Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-18 / 164. szám

4 DELMAGYARORSZAG 1912 julius 14. szerűen veszedelmesek. Minden lépés he­lyes tehát, amely az,t célozza, hogy a re­foririmunká elkövetkezzék, hogy a sze­gedi birói kar, az irodai és mindenféle személyzet megkapja .azt, ami emberi számítás szerint megilleti, tudniillik a fizikumhoz való reális munkát és ugyan-; olyan pihenést. Mert egyszerűen antibu­mánus, .amikor egy derék, lelkes testüle­tet kiuzsoráznak időben és szervezetben!. Kell, hogy a szeretet,, vagy legalább a humánus szellem lengje át azokat, akik, irányítják és befolyásolhatják ezt a kér­dést , | Egy szegedi szélhámos országos körútja. — Letartóztatás a püspöki szemináriumban. — (Saját tudósítónktól.) Közismert, szegedi szélhámost tartóztatott le tegnap a szombat­helyi rendőrség. Herskovics Lipót mint sze­rencsétlenül járt budapesti mérnök sorra pumpolta a szombathelyi uri családokat. A püspöki szemináriumban rajtacsípték és a napokban hazatoloncolják Szegedre, az ügyészség fogházába. Herskovics Lipót egyik legérdekesebb alak­ja a szélhámosok világának. Még alig huszon­egy éves, de már is olyan karriert futott be a kétes értékű pályán, mlint kevés kollégája. 'Meglepő ügyességgel „dolgozik", csak a leg­kivételesebb esetben akadt a rendőrség há­lójába. A társai, akik nagyrabocsülik az ifjú mestert, „gersli" csibésznéven becézik. Gersli fiu Szegeden, a Mars-téren kezdte meg pályafutását. Elleste a cirkuszi komé­diások allürjeit és idővel pompás képességű zsonglőr fejlődött belőle. A koronákat ugy •eltüntette, hogy sirhatott utánuk a boldogta­lan tulajdonos. Gersli különben a zugkávóha­zakban állandóan produkálta magát. Leve­gőbe dobálta a billiárdgolyókat, széken tor­nászott és raffinált hókusz-pókuszokkal szó­a-akoztatta a publikumát, amely nagy jövőt Jósolt a kis gerslinek. Multak az évek és Herskovics Lipót uj pá­lyát választott. Beszegődött a könyörado­mánygyűjtők sorába. Ez a foglalkozás gond­talan életet biztosit, mindig akad pali, aki néhány koronával megszánja a „szerencsét­leneket". A kis gersli országos körútra indult "és hol elszegényedett művészek, hol pedig a maga nevében gyűjtött. Ahogy eszébe jutott. Szegedről kitiltotta a rendőrség, de Hersko­vics ünos-untalan visszakivánkozott, ebben a városban élte a gyermekéveit. Néhány hónappal ezelőtt egy csinos fiatal hölgygyei tűnt föl Szegeden a gersli, ö is meglehetősen elegáns volt. Meglátogatta a régi ismerőseit, aztán újból megkezdte #vi­déki körútját. Azóta nem beszélt róla hir. A rendőrségek ügyeimét óvatosan elkerülte, nem egykönnyen lehet kelepcébe csalni. Ha megneszelte a veszedelmet, a következő pilla­natban már más tájra utazott. Szombatbélyen póruljárt. A rendőrséget figyelmeztette valaki, liogy néhány nap óta egy könyöradománygyüjtő házal a város­ban. Mindenütt ugy mutatkozott be, mint egy budapesti gyár szerencsétlenül járt mér­nöke, aki most az óhkalállal küzd. Az uri családok megkönyörültek a szerencsétlen „mérnök uron" és segítették néhány koroná­wál. .A püspöki szeminárium kapuján is be­csöngetett. Egy rendőr óvatosan utána osont és megleste a kapuban. Rövid várakozás után újból feltűnt Herskovies nyurga alakja és a rendőr fölszólította, hogy kövesse a város­házára. A rendőrségen váltig erősítgette, hogy ő | budapesti mérnök, végül aztán kiderült, hogy Herskovics Lipót, a hírhedt szegedi szélhá­mos akadt a szombathelyi rendőrség kezébe. A szélhámost a napokban beszállítják a sze­gedi ügyészség fogházába, amely már hóna­pok óta várta. Kiásott ezresek. — Berlini erkölcsrajz. — (Saját tudósítónktól. Berlinben, mint azt inár röviden hirben jelentettük, egy Hause nevü, alig busz éves sikkasztó följelentette önmagát, majd elmondta azt is, liogy a lo­pott pénzt — 100 ezer márkát — elásta. Az ilyen rövid és némüleg hétköznapi exó­dus fölött- hamarosan napirendre tér az új­ságolvasó, hiszen különben is mindennapos témáról van szó s elegendő, ha a napihírek ciineit olvassuk el, a többit gyakorlott újság­olvasó már hozzá is gondolja. Az eset, melyről itt elszámolunk, a kriimi­nalógia egyik legfurcsább esete. Egyik reg­gelen — öt és hat óra között — autmobil állt meg a berlini rendőrkapitányság kapuja előtt az Alexán der-Platzon. Haase szállt ki belőle, elegánsan és könnyedén, mint mind­azok, akik túlestek már a pénzköltés összes lukszusain. Aztán egyenesen kimondta, hogy eljött, mert bűnhődni akar. Ez meglepetés­szerű volt s bátorságra is vallott, de a kö­vetkező pillanatban kitűnt, hogy a százezer márkából már nincs egyetlen pfennigje se. A vallatás alatt Haase előadta, hogy a sik­kasztás napján egy fél világi hölgygyei akadt össze, aki aztán reggel felé kiforgatta a zse­beit és 94 ezer márkát vlitt el tőle. A többit — úgymond — elköltötte, elutazgatta. Ezt a mesét azonban már az első pillanatban két­ségbe vonták a rendőrségen és végre az ellene összegyűlt adatok hatása alatt — ügyvédje ajánlatára — bevallotta, hogy a pénzt a tem­pói hofi mezőn egy kerítéshez közel elásta. Idáig még semmi különös meglepetést nein hozott a vallomás, de aztán Haase már meg­vallotta, hogy bűnét teljesen beteg szenvedé­lyének hutása alatt követte el. Maga — úgy­mond — sohasem gondolt a sikkasztás utján valló pénzszerzésre, de teljesen egyik barátja hatása alatt állt, akihez rendkivüü szálak fűzték s akinek szimpátiáját csak ugy tudta megnyerni, ha pénze volt. — Ez tehát az ügy pszichológiai megmagyarázása volna pár szavas rövidséggel. Ez csak Berlinben történ­hetett meg, hol a férfi-prostitució már majd akkora mocsárrá nőtt, mint a világ eddigi összes bűnei. Még aznap délután expedidió utazott ki a tempelhofi mezőre s mivel Haaset is maguk­kal vitték, nagyon gyorsan ráakadtak az öl­íásott kincsre. Egy kis vaskazettában össze­préselve hiánytalanul megvolt a 94 ezer márka. A kiásott, exhumált pénz még nem volt utolsó szenzációja ennek a különös ügynek, hanem mára egy óriási emeletté] újra meg­növekedett. A pénzt Haase tndyalevően az American Express Company-tól sikkasztotta. iEz a társaság Haase kézrekeriitőjének 4000 márka jutalmat ígért, melyet ma — Haase védőügyvédjének ki is utalták. Ez minden­esetre szenzációs mozzanata a lármás affér­nak, mert arra még nem volt eset, liogy vé­dőügyvéd védencének fejdiját kapta volna. Berlin társadalmi és jogi körében nagy föl­tűnést keltett ez a jutalmazás, mert oly szí­nezete van, mintha a védőügyvéd azért be­szélte volna rá védencét a vallomásra, liogy megkapja, a pénzt, Az ügyvéd azzal felelt a támadásokra, hogy az összeg felét — 2000 márkát — a sikkasztó szegény és beteg any­jának adta át, másik felét pedlig költségei és védelme honoráriumaképen használ fel. Persze ez sem jogosult s bizonyára még sok szóbeszédre fog alkalmat adni jogászi körök­ben. A Maros folyó szabályozása. (Saját tudósítónktól.) A magyar királyi folyammérnöki hivatal Aradról ma átiratot intézett Szeged város tanácsához, amelyben arra kérik a tanácsot, liogy a Maros folyó­nak apátfalva—szegedi szakaszán a folyamat­ban levő szabályozási munkákra szolgáló évi adománynak a fölemelése érdekében irjon föl a miniszterhez. A szabályozási munkálatokra ez idő szerint csak évi 150.000 korona áll a folyammérnökség rendelkezésére, amely a nagyfontosságú folyószabályozási munkákra korántsem elegendő. A folyammérnöki hivatal Szeged város tanácsához intézett átiratának szövege a kö­vetkező: — A Szeged szabad királyi város tulajdo­nát képező marosi hullámtéri földek meg­védése érdekében junius 18-án, 24034. szám alatt kelt megkereséssel kért és Szeged város kiküldötteinek részvételével julius 3-án meg­tartott helyszíni szemlére vonatkozólag tisz­telettel közlöm, miszerint a szemle során is megállapittatott a folyammérnöki hivatal által amúgy is jól ismert azon körülmény, — hogy a Szeged város tulajdonát képező jobb parti birtokok mentén, a torkolattól mért 9—10 és 4—5 kjilométer között ez idő szerint mintegy 1200 méter hosszban a laza anyagú partot erősen támadja a Maros vize. Áradások alkalmával nagymérvű" párt­szakadások történnek ezeken a helyeken és ha ezeknek elejét nem |veszik, a képződésnek indult kanyarulatok beljebb haladásával év­ről-évre nagyobb és nagyobb területeket fog elmosni a viz. E szakadó partok mielőbbi biztosítása nem­csak a Maros meder e szakaszon váló elfaju­lásának megakadályozása érdekében szüksé­ges, .de szükséges volna e pártszakadások megszüntetésére a szegedi T|isza szakasz ér­dekében is, mert a Maros folyó legalsó szaka* szán levő szakadó partokból elhordott homok legnagyóbb része a torkolatnál rakodik le, és ott feltölti a Tisza medrét. E partokból kiszakadó nagymennyiségű hordaléktól való mentesítése a viznek igen nagy fontosságú és az alsó 10 k|ilométeren levő mindkét oldali partszakadásokat már ebből a szempontból is mielőbb meg kell szün­tetni. Az e célból végrehajtandó kőhányási és partburkolási munkálatok azonban százezre­ket igényelnek és mivel a Maros folyó Apát­falva szegedi szakaszán folyamatban levő Szabályozási munkák éji adománya ezidő szerint csak mintegy 150,000 korona, e kis adományból a kérdéses munkák a közeli idő­ben nem hajthatók végre. E munkálatok a legközelebbi években csak a Maros szabályo­zására fordítható évi adomány jelentékeny felemelése mellett lennének végrehajthatók. A Maros folyó .hajózhatóvá tétele Szeged város szempontjából elsőrendű gazdasági ér­dekkel bir, méltóztassék tehát a miniszter ur őméltóságához iaz évii .szabályozási adomány felemelése érdekében felírni. Amennyiben sikerülne nagyobb évi ado­mányt elérni, a folyammérnöki hivatalnak módjában lenne a Szeged város tulajdonát képező hullámtéri birtokok biztosítását so­ron kivül (is programba venni. Arad, 1912 julius hó 14-én. A hivatal főnöke. Igy szól a folyammérnöki hivatal átirata, amelyet a tanács legközelebbi ülésén fognak •tárgyalni és inert csak arról van szó, hogy Szeged város kérelmezzen valamit a minisz­tertől, még pedig a saját érdekében, kétség­telen, liogy a tanács eleget tesz a kérésnek és fölír a. miniszterhez.

Next

/
Thumbnails
Contents