Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-06 / 154. szám

1912 III. évfolyam, 154. szám Szombat, julius 6 népmasszák szolgálatára voltak berendezve. Az olcsóbb zóna-dijszabás azt célozta, hogy e vonalakon mentül többen utazhassanak, s az élénkülő emberforgalom ugy hasson a nemzeti közszellemre, mint a gyors anyagcsere hat az egészséges te^ti szervezetre. De volt e rendszerben egy kivételes osztály-arisztokratikus vonás, szépséghiba és szekatúra gyanánt: kizárta gyorsvonatairól a szegényebb néprélegeket intézményesen, mikor kikapcsolta onnét a harmadik osztályú kocsikat. Vannak hozzá mentségek. Ilyen a gyorsjáiatra alkalmas omnibusz-kocsik hiánya, a gyors-mozdonyok kocsiterhének csökkentésével járó előnyök s a menetsebesség biztosítása. De a főok, mely harmadostzályu gyorsvonat! kocsik ellen döntött, kétségkívül a mérsékelt díjszabás volt, mely mindenkinek megkönnyítette rendes vonatokon az utazást, sürgős esetekben pedig lehetővé tette a szegénységnek is, hogy az olcsó gyorsvonatok második kocsiosztályához hozzáférjen. Az életfejlemények s a gyakorlati tapasztalás azonban kezdték e rendszert fölbontani. Az utazó közönség tömegei felülmúlták a vasutak teljesitó képességét, valamennyi vonat túlzsúfoltságban szenvedett, forgalmi zavarok támadtak s a hálózat üzeme nem hozta meg. az államnak a,zt a jövedéket, mely a befektetési töke után járna.' Ienzugyi és forgalmi okok tették szükségessé azt a már életbelépett tarifaemelést államvasutainknál, melyre a kereskedelmi kormány nemrég tökélte el magát. Károsodni az utazóközönség bizonnyal | nem fog. A tarifakülönbözetből egye^ j utasra oly csekélység esik, hogy alig érzi meg; az emelkedő hozadékból pedig fedezetet kap az állam oly vasútüzemi beruházásokhoz, melyek a forgalom érdekeit, a pontos lebonyolítást biztosítják s ez előny minden utasra egyaránt kijut. De a kormány a tarifaemeléssel kapcsolatba hozta a gyorsvonati omnibuszkocsik alkalmazását is: rábocsátja a harmadosztályú utasokat a gyorsvonatokra s ezzel lényegesen olcsóbbá teszi, a szegény néposztály számára pedig megkönynyiti a gyorsvonaton való utazást. Hogy ez mit jelent korunkban, hol a gyors tempónak minden életviszonyra nézve csaknem principális fontossága van: fölösleges fejtegetnünk. Annál becsesebb az érték, amit ily módon szegényebb néposztályaink a kormánytól ép a tarifaemelés idején kapnak: ez az időnyereség; haszna előnyösebb feltételek alatt, mint amelyeket a régi tarifák a másodosztályú gyorsvonati kocsikon nyújthattak. A gyors utazás lehetősége nem köttetik r ifépORti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, 11 t=3 Korona-utca 15. szám c=i trutapesti szerkesztőség és Kiadóhivatal IV., <£=2 Városház-utca 3. szám c=i , ÉLÖFIZETESI AB SZEGEDEK egész évre . R 24'— félévre ... K 12 negyedévre . K 6'— egy hónapra K 2 Egyes szám ára 10 fillér. I ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKÉN:' egész évre K 28'— félévre . . . K 14-— negyedévre . ft 7'— egy hónapra R 2.40 II Egyes szám ára 10 fillér. TELEFON-SZÁM: Szerkesztőseg 305 a Kiadóhivatal (36 interurbán 305 ,i Budapesti szerhesztöseg teleíon-száma 128—12 :.. i Í. • . - ' A gyorsvonatok reformja. A munkapárt és kormánya a nemzeti munka jegyében s a népjólét érdekében kezdette és folytatja működését. Már első bemutatkozásakor ez a szellem vonult át a képviselőház előtt vázolt porgramján. Az államgázdaság fejlesztésére s a jogrend kiépítésére törekvő terveit szociális irányú reformeszmék egészítették ki az egész vonalon, melyek célja a közszellem nevelése ahoz a színvonalhoz, hogy az egészséges modern demokrácia a művelt világban ma mindenütt áll. Ebből a gondolatkörből sarjadt ki az a legújabb szándék, hogy a .mágyar államvasutak gyorsvonatai harmadik osztálya kocsikkal szereltessenek föl már á téli menetrendben. Beöthy László kereskedelmi miniszter most adta ki róla az előkészítő rendeletet, melyet á végrehajtási intézkedések egész sora fog követni mihamarább. Ne kicsinyelje senki ezt a részletmunkát, mely magasabb szempontból nézve is egy átgondolt nagystílű kormányzati rendszer kisugárzó müve. Speciálisan a vasúti politika s a forgalmi érdekek irányában pedig elsőrendű jelentősége yan: javit a relációkon és előbbre viszi az utazó közönség érdekeit. Államvasutuink Baross minisztersége óta általán 'demokratikus értelemben, a Fez falai alatt. Irta: Pierre Lotti, Délután két óra.. Égető napsütés. Mivel holnap már utnaik ikelek, föl kell használnom az utolsó imapot. Még ezer apró dolgot kell elvégeznem s igy nem szabad visszariadnom a kora délután forróságától. Legelsődben a zsidók fallal bekerített városnegyedébe kell mennem, aihof förtelmesen piszkos, alattomos és nyugtalanító rutságu vének, sötét odúikban régi ékszereket, rlitka fegyvereket, ínég a bazárokban se található finom kelméket tartogatnak, amelyekből nagy kedvem van egyet és mást vásárolni. A zsidók városa nagyon messze van, UjFezben, melyet dél felől, mint keskeny szalag Övezi Én pedig Ó-Fezben lakom. Lóliáton megyek, egy vörös testőr kíséretében. Délutám két éra. s a nap a legmelegebbek egyike, melyek eddig Afrika, •földjén reám köszöntöttek. Az ódon vályogfalak, mintha darabokra omlanának a nap olvasztó .tüzétől; a házak vén repedései, mintha szemünk láttára nyúlnának meg ps nyílnának ki. A kicsi utcák teljesen néptelenek a bolt romoksorai közt, melyek átizzanak és meghasadoznak a napon. A kövezett a régi, fekete kavlics burkolat, melyet, egymást, kövétő arab menize: dekek meztelen lábai vagy papucsai simára csiszoltak, lielyehkint meg-megesidlan s .mint egy-egy fényes taiikpponya emelkedik ki a. por és a szalma keverékéből.S az egész sznnynyiadó városra ráfekszik az a csendes, néma bágyadtság, mely különösen sajátja azoknak az óráiknak, ralikor a nap vakít és éget. Egy kevéske árnyék és hűvösség csak a. sáncok nagyon vastag hármas kapui alatt üdi't fel bennünket néhány pillanatra. Ezeknek a kapuknak a fülkéiben borbélyok telepedtek le a földre; faluról jött, vadkópü, göndörhaju arabokat .nyírnak; közülük együk, miközben beretválják, két fekete kost szorongat a, szarvuknál fogva. Egy másik fülkében ugyancsak egy borbély, (működik, aki jártas az orvosi tudományokban; épen eret vág egy pásztornak; beretvával belevág a nyaikszürtje mögött a busába, jó mélyem, le egészen a kopopyiftosantig. (Az ilyen érvágás meggyógyít mindem betegséget.) Ma még erősebben hat rám, amint máskor rendesen, Fez környékéinak vadsága, csendje, komor elhagyatottsága. . . Alighogy kilépünk a kapukon, benn vagyunk nnár itvz úttalan, perzselő sivatagban, ahol ma éppen egyetlen élő lény, egyetlen karaván se mutatkozik. Odaérünk arra a helyre, meily pompázatos bevonulásiunk reggelén olyan népes, és ragyogó volt; most alig lehet egyebet hallani, iiiíiut ia sáskák vékony, szomorú cirpelését, .A város ós a. szultáni! palota falai grandiózus zürzavarlia, merednek az égre, közfalak csipkézett ormaival, magasra nyutló kókapujaik 'bizarr módon tarkáló sokaságával: mi.net egyenesek, mind egyformák, sötétek és zordanak az alapjuktól kezdve fel a csúcsokig s ennek ellenére, egyedül csak gigászi méreteikkel, a szépség benyomását tudják kelteni. A tövük mellett semmi: a város innenső oldalán, köröskörül, semmi, se ház, se fa, se sátor, se emberi csoportok: egyedül, egyiiniaguikba.il a falaik, függőlegesen rakott, impozáns tömegűikkel. Az irgalmatlanul •alátiiző nap ma iiuég erősebben kiemeli a falak százados ódenságait, repedéseit és üregeit; helyilyeLk őzzel lehámlottak, kicsorbultak, a tövük imitt-.amott ki van vájva. S a sáncokból más, teljesen rombadőlt, végtelen sivárságot árasztó keritőfalak indulnak ki, is ágaznak el szerte-széjjel, agy, hogy a város benyúlik a. falak ailatt elterülő pusztaságba, .inig miajd, hogy teljesen egybe nem olvad a, sziklákkal, a kőomladókkal, szakadékokkal, eminek ia századok folyamán újra meg újra fölásott. és megbolygatott földnek eh antik i is romhalmazával. Azidő elboritotta ezeket a falakat kiáltón sárga zuzmóval, mely ugy fest a sötétszürke köveken, mint lm arany foltokkal volnának behintve; az ég mélységes kékje alatt az egésznek árnyalata meleg tüzes, mintha csupa brokát volna a szegélye. A másodrendű sánefalakbani, melyek már kezdenek teljesen összeomlani s amelyeknek semmi rendeltetése és haszna nincs már, bájos alakú kapuk vannak, aminők áltatában az arab kapuk; a mozaik keret, ki-kilátszik még a sárga zuzmó párnáeskák adói. A kapuk szomorú rétekre nyílnak, .ahol sovány füvön sáskáik legelnek. S amint a kegyetlenül forró napsütésben lóháton, megkerülöm a. sáncok romjait, megáliliit egy ilyen kapu; a deggyönyöriiségeseb-