Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-19 / 165. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 julius 16. után utólag hátrányok származhatnak. Annál érthetetlenebb azonban Szeged vá­ros tanácsának az az eljárása, hogy mig a nagy munkákat már idő előtt vállalatba ad­ja, addig a sokkal sürgősebb és kevés áldo­zattal járó kis kövezési munkákat, javítá­sokat nem végezteti. Különösen építkezések körül szükségesek lennének apró javitások, mint például a vasutas palota építkezésénél lf öl szakított kövezet kijavítása. Ezeknek a munkáknak az igazán sürgős végeztetése ellen mereven elzárkózik a ta­nács és ez két szempontból is baj. Baj, mert a föl szaggatott, rendezetlen úttest azonkívül, hogy alkalmatlan a közlekedés lebonyolítá­sára, a járó-kelők testi épségét és egész­ségét is veszélyezteti. Másrészt pedig baj fő­leg azért, mert a Szegeden levő kövezők ál­landó tétlenségre vannak kárhoztatva és ál­talán oly szórványosan és oly keveset foglalkoztatják őket, liogy nem tudnak meg­élni Szegeden és elköltözködnek. Pedig nmngy is kevés szakképzett kövező van és ihelyes munkabeosztással állandóan lehetne foglalkoztatni őket, mig igy többnyire mun­ka nélkül vannak. Amikor azután szükség van kövezők re, akkor nemi kapni kövezőt és /épen e miatt fölmegy a munka ára és drá­gább lesz a kövezés. Ezzel mind számolni kellene. x Az állam magánügye. Újszegeden ép ü az ifju vakok állami intézete. Az intézet épí­tésének vállalkozója beadványban kérte Sze­ged város tanácsát, hogy az építkezéshez fu­varozásoknál részére hidvámmentességet biztosítson. A tanács mai ülésén elutasította a kérelmet azzal az indokolással, hogy az uj­szegedi épitkezés magánügye az államnak. x Belügyminiszteri jóváhagyás. A belügy­miniszter ma értesítette Szeged város ható­ságát, liogy jóváhagyja a város közgyűlésé­nek azt a határozatát, amelylyel az Alföldi Gőzfürész és őrlőmalom részvénytársaságtól a 28,160 korona kötbért tulajdonos yált'ozás mliatt nem követeli készpénzben, hanem meg­elégszik az összeg telekkönyvi biztosításával. KÖZOKTATÁS * Lapozás az értesítőkben. VI. ÁLLAMI POLGÁRI FIÚISKOLA. (Saját tudósítónktól.) Majdnem mindegyik iskolai értesítő, melyet eddig átlapoztunk, arról tett tanú­ságot, hogy a tanulók számával nincsen megfelelő arányban az iskola befogadó képessége. Vagy leg­alább is nem volt arányban már akkor sem, mikor az iskolát felépítették, hanem később kellett vagy ki­bővíteni az épületeit, vagy pedig ujat emelni. Ez mu­tatja azt a rendszertelenséget és előre nem látást, amelylyel a magyar közoktatás ügyét kezelik. Nem gondolnak arra az intézetek alapításakor, hogy az természetes fejlődésnek van' kitéve, csak mikor át­adják rendeltetésének, akkor tűnik ki, hogy a beren­dezés célszerűtlen, az épület kicsiny, az egyes helyi­ségek meg nem felelők. Akkor azután jön a kapko­dás, az össze-vissza való áthelyezés. Tornatermek­ből diszfermek lesznek, a diszterem szertárrá válto­zik át, a szertárból tantermet csinálnak és mikor igy sem jó, akkor újból kezdik a tervezgetéseket. A végén is oda konkludál a dolog, hogy az épület szük, másikat kell emeltetni. Ugyan ez a helyzet a VI. kerületi polgári fiúisko­lánál is. Tizennyolc év óta áll még csak fent az in­tézet és ezen idő alatt már a második épületet növi ki. Jónéhány éve csak, hogy felépült a Boldog­asszony-sugáruton lévő iskola s már is arról számol be az értesítő, hogy a 11. c) osztályt be kellett szün­tetni, mert „iskola épületünk kibővítése ez évben sem lévén keresztülvihető". Ennek helyére, már mint a II. c) helyére a folyosón ideiglenesen elhelyezett természetrajzi szertári szekrények kerültek. Igy áll az ügy a III. kerületi polgári fiúiskolánál. Itt is az épület hiányossága az oka a tanrend fennakadásának. A tantestületben ez év folyamán némi változás történt. Kasztner Zsigmond 30 évi működése után nyugdíjba ment, amely alkalomból az ősz tanférfiut a tanári testület jegyzőkönyvileg búcsúztatta el. Kaszitner helyére Rusz Cipián tanárjelöltet nevezte ki a közoktatásügyi miniszter. Áthelyezték Dukay Istvánt, a mennyiségtan tanárát az I. kerületi pol­gári iskolához, helyébe pedig Bonu Antal ment át a III. kerületbe az elsőből. A tanítás szemléltetésére nagy súlyt fektetett a tantestület. Ezért vetítőkészüléket és ehez való ké­peket szerzett be, amelynek segítségével a tanulók mindjárt illusztrálva láthatták az egyes tantárgyak anyagát. Klucsik Isitván, Sebestyén Károly és Girth Győző tanárok vezetése mellett május 24-ikén ta­nulmányi útra kelt az intézet 45 tanulója. Megtekin­tették Temesvárt, Oravicát, Aninán a vasmüveket és kőszénbányákat. Innen az Alduna megtekintésére akartak indulni, de ekkor keletkezett a Krassószö­rénymegyei hatalmas árviz, amely a báziási vas­pályát annyira megrongálta, hogy az aldunai útról le kellett a kirándulóknak mondani. A lefolyt iskola évben az intézetnek 450 tanulója volt. A tanulók kevés kivétellel, szép előmenetelt értek el. A rendes iskolai oktatással kapcsolaitban slőjd tanfolyam is volt, amelyre 45 résztvevő irat­kozott be. Ezeket két csoportra osztották és mind a két csoport, hetenként egyszer 2 órán át foglal­kozott agyag- és fafeldolgozással, 281 darab agyag­munkáit készítettek, amelynek legnagyobb részét pá­colt, brunolinnal vagy politúrral fényezték. Dísztár­gyakat is készítettek a tanulók, amelyeknek egyike­másika már valósággal a műipar keretébe vág. Az iskola eredményes működése Baranyai Gyula, inté­zeti igazgató érdeme. VII. A KERESKEDŐ TANONCISKOLA. Hauser Rezső. Sándor igazgató tette közzé az idén a kereskedő tanonciskolának huszonnyolcadik évi értesítőjét. Az értesítőben, az igazgatói jelentés beszámol bőven az intézet elmúlt évfolyamáról. Szeptember 8-ikán kezdődött meg a beiratkozás a tanonciskolába és 10-ig 56 tanonc jelentkezett; ez a szám szeptember végéig százra, az iskola év végéig pedig 132-re emelkedett. A tanoncok előmenetele és magaviselete a lefolyt iskolai évben kielégítő volt; az iskolába járás azon­ban az idén sem felelt meg a követelményeknek. Egyes kereskedőfőnökök ugyanis számos esetben, minden fontosabb és elfogadható ok nélkül, vissza­tartják tanoncaikat az iskola látogatásától. Ezeket a főnököket az igazgató két izben is megintette, sőt két szegedi céget az iparhatóságnál fel is jelentett. Ehez járult még az is, hogy a tanoncok gazdáiktól olyan kétes családoknál kapnak elhelyezést, ahol gyakran fertőző betegségek fellépése miatt voltak kénytelenek mulasztani. Természetesen ez nem ép a legjobb fényt veti a mai tanonc-rendszerre, me­lyen az ipartörvényi revízió volna hivatva változ­tatni. A városi felső kereskedelmi iskola ta­nárainak fizetése. A városi fölső kereske­delmi iskola tanári kara még nincs lis megrvá­lasztva. Az egész városi felső kereskedelmi iskolából még eddig esak az igazgatója van készen. Az már megvan, ha ngyan megvan, mert Nyáry György megválasztása ellen tudvalevőleg fölterjesztést intéztek az illeté­kes hatósághoz. Nincs még meg az 'iskola épü­lete sem és nagy gondot okoz egyelőre az is, hogy hol helyezzék el az iskolát, hogy a ta­nitás még ez év végén megkezdhető legyen. Mindez azonban nem akadályozza meg Sze­ged város tanácsát abban, hogy a majd meg­választandó tanárok államsegélynek kiutalá­sát kérjék a közoktatásügyi minisztertől Tudvalevő, hogy a városi felső kereskedelmi iskolák tanáralinak fizetéséhez részben az ,állam is hozzájárul és ennek az állami hozzá­járulásnak a folyósítását kéri a tanács a mi­nisztertől. NEMENYINE FOGMŰVESTERME 1L n Kárász-u. 6a. sz. alatt létesík. Késsit mindenféle fogmunkákaf kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. > Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. SPORT Fuchs Jenő dr, a kardvívás világbajnoka (Saját tudósítónktól.) Az olympádon ma bonyolí­tották le a kardvivás elődöntő és döntömérkőzéseit és ezzel be is fejeződött minden verseny a Stadion­ban. A mai, utolsó nap a magyar kard teljes diada­lát jelenti. Az egész világ figyelme a magyar vivők felé fordult, akik ma'helytálltak messze idegenben a magyar szinekért. A kardverseny döntőjében, a mely a világbajnokságért folyt, mind a három első helyre magyar vívó került. Első és a világbajnok­ság nyertese lett: Fuchs Jenő dr, az 1908. évi olym­piai győztes. Második lett. Békéssy Béla, harmadik helyezettje a világbajnokságnak Mészáros Ervin. Ne­gyedik helyre került a kiváló tudásu olasz vivő: Nadi Nettó, aki tudvalevőleg a tőrvívásban világ­bajnok lett. A többi helyre megint magyarok kerül­tek: Földes Dezső, Tóth Péter dr, Werkner Lajos egymásután arattak győzelmet. Ha a magyar szinek az eddigi olympiádon nem is arattak a magyart megillető győzelmet, ez az utolsó nap, amelynek folyamán a hatalmas Stadion­ban utolszor lengetett a szél győzelmi zászlót, örök­ké emlékezetes fog maradni. A mai napon csak a ma­gyar trikolór jelent meg az árbocon. Vivőink kikö­szörülték azt a csorbát, amit az atlétikában szen­vedtünk és a mai napon egyszerre hat ponttal sza­porodott a magyarok pont-száma. Eddig összesen tiz pontunk volt. Hármat számí­tott Prokopp Sándor világbajnoksága a céllövészet­ből, egy pont volt Kóczán Mór harmadik dija a ge­relyvetésben, egy pont Varga Béla győzelme a bir­kózásban; két pontot nyertünk tornászaink helye­zése által, három pontot számított még a kard csa­patverseny világbajnoksága. Dacára annak, az ösz­szes résztvevő nemzetek között majdnem leghátul kullogtunk. A mai fényes győzelem azonban, amely egy csapásra hat pontot eredményezett, jelentéke­nyen elősegítette a magyar színekét. Ma zárták be a Stadiont és holnap már elutaznak Stockholmból a nemzetek atlétái. Ezentúl még hátra van az evezős versenyek lebonyolítása, azután vé­get ér az olympiád. A mai egyéni skiff-versenyben Mészáros győzel­met aratott és belekerült a döntőbe. Ha Mászáros­nak is sikerül helyezés által pontot szerezni, akkor Magyarországnak pláne nem lesz oka szégyenkezni az olympiai szereplése miatt. fjr A Szegedi Testgyakorlók Kfire első közgyűlését szombaton este nyolc órakor tartja 'a 11 villamos vasúti jegyekre hirdetéseket jutányos árban fogad el a „Délmagyarország" kiadóhivatala. Ji

Next

/
Thumbnails
Contents