Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-30 / 110. (174.) szám

1912 lil. evtoiyarn, 110 szam Kedd julius 30 áíi SJiponti szerkesztőség és kúuMhhratal Szeged, c=3 Korona-utca 15. szán c=a Sedapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., c=> Városház-utca 3. szánt »... i EL0FI2ETESI AR SZEGEDEK egész évre . K 241— félévre . . . K 12­negyedévre. K 6*— egy hónapra B 2* Egyes szám ára 10 Sllér. ELŐFIZETÉSI ÁR VÍDEREH: egész évre , R 28— félévre . . . K 14 — negyedévre. B V— egy hónapra R 2.40 Egyes szán ára 10 Sllér. TELEFON-SZÁM: Szerkesztősei 305 a,adóhivatal 83é interurbán 305 Budapesti szerkesztősei tetelon-szima 126—12 Kétféle egészségügy. Magyarországon kétféle közegészségügy­állapot van. Az egyik benne van az irott tör­vényekben. a miniszteri rendeletekben, a vá­rosi és vármegyei szabályzatokban. A másik pedig benne van az élő valóságban. Az irott közegészségügy európai színvo­nalon áll. Vetekedik akármelyik kulturáltam hasonló adminisztrációjával. Sőt előfordul, hogy egyik-másik intézkedéssel még tul is szárnyaljuk a franciákat, a németeket vagy az angolokat. Nem egyszer olvashatjuk a hír­lapokban, hogy Magyarország ezzel vagy azzal a közegészségügyi reformmal előljár, példát mutat. És ilyenkor büszkeség érzése tölti el a belügyminisztérium illető osztályát, a közegészségügyi tanácsot és egyéb fakto­rait az ország egészségének. A valóságos közegészségügy azonban már egészen más színvonalon húzódik meg. Sőt a főváros és egynehány nagyobb vidéki város kivételével, — jóformán semmiféle színvona­lon nincsen. Mert az irott törvényeknek, sza­bályoknak van egy végzetes feltételük: az, hogy végre is kelléne hajtani őket. Már pedig a végrehajtás nem a miniszteren, sem a köz­ponti tanácsadókon, de még nem is az alan­tabb szakférfiakon — .a tiszti orvosokon — áll, hanem első sorban a városi és a várme­gyei közigazgatás urain. Kiokosodhatnak akármit a főhatóságok, megfeszülhetnek a végrehajtás körül a tiszti orvosok, — legtöbb fáradozásuk kárbavész a közigazgatási köz­egek tudatlanságán és nemtörődömségén. Ha ugyanis a városokban a rendőrség és a köz­egészségügyi felügyeletre hivatott tisztvise­lő, a vármegyén pedig a szolgabiró, a jegyző, a falusi biró nm kegyeskednék számbavenni és támogatni az orvosi intézkedése­ket, irott malaszt marad minden törvény és szabály. Kisebb baj a városókban, ahol magának a lakosságnak is több-kevesebb fogékonysága van a közegészségügyi követelmények iránt •és a funkcionáriusok a nyilvánosság ellenőr­zése alatt állanak. Annál rosszabb a helyzet a vármegyékben, a félreeső falvakban, ahol a lelkiismeretes orvos nagyon sok esetben hiábavaló küzdelmet folytat a maradiság, a butaság s a — hatósági érzéketlenség ellen. Az orvos alárendeltje többek között a szolga­biró urnák, aki nélkül semmi fontosabb intéz­kedést nem tehet. És gyakori az eset,hogy a doktor csak magának csinál kellemetlenséget és bajt, ha közegészségügyi kívánalmaival sokat alkalmatlankodik a publikumnak és a szolgabiró urnák. Igy tehát hova-tovább, mind kevesebbet alkalmatlankocjik. Lassanként ő maga is oda durvul, odasülyed ahhoz a közegészségügyi állapothoz, amelyet kerületében talált és a melyen eleinte minden jöigyekezelével segí­teni próbált.És attól fogva, hogy nem abajgat ja többé a közigazgatási hatóságot és nem akarja többé „felforgatni" a kerületében a megszokott „rendet", — a mélyen tisztelt publikum is, kényelemkedvelő hatóság is ked­ves, derék doktornak kezdi dicsérni. Amig mozgolódott, követelődzött, birált, addig leg­feljebb fegyelmi • vizsgálattal, elcsapatással fenyegették. Felhivunk néma tanúnak — mert hiszen beszélni nem volna tanácsos — minden tiszti orvost, különösen pedig vármegyei orvost, hogy nem tulozunk, midőn azt mondjuk, hogy ebben a keretben foly le a legtöbb falusi dok­tor életpályája. Attól tartunkhogy komolyan meggyülik a baja fölöttes hatóságával a bakabányai tiszti­orvosnak, aki annyira megfeledkezett mgáról, hogy már nemcsak hivatalos felterjesztések­ben, hanem újságcikkekben is bírálni meri ha­nyag felebbvalóit.Felpanaszolja, hogy ismételt följelentések dacára trágyadombok leve alá­mossa egyes házak falait és a kutakat is m^g fertőzteti. Elmondja, hogy midőn nem az ő hatáskörébe tartozó községből hpztak hozzá ragályos beteget és ő az esetről a hatóságnak kötelességszerüleg jelentést tett, azt felelték neki, hogy ehhez semmi közük és ne avatkoz­zék más doktor dolgába. Egyik községben a pöcegödrök tartalma a patakba folyik, ez pe­dig a mellette levő kutakba; ebben a község­ben kerek egy esztendeig pusztitott a tífusz. Mikor bejelentett két ialmérgezési esetet, a hatóság tiz nappal később rendelt el a vizsgá­latot és ekkor az egész község tudta, hogy az orvos mit jelentett. A közegészségügyi vizsgálatokról jó előre van értesitve az utolsó városi kofa is és azonfelül a hatóság mindig mossa a kezét és hiresztelteti, hogy ezt az orvos rendelte el . . . stb., stb. Nagyon uj doktor lehet ez a Reviczky La­jos bakabányai doktor, ha azt hiszi, hogy a vádjaival rendkivüliségeket panaszol. Szinte kérdezetnők, hogy melyik faluban nincsen­nék meg ezek a bajok és még sokkal súlyo­sabb, közegészségügyi bajok is? Majd meg­tanul Reviczky Lajos ur is — ha ugyan ki nem ugrasztják most Bakabányáról — sze­met hunyni efféle „csekélységek" fölött és ha majd ha kellőképpen összesimult a közigaz­gatási hatósággal, ő maga fog legjobban cso­dálkozni azon, hogy valaha ilyesmikért szót tehetett. Minthogy azonban —fájdalom— csakis a közegészségügyünk lehet kétféle, maga az egészségünk konokul egyfélének marad, előbb utóbb mégis történnie kellene valami­nek, ami az „irott" és „valóságos" magyar egészségügyet közelebb hozza egymáshoz. És ennek nincs más módija, mint a közegész­ségügyet az egész vonalon álfamaáiidni. a tiszti orvosoknak nagyobb hatáskört adni és őket a mainál illetékesebb ielsőbbség rendel­kezése alá helyezni. Szükségesnek tartottuk mindezt elmonda­ni, különösen most, amikor Csongrádtnegyé­ben is kísértett a kolera. A fogadalmi templom építése. (Saját Ítídősitórítétól.) X belügyminiszter, mint már ezt közöltük, jóváhagyta a fogadal­mi templom épitésére vonatkozó közgyűlési határozatot. Itt közöljük a miniszteri jóvá­hagyó rendelet szövegét: 'Szeged törvényhatósági bizottsága 1911. évi december hó 30-án 746. szám alatt hozott határozatával kimondotta, hogy a fogadalmi templom építési terveit kivitelre elfogadja és az építési költséget 2,520,000 koronában rrieg­állapitja. Kimondotta továbbá, hogy a templom épí­tésével felmerülő kiadások össz-szükségletét 2.837,400 koronában állapítja meg és egy­úttal ennek az összegnek a iedezetét is meg­jelölte akként, hogy a rendelkezésre álló fe­dezeten felül mutatkozó 1.300,000 korona hi­ányt majd kölcsön felvétele utján fogja fe­dezni. Ezt a határozatát hivatalból felülvizsgálva jóváhagyom azzal a felhívással, hogy a köl­csön tényleges felvétele iránt rendelkező ha­tározatot annak idején hozzám jóváhagyás végett fel kell terjeszteni. A bemutatott tervekre nézve megjegyzem, hogy -sem a templom, sem a torony alapozá­sára vonatkozó alaprajz, sem a toronynak metszetrajza be nem csatoltatott, minélfog­va az előirányzott alapozás részletei felül­vizsgálhatók nem voltak. Általában azonban az alapozás szilárdsága érdekében célszerű­nek mutatkozik, hogy a kőmives munka 1-ső tétele alatt előirányzott román-cement beton alaptömb helyett iportlandcement -beton­tömb készíttessék. A vasbeton és egyéb szerkezeti részekre vonatkozó részletrajzok s statisztikai számi­tások hasonlóképen nem csatoltattak, miért is azok a kivitel előtt felülbirálat végett be­msutatandók lesznek. A költségvetés előméretezett tervek hiá­nyában csakis a munkák körülírása tkintté­ben volt felülbírálható; a felmerült észrevéte­lek a költségvetés kék színnel bejegyeztettek. Budapest, 1912. évi j-ulius hó 19-én. A miniszter helyett: Horváth s. k., államtitkár. A felterjesztett iratokat és terveket, vala­mint költségvetést visszaküldöm. — A japán császár meghalt. A japán császár állapotára vonatkozólag szombat óta válságos hirek járták be a világsajtót. A mi­kádó állapota vasárnap már nagyon rosszra fordult. Az éjszakát álmatlanul töltötte, hő­mérskélete pedig 39.9 C. fokra emelkedett. Vasárnap este tiz órakor a mikádó állapo­táról a következő bulletint adták ki: hőmér­séklet 39.9, érverés időnkint csökkenő, lég­zés 45, igen gyenge. Altalános bénulás tüne­tei. Ma éjjel pedig megjött a hir, hogy a japánok császára meghált.

Next

/
Thumbnails
Contents