Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-18 / 164. szám

ry.1912 julius 14 DÉLMAGYARORSZÁG 7 Zsedényi Ede országgyűlési képviselőre. A képviselő feljelentette az őrnagyot a járásbíróságon, de ezze! az ügy még nem fejeződött be. Telléry Gyula •szerkesztő ugyanis megírta az esetet lapjában, mire az őrnagy unokaöcscse, Görgey Konstantin provokálta. A felek kardpárbajban állapodtak meg, mely ma délelőtt folyt le s Görgey Konstantin sebesülésével végződött, akit egy vágás a jobb kezefején harcképtelenné tett. — A jezsuiták elsül yedt kincsei. Londonból jelentik, hogy ekszpedició indult el a minap a Korot-szigetek felé, hogy felhozza a tenger fenekéről a jezsuiták kincsét, melyet annak idején kalózok sülyesztettek el. Négyszáznyolcvan millió korona értékű arany és drágakő fekszik a tenger fenekén, a. perui jezsuiták vitték magukkal, mikor évtizedek előtt száműzték őket. Most külön szindikátus alakult, amely ezt a mérhetetlen kincset napfényre akarja hozni a tenger mélyéből. — Titokzatos gyilkosság. Tiszaveresmart község határában tegnap este haldokolva találták Német Léb házalót. Az öreg ember hasán hatalmas vágás volt olyképen, hogy belső részei is láthatók voltak. A falubeliek eszméletlen állapotban szállították be a szigeti kórházba, ahol Német a nagy vérveszteség következtében pár óra múlva meghalt. Az ügyészség elrendelte a holttest boncolását s a vizsgálóbíró erélyes nyomozást indított a titokzatos gyilkosság ügyében. — Egy szegedi fiatalember öngyilkossága idegenben. Gibicz Károly, husz éves szegedi! származású vasúti gyakornok hétfőn éjjel Bitódban agyonlőtte magát. Az öngyilkos fiatalember édesatyját, aki a szegedi üzietvezetősóg ellenőre, táviratilag értesítették. A bolttestet Szegedre szállították és csütörtökön délOlőtt tizenegy órakor temetjik az állomásról. Az öngyilkosság oka még ismeretlen. — Szökés a börtön elől. Szatmárról jelentik: Heves Aladár, Sternberg Gyula dr fehérgyarmati királyi közjegyző írnokát, a Kúria juniusban közokirathamisiíás miatt hat hónapi börtönre ítélte. Az írnok a tárgyalás után azt táviratozta a főnökének és hazaérve azt beszélte, hogy fölmentették, a mii később valótlanságnak bizonyult. Az elitélt irnok ezt azért tette, hogy időt és egérutat nyerjen a szökésre. E hóhap elején el is tűnt hazulról s valószínűen Amerika felé vitorlázik, a hová családja még tavaly kiköltözött. A börtönre itélt és megszökött irnok a sajátos kisvárosi viszonyoknál fogva nevezetes szerepet játszott a társaságban és életben. Volt rá eset, hogy mint szenvedelmes, de egyúttal könynyelmii kártyás, 500—800 koronát is elveszített ferblin vagy huszonegyen. Tagja lett az uri vadásztársaságnak és a kaszinónak. Innen vád alá helyezése és elitéltetése után, fölszólitársa sem akart kilépni, ahelyett még ő adott be mások ellen kizáró-inditványokat. Minden személyes ügyet csak párbajjal akart elintézni, lovagiasságára oly féltékeny volt. Becsületbíróság elé is került, de ez is párbajképesnek mivősitette. A legfélelmetesebb kisvárosi Kátó hírében •Ht, aki nemcsak magánosokon, hanem a biróságois erkölcsbiráskodott. Igy például a fehérgyarmíi járásbírósággal éveken át hadilábon állt, annak bbü hivatalnokai ellen száznál több följelentést adott az Űzságügyminiszterhez és más hatóságokhoz és hatalr tudatában azzal fenyegetőzött, hogy nem nyugs^ addig, mig ezt a bíróságot a föld színéről • el nem tmteti. Most, hogy megszökött, több ezer korona tóóadósságot hagyott a főnöke nyakán. EgyáltalaWjjgbb.jjggyQM, összeggel majdnem mindenkit be^pottj a^j barátságával dicsekedhetett. Megemlitjükp^ ^gy a szatmári törvényszék ugyancsak agánokirathamisitás miatt egy másik ügyben is eli^ négy hónapi fogházra a megszökött írnokot. — Hullahák R temetőben. Szeged köz" gyűlése elhaUrfa, hogy a rókusi és újszeged temetökb\hull^háKlkat építtet. A közgyűlési határozatot a városi tiszti orvos szorgalmazta épen higiéniai követélmények alapján. Annál meglepőbb a belügyminiszter határozata, amelylyel értesiti Szeged közönségét, liogy a hullaházaknak a rókusi és ujszegedi temetőkben való létesitését nem engedélyezi, mert ott a fertőtlenítés úgyszólván teljesen lehetetlen. — Megsemmisített közgyűlési határozat, j A belügyminiszter ma érteistette Lázár György dr polgármestert, hogy föloldja Szeged város ama határozatát, amellyel a városi kéregjegyek (piaci és más hatósági jegyek) készítésével a Ligeti Jenő és Társai nyomdavállalatot bizták meg. A belügyminiszter egyben utasította a város hatóságát, hogy az . ügyben uj, szabályszerű pályázatot .irjon ki. — Elárverezik a Tnkacs-házat. A közoktatásügyi miniszter ma arról értesítette Szeged város közönségét, hogy a Tukaes(házra uj becslést rendel el, amelynek alapján a ház önkéntes árverésen lesz eladandó. A Tukaes-ház eladását tudvalevőleg a városi alapítványok kezelősége indítványozta, miivel sokkal többet jövedelmez a ház, mint igy. Ugyanakkor meg is becsültették a házat, ugy látszik azonban, a közoktatásügyi miniszter ezt a becslést nem tartja feltétlenül megbízhatónak. — A Nyugat, Ignotus, Ady fendre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1912. évi julius hó 16-i 14-ik száma a következő igen érdekes tartalommal jelent meg: Ambrus Zoltán: Mozi Bandi kalandjai (Elbeszélés). Tóth Árpád: Versek. Fényes Adolf rajza. Radó Sámuel: Politikai frázisok és jelszavak. Gordius László: Párbaj (Novella). Nagy Zoltán: Vigília (Vers). Kertész István: A mező szeme (Egy felvonásos vígjáték). Ady Endre: Margita Párisba jött (Vers). Ignotus: Beszélgetés Andrássy Gyula gróffal. Halász Imre: Koronajáradék 87.50. Figyelő: Kéri Pál: Külpolitikai horoskóp. Pásztor Árpád: A football lelke. Szabó Dezső: F. T. Marinetti: Le Futurisme. Laczkó Géza: A magyar irodalom külföldön. Disputa: Riedl Frigyes, Szász Zoltán. — Családi tragédia. Celldömökröl jelentik: Szomorú családi tragédia színhelye volt Alsóság községe. Makai János földmives valami csekélység miatt összeveszett a feleségével, az asszony hazament szüleihez, két kis gyermekét azonban nem vitte magával, mert az ura nem engedte. Másnap Makai János gyermekeivel, a tizéves Ernővel és a tizenkétéves Annussal kiment az erdőbe fáért. Az erdőben a gyermekek gombát is szedtek, amit otthon az apjuk megsütött. Asszony nem volt a háznál és nem tudták, hogy a gombák jók-e, vagy mérgesek. Mikor jóiziien elfogyasztották a gombát, lefeküdtek. Másnap reggelre már az apa halva találta a kis Annust. Doktorért futott és közbe észrevette, hogy neki is erősen fáj a gyomra s erről panaszkodott a kis fia is. Délre az apa már halott volt. Ugy látszott, hogy a legkisebb fiút meg lehet menteni az életnek, mert keveset evett a mérges gombából, de ma reggelre a kis fiu is meghalt. Az anya urát és gyermekét csak a koporsóban látta viszont. — A szép Pepi tragédiája. Szabadkán a temető környékén egyik fehérre meszelt házikóban szerelmi dráma játszódott le a napokban. Futó József V-ik köri lakosnak 17 éves Pepi nevii leánya nemrégiben egy bálon megismerkedett egy iparoslegénnyel. Az ismeretségből szerelem lett s a barna, csinos leány halálosan beleszeretett a fiatal emberbe, aki már házasságról is beszélt neki. A mult héten azonban a két szerelmes között valami csekélység miatt nézeteltérés támadt és összevesztek. Ezzel vége szakadt a gyengéd báli ismeretségnek. A leány nem vette komolyan az összekoccanást s azt hitte, lovagja holnap megbékül. De nem igy történt. A gavallér sértett önérzetében feléje sem nézett többé a szép varróleánynak. Ez még nem lett volna baj, de az már baj volt, hegy a le,íny nagyon szerelmes volt hűtlen lovagjába s elhidegiilését annyira szivére vette, hogy elhatározta: meghal. Közönséges zsirszódát oldott fel vízben s mikor senkisem volt a házban, kiitta a pohár tartalmát. Az erős méregtől a leány súlyos belső égési sebeket szenvedett s a marólúg a száját és a torkát is összeroncsolta. — Egyetlen bedörzsöiés a „BOROLIN"-nal a hajhullást megszünteti. 16 NYILTTER. E rorathan bozlöttekért nem vállal felelősséget seas a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Helybeli gyárvállalatnál irodai tisztviselő több évi gyakorlattal mielőbbi belépésre alkalmazást talál. Ajánlatok e lap kiadóhivatalához „Tisztviselő 488" jelige alatt intézendők. KÖZOKTATÁS Lapozás az értesítőkben. V. AZ ÁLLAMI FELSŐ IPARISKOLA. (Saját tudósitónkiói.) A szegedi fa- és fémipari szakiskolát 1894-ben alapították és 1908-ban szervezték át felső ipariskolává. Igy tehát az idei tanévvel átszervezésének negyedik évét töltötte be ez az életképes intézmény. A lefolyt tanévről Tordaí Imre, az iskola kiváló szaktudásu, nagyképzettségü igazgatója adott ki értesítőt, amelyben hiven beszámol mindenről, ami az intézettel kapcsolatban az elmúlt tanévre vonatkozik. Két fontos esemény történt az idén, amely az ipari főiskolára .különösen nevezetes. Az egyik: a faipari szakiskolának az idén történt újbóli megnyitása, a másik pedig, amely még sokkal fontosabb az uj felsőipariskolai palota építésének megkezdése. Ugyanis az állam elvállalta a faipari szakiskola újbóli megnyitásának, továbbá tápintézettel, építőipari téli tanfolyammal, szakirányú tanonciskolával és egyéb kiegészítő tanfolyamokkal együtt való fentartását. Meg is bizta már a kereskedelmi miniszter az uj iskola épületnek elkészítésével Orth Ambrus és Somló Emil budapesti építészek tervei alapján, Müller Miksa szegedi épitészt, hogy 1913 szeptemberig be is fejezze az intézet uj épületét. Ez mindenesetre örvendetes dolog nem csak Szegedre, hanem az egész Délvidékre, mert a nagyfontosságú szakiskola fejlesztését jelenti. Szervezeti szempontból hasznos ujitás történt már az idén; a miniszter az iparoktatási főigazgató felügyeleti hatáskörét a felsőipariskolára is kiterjesztette. Azonban egy szomorú esemény is emlékezetessé teszi a felsőipariskola elmúlt tanévét. Meghalt az intézet nagyképzettségü jeles tanára, Kun József az országos nevü poéta, kinek emlékezetére vezető helyen Bródy Mihály ir meleg, kegyeletes sorokat. Közöljük belőle az alábbiakat: „Az iskolai év eseményeiről szóló följegyzéseinket a gyász fájdalmlas akkordjával kell megnyitnunk. Kun József kiváló tanártársunk, felső ipariskolánk mühelyfőnöke kidőlt az intézet oszlopsorából. Megdöbbentő hirtelenséggel végzett vele a kór: egyetlenegy rohammal teritette le és döntötte sirba. Halála napjáig hűséges buzgalommal teljesítette tanári kötelességét, de amellett maradó érdemeket szerzett Szeged város irodalmi és művészeti életében is. Tanári működését szivének olvadó jósága, gonSzives tudomása m Szeged és vidd tigz_ telt közönségénei ' mm úri-angoldivat szalonomat Farkas Manó f. é. augusztus 10-én Deák Ferenc-utea 18. sz. a. (Milkó íknrik ház) megnyitom. Sörtérat kiképzésem és tapasztalatom feljogosít arra, hogy a. m. t. közönség SZIV.\írtfogását kérjem. Állandó nagy raktárom, mely kizárólag valódi angol ós skót SZO ékből van összeállítva, a legkényesebb igényeket is kielégiti. — Kiváló tisztelettel angol uri szabó. mm 8085 P