Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)
1912-07-30 / 110. (174.) szám
1912 lil. evtoiyarn, 110 szam Kedd julius 30 áíi SJiponti szerkesztőség és kúuMhhratal Szeged, c=3 Korona-utca 15. szán c=a Sedapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., c=> Városház-utca 3. szánt »... i EL0FI2ETESI AR SZEGEDEK egész évre . K 241— félévre . . . K 12negyedévre. K 6*— egy hónapra B 2* Egyes szám ára 10 Sllér. ELŐFIZETÉSI ÁR VÍDEREH: egész évre , R 28— félévre . . . K 14 — negyedévre. B V— egy hónapra R 2.40 Egyes szán ára 10 Sllér. TELEFON-SZÁM: Szerkesztősei 305 a,adóhivatal 83é interurbán 305 Budapesti szerkesztősei tetelon-szima 126—12 Kétféle egészségügy. Magyarországon kétféle közegészségügyállapot van. Az egyik benne van az irott törvényekben. a miniszteri rendeletekben, a városi és vármegyei szabályzatokban. A másik pedig benne van az élő valóságban. Az irott közegészségügy európai színvonalon áll. Vetekedik akármelyik kulturáltam hasonló adminisztrációjával. Sőt előfordul, hogy egyik-másik intézkedéssel még tul is szárnyaljuk a franciákat, a németeket vagy az angolokat. Nem egyszer olvashatjuk a hírlapokban, hogy Magyarország ezzel vagy azzal a közegészségügyi reformmal előljár, példát mutat. És ilyenkor büszkeség érzése tölti el a belügyminisztérium illető osztályát, a közegészségügyi tanácsot és egyéb faktorait az ország egészségének. A valóságos közegészségügy azonban már egészen más színvonalon húzódik meg. Sőt a főváros és egynehány nagyobb vidéki város kivételével, — jóformán semmiféle színvonalon nincsen. Mert az irott törvényeknek, szabályoknak van egy végzetes feltételük: az, hogy végre is kelléne hajtani őket. Már pedig a végrehajtás nem a miniszteren, sem a központi tanácsadókon, de még nem is az alantabb szakférfiakon — .a tiszti orvosokon — áll, hanem első sorban a városi és a vármegyei közigazgatás urain. Kiokosodhatnak akármit a főhatóságok, megfeszülhetnek a végrehajtás körül a tiszti orvosok, — legtöbb fáradozásuk kárbavész a közigazgatási közegek tudatlanságán és nemtörődömségén. Ha ugyanis a városokban a rendőrség és a közegészségügyi felügyeletre hivatott tisztviselő, a vármegyén pedig a szolgabiró, a jegyző, a falusi biró nm kegyeskednék számbavenni és támogatni az orvosi intézkedéseket, irott malaszt marad minden törvény és szabály. Kisebb baj a városókban, ahol magának a lakosságnak is több-kevesebb fogékonysága van a közegészségügyi követelmények iránt •és a funkcionáriusok a nyilvánosság ellenőrzése alatt állanak. Annál rosszabb a helyzet a vármegyékben, a félreeső falvakban, ahol a lelkiismeretes orvos nagyon sok esetben hiábavaló küzdelmet folytat a maradiság, a butaság s a — hatósági érzéketlenség ellen. Az orvos alárendeltje többek között a szolgabiró urnák, aki nélkül semmi fontosabb intézkedést nem tehet. És gyakori az eset,hogy a doktor csak magának csinál kellemetlenséget és bajt, ha közegészségügyi kívánalmaival sokat alkalmatlankodik a publikumnak és a szolgabiró urnák. Igy tehát hova-tovább, mind kevesebbet alkalmatlankocjik. Lassanként ő maga is oda durvul, odasülyed ahhoz a közegészségügyi állapothoz, amelyet kerületében talált és a melyen eleinte minden jöigyekezelével segíteni próbált.És attól fogva, hogy nem abajgat ja többé a közigazgatási hatóságot és nem akarja többé „felforgatni" a kerületében a megszokott „rendet", — a mélyen tisztelt publikum is, kényelemkedvelő hatóság is kedves, derék doktornak kezdi dicsérni. Amig mozgolódott, követelődzött, birált, addig legfeljebb fegyelmi • vizsgálattal, elcsapatással fenyegették. Felhivunk néma tanúnak — mert hiszen beszélni nem volna tanácsos — minden tiszti orvost, különösen pedig vármegyei orvost, hogy nem tulozunk, midőn azt mondjuk, hogy ebben a keretben foly le a legtöbb falusi doktor életpályája. Attól tartunkhogy komolyan meggyülik a baja fölöttes hatóságával a bakabányai tisztiorvosnak, aki annyira megfeledkezett mgáról, hogy már nemcsak hivatalos felterjesztésekben, hanem újságcikkekben is bírálni meri hanyag felebbvalóit.Felpanaszolja, hogy ismételt följelentések dacára trágyadombok leve alámossa egyes házak falait és a kutakat is m^g fertőzteti. Elmondja, hogy midőn nem az ő hatáskörébe tartozó községből hpztak hozzá ragályos beteget és ő az esetről a hatóságnak kötelességszerüleg jelentést tett, azt felelték neki, hogy ehhez semmi közük és ne avatkozzék más doktor dolgába. Egyik községben a pöcegödrök tartalma a patakba folyik, ez pedig a mellette levő kutakba; ebben a községben kerek egy esztendeig pusztitott a tífusz. Mikor bejelentett két ialmérgezési esetet, a hatóság tiz nappal később rendelt el a vizsgálatot és ekkor az egész község tudta, hogy az orvos mit jelentett. A közegészségügyi vizsgálatokról jó előre van értesitve az utolsó városi kofa is és azonfelül a hatóság mindig mossa a kezét és hiresztelteti, hogy ezt az orvos rendelte el . . . stb., stb. Nagyon uj doktor lehet ez a Reviczky Lajos bakabányai doktor, ha azt hiszi, hogy a vádjaival rendkivüliségeket panaszol. Szinte kérdezetnők, hogy melyik faluban nincsennék meg ezek a bajok és még sokkal súlyosabb, közegészségügyi bajok is? Majd megtanul Reviczky Lajos ur is — ha ugyan ki nem ugrasztják most Bakabányáról — szemet hunyni efféle „csekélységek" fölött és ha majd ha kellőképpen összesimult a közigazgatási hatósággal, ő maga fog legjobban csodálkozni azon, hogy valaha ilyesmikért szót tehetett. Minthogy azonban —fájdalom— csakis a közegészségügyünk lehet kétféle, maga az egészségünk konokul egyfélének marad, előbb utóbb mégis történnie kellene valaminek, ami az „irott" és „valóságos" magyar egészségügyet közelebb hozza egymáshoz. És ennek nincs más módija, mint a közegészségügyet az egész vonalon álfamaáiidni. a tiszti orvosoknak nagyobb hatáskört adni és őket a mainál illetékesebb ielsőbbség rendelkezése alá helyezni. Szükségesnek tartottuk mindezt elmondani, különösen most, amikor Csongrádtnegyében is kísértett a kolera. A fogadalmi templom építése. (Saját Ítídősitórítétól.) X belügyminiszter, mint már ezt közöltük, jóváhagyta a fogadalmi templom épitésére vonatkozó közgyűlési határozatot. Itt közöljük a miniszteri jóváhagyó rendelet szövegét: 'Szeged törvényhatósági bizottsága 1911. évi december hó 30-án 746. szám alatt hozott határozatával kimondotta, hogy a fogadalmi templom építési terveit kivitelre elfogadja és az építési költséget 2,520,000 koronában rriegállapitja. Kimondotta továbbá, hogy a templom építésével felmerülő kiadások össz-szükségletét 2.837,400 koronában állapítja meg és egyúttal ennek az összegnek a iedezetét is megjelölte akként, hogy a rendelkezésre álló fedezeten felül mutatkozó 1.300,000 korona hiányt majd kölcsön felvétele utján fogja fedezni. Ezt a határozatát hivatalból felülvizsgálva jóváhagyom azzal a felhívással, hogy a kölcsön tényleges felvétele iránt rendelkező határozatot annak idején hozzám jóváhagyás végett fel kell terjeszteni. A bemutatott tervekre nézve megjegyzem, hogy -sem a templom, sem a torony alapozására vonatkozó alaprajz, sem a toronynak metszetrajza be nem csatoltatott, minélfogva az előirányzott alapozás részletei felülvizsgálhatók nem voltak. Általában azonban az alapozás szilárdsága érdekében célszerűnek mutatkozik, hogy a kőmives munka 1-ső tétele alatt előirányzott román-cement beton alaptömb helyett iportlandcement -betontömb készíttessék. A vasbeton és egyéb szerkezeti részekre vonatkozó részletrajzok s statisztikai számitások hasonlóképen nem csatoltattak, miért is azok a kivitel előtt felülbirálat végett bemsutatandók lesznek. A költségvetés előméretezett tervek hiányában csakis a munkák körülírása tkinttében volt felülbírálható; a felmerült észrevételek a költségvetés kék színnel bejegyeztettek. Budapest, 1912. évi j-ulius hó 19-én. A miniszter helyett: Horváth s. k., államtitkár. A felterjesztett iratokat és terveket, valamint költségvetést visszaküldöm. — A japán császár meghalt. A japán császár állapotára vonatkozólag szombat óta válságos hirek járták be a világsajtót. A mikádó állapota vasárnap már nagyon rosszra fordult. Az éjszakát álmatlanul töltötte, hőmérskélete pedig 39.9 C. fokra emelkedett. Vasárnap este tiz órakor a mikádó állapotáról a következő bulletint adták ki: hőmérséklet 39.9, érverés időnkint csökkenő, légzés 45, igen gyenge. Altalános bénulás tünetei. Ma éjjel pedig megjött a hir, hogy a japánok császára meghált.