Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-07 / 155. szám

1912 julius, 7 DELMAGYARORSZÁÖ pénzű ainerikaiiiaikait. A főbb szerepeket — l'errrirjszetesen — az angoíl színpadok legünneP^Áiebb és legdirtágább színészei és színésznői Lógják .játszani. Tyler, a newyonki színház igazgatója, általában azt tervezi, hogy ezzel ,a darabbal szenikai nézőpontból forradalmat csináljon a szinbáz világában és messze maga mögött hagyja Reinhardtot, Antoinet és mindazt, ami nagyszeri\t ©ddiig az ó-világ ezen a téren alkotott. Annyira ment Tyiler a buzgóságában, hogy színházának liat főbb emberével, a rendőrökkel és a díszlettervezőkké] együtt most áthajózott Európába, hogy hosszabb időt Pierre Loti társaságában töltsön és véle is átnézesse az uj darab számára készülő ruha, berendezés és egyéb fölszerelés terveit. Európai ember csak káprázó szemmel nézheti az iró ekkora megbecsül lését és ez a vén kontinens mindenképpen csak bálás lehet Amerikának. Szv/en Hedint kizárták a tudósok — Leleplezte Oroszországot. — (Saját tudósítónktól.) Pótervárról jelentik, hogy Orosz Földrajzi Társaság Szven Hedint. a' hírneves ázsiai utazót ós .felfedezőt, tiszteletbeli tagjainak sorából kizárta. A különben igen nagytekintélyű tudós társaság, mely pár évvel ezelőtt az Oroszországban legnagyobb geografifcali kitüntetést, a Szemenorérmet adományozta tiszteletbeli tagjának, iSzven Hedinnek, a kizárással nem a kiváló geográfust sújtotta, (ímert Hédin mint geogfus oly nagy ember, bogy kortársai ítéletének már fölötte van), hanem a kiváló svéd hazafit, Szvedlin Hédin épen ugy, mint norvég kollégája, a szintéin világhírű Nansen, szinte lángol a hazafiságitól. És amint Nansen egy minden müveit nyelvre lefordított irodalmi unmkávia! előkészítette a civilizált világot Norvégia és Svédország szükségszerű szóiválasztásária, ragy most Hédiin a saját nemzetét és Európát egy oly veszedelemre figyelmeztette, amely, ha nem következik be: legnagyobb részben Hedinnek lesz laz érdeme. Hédin a minap brosúrát irt és adott ki egy millió példányban. Ez á brosúra, mely minden svéd állampolgárinak a kezébe eljutott, arra figyelmeztette Svédországot, bogy Oroszország részéről nagy veszedelem fenyegeti. Oroszországnak igen magy érdeke, hogy amint elvette a svédektől száz évvel ezelőtt Finnországot, most tovább terjeszkedjék a Skandináv félszigeten. A Balti-tengernek a nyugati partjára is szüksége van Oroszországnak, szüksége van egy uj, az lipar terén előljáró és magas kulturával biró területre. Amint teljesen elveszett a isvéd nyelv és knltura számára — néhány évtized alatt — a •finnek földje: ugy veszedelem fenyegeti a svédek földjét is. Mi a távolból nem tudj nlk megítélni, hogy Szven Hédin jövendölésének mennyi alapja van, de maguk ia svédek, aktikmek nemcsak államiságról, de létéről van iszö e kérdésben, nagyon nagy komolyságot tulajdonítottak Szven Hédin föllépésének. Ha tekintetbe vesszük, hogy Hédin brosúrájának hatása alatt nemzeti gyűjtés indult meg Svédország honvédelmének kiegészítésére és e gyűjtésnek pár bét alatt tizennyolc miliő korona lett az eredménye — akkor előttünk áll a nriaga. egész nagyságában a svéd tudós ós fölfedező föllépésének jelentősége. A másik fél, — az oroszok részéről pedig bekövetkezett Hedinnek az Orosz Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagjainak sorából való kirekesztése. Az ily kirekesztés a tudományos világban teljesen szokatlan dolog; ha egy nagytekintélyű tudós társaság mégis elszánta magát erre a lépésre, ugy erre igen nagy oka lehetett. És nem lehetett. És nem lehetett óz a nagy ok egyéb, mint a. közvélemény nyomása. A közvélemény pedig oik nélkül nem háborodik fel: ha Hédin csak rémképeket •látott volna és fellépésének nem lett volna reális alapja, az oroszok nem éltek válnia, vele szemben megtorlással. Az oroszok magatartását nem magyarázza meg az sem, hogy Hédin ázsiai: kutató útjaiban az oroszok vendégszeretetét, bőkezűségét, anyagi és erkölcsi támogatását nagy mértékben élvezte, mert hiszen ha támogatták is az oroszok Hedint, azt nem várhatták tőle, hogy most már megszűnik svéd hazafi, hazajárnak ós fajának bű fia lenni. A nagy svéd utazó mindenesetre Vigasztalhatja magáit, azzal, hogy Ina törölték is a tiszteletbeli tagok isorából, a nagy és halhatatlan geográfusok listájából nem törölheti őt semmiféle társaság soha. NAPI_MIREK A Rendőri Közlöny hirei. — Ismeretlen gyilkos és más esetek. — (Saját tudósítónktól.) A belügyminisztérium kiadósában hetenkiat négyszer megjelenik egy országos rendőri lap, a „Rendőri Közlöny". A rendőrök lapja részletesen ir a nyomozásokról, ismeretlen származású bűnösökről, toloncokróil, katonaszökevényekről, ismeretlen tartózkodásu egyénekről, eltűntekről, vizbefuttákról, az ország területéről kitiltott egyénekről, elveszett tárgyakról, megsemmisített okiiinatiokról és körözésekről. A Rendőri Közlöny igen hasznos útmutatója és kisegítője az ország rendőrségének. Majd minden számban klisé is van, egy-egy nagyobb stilü gonosztevő vagy szélhámos •arcképe. A rendőrök lapjának legutóbbi számából leközlünk néhány érdekes esetet. 1. ISMERETLEN SZÁRMAZÁSÚ GYILKOS 11,269. A budapesti olasz kir. főkonzulátus 800,/pos. 5. számú átiratában közli a főkapitánysággal, hogy folyó évi május hó 5-ikón Milanóban gyilkosság büntette miatt egy ismeretlen férfi helyeztetett előzetes letartóztatásba, kinek személyazonossága többszöri kihallgatások és a legkiterjedtebb pulbatoiások dacára sem volt megállapítható. Személyieirása: 30—35 év körüli, munkás külsejű, 173 cm. magas, testalkata közép, haja és szemöldöke gesztenyebarna, szemei vereseik, bajusza szőke, lekonyult, szakálla szőke és borotvált, vállai lefelé hajlók. Ruházata: sötét barna csikós öltöny, fehér ing, dupla gallérral. Különös ismertető jele: .bal szemöldöke közepén és állának jobb oldalán förradások vannak. Megállapititatott az ismeretlen egyénről, liogy huzamosabb ideig Magyarországon is tartózkodott. Megkerestetnek tehát az összes hatóságok, bogy az ismeretiem letartóztatott férfi kilétének megállapítására a nyomozást megejteni s eredmény esetén a főkapitányságot értesíteni szíveskedjenek. Fényképét közöljük. 51714/912. Budapest. 1912. évi junius hó 17-én. Főkapitányság. 2. A „RAHÓI KENYÉRMEZŐRŐL". 11,274. Horkay Elemér, aki alaposam vádoltatik azzal, hogy Márainarosszi.geten 1911. évi november hó 8-án a Szigeti Napló 8. számában a „Rahói kenyérmezőről" cimü cikkében Mariska György dr-ra vonatkozóan a Btk. 258. §-éba ütköző és a, 259. §-n szerint minősülő rágalmazás sajtóvétsége miatt folyamatba fett eljárás során ismeretlen helyre távozott. Ennélfogva felhivatnak az összes hazai hatóságok, hogy nevezettet nyomozzák és feltalálás esetén pontos lakhelyét alulírott törvényszékkel közöljék, Személyil'eirása: születés: helye Szeged, kora 36 éves, vallása róra. hat., állapota nős, foglalkozása hírlapíró, nagysága 170 cm., testalkata cingár, arca hosszas, arcszíne sápadt, haja barna, homloka, rendes, szemöldöke barna, orra ós szája rendes, fogai épek, bajuszia és szakálla borotvált, álla rendes, nyelvismerete magyar, német és francia. 5395/912. Máramarossziget, 1912. évii julius hó 7-én. Kir. tvszék. 3. KATONASZÖKEVÉNY, ISMERETLEN HULLA, KITILTÁSOK. A rendőrök lapja sok esetet közöl katomafzökevényekről, ismeretlen hullákról ós az ország területéről vailó kitiltásokról. Így például körözik Szerencsés István 70. 'gyalogezred állomásába tartozó póttartalékost, aki állítólag Amerikába szökött. Junius 16-án BiiSbicsose község határában egy 40—45 évesnek látszó férfi hulláját fogták ki a Vág*f oly óból, amely legalább 10—14 napig tehetett a vízben. Közelebbi szeméi yileirását a hulla oszladozása miatt képtelenség volt megállapítani. A páncsovali határszéili rendőrkapitány az •ország területéről kitiltotta többek között Krdzio Milán mosiniciai születésű, 17 éves, montenegrói állampolgárt. A Rendőri Közlöny pontosan ismerteti a kitiltottak személyleírását. — A rák ellen uj szert találtak 151. TUerer egyetemi tanár tegnap előadást 'tartott Heidelbergiben a rák ellen feltalált uj szeréről. A tapasztalat megmutatta, hogy a Röntgen-sugarak, a rádium és tórium kisugárzó anyagának a rákszövetekre való emanációját annyiban kedvezően befolyásolják, bogy a daganatot széthullatják és fölszivatják. Magától értődlik, liogy a daganatokhoz ia sugaraknak könnyen hozzá kell férmiök. A sugárhatás által való fölbomlaisztásnál szabaddá válik a kodin nevű anyag. Ugy látszik, hogy ez a kolin, 'amelynek keletkezése rész jelensége a sugaraik által állati sejtekre itett hatásnak, főoka azoknak az elváltozásoknak, amelyek a daganat sejtekben. mutatkoznak. Werner tanár kolin-oldatot fecskendezett he rákbajos állatokba, hogy igy a daganatok visszafejlődését megállapítsa s e mellett embereken is tett kísérleteket. Gyógyeredmónyről természetesen még nem lehet szó, de az eddigi siker fölsogosit arra ia reményre, hogy ezen az uj ösvényen tovább fognak haladni. Az uj kezelésnél legfontosabb a szer minősége. A kolin kémiai vegyület, amely könnyen szétbomilik és rendkívüli mérges anyagokat fejleszt. — Műegyetemi hallgatók tanulmányát jaHarmincöt műegyetemi hallgató érkezett ma délután Szegedig, öt tanár vezetése alatt. Az egyetemi hallgatók a város nevezetességeit tekintik meg. — Seefranz hadtestparancsnok távozása. Secfmpniz Antal valóságos belső titkos tanácsos, hadtestparancsnok és temesvári vezénylő tábornok legközelebb nyugalomba vonul. A Eir kétségtelenül alkalmas arra, hogy meglepetést okozzon, mert hiszen Seefranz tábornok aránylag nem idős, ötvenkét éves, egészséges ember, aki daliásan üli meg a lovat, képzett, rigorózus katona. Szegeden még emlékezni fognak reá — hiszen nemrégen, alig pár éve történt — hogy Schwitzer lovag, hadtestparancsnok, aki szívélyes modora és emberszerető eljárása révén valósággal népszerű volt a Délvidéken, milyen hirtelenül, milyen váratlanul kérte a nyugdíjaztatását. A dolog most megismétlődik. A külömbség csak az, hogy akkor sejteni sem lehetett az okot, most kiváló bór- és 7 litMumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. CUUIIITCC ÁrnCT Színye-Lipoczi S*lvatorforrás-vállal*l oLnUu tí> AbUo I Badíipest, V., Rudolf-rakpart 8. »