Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-18 / 164. szám

DELMAQ Y AROKSZ AG 1912 julius "18. olyasvalakivel, aki a jr.iüih.elye^en megza­varja és. nem engedi, no^y "a dolgához, fogjon. A torn.a (azonban nem veszett ki e ha­zában s most a bíróság előtt ujud föl. Tel-, jenek be véle! Ha már okvetlenül szük­ség van a paragrafus-lovaglásra, inkább a törvényszéki porondon dobogjanak vele, mint a parlamentben, az ország időveszteségére és kárara. n ; ;— rs———:—; Zichy János gróf nyilatkozata. — Beszélgetés a közoktatásügyi miniszterrel. — (Sfiiját tudósitónifttól.) Zichy János gróf, közoktatásügyi miniszter még a nyári parlamenti vakáció alatt is dolgozik. Nem utazott el fürdőhelyre, hajiem a fő­városban maradt s a minisztériumiban foglalatoskodik, részben folyó ügyek elin­tézésivel, részben pedig az ősszel beter­jesztendő törvényjavaslatok előkészíté­sé vei. Égy budapesti újságíró, a késő esti órákban, — ámikor is még mindig hiva­talában dolgozott, — meginterjúvolta a kultuszminisztert, hogy mit dolgozik most és milyen ügyeket k'észüt elő a tár­cája keretéiben. Az 1913. évi költségelő­irányzaton — mondotta a miniszter. — ősszel azután szeretném a katholikus., autonómia kérdését dűlőre, juttatni. A tervezet részleteiről ezidő szerint érdemben nem igen nyilatkozhatom. Annyit általánosságban mondhatok, hogy a javaslat elég liberális lesz. A zsidók autonómiájának kérdésében a következeket mondotta: — E tekintetben az az álláspontom, hogy a neologoknak és az orthodokszok­nak kell eiobb egymás kozott megegyez­.... w .... íg? riíf e- .sv . mok. Ha a,,,zsidóság egységes lggfc, fkrar a kérdésmagyon gyorsan és könnyen meg lesz oldható. Mig azonban ők maglik ist ellentétben vannak. — a legjobb akarat­ial sem tudjuk a kérdést, közmegelége­désre megoldani. A hajdudofogi püspökség ügyében föl­tett k'értíésre a következőkép felelt: — A püspökség létesítéséről szóló pá­pai bulla már ki van hirdetve. A végre­hajtásról szóló bulla neim fog már sokáig késni. Ezzel egyidejűleg fog megtörténni az uj püspök kinevezése is, akinek sze­mélye nincs még megállapítva. Az egyetemek építéséről is nyilatko­zott: — Pozsonyban, — úgymond, — még a hely kiválasztásánál tartunk. Két állás­pont küzd egymással. Az egyik a váró-, son kivül egy erdőben, angol, úgyneve­zett cpttage-rends^er szerint kívánná lé­tesíteni az egyetemi, épületeket, a másik pedig a város belterületén kívánják elhe­lyezni az egyetfem épületét. Debrecenben a-Nagyerdőben lesz az e;gyete,m. — Á lelkészi, kpngrua ügyében a rész­letekről nem nyilatkpzott. Az ely: tekin­tetében, — úgymond, — rnár megegye­zésre jutott a pénzügyminiszter úrral és óvóit szives belemenni egy1 jelentős költ­ségvetésbe. , , — Más törvényjavaslatokra nézve sürgősen letárgyalandónak tartom a ta­nitók ás tanítónők fizetésrendezéséről szóló javaslat-okait. Ezenkívül soron van, a középiskolai tanárok fizetésrendezése is. Törvényjavaslatok,készülnek á kegy­lepel ve és elnyelve a szavak végét, rnipt a menekülő és vihartól kergetett madarak. Nem vették észre, hogy ott ülök a pad szélén, d>ef igy is csak töredezett s elcsukló hangok jutottak el a fülemhez, — Nem akarom elfelejteni — 'ismételgette Apollónia, s zokogva hajtottta le aranyszőke fejét a korlátra. • Egy sii'ó leány, akinek könye.á sötét, ten­gerbe omlik. Istenem, ennél szebben nem lát­tam még sohasem eszinényesiteni a bánatot! * De vihar támadt hirtelen. A szél táncolva perdült végig a hullámokon. Arcomba eső permetezett. A kötelek s a láncok nyögtek és csikorogtak a fedélzeten. Lesiettem a kabinomba. A bét leány föumaradt, egymáshoz bújva, a kísértetiesen sóhajtozó éjféli szélben.' Hajnalra elenyhült a vihar, lágyán ringa­tódzott- a hajó az álmodozó vízen, amely vi­lágoszöld volt most és tiszta, mint a szerélem isteni-lányának az uszálya. Elmerengve néz­tem. Néhány delfin bukkant föl a habokból s vidám szökkenéssel kergették hajóinkat né­hány kílóitiéteren keresztül. A remény és a szerencse hírnök ei. A hét lány is ébren volt már régen. Ar­cukon nyoma sem veit m-ár az éjszakai .levert­ségnek. Vidáman énekeltek és nevetgéltek. A szép Apollónia arca is kiderült egészen. mopdotta — Les hommes sont. odienx az egyik leány. (A férfiak mind gyűlöletesek.) — Tls sont ódienx — felelte rá helyeselve Apollónia is. Fölállott. Csak most láttám, hogy milyen szép, s mennyire kívánatos az alakja. Vad féltékenységgel tapadt bimbózó kehlére az illato^ selyemblúz. Mosolygott. Letépte nya­káról az ezüstláheot, — amit egész éjszáka oly féltékenyen 'őrzött — s mintha csak a tenger isteni lányának kivárnia áldozatot h .zir., bedobd: a tengerbe az [annyiszor össze­csókolt képet. — Hogjr elfélfejtseiü! — kiáltott föl pírosra gyúlt arccal. 1 A többi lelkesülten tapsolt hozzá. . Ámulva néztem a jelenetet. De pircs felhők gyúltak ki a légben, — mint öt rózsás és parányi ujj nyoma -f- ez a hájnál! 'Távolról egy görög sziget körvonala kéklett az elvesző ragyogásban. Tündérszép, Lvbérlomb s sziget, akol egykor talán Sappho 'énekelt, ahol magányos görög lányok éltek régen, akik gyrnás ajkáról tépték a. mézet, s elhagyott nereida-sereg gyanánt kea'getődz­tek a rózsaillatos réteken. Görög sziget mellett futott el a hajónk, s a hdnal: szélben hót lányalak egymáshoz si­mult és összefonódott szerelmesen. uiXigrhek és ^yed&meík rendezé|d|-.őij a görög-katolikus káptalanokÉ'; tagjainak íjzetéisrendezéséről, a polgári és kereske­delmi iskolák reformjáról. A politikai helyzetről igy nyilatkozott: — Azt Íriszem, nem csalódom, hogy a. béke utáni vágyakozás, általános és re­mélem, sikerülni is foga béke. Az európai hatalmak tengeri hadereje. (Saját tudósítónktól.) Érdekes cikket olvas­tunk egy bécsi lapban az egyes hatalmak flotta-készültségéről, vonatkozással a feszült nemzetközi h-élyzetre. A cikket ugyan nem politikus, csupán egy haditengerészeti feszt irta, de sok tekintetben figyelemre méltóak azok a megjegyzések, melyekkel az európai hatalmak tengeri erejének összemérését ki­séri. Elsőbb itt adjuk magát az összehasonlitó­táblázatot; elöljáróban megemlítve, hogy va­lamely parti állam-ez idő szerint való .tengeri erejének mérteke, mint tudvalevő, a birtoká­ban levő páncélosok számában áll. Itt figye­lembe kell venni a mai gyors technikai hala­dás mellett, hogy e számításba esak az ujabb keletű, tehát busz esztendőnél nem régebbi gyártású hajók tehetők, mint amelyek meg­felelnek egy bizonyos harci készségnek. Ha figyelembe vesszük a hivatalos, tehát föltétlenül hiteles kimutatásokat, ügy —, az egyes államok szerint — a tengeri haderő nagysága az 1912. év első felében a következő számarányokat, tünteti föl: (Megjegyezzük, ihogy az első számoszlop a csatahajók és pán­célos cirkálók számát, tünteti föl, a második számoszlop pedfig azt, hogy ezek közül mennyi .a dreadsiought, vagy az. ebez hasonló, tipus.) Anglia 90 •16 Németország 38 9 Egyesült Államok 45 6 Franciaország 42 6 Japán • 26 3 Itália. Í7 1 Oroszország ' 15 0 Ausztria-Magyarország 14 0 (Ebbe la kimutatásba. természetesen még .nincs fölvéve a monarchia négy dreadnougiht­ja, mert ezek csak most készülnek és közülök az elsőt, a „Viribus unitis"-,t, csak nemrég bocsátották a vízre.) A cikk irója megállapitjía, bogy bár a hadi hajók mennyiségében Anglia vezet: tényleg mégis lassabban fejlesztette flottáját, mint a tüzzel-vassal iparkodó Németország. Nem csoda tehát, ha Anglia féltékenykedik és nem minden aggodalom, nélkül nézi szomszédja erősbödését. Ebből keletkezett a maii nemzet­közi hely/et Damokles-kardja, az angol-német viszony. A hírhedt Faber kapitány semmi jót sem jövendöl Angliának. A nemzetközi béke reménye — mint a cikk­író mondja — most báró Marschall, Német­ország uj londoni nagykövete felé iránytó. Neki jut a tfiitáni föladat, összeegyeztetni az érdekelteket és kihántani ia veszélyt, liogy a német-angol féltékenységből világháború ne keletkezzék. Itt emiitjük meg, hogy Lloyd George, az angol kincstári kancellár is megdöbbenéssel nyilatkozott a szárazföldi és 'tengeri fegy­verkezés rohanó "növekedéséről, mély — mig háborúval fenyeget — töméntelen pénzt emészt föl és mindinkább lehetetlenné teszi az állam,ok demokratikus törekvéseit. >-ev Orosz-japán szövetség. A „Times"-nek jelentik Pétervárról:. Jól értesült körökben, híre jár, hogy Japán és Oroszország között tárgyalások folynak szövetságkötés végett. A tárgyalások közel

Next

/
Thumbnails
Contents