Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-18 / 164. szám

6 L>F.LM AÜ Y A K'ORSZAU .1912 julios 18. raszt még azt is meg tudja jósolni, hogy milyen idő lesz holnap. Pedig a nép egyszerű gyermeke nem volt soha természetbúvár és nem kap a jóslásért fizetést. Mindenesetre annyit mégis megtudtam, hogy az időjós-tudomány még csecsemőkorát éli s akik e té­ren 'prófétáknak érzik magukat, tulajdonképen szel­lemi szélhámosok, vagy jóhiszemű bolondok. Az igazgató ur elmondta még, hogy elég nagy szám­mal akadnak ilyen időjósok, de persze csak találga­tásokból áll minden tudományuk és következtetések­ből jósolnak, akár csak a cigányasszonyok. Szóval: a meteorológiai intézetben kapott felvilá­gosítások után se tudhatunk többet arról, hogy az idei nyár lefőzi a tavalyit a hőségben. Mert .hát az időjárást nem lehet ki és megismerni, aminek az a magyarázata, hogy szeszélyesség dolgában még a legszebb asszony- is felülmúlja. — Boroevics hadtestparancsnok ellen' Az osztrák közvélemény felfogását a kassal hadtestparancsnok ügyében nem igen volt alkalma eddig a magyar közvéleménynek megismerni, mert az osztrák sajtó katonai kérdésekben nagyon tartózkodóan szokott nyilatkozni és amig a felső körök álláspont­ját nem ismeri, nem igen szokott személyi ügyekben véleményt nyilvánítani. Most, ugy látszik, felsőbb helyen is kialakult már a kassai hadtestparancsnok ügyével szemben a döntő katonai felfogás, mert a legtekin­télyesebb osztrák lap, a Neue Freie Presse tegnap már vezércikkben szólt a kérdéshez és ugyancsak kemény kritikát mond a kassai (hadtestparancsnokról. A fel tünéstkel tő cikk (ismerteti a Hartel-leányoknak Vlachovits fő­hadnagygyal történt afférját és igy folytatja: „Az atya megteszi feljelentését a tettleges főhadnagy ellen a hadtestparancsnok előtt. Azt hinné az ember, bogy a hadtestparancs­nok katonai formák közt ugyanazt tenné, amit minden járásbiró kötelességszerűen cselekednék: eljárást indít a főhadnagy ellen, megvizsgálja az ügyet és a főhadnagyot kel­lően megbünteti. A jogkérdésből, hogy meny­nyiben hibázott a főhadnagy, testületi kér­dést csinál: nem a tettest, hanem a feljelen­tőt fogja vizsgálat alá. A hadtestparancsnok feljárását különbözőképen lőhet megítélni; ugy látszik, inkább erkölcsi, mint jogilag gonddlkozó emberifaj tájához tartozik: uj sep­rő, amely csak nemrég foglalta el magas hi­vatalát és nyomban a nagy erkölcsi tisztoga­tást vette a fejébe. A beérkezett följelentés jogi megítélése helyett az ügyet katonai elég­tételszerzós testületi szempontjából fogta föl és ugy találta, liogy a megsértett leány nem megfelelő képviselőt bízott meg ügyével. Ilyen ferde felfogáshoz jut az ember, ha a testületi előitéletek szempontjából vizsgálja a dolgokat. Tragikusabb azonban a hadtest­parancsnok személyes ügye a leánynyal. Ab­ból, amit az alezredesnek a nyugdijaztatásá­nak okairól mondott, arra lelhet következtet­inli, hogy ez a hadtestparancsnok a testületi élőitéletek tekintetében még elfogultabb, mint elődei. Elvégre az előző hadtestparancs­nokokról is fel kell tenni, hogy erkölcsileg érző és jogilag gondolkozó férfiak voltak és amit ők husz évig láttak és tűrték, azt az újdonsült uj ur első felhevülósében, tehát a részletek ismerete nélkül, aligha boríthatta fel jogosan. A hadtestparancsnok egyéni föl­fogása szerint egy tiszt kaució nélküli vi­szonyban legfölebb százados lehetne. Aki igy gondolkodik, csak azt bizonyítja, hogy nem képes a modern felfogásokhoz alkalmazkod­ni. A testületi előitéletek lilyen egyoldalú hangsúlyozásával a hadsereg szükségtelenül elzárja magát a néptől, amely sokat áldoz érte és igy történik, hogy egy badnagyocska csipkedése egy eddig tisztességes polgári csa­ládot tönkretesz, a hadsereget, miként állít­ják, egy igen kitűnő alezredestől fosztja meg és még egy hadtestparancsnokot is megingat, inert egyik igazságtalanság a má­sik..! vonja maga után, míg a tréfából tra­gédia nem lesz." — A Ház elnöki emelvénye. Tizenkét kő­műves szorgoskodik a képviselőház üléster­mében. Tisza István gróf rendeletére leszed­ték az elnöki emelvényt, mert Tisza elnök ugy látja jónak, liogy az elnöki emelvény a jövőben alacsonyabb legyen, mint eddig volt, hogy egyrészt a képviselők könnyebben hall­hassák az elnök szavalt, másrészt az elnök közelebbről és közvetlenebbül érintkezhes­sók a Ház tagjaival. Már nemcsak a farészeit szedték széf az emelvénynek, hanem az emel­vény fundamentumának kérészeit is lehord­ták, mintegy fél méterrel mélyítvén az elnöki pódiumot. Ennek megfelelően lejebb eresztik az előadói emelvényt is, sőt a gyorsírók he­lyeit is lemélyitették és előbbre is vitték, majdnem a terem közepéig. A miniszteri szé­keket is kicserélik, sőt állítólag a miniszte­rek 'rókószlete is a jövőben az asztalba lesz beerősítve. Intézkedett Tlisza István gróf az iránt is, liogy az eddigi esengő helyett mo­dern villamoscsengőt szereljenek fel, mely­nek hangja sokkal erosebb lesz a réginél. — Automobil-szerencsétlenség. Horgos körül könnyen végzetessé válható antomobil­szerencsétlenség történt ma délután négy óra­kor. Dávid Sándor állomásvendéglős hatal­mas autója vágtatott őrületes áramban Ki­rályhalma felé. A. gépkocsin a soffőrön ki­vül Dávid. Sándorné, Jenő nevü kis fia és Dávid Jolánka, a vendéglős buga. ültek. Az országúton az automobil szembe találkozott egy paraszt kcsival, amelynek lovai megva­dultak a gyorsan közelgő és kattogó géptől. A kocsin ülő gazda nem birta megfékezni a lovakat és ezek oly rettenetes erővel rántot­ták meg a kocsit, liogy a kocsi rúdja felug-. rótt és a soffőr mellébe vágódott, A so-ffőr­nek a szerencsétlenség után állig volt annyi ereje, hogy , megállítsa a gépkocsit. Súlyosan megsérült a mellén ós belső vérzést kapott. Könnyebben megsérült a koesirudtól Dávid Ilonka is a fején. A szerencsétlenségről tele­fonon értesítették Dávid Sándort, aki egy másik autóval kiment Horgosra és haza­hozta családtagjait, akiknek az ijedtségen ki­vül más bajuk nem történt. A soffőrt egyelő­re Horgoson ápolják. — Latliaiu. Parisból jelentik: A világhirü 'Lathám, a repülés egyik legelső bőse, tragi­kus körülmények között meghált. A hős aviatikus, aki a repülés egyik legelső és leg­nagyszerűbb mestere volt, Afrikában halt • meg vadászaton. A francia közép-afrikai gyarmatok kormányzója jelentette először a gyarmatügyl miniszternek, hogy Latham Hubert a Dor Salalat és San folyók torkola­tánál vadászaton szörnyethalt: egy vadbi­valy agyontaposta, Latham egy nagyobb tár­sasággal betekkel ezelőtt indult vadászatra a francia Kongóba, miután véglegesen sza­kított az aviatikával. Junius 27-én a vadász­társaság vad bivalyok nyomát űzte az őser­dőben, Latham, aki igen ügyes vadász, kü­lönvált társaitól, egy vörös bivalylyal került szembe, rálőtt, golyója célt tévesztett, a meg­vadult bivaly felnyársalta a földön fekvő embert s addig taposta vaskos patáival, amig a szerencsétlen ember testét egészen szét­roncsolta. A tragikus hirt Lebrun gyarmat­ügyi miniszter közölte az aviatikus édesany­jával. A halál bire egész Franciaországban nagy megindultságot keltett, — A szép Lilly hadnagya, Szentpály Sán­dor, volt császári és királyi közös hadsereg­beli hadnagy tegnap öngyilkos lett Nagyvá­radon. Nem mindennapi szerelmi történet adta. kezébe a fegyvert. Szentpály Sándor igen jó családból származó fiatalember, szü­lei Krassószörénymegyében laknak. Mun­kácson állomásozott a hadnagy s egy alka­lommal szolgálati ügyben Nagyváradon járt. Itt megismerkedett egy volt nagyváradji pos­tatiszt. feltűnő szép leányával: Bein dl Lilly­vel. Szerelmes lett. Elhatározta, bogy fele­ségül veszi a leányt, aki .szívesen fogadta a hadnagy udvarlását. A házasságnak azonban leküzdhetlen akadályai mutatkoztak. Szent­pály Sándor szülei Nagyváradra jöttek s in- ' nen azzal az impresszióval távoztak, hogy fiuk, akinek szép jövőt szántak, nem veheti feleségül választottját, különböző családi kö­rű lmJények miatt. Megtagadták beleegyezé­sükét, A szerelmes hadnagy látta, hogy* szíi" Hőit nem nyerheti meg tervének, nem remél !hette, hogy szülőitől kauciót kap, határozott tehát. Otthagyta a tiszti pályát. Egyszerűen polgári ruhában jelent meg egy napon sze­relmesénél a snájdig hadnagy. Bejelentette, hogy most már nem katona, valami állás után néz és nem lesz semmi akadálya a házasságnak. Váratlan változásra talált*azon­ban az önfeláldozó, derék fin. A szép Dilly szemlátomást hidegen fogadta. Egyáltalán nem lelkesedett Szentpály Sándor elhatáro­zása iránt,— az egyszerű civilember nein imponált a leánynak, ő a hadnagyba volt szerelmes. A rajongó fin terveit ajkbiggyesz­téssel hallgatta. Az első napon talán nem látta ezt .a becsületes Szentpály Sándor; bol­dog hittel ment ós állást keresett. Oravica­1 üyá'n segéd jegyző lett. Már ugy volt, hogy szerencsés lesz, de valahányszor Nagyvárad­ra ment, — mindjobban látta a maga, tra­gédiáját. Most vasárnap azután, bogy Lilly­hez ment, a leány feltűnő hidegen fogadta, Szentpály Sándor k|isétált a városból. Tul a homoktéglagyáron nagy szántóföldek van­nak, közben bokrok és nagy fák. Itt senki sem jár. Mellére illesztette revolverét a volt hadnagy, mindennel leszámolt. Egy papirra, melyet zsebében találtak, a következő árado­zó verset irta kusza, egymásradőlt betűkkel: LILLYHEZ. Szeretlek, mint ifjan lombozott fa A levélnek szint adó napot, Szeretlek, mint a mennyek tiszta boltja A rajta égő fényes csillagot. És aláirta remegő kezekkel: Ezt Ö hozzá sóhajtottam — idoljára. Késő este munkások találtak rá . Mellébe fúródott a golyó, eszmé­letlenül vjitték a mentők a. kórházba. Bodó László rendőrfelügyelő hallgatta ki, mikor kissé magához tért. —- Az én ügyem el van intézve, — mondta — ha most nem találok meghalni, majd má­sodszor jobban célzok. — Tízparancsolat a házaséletben. Tisz­telendő W. Bustard, a Rockefeller által ala­pított baptista egyház plébánosa, furcsa tízpa­rancsolatot állított össze ós sürgősen felszólí­totta a templomot látogató férjeket, hogy a tizparancsolatot függesz tessék ki. A tízpa­rancsolat igy hangzik: 1. Szerelemből nősült és ne pénz kedvéért; a házasság pénz nélkül többet ér, mint a pénz férfiasság nélkül. 2. Ne viselj se nagyon drága, se nagyon szerény ruhákat, Az igazi divat, a józan em­beri ész. 3. Egy asszony nadrágszoknyában és egy férj foltozott nadrágban nevetséges pár. 4. Ha liázad királynője akarsz lenni, ne töltsd minden Idődet a házon kivül. 5. Ne panaszlod el bajaidat a szomszédasz­szonyoknak, megvan azoknak is a maguk bajuk. 6. Légy türelmes és barátságos. Férjed klubbeli barátai mindig tárt karokkal fogad­ják be őt, 7. Ne akarj a tükrödből többet kivenni, mint amennyit a természet beléje tett. 8. Ne hanyagold el gyermekedet, légy szi­gorú és igazságos és Iparkodjál őket ideje­ben meggyőzni arról, hogy felnőttek nem számithatiiak már az anyai kiméletre. 9.Ne felejtsd el a villamos vasúton mindig a gyermekednek igazi korát bemondani. Az a gyermek, ki otthon nyolc éves és a közúti vasúton bét, megtanul hazudni. 10. Ne felejtsd el, a ház a nő birodalma, mint abszölut urnő uralkodik benne és ka férjnél van, mint alkotmányos urnő. — Párbaj egy verekedés iniatt. Néhánf nap előtt Görgey Arisztid' nyugalmazott őrnagy af iglói vasúti állomáson bottal támadt Okolicsánp-

Next

/
Thumbnails
Contents