió örökre eltűnt s csak egy foszladozó hamis legenda volt. Kovács Gyulát az ügyészségi fogházba szállitatták. (Saját tudósít ónktól.) Az ismeretes parlamenti merénylet tettesét, Kovács Gyula képviselőt ma délben fél két órakor a Herezel szanatóriumból átszállították az ügyészségi fögházba. Az intézkedés, amely Kovács Gyulának ujabb lakóhelyéül a kőbányai rabkórházat jelöli ki, napok óta ismeretes ugyan, de foganatosításának idejéről sem a fogságban tartott képviselő, sem a szanatórium személyzete nem tudott semmit. Ennek ellenére is nagy csoportosulás támadt ma délben a szanatórium előtt, amikor a .rendőrség emberei az átszállítás végett ott megjelentek. Hamarosan'hire futott ugyanis, hogy Kovács Gyuláért jöttek s déli egy órakor sürü emberraj fogta körül a szanatórium bejáróját s érdeklődve várta a képviselő elszállítását. A rendőrség részéről Zoltán dr fogalmazó jelent meg két detektivvel s bejelentette a szanatóriumba jövetele célját, amit nyomban tudtul adták Kovács Gyulának. Kovács Gyula minden meglepődés nélkül fogadta a hirt, de mielőtt a fogalmazóval a kocsiba ült volna, megebédelt. Másnemű előkészületre nem volt szükség, mert Kovács már közel két hete fönn jár, a sebe pedig annyira begyógyult, hogy; szabadon mozoghat. Mialatt Kovács ebédelt, a két rendőrségi fogat a szanatórium hátsó bejárójánál állott meg. Bent, a H erezel professzor házában is megélénkült az élet, amint megtudták, hogy a szanatórium déli látogatói mi járatban vannak. Minden ablak tele lett kíváncsi arcokkal, a betgek közül sokan lementek az udvarra is s érdeklődve nézegették a rendőrségi fogátókat. Mintha egy pillanatra a szanatórium szigorú rendje is megbotolott'/volna: feliérkötényes kiszolgáló leányok és fehérruhás szolgák csapatostul az udvarra tódultak. Ebéd után Kovács Gyula Zoltán dr fogalmazóval felült az első bérkocsiba, a másik kocsiban pedig a két detektív foglalt helyet, Kovácson egyszerű zakó-ruha volt, a szeme fölött pedig fekete kötés, amely a behegedt, de teljesen még be nem gyógyult sebet takarja. Kovács Gyulát a szanatóriumból az Alkotmány-utcai ügyészségi fogházba szállították. Két órakor ért a fiakker a Koháry-utcai kapu elé. Kisfaludy László fogházgondnok fogadta Kovács Gyulát s a formalitások után egy cellában helyezte el. Az, liogy Kovács Gyulát innen a rabkórházba szállítják-e, f//yelőre kétséges, ez állapotának további alakulásától függ. Ma rendelte el Szlavek Ferenc vizsgálóbíró, azon revolver hordképességének a megvizsgálását, amellyel Kovács Gyula a merényletét a képviselőházban elkövette. A revolvert kiadta Minnich Károly tanár törvényszéki, orvosszákértőnek, aki ma a bonctani intézetben levő bullákon kipróbálta azt. Az úgynevezett fegyverszakértői szemle ma délben történt meg, a melyen résztvett az ügyészség egy tagja s Polónyi Dezső védő is. A revolver kifogástalanul működött. A kilőtt golyók egytől-egyig behatoltak az élettelen testekbe. Erre a szakértők kimondtaK, hogy Kovács revolvere az emberi élet ^lOliasára alkalmas. Minnich erről hivatalos irást vett fel s szakértői véleményét holnap adja be a vizsgálóbirónak. A vizsgálóbíró utasítására Ajthay tanár tegnap újból megvizsgálta Kovács Gyula állapotát s konstatálta, hogy a beteg már majdnem teljesen felgyógyult. Az ősz színpadi szenzációja. — Az Ég leánya. — (Saját tudósítónktól.) Kin® és kinaiak nlapirenden vannak. Vérfolyamióknaik (kellett végigbömpölyögniök az irtózatos terjedelmű birodalom földjén, amig a világ végtére észrevette. hogy Kínában sines (kocsonyából ;az embereik szive, s liogy a copfos férfias és a nadrágos nők országa nem egy mérhetetlenül nagyra nőtt — operettszínház. Most egyidőiben két ok teszi időszerűvé a rengeteg (köztársaságról való megemlékezést. Az egyik ok az, hogy az évezredes hagyományaiból hirtelenül (kibillentett sok százmlitiliónyi t ömeg semmikép seim tpd sülyegyenbe jutni s most ideges vergődésében az ott élő idegenek ellen acsarkodik. A másik ók pedig — amiért a nagybeteg .országóriásról beszélni kell, abuól ered, hogy a franciák világhírű írója, a kissé különcködő, de nagyon mély Piferre Loti színdarabot irt a mennyei birodalomról, vagy a mint a cím mondja, az Ég leányáról, aki nem más, mint Kínának immár ex-esászárnője. Aki csak parányi mértékben is járatos a modern irodalomban, jól tudja, kicsoda Loti, iá xmlt hajóstiszt, aki valósággal másodszor fedezte föl a Keletet, nem a földrajz, hanem a lélek nézőpontjából. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a Keleten való tömérdek bolyongás közben az irótollifrancia mestere csaknem egészein átidomuit és szokásaiban élete módjában sokkal inkább keleti nagyúr, mint páris francia. Otthona is kettő van, az egyik Konstantinápolyban, ahol az esztendő igen nagy részét tölteni szokta, a másik pedig Rochefortban, amely palota azonban nem kevésbé keleti, mint a Sztambnlban lévő. Nem lehet valami mesésébbet elképzeli ni Pierre Lotiniak ennél a rocheforti palotájánál. Az ebédlőjével talán esak az indiai maharadzsáik osodavárainak a pompája vetekedlbetik. Ez a salle a manger voltakép hatalmas terem, amelynek a kandallója például valóságos 'emlékműre hasonlít, a'mennyiben akkora, hogy egész nagy fatörzset leibet bélévetni. A másik különössége ennek az ebédlőnek, hogy van benne egy emeltebb rész, a melyhez márványléposők szolgálnak is amely zenekar, vagy apróbb színielőadás számára való. A falakon Murillo s más reneszánsz mesterek müvein kivül fölbecsülhetetlen értékű góbién, keleti szőnyeg, is a'mi ia.z igazi műértőnek italán még kedvesebb, csodás szinü és utánozhatatlan minőségű keleti selyem ós kélnie sorakozik. S még ennél az ebédlőnél is felejthetetlenebb szépségű a mögötte lévő mecset, amely ezernyi reliktLkával szőnyeggel és indiai, japán, ó-arab, kinai és egyéb származású ötvösmunkával valóságos múzeuma az antik iparművészet kinoseének. Ilyen környezetben született Pierre Loti uj müve, az Ég leánya, amelyről azonban — sa jnos — nem lehetett megtudni, csupán anynyit, liogy a trónjiafosztatt fiatal kinai esászárnőről szól, és hogy afféle sejtelmes, kli-esit együgyű, de nagyon megkapó keleti drámia. Az ügy legfőbb érdekessége pedig abban rejlik, hogy ezt a színdarabot nem francia, hanem amerikai színház fogja bemutatni, a newyoirki Grand Theatre, ennek az évnek októberében. A dolog magyarázata az, liogy Riere Loti képzelő ereje olyan hihetetlenül nagyszabásút alkotott, hogy munkájának iá, iszinrelnozására egyetlen párisi igazgató sem vállalkozott, nem sz ükikebl üségl>ő), hanem fizikai lehetetlenség.- okán. Rostáiul emlékezetes állatdarab jia szintén majdnem lehetetlenséget (követelt a színháztól és emlékezetes, hogy a Théátre de Porté Salait Martin annyi pénzt fektetett .bele a Chnnteeler szinrehozásába, liogy abból ia pénzből egész csinos pénzintézetet aliapitbatitak Ápolnia, Nos tehát, a Gbanteoler iszeenériája szinte gyerekjáték ahhoz képest, amit Loti követel a színházitól uj darabja, a Pille du ciel számára. A nyaktörő nehézségek sora, mindjárt ott kezdődik, hogy Loti darabjánajk az enteriörjeit nem lehet a szokásos színpadi technikával létrehoz,n'i. Az egyik fölvonás például a Iküinai császárnő niang-kingi palotájának a titkos szentélyében játszik. Ezt a helyet Pierre Loti tlátta, le is rajzolta és azt kívánja, ihoigy a színpadon is éppen olyan legyen mint a valóságban. Már pedig ebben a templomban bálványszörnyetegek fognak trónolni valóságos márványból való piedesztál okon, amiket nem lehet összeáilllitaPi a megszokott tiztizenütperees föl vonásközökben. Még sokkal bonyolódoittabb a császárnő pekingi tróntermének ia stílusos létrehozása. Ez csodálatosan szép valami, két aűaptónushól, a tompán vörös lakkból ós az aranyból kifejlesztve. Ezt la termet, persze kicsinytitvé, Loti megcsináltatta röchefortli palotájában is, amelynek egyik legvonzóbb érdekessége. Ez a trónterem a valóságban óriási méretű s a nagyobb hatás kedvéért titokzatos félhomályba burkoilóziik. Maga a trón a terein közepén emelkedik, hármlas lépcsős,or visz hozzá, a széles, hatalmas lépcsőkön örökké égő illatszerek füstölögnek. A lépcsőkön kiAmi szintén vörösre lakkozott magas oszlopok aranytól terhes ményezetet tartanak a trón fölé, a manyezet fölött viszont, mintha a felhők közül szállott voln a alá, egész sárkány hadsereg őrködik. Egy sárkány, különváltan a többitől, valamennyi között a legóriásibb, éppen a. trón fölött terpeszkedik széjjel, a szájában lairanygömböt tartva. Lent. a földön, a trón előtt, sárga szőnyegeken beverve, ugyancsak sárkányok állanak őrt Egy-egy ilyen mesebeli fenevad busz méter hosszú. Mindezt esak olyan színpadon lehet "kihozni, amely rengeteg terjedelmű s amely színpad — és ez a legfontosabb — forgatható. Ilyen színpad pedig — amely injnd a két föltételnek megfelel — csupán egy van, a föntebb emiitett newyorM sziniliááé, amely et öt évvel ezelőtt hozott Hétre az amerikai milliárdosok egy meoénási rohama. Ez iá színház az egyetlen á világon, amelynek közömbös az anyagi, mert a Carnegiek és Morganok kimeríthetetlen pénzzühutiagából táplálkozik. Ez a színház az egyetlen, amely arra vállalkozhatott, hogy Pierre Loti kivánságának megfelelően, háromszáz kiniaíit — még pedig az érteiimese'bbjéből — kiválogasson magában Jüjl nában, szerződést kössön velük is elvigye ólket Newyoríkba, hogy az uj darabban a statiszta szerepet betöltsék és valóságos kinali katonák muzsikusok, kardálosok és táncosok gyönyörködtessék a szokatlan mulatságokra éhes bő-