Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)
1912-07-19 / 165. szám
8 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 julius 16. után utólag hátrányok származhatnak. Annál érthetetlenebb azonban Szeged város tanácsának az az eljárása, hogy mig a nagy munkákat már idő előtt vállalatba adja, addig a sokkal sürgősebb és kevés áldozattal járó kis kövezési munkákat, javításokat nem végezteti. Különösen építkezések körül szükségesek lennének apró javitások, mint például a vasutas palota építkezésénél lf öl szakított kövezet kijavítása. Ezeknek a munkáknak az igazán sürgős végeztetése ellen mereven elzárkózik a tanács és ez két szempontból is baj. Baj, mert a föl szaggatott, rendezetlen úttest azonkívül, hogy alkalmatlan a közlekedés lebonyolítására, a járó-kelők testi épségét és egészségét is veszélyezteti. Másrészt pedig baj főleg azért, mert a Szegeden levő kövezők állandó tétlenségre vannak kárhoztatva és általán oly szórványosan és oly keveset foglalkoztatják őket, liogy nem tudnak megélni Szegeden és elköltözködnek. Pedig nmngy is kevés szakképzett kövező van és ihelyes munkabeosztással állandóan lehetne foglalkoztatni őket, mig igy többnyire munka nélkül vannak. Amikor azután szükség van kövezők re, akkor nemi kapni kövezőt és /épen e miatt fölmegy a munka ára és drágább lesz a kövezés. Ezzel mind számolni kellene. x Az állam magánügye. Újszegeden ép ü az ifju vakok állami intézete. Az intézet építésének vállalkozója beadványban kérte Szeged város tanácsát, hogy az építkezéshez fuvarozásoknál részére hidvámmentességet biztosítson. A tanács mai ülésén elutasította a kérelmet azzal az indokolással, hogy az ujszegedi épitkezés magánügye az államnak. x Belügyminiszteri jóváhagyás. A belügyminiszter ma értesítette Szeged város hatóságát, liogy jóváhagyja a város közgyűlésének azt a határozatát, amelylyel az Alföldi Gőzfürész és őrlőmalom részvénytársaságtól a 28,160 korona kötbért tulajdonos yált'ozás mliatt nem követeli készpénzben, hanem megelégszik az összeg telekkönyvi biztosításával. KÖZOKTATÁS * Lapozás az értesítőkben. VI. ÁLLAMI POLGÁRI FIÚISKOLA. (Saját tudósítónktól.) Majdnem mindegyik iskolai értesítő, melyet eddig átlapoztunk, arról tett tanúságot, hogy a tanulók számával nincsen megfelelő arányban az iskola befogadó képessége. Vagy legalább is nem volt arányban már akkor sem, mikor az iskolát felépítették, hanem később kellett vagy kibővíteni az épületeit, vagy pedig ujat emelni. Ez mutatja azt a rendszertelenséget és előre nem látást, amelylyel a magyar közoktatás ügyét kezelik. Nem gondolnak arra az intézetek alapításakor, hogy az természetes fejlődésnek van' kitéve, csak mikor átadják rendeltetésének, akkor tűnik ki, hogy a berendezés célszerűtlen, az épület kicsiny, az egyes helyiségek meg nem felelők. Akkor azután jön a kapkodás, az össze-vissza való áthelyezés. Tornatermekből diszfermek lesznek, a diszterem szertárrá változik át, a szertárból tantermet csinálnak és mikor igy sem jó, akkor újból kezdik a tervezgetéseket. A végén is oda konkludál a dolog, hogy az épület szük, másikat kell emeltetni. Ugyan ez a helyzet a VI. kerületi polgári fiúiskolánál is. Tizennyolc év óta áll még csak fent az intézet és ezen idő alatt már a második épületet növi ki. Jónéhány éve csak, hogy felépült a Boldogasszony-sugáruton lévő iskola s már is arról számol be az értesítő, hogy a 11. c) osztályt be kellett szüntetni, mert „iskola épületünk kibővítése ez évben sem lévén keresztülvihető". Ennek helyére, már mint a II. c) helyére a folyosón ideiglenesen elhelyezett természetrajzi szertári szekrények kerültek. Igy áll az ügy a III. kerületi polgári fiúiskolánál. Itt is az épület hiányossága az oka a tanrend fennakadásának. A tantestületben ez év folyamán némi változás történt. Kasztner Zsigmond 30 évi működése után nyugdíjba ment, amely alkalomból az ősz tanférfiut a tanári testület jegyzőkönyvileg búcsúztatta el. Kaszitner helyére Rusz Cipián tanárjelöltet nevezte ki a közoktatásügyi miniszter. Áthelyezték Dukay Istvánt, a mennyiségtan tanárát az I. kerületi polgári iskolához, helyébe pedig Bonu Antal ment át a III. kerületbe az elsőből. A tanítás szemléltetésére nagy súlyt fektetett a tantestület. Ezért vetítőkészüléket és ehez való képeket szerzett be, amelynek segítségével a tanulók mindjárt illusztrálva láthatták az egyes tantárgyak anyagát. Klucsik Isitván, Sebestyén Károly és Girth Győző tanárok vezetése mellett május 24-ikén tanulmányi útra kelt az intézet 45 tanulója. Megtekintették Temesvárt, Oravicát, Aninán a vasmüveket és kőszénbányákat. Innen az Alduna megtekintésére akartak indulni, de ekkor keletkezett a Krassószörénymegyei hatalmas árviz, amely a báziási vaspályát annyira megrongálta, hogy az aldunai útról le kellett a kirándulóknak mondani. A lefolyt iskola évben az intézetnek 450 tanulója volt. A tanulók kevés kivétellel, szép előmenetelt értek el. A rendes iskolai oktatással kapcsolaitban slőjd tanfolyam is volt, amelyre 45 résztvevő iratkozott be. Ezeket két csoportra osztották és mind a két csoport, hetenként egyszer 2 órán át foglalkozott agyag- és fafeldolgozással, 281 darab agyagmunkáit készítettek, amelynek legnagyobb részét pácolt, brunolinnal vagy politúrral fényezték. Dísztárgyakat is készítettek a tanulók, amelyeknek egyikemásika már valósággal a műipar keretébe vág. Az iskola eredményes működése Baranyai Gyula, intézeti igazgató érdeme. VII. A KERESKEDŐ TANONCISKOLA. Hauser Rezső. Sándor igazgató tette közzé az idén a kereskedő tanonciskolának huszonnyolcadik évi értesítőjét. Az értesítőben, az igazgatói jelentés beszámol bőven az intézet elmúlt évfolyamáról. Szeptember 8-ikán kezdődött meg a beiratkozás a tanonciskolába és 10-ig 56 tanonc jelentkezett; ez a szám szeptember végéig százra, az iskola év végéig pedig 132-re emelkedett. A tanoncok előmenetele és magaviselete a lefolyt iskolai évben kielégítő volt; az iskolába járás azonban az idén sem felelt meg a követelményeknek. Egyes kereskedőfőnökök ugyanis számos esetben, minden fontosabb és elfogadható ok nélkül, visszatartják tanoncaikat az iskola látogatásától. Ezeket a főnököket az igazgató két izben is megintette, sőt két szegedi céget az iparhatóságnál fel is jelentett. Ehez járult még az is, hogy a tanoncok gazdáiktól olyan kétes családoknál kapnak elhelyezést, ahol gyakran fertőző betegségek fellépése miatt voltak kénytelenek mulasztani. Természetesen ez nem ép a legjobb fényt veti a mai tanonc-rendszerre, melyen az ipartörvényi revízió volna hivatva változtatni. A városi felső kereskedelmi iskola tanárainak fizetése. A városi fölső kereskedelmi iskola tanári kara még nincs lis megrválasztva. Az egész városi felső kereskedelmi iskolából még eddig esak az igazgatója van készen. Az már megvan, ha ngyan megvan, mert Nyáry György megválasztása ellen tudvalevőleg fölterjesztést intéztek az illetékes hatósághoz. Nincs még meg az 'iskola épülete sem és nagy gondot okoz egyelőre az is, hogy hol helyezzék el az iskolát, hogy a tanitás még ez év végén megkezdhető legyen. Mindez azonban nem akadályozza meg Szeged város tanácsát abban, hogy a majd megválasztandó tanárok államsegélynek kiutalását kérjék a közoktatásügyi minisztertől Tudvalevő, hogy a városi felső kereskedelmi iskolák tanáralinak fizetéséhez részben az ,állam is hozzájárul és ennek az állami hozzájárulásnak a folyósítását kéri a tanács a minisztertől. NEMENYINE FOGMŰVESTERME 1L n Kárász-u. 6a. sz. alatt létesík. Késsit mindenféle fogmunkákaf kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. > Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. SPORT Fuchs Jenő dr, a kardvívás világbajnoka (Saját tudósítónktól.) Az olympádon ma bonyolították le a kardvivás elődöntő és döntömérkőzéseit és ezzel be is fejeződött minden verseny a Stadionban. A mai, utolsó nap a magyar kard teljes diadalát jelenti. Az egész világ figyelme a magyar vivők felé fordult, akik ma'helytálltak messze idegenben a magyar szinekért. A kardverseny döntőjében, a mely a világbajnokságért folyt, mind a három első helyre magyar vívó került. Első és a világbajnokság nyertese lett: Fuchs Jenő dr, az 1908. évi olympiai győztes. Második lett. Békéssy Béla, harmadik helyezettje a világbajnokságnak Mészáros Ervin. Negyedik helyre került a kiváló tudásu olasz vivő: Nadi Nettó, aki tudvalevőleg a tőrvívásban világbajnok lett. A többi helyre megint magyarok kerültek: Földes Dezső, Tóth Péter dr, Werkner Lajos egymásután arattak győzelmet. Ha a magyar szinek az eddigi olympiádon nem is arattak a magyart megillető győzelmet, ez az utolsó nap, amelynek folyamán a hatalmas Stadionban utolszor lengetett a szél győzelmi zászlót, örökké emlékezetes fog maradni. A mai napon csak a magyar trikolór jelent meg az árbocon. Vivőink kiköszörülték azt a csorbát, amit az atlétikában szenvedtünk és a mai napon egyszerre hat ponttal szaporodott a magyarok pont-száma. Eddig összesen tiz pontunk volt. Hármat számított Prokopp Sándor világbajnoksága a céllövészetből, egy pont volt Kóczán Mór harmadik dija a gerelyvetésben, egy pont Varga Béla győzelme a birkózásban; két pontot nyertünk tornászaink helyezése által, három pontot számított még a kard csapatverseny világbajnoksága. Dacára annak, az öszszes résztvevő nemzetek között majdnem leghátul kullogtunk. A mai fényes győzelem azonban, amely egy csapásra hat pontot eredményezett, jelentékenyen elősegítette a magyar színekét. Ma zárták be a Stadiont és holnap már elutaznak Stockholmból a nemzetek atlétái. Ezentúl még hátra van az evezős versenyek lebonyolítása, azután véget ér az olympiád. A mai egyéni skiff-versenyben Mészáros győzelmet aratott és belekerült a döntőbe. Ha Mászárosnak is sikerül helyezés által pontot szerezni, akkor Magyarországnak pláne nem lesz oka szégyenkezni az olympiai szereplése miatt. fjr A Szegedi Testgyakorlók Kfire első közgyűlését szombaton este nyolc órakor tartja 'a 11 villamos vasúti jegyekre hirdetéseket jutányos árban fogad el a „Délmagyarország" kiadóhivatala. Ji