Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-07 / 155. szám

1912 julius 4. DÉLMAGYARORSZÁG fi uiaorzágöan való előnyöseibb méltatását előjsegiitse. Az, uj egyesületbe belépteik többek között Loirbet,' a volt köztársasági e']pök, topábbá deimenceau, De Selves, Bart'hau, Etienne, DeinSs-Oolichi és De Lecroix táboraink. Olaszországban is fognaik egy hasonló célba tőreik vő egyesületet létesiiteni. , A légszeszvilágitás kiterjesztése — A gyár javaslata a városhoz. (Saját tudósítónktól.) A tanács a város egész belterületét légszeszvilágitással kiváríja fölszerelni (és az erre vonatkozó határozatát közölte a légszeszgyárral. A légszeszgyár ma terjedelmes beadványban válaszol a tanácsnak és az örvendetes átalakításra vonatkozólag o'lyan propozicfókat tesz, amelyeket mindenképen meg kell szivlelni. Alább szó szerint közöljük a vállalat előterjesztését és anélkül, hogy a részletek tárgyalásába ma belemennénk, nem zárkózhatunk el bizonyos igazságok megállapításától.' Szegeden sok ok van arra, hogy a városi üzemeket idegenkedéssel fogadjuk. A légszeszgyár előterjesztését a szerint kell elbírálni, hogy mennyire javul általa ,a város világitása és mennyi előny származik belőle az áramokat fogyasztó közönségre. Lesz még alkalmunk arra, hogy a részletekkel foglalkozzunk, egyelőre örömmel állapítjuk meg, hogy az előkészitő munkák a legkomolyabb stádiumba jutottak és hogy a légszeszgyár előterjesztésében komoly, foglalkozásra érdemes Idák vannak. Az előterjesztés egész terjedelmében ezr!;L '• "!U:!- ' Szeged szab. kir. város tekintetes Tanácsának Nagyságos dr. Lázár György kir. tanácsos, polgármester ur kezeihez Szeged. A folyó évi március hó 8-án 11023/912 sz. a. hozzánk intézett nagybecsű felhívásra a következőket van szerencsém előterjeszteni: I. A tekintetes Tanács a város egész belterületét légszeszvilágitással kívánja felszerelni, amely teljes világítási berendezés a 23650/911. számú tanácsi határozat értelmében 1260 uj lámpásnak a felállításával járna s ezen kivül a a belvárosban 209 darab Auer-égős és 14 darab közönséges iv-lámpa helyett 2 darab négyes Inwert 8 lánggal, 217 darab kettős Inwert pedig 434 lánggal lenne felszerelendő; az ujonan felállítandó 1260 darab pásztorbotoszloppal biró függő Iuwert-lámpa a nagykörúton belüli területen lenne elhelyezendő, mig az innen kikerülő régi lámpák Inwert-égőkkel való átalakítása után a nagykörúton kivüli városrészekben lennének elhelyezendők. A velünk egyidejűleg közölt bizottsági jegyzőkönyv tartalma 'szerint ezen felül a Tisza Lajos-körut mindkét oldala is kettős Inwertlámpákkal szándékoltatnék megvilágittatni. Mindezeket az átalakításokat, a közvilágítási hálózatnak ily módon való kiterjesztését, az uj lámpáknak felállítását, a régieknek pedig átalakítását és elhelyezését a város tőlünk a mi költségünkön kívánja eszközöltetni, amire nézve előzőleg már bejelentettük a t. városi Tanácsnak, hogy a légszeszvilágitás általános kiterjesztéséből fölmerülő többlet-költségek viselését magunkra azért nem vállalhatjuk, mert a város t. Tanácsa nemcsak a hálózat kiterjesztését, hanem egyfelől a szerződós 13. §-a alapján most alkalmazásban lévő körkeresztmetszetü és nyolcszőgkeresztmetszetü, valamint az előbb engedélyezett lámpa-oszlopok helyett teljesen uj mintázatú és az eddigiektől teljesen eltérő rendszerű utcai lámpák és oszlopok felállítását, másfelöl pedig a szerződés 16. §-ában szabályozott 30 gyertyafénynél intenzivebb és nagyobb, mert legalább 60 gyertyaláng fényével felérő világítást kiván. Már pedig a szerződés 5. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a közvilágítási hálózatot a városi tanács felhívására saját költségünkön kiterjeszteni ós felszerelni tartozunk, csak a város által a szerződós 13. §-a értelmében már megállapított mintájú lámpákra és oszloyokra, és a szerződés 16. §-a értelmében szabályozott 30 gyertyafény erejű világitás kiszolgáltatására vonatkozik, nem alkalmazható tehát a t. Tanács által megvalósíttatni kivánt másnemű beruházásokra és fokozott fényerejű világitás szolgáltatására. A 23650/911. számú felhívás bizonyára számolt is ezzel a körülménnyel s ezért kivánt ezen szolgáltatásoknak a saját költségünkön való teljesítésére azzal az indoklással reábirni, hogy a légszeszvilágitásnak ezen ujabbi kiterjesztése által csupán köztér-világitás címén mintegy 74.000 korona évi bruttó bevételre tennénk szert, amihez még a magán-légszeszfogyasztás cimón befolyó s évenként állandóan és fokozatosan növekedő bevétel is járulna. Ez az argumentáció azonban csak a helyi viszonyok teljes félreismerésén alapszik, mert a nagykörúton kivüli külvárosrészek túlnyomó részén elhelyezkedett lakosság légszeszvilágitást sem most, sem ezután beláthallan időkig oly mértékben használni nem fog, hogy az számottevő bevételre nyújthatna kilátást. Ami pedig a közvilágításból előálló bruttóbevételt illeti, az sem olyan rózsás, mint amilyennek azt a t, Tanács feltüntethetőnek véli, mert a légszeszvilágitásnak a t. városi Tanács által contemplált kiterjesztése a szerződéstől eltérő olyan nagyarányú többlet-befektetést igényelne,melynek fentartási költségeit, továbbá kamatait és törlesztési részletei a magánfogyasztásnak lényegtelen volta mellett, kizárólag a közvilágítás bevételei nemcsák hogy nem fedeznék, de az ilyen mérvű beruházás és a város által követelt szolgáltatás teljesítése reánk évről-évre megujuló érzékeny veszteséggel járna, nem is szólva arról, hogy a város ezen részeinek feltöltetlen és kövezetlen volta mellett a a közbiztonság állapota sem nyújt megnyugvást arra nézve, hogy a várossal szemben elvállalandó szolgáltatásainkat pontosan és fennakadás nélkül teljesíthessük, minthogy a város ezen részeinek rendezetlen állapotában közvilágítási szerelvényeink nagyobb mérvben lesznek még a szándékos rongálásoknak és eltulajdonításoknak kitéve, mint a város rendezettebb részein, ahol pedig még a szándékos károsítok kinyomozása is alig jár valami eredménnyel. Még meg 'ehetne érteni a t. városi Tanácsnak az álláspontját, ha az általunk teljesíttetni kivánt szolgáltatásokkal a város valami lényeges előnyhöz jutna, ami azonban nem fog bekövetkezni, mert egyrészt abban az esetben, ha a város az üzem megváltásának a kérdésével komolyan foglalkozik, nem cselekszik helyesen, ha most a vállalatot olyan ujabb jelentékeny beruházásokkal terheli, amelyeket a város a még nem amortizált könyv szerinti értékben tartoznék megfizetni, másrészt pedig téves a t. városi Tanácsnak az a számítása, mintha a közvilágításnak kontemplált kiterjesztése esetén a város a közvilágítás után óvenkint csak mintegy 74,000 koronával fizetne többet. Téves ez a számítás azért, mert a lámpásonként számított 50 korona egységár csak a 30 gyertyafény erejű Auer-világitás után jár, holott a legalább 60 gyertyafény erejű Inwert-világitásórt a szerződés 20 Íj ának utolsó bekezdése értelmében a város még egyszer 50 koronái vagyis 100 korona alapérat tartoznék fizetni, még pedig nemcsak az újonnan felállítandó 1480 utcai láng utáD, hanem a már most felállítva levő 1720 darab után is, természetesen a város által tervbe vett átalakítás után. Ha tehát a város a jelenlegi 1720 darab közvilágitási láng után (a szerz. 20. §*a) még periig ez az első 1600 láng után. évi 60 koronával . .. . 96.000"— korona a további 120 láng után 50 koronával ' . _ . . . . 6.000 — összesen tehát. . . V . 102.QOO"— koronát tartozik most évenkjjot fizetni, addig a tervezett átalakítások ós kiterjesztések végrehajtása után a közvilágítás kerülne a városnak a) a jelenlegi 1720 láng útán 204.000 — ly b) a további 1480 uj láng után 148.000 —K vagyis összesen évi . . . . 352.000—r koronájába, ami évi 250.000 r— K többköltséget jelent. * II. A tények ezen állásábap nincs kétségünk aziránt, hogy a1 közvilágításnak a fentebb, tárgyalt módon való. kiterjesztése iránti óhajtását maga a t. városi Tanács sem fogja a várost terhelő költségekkel arányban állónak és ily^m költségek árán is mQgyalósitandónak tartani,, különösen akkor, amikor köztudomás szerint sokkal sürgősebbep megvalósítandó és a közvilágításnak tervbe vett Kiterjesztése folytán légszeszvilágitással ellátni kivánt nagykörúton kivüli lakosságnak eminensebb érdekében álló közszükségletek várnak még megoldásra. Minthogy azonban a^ v.áros fejlődését a. magunk részéről is készséggel előmozdítjuk, miyeí a város fokozatos fejlődésében a saját vállalatunk jövedelmezőségének feltételeit is feltalálhatni véljük, ezért, azt az ajánlatot tesszük, hogy mi mindazt,, amit . a város t. Tanácsa /a 23650/911. szánni határozatában megvalósítani kiván, a saját költségünkön előállítani és fentartani készekpek nyilatkozunk azon feltétel alatt, ha erre nekünk ,a, város közönsége rnódot és alkalmat szolgáltat. Minthogy ugyanis azok fiz ujabbi beruházások^ melyeket a város a., közvilágításnak kiterjesztése s a világítási |épye.rö fokozása által elérni kiván, olyan áldozatokkal járnak, melyek szerződésünk, hátralévő tartama alatt csak csekély részben amortizálhatók,.,mivel azok hozzávetőleges számítás szeriot. körülbelül egy millió koronára rugó ujabb befektetéssel járnájiajs. hajlandók vagyunk ezeket az ujabbi beruházásunkat önerőnkből ós a városnak minden megterhelése nélkül a legközelebbi három év, alatt ugy amint azt a többszőr emiitett tanácsi határozat kontemplálja, végrehajtani, ha ennek ellenében a város közönsége a szerződésnek megfelelő tartamú meghosszabbítását elhatározza,, amely esetben a város az évi 352.000 korona helyett évi 176.000, kprona ellenében a közvilágítást oly mértékben és olyan minőségben fogja magának biztosithatni, mint ahogy azt emiitett határozatában tervbe vette. Ebben az esetben s ugyanezen feltétel alatt hajlandók vagyunk a város lakosságát is olyan kedvezményekben részesíteni, amelyekhez különben a várossal kötött szerződés jelenlegi rendelkezései értelmében jogos igényt nenr tarthatna. Ezek a kedvezmények afiból állanak, hogy:. 1. a villamosáram egységárát ugy világítási mint erőátviteli célokra annyira leszállítanák, hogy ez a fogyasztó közönség részére a szerződés rendelkezéseivel szemben, a jelenlegi fogyasztás után mintegy évi 100.000 korona megtakarítást jelentene; 2. ugy a légszesz-, mint a villamosárammérők bérét a szerződés 31. §-tól eltéröleg