Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-30 / 110. (174.) szám

274 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 2 (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt tizenegy órakor tartotta a Szegedi Gaz­dasági és Iparhank rendkívüli közgyűlését, amiyen elhatározták a részvénytőke lebélyeg_ zését és az uj elsőbbségi részvények kibocsáj­tását. A közgyűlésen Reök /ván elnökölt, 21 részvényes 316 részvénynyel vett részt a köz­gyűlésen, tehát a részvényeseknek csak egy csekély hányada érdeklődik a bank sorsa iránt. Az elnök ismerteti a bank katasztrófá­ját. Majd jelentette az elnök, hogy az 500,000 korona elsőbbségi tőkéhez \az igazgatóság 400,000 koronát, Borbs Ignjác vezérigazgató 50,000 kor cm át, a részvényesek 92,800 koro­nát jegyeztek. A bank vezérigazgatója Boros Ignác, pénztárosa Zsilinszky Viktor lett. Búrtn Dezső dr. intézeti ügyész ezután ja­vaslatot terjesztett elő, hogy a bank hitelezői­nek, különösen pedig a betevőknek józan be­látásától függ, hogy méltányolva a bank ve­zetőségének törekvéseit és áldozatkészségét, fontolóra véve saját jól fölfogott érdekeiket, a bank ügyeinek a föntiek értelmében leendő rendezését s ezzel követléseik biztosítását és kielégítését békés türelmükkel lehetővé te­gyék, annál is inkább, mrt ellenesetben csőd­nek kellene beállani, amely ugy velük, mint a bank adósaival szemben beíáíhatian következ ményekkel járna. — Méltóztassék a bank további föntarta­sát s üzletének'folytatását elhatározni és az igazgatóságot felhatalmazni, hogy az eredeti részvénytőkének legalább is 50 százalékkal leendőlebélyegzése mellett, ujabbi 800,000 kar. erejéig elsőbbségi részvények kibocsájtdsára. a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. A kiöocsájtuhjdó 800,000 korám elsőbbségi részvénytőkéből egyelőre csak 600,000 korona adatnék ki, a további 200,000 korona megfe­lelő időben és módon leendő kibocsájtásával ugyancsak az igazgatóság bizassék meg. A kibocsájtandó ^elsőbbségi részvények javára törzsrészvényeket megelőzően a bank üzleti nyereségéből 6 százalék osztalék biztosíttatik A' 600,000 korona erejéig kibocsájtandó elsőbbségi részvénytőkének megtörtént jegy­zése s ekként a bank ügyei rendezésének biz­tosítása után az ujabbi rendkivüliközgyülés az alapszabályok megfelelő megváltoztatása és -a szükséges egyéb teendők teljesítése vé­gett azonnal összehívandó lesz. Fölhataimaztatik azonkivül az igazgató­ság, hogy legfeljebb 400,000 korona erejéig 5 százalékkal kamatozó s félévenként kisor­solandó többségi kötvények kibocsájtására a szükséges intézkedéseket tegye meg és ugyancsak a kitűzendő ujabbi rendkívüli köz­gyűlésen ez irányban konkrét javaslatot te­gyen. Reök Iván elnök javaslatára kimondották, hogy az uj elsőbbségi részvények közül az esetleges veszteségre, amit a lebélyegzett 500 ezer korona nem födözne, elsősorban az iga-z ság által jegyzett 400,000 korona fordítandó. Az elsőbbségi kötvények kibocsájíása arra szolgálna, hogy a betétesek közül azok, akik akarnak, ilyen .5 százalékos kötvényt jegyez­hetnek. Az uj részvénytőkét augusztus végéig, az igazgatóság tagjai 15-éig fizetnék be. A közgyűlés az iazgatóság javaslatait vita nélkül elfogfdt. • — Javítják a közúti lildat. Végre valahára elhatározta a tanács, hogy a közúti híd pad­lózatát, kijavíttatja, azaz hogy padlózattal látják el a híd gyalogjáróját. Erre a célra a tanács 70Ö0 koronát bocsátott a mérnökség rendel­kezésére. Nagyon itt volt az ideje már annak, hogy a híd padozatát rendbehozzák, mert olyan hézagok tátongnak az egyes deszkák között, hogy ha egy egész ember nem is pot­tyanhat a Tiszába, de a divatos női cipősarkok gyakran közzé szorultak és a közlekedés elég veszedelmes r voltajta. A politikai helyzet. Lukács miniszteralnökBudapesíeo. — Kossuth Ferenc hazaérkezése. — Az interparlamen­táris konferencia. — Vasárnapi gyűlések. Lukács László miniszterelnök vasárnap este'titkára, Latinovits Endre dr kíséretében Tátraiomnicról Budapestre érkezett. A minisz­terelnök a mai délelőttöt a miniszterelnöksé­gen töltötte el, hol elsősorban Jeszenszky Sándor miniszterelnökségi államtitkár látoga­tását, majd a referenseket fogadta. Lukács miniszterelnök több napot fog a fővárosban eltölteni, azután visszautazik a Tátrába. Kossuth Ferenc, ki julius első napjaiban fürdőbe utazott, vasárnap délután a nyugoti pályaudvaron Budapestre érkezett. A párt­vezérrel érkezett meg Benyovszky Sándor képviselő és ennek neje, is. Kossuth Ferenc, akinek a fürdői tartózkodás szemmellátható­an jó hatást tett, egy újságírónak ezt mon­dotta: — A közel jövő taktikájáról addig nem nyilatkozhatom, mig pártom' e tekintetben nem határozott. A történtek után kétségte­len, hogy az egyesül ellenzék íolyiatja a leg­elszántabb harcot. Barzeviczy Albert dr, az interparlamentá­ris unió magyar csoportjának ügyvezető al­elnöke következő kölevelet intézte amagyar csoport tagjaihoz: —Az interparlamentáris unió magyar cso­port ezen évi junius hónapjában tartott ülésé­ben egyhangúlag elhatározta, hogy tekintettel belpolitikai viszonyainkra, melyek a Genfben ezen év szeptember hónapjában tartandó in­terparlamentáris konferencia napirendjével szemfcen követendő, eljárásunkra nézve az egyetértő megállapodást lehetetlenné teszik, e konferenciában nem fog részt veiini, amiről csoportunk megbízásából az Unió elnökségét hivatalosan értesítettem is. Erről van szeren­csém a tisztelt tagtársakat oly hozzáadással értesíteni, hogy csoportunk ez egyhangúlag hozoit határozata valamennyi tagra nézve kötelezőnek tekintendő- s ehez képest egyes magyar csoporttagok a szóbanforgó konfe­renciában annál kvésbbé vehetnek részt, mint­hogy ily körülmények között ott szólásjoguk valószínűleg el nem ismertetnek. A szövetkezett ellenzék vasárnap Kis­szébenben gyűlést tartott, amelynek szóno­kai közül elsőnek Szmrécsányi ország­gyűlési képviselő mondott, előbb tót, majd magyar nyélven. Természetesen ilyen smon­cákat mondott: "— A kormány az egyre hangoztatott béke helyett — mondotta — a helyzet elmérgesi­tésére törekszik. Bizonyság erre Tisza nyilt levele és Andrássy nyilatkozatára Geszten adott válasza. Az ellenzék nem zárkózik el „a bcsületes békétől, de nem tárgyal az uralmon levő kormánnyal.Tisza nyiltlevelére Andrássy megadta a feleletet, amidőn kijelentette, hogy az erőszakos házszabálymódositást magára nézve kötelezőnek el nem ismeri. Ezenkívül íöbbb kis községben, több név­telen „harcos" ellnzék bszélt, igazi kánikulai hangulattal és érvekkel. . Budapesten az országos bizottság vasár- • nap a Stefánia Korzó-kávéházban bankett keretében gyűlést, rendezett, hogy tiltakozó szavát fölemelje „az elnyomott magyar safjtó érdekében." Volt ott 150 szociálísta, több ujságiró, y Galileista diák, ezek azok, akik az úgyneve­zett országos bizottságot teszik s akiknek a háta mögött 20,000 magyar diák áll. Az elő­re székürtölt ellenzéki képviselők közül egy sem jelent meg, ellenben ott volt a köztár­sasági Nagy György, aki kérte a megjelente­ket, hogy csatlakozzanak a köztársasági moz galomhoz. Ezt megígérték neki. Horniczky Rezső 11 órakor megnyitotta a gyűlést, üd­vözölte a sajtó képviselőit és a megjelenteket. Utána Vida Gyula dr beszélt s a márciusiviv­mányok megvédelmezésére hivta föl az egybegyűlteket. Kalmár Antal dr a sajtósza­badság mivoltát és jelentőségét fejtegette, Nagy György dr pedig az eliport magyar sza badság siratására és a köztársasági mozga­lom pártolására kérte rabtestvéreit. Száz kiránduló — Belezuhant a tengerbe. — (Sajáti tudósítónktól.) Amikor tegniap a Kronprinz Wilhlem kiakart kötni Binzben a kikötő hid az embertömeg alatt leszakadt. Száznál többen beleestek a tengerbe. A zavar leírhatatlan volt. Az előillevők már a tenger­ből segítségért kiáltottak és a száraz föld felől még mindig tódultak az emberek a hid­nak megmaradt részére. A legválságossabb pillanatban a Preus­sen hadihajó matrózai siettek a szerencsétle­nül járt emberek segitségére. Megfeszített erőlködésükkel sikerült igen sok embert ki­húzni a vizbol. Egytlen matróz 7 embert mentett meg. A vízből kih alászottt emberek közül sokan eszméletlenek voltak s ezeket a­kórházba vitték, ahöl élesztő kísérletet tet­ték velük, aminek azonban csak hét embernél volt sikere. , Azt hiszik, hogy a katasztrófának sok áldozata van, de a nagy sötétségben nem le­hetett a mentést folytatni. Binzben és kör­nyékén rendkívül nagy az izgatottság. A szernosétlenül jártak neveit még nem tudják megállapítani, de azt hiszik, hogy majdnem valamennyien Greifsavaidból valók voltak. A környékbeli tnegeri fürdőkön a legbor­zalmasabb hirek vannak elterjedve a szeren­csétlenség nagyságáról, némelyek szerint 14, mások szerint 50 vesztették el életüket. Ujabban jelentik: Búvárok még mindig azon fáradoznak, hogy a tenger mélyéből em­bereket halásszanak ki. Eddig huszonegy holttestet szállítottak partra, de attól félnek, hogy a halottak száma jóval nagyobb. A ka­tasztrófa okát még nein tudták megáll apiani, csak az bizonyos, hogy a hid egyik pillérje kettétört és erre az egész hid a rajta álló em­berekkel együtt leszakadt. Az első emberek a'kik a vizbe estek, azonnal meghaltak; ugy látszik, hogy szélüés érte őket. A mentés azonnal megkezdődött és sikerült is több ful­doklót kihalászni. A katasztrófa, pillanaában ezer ember volt rajta s azon a helyen, ahol leszakadt,. kétszázan tolongtak s ezeknek, fele a tengerbe esett. — Kitüntetett szegcdi vezérőrnagy. Schultheisz Emil szegedi vezérőrnagynak devecseri előnévvel a magyar nemességet admányozta a király. Az erről szól királyi kézirat a következő: A Személyem körüli minisztérium ideig­lenes vezetésével megbízott magyar mi­niszterelnököm előterjesztésre Schultheisz Emil vzérőrnagynak, a 45. honvédgyalog­dandár parancsnokának és törvényes utó­dainak a < magy ar nemességet devecseri előnévvel dijmentesen adományozom. Kelt Bad-Ischlben, 1912. évi julius hó 7-én. Ferenc József s. k., Lukács László s. k. Az uj nemest ugy katonai,mjnt polgári kö rökből igen sokan üdvözölték.

Next

/
Thumbnails
Contents