Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-18 / 164. szám

ry.1912 julius 14 DÉLMAGYARORSZÁG 5 Tisza István gróf levele a választóihoz. (Saját tudósít ónktól.) Mióta a parlament megkezdte nyári szünetét, azóta az ellenzék hangulatot iparkodott csinálni magának mindenfelé. Szónokai nyakukba vették az országot és hol itt, hol amott tartottak népgy üléseket, a képviselők meg beszámolóbeszédeket, azzal a mindenhol jelentkező jellemző tünettel, hogy a népgyűlésekről a nép állandóan hiányzott, a beszámolókon pedig az ellenzéki képviselő uraknak nem volt miről beszámolni, mert csak lopták az ország idejét, anélkül, hogy tettek volna bármit is a, nemzet javára. Mikor azután belátták, hogy igy nem boldogulnak és az ország nem hajlandó hitelt adni a sok hazudózásnak és nem kiált velük együtt halált azokra, akik a rendet megteremtették és a munkálkodást helyreállították, akkor, kezdődtek a rneggyanusitások. Az ellenzéki lapok hatalmas cikkeket közöltek, amelyekben azt irta egy-egy, nagyszabású politikai agitátor, hogy a munkapárt tagjai nem mernek a nemzethez fordulni és a történtek után félnek beszámolni arról, amit tettek. Pedig, egész máskép állott a helyzet. A munkapárt, amely igazán, megdolgozott a nem- . zet érdekeiért nem találta olyan sietősnek az ezzel való eldicsekedést és nem sietett mindjárt mellét verve mutogatni: emberek nézzétek mit tettemi Ellenben hagyta, hogy az ellenzék mentegesse magát és szónoklatokat tartson, s az ország, azután a faktumokból Ítélhessen.. Most azután egymásután jönnek a, munkapárt vezetőférfiainak beszámolói. Nem üres szószátyárkodások ezek, hanem hatalmas energia és tettrehivatottság illusztrációi. Nem rég számolt be Beöthy Pál a Ház alelönke, óriási siker és lelkesedés mellett választóinak. Na-1 pokíg tárgyalták ezt a beszámolót az ellenzéki lapok és az ország egész .sajtója, s megállapítást nyert az alelnöki beszámolóból, hogy a. miunkapátt minden eddigi tettét, megfontoltság, erős hazaszeretet és a haladás, fejlődés kultiválni akarása hatotta át. M'a pedig megszólalt a Ház elnöke: Tfew István gróf és egy hatalmas nyilt levél keretében beszámolt a politikai helyzet minden fázisáról, aradi választóinak. Tisza István szava mindenkor maga felé fordította az ország figyelmét és mostani beszámölója is valószínűleg erőteljes kihatással lesz árpolitikái helyzet 'alakulására. A levél igy kezdődik: — Elnöki áRákom bizonyos tartózkodást szab elérni ízlésem és tapintatom szükségesnek tartja, hogy épen a rriai ekszponált pillanatban személyes megjelenésem által, ne szolgáltassanak ki azoknak a törekvéseknek, amelyek az onszág nyugalmát feldúlják és a nemzet józan Ítéletét tévútra vezetni óhajtják. Ezután rátér a beszámoló a,z .obstrukció történetére. Elmondja, hogy 1906ban jutottak győzojeimre azok, akik az óbstrukciót kezdeményezték, de uralkodásuk négy évnél nem tarthatott tovább., tnert beigazolódott, hogy .politikai alapjuk irreális. Az 19lOiki választásokon elvesztették a nemzet bizalmát, amit élénken bizonyít az, hogy a nemzeti munkapárt került a választásokkor óriási többségbe. Ettől fogva azután a kisebbség, megint régi fegyveréhez, az obstrakcióhoz nyúlt és ezen a módon küzdött egész addig, mig a Khum-kormány levonva a konzekvenciát, be nem adta a lemondását. — Mast azután következett a Lukács kabinet,tje. Az ellenzék megkezdi tanácskozásait egymással, szembe, minek folyamán a véderőjavaslat helyoftt a választójog kérdéséit tolták előtérbe. Ezután a beszámoló rátér a házszabályrevizió szükségességeinek „a magyarázatára; példákltóal igazadja és kifejti, hogy az angoil, a német és a, frianeia parlament is keresztül vitte .a házszabályreviziót, mert anélkül munkaképes országgyűlés el se képzeslhető, mivel a többség akarata ki van szolgáltatva a kisebbségben lévők akadékoskodásának. A Lukács-kormány addig ment az engedékenységben, hogy őszre felajánlotta a választói jogot, az ellenzék ezzeri szemben a provizóriumot követelte, mely károis hatással lett volna a nemzetre. Feltéve, hogy a véderőjöivaslatok törvényteien, akkor sem áll, hogy a többi javaslatok, amelyeket elfogadott a Ház, törvényteleneklennének. Levelét azzal végzi, hogy a munkapárt a kényszer pillanatában lépett a harc terére és ismét harcolni fog, ha az ellenzék erre kényszeríti. A szerelmes nábob milliói. — Bácskai szép regény. — (Saját tudósítónktól.) Hiába van még szerelem, pláne a Bácskában. Ahol nemcsak a szegény legény szökteti meg rendesen a szive választottiát, gyönyörű galambját, hanem a gazdag fin is. Néha. a milliomos is. Az az eset pedig, amelyről e cikkben szólunk, igazán megkapó még ebben a kánikulái világban is. Annakidején — zombori tudósítónk nyouián és két óv előtt — a Délmagyarország pattantotta ki az esetet, mely ma újra aktuális. A bácskai Lelbach-fiu szerelméről és romantikus regényéről van szó. Két év előtt nagy feltűnést keltett a fiatal nábob szerelnie, A dúsgazdag Lelbaehesalád egylik tagja, a huszonkét éves Lelbach Károly, cservenkai nagybirtokos, beleszeretett Fuchs Vilmos cservenkai fakereskedő tizennyolc éves szép leányába. A házasságnak nagy akadályok állották útját, mert Lelbach Károly nagybátyja és gyámja, Lelbach László nagybirtokos nem adta beleegyezését. A fiatal nábob erre elszánt lépéssel oldotta meg a nehéz problémát. Nagybátyja címére postacsekken pénz érkezett s az összeget ő vette föl a címzett helyett. Ezzel a tekintélyes útiköltséggel Amerikába szöktek a szerelmesek, ahol aztán házasságot kötöttek. A nábobcsaládot nagyon felbőszítette Lelbach Károly határozott, gyors eljárása, és Lelbach László hivatalosan is köröztette unokaöcscsét. Később, amikor a fiatalok házassága tudomásukra jutott, minthogy ugy sem teliettek mást, visszavonták a körözést. A házasságba még sem nyugodtak bele. Amint közeledett a fiatal nábob nagykorúsága, amikor maga rendelkezhetett Vagyonáról, a család mindent elkövetett, hogy a szép bácskai ezerholdakat Lelbach Károly büntetésének ürügyével megtartsák. Nemrégiben nagykorú lett Lelbach Károly. A gyámja ekkor a zombori törvényszékhez ífordult azzal a kérésével, hogy gyám fia kiskorúságát hosszabbítsa meg a bíróság. Azzal okolta meg kérését, liogy Lelbacli Károly szerfölött befolyásolható ember és a gyám szerint méltatlan házasságot kötött, A zombori törvényszék most döntött a beadvány dolgában és elutasította a gyám kérését. Juelbach Károly most hazatér Amerikából és átveszi örökségét, a szép, kövér bácskai földeket a bíróság döntése értelmében. Valószínű, hogy majd csak kibékülnek Lelbaehék. NAPI_HIREK Vergődés a kánikulában. (Saját tudósítónktól.) Azok az úgynevezett legöregebb emberek az idén újra 'felvonultak a világlapok hasábjain és mint minden évben, most is azt mondják, hogy nem 'emlékeznek olyan pokoli hőségre, mint amilyen most ránk köszöntött az Ur ezerkilencszáztizenkettedik esztendejében. A hőségtől eltikkadt emberek százezrei 'pedig igazán forró kíváncsisággal tekintenek a meteorológiai intézet felé és a legszenzációsabb hírnél is mohóbban olvassák az intézet napijelentéseit, 'mely prófétai jóslattal hirdeti, hogy milyen idő lesz. Mindenki a tudomány e leveli békáihoz fordul reménységgel és senki sem kérdi 'a nótabeli sárgacserebogártól, hogy mikor lesz a nyár? Mert hajh, mindannyian 'keservesen tudjuk és érezzük, hogy itt a nyár, holott jobban szeretnők tudni, mikor lesz hűvösebb időjárás. Hogy mi lesz a kánikulával? Hát a kánikulát mégsem viszi el, 'sőt amerikai jelentések szerint még kapunk belőle jókora adaggal. A rettenetes hőség ugyanis egyre terjed és számos áldozatot is követelt már az Egyesült-Államokban. Félő tehát, hogy a gyilkos hőhullámok végigvonulnak Európán is, sőt — amint azt olaszországi táviratok hiriil adják — olasz földön már rettenetes arányokat ölt 'a iorróság. A meteorológiai intézetek mindenhol a legnagyobb hőségről adnak jelentést s egyes 'magánjelentések még nagyobb, hosszú ideig tartó forróságot jósolnak. Tekintettel arra, hogy Magyarországon is 'egyre tűrhetetlenebb kezd lenni a hőség, lapunk fővárosi munkatársa ma fölkereste a budapesti 'meteorológiai intézet helyettes igazgatóját, Franhoffer Lajost, aki az igazgató szabadság ideje alatt vezeti 'az intézet ügyeit. Messze, 'a budai oldalon, az Intézet-utcában áll az a diszes épület, melyben a meteorológiai intézet nyert elhelyezést. A rekkenő hőségben ezen a tájon most a 'madár se jár. Csendes, kihalt az egész környék, mintha lakatlan pusztaságon terülne el. Benn az intézetben is a legnagyobb némaság uralkodik. Néhány öreg szolga tipeg csak a tágas folyosókon és csodálkozva néznek a közéjük vetődött jövevényre. Kellemesen hiivö's tuszkulánumában fogadott a meteorológiai intézet tiszteskoru helyettes 'igazgatója és élénken érdeklődött jövetelem felől. Szinte azt látszott kérdezni, hogy jutott eszébe Valakinek felkeresni őt az isten hátamegetti csendes otthonában? Hiszen az embereknek 'sokkal fontosabb dolguk van, mint az idő után érdeklődni olyan távolságból. Nyilván abban a véleményben volt, hogy időután érdeklődni olyan távolságból. Nyilván abban a véleményben volt, hogy időinterjummal pénzhez akarok jutni, lévén az idő pénz. Mikor előadtam jövetelem célját, tényleg 'alig tudott hová lenni a csodálkozástól. A derék öreg ur ugyanis, amikor a 'várható időjárásról kérdezősködtem, oly^n arcot vágott, mintha a túlvilági életről kértem volna tőle felvilágosítást. Azt azonban el kell ismerni, hogy nagyon őszinte volt. Kereken megmondta, hogy ők bizony arról semmit sem tudnak, hogy milyen idő lesz holnap, vagy épen holnapután s nagyon örülnek, ha eltalálják, milyen idő lesz ma éjfélig. Ennek hallatára aztán rajtam volt a csodálkozás sora. Közben afelett tűnődtem, hogy ugyan mi a csodának emeltek olyan fényes palotát ennek az időjósló intézetnek, amikor ott se tudnak többet az időjóslásról, mint például a kajászószentpéteri bakterházban. Mert, hogy milyen idő lesz ma, azt tudja a kanászbojtár is, sőt a természetismerő magyar pa-