Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-03 / 151. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG ÍÍTÍ2 julius 8. IV. DÁNIEL AZ OROSZLÁNOK KÖZT. Hét kuruc honatya szállott fel a liftre. Tüzet fújtak Tisza Ist ván eltén. — Remeg a gesati hazaáruló. — Nem mer közénk jönni. — Letörjük, megesszük. Ebben a percben megérkezett Tisza és minthogy egy kissé rövidlátó, megkérdezte: — Vau még hely a liften? Semmi válasz. — Ugy látom, én mág elférek. És azzal belépett. Senki meg nem - moccant. Az egyik kuruc kezdite: — Ej, ej, a pártoskodás volt mindig a magyar baja. Ellenfelek lehetünk, de azért becsüljük meg egymást. — Küzdhetünk egymás ellen, de azért szeressük egymást, hiszen mindnyájan magyarok vagyunk. Igy beszéltek egymás közt. Tisza egy szót sem szólott. Mikor megállt -a lift, kilépett Tisza és két ujját a kalapja felé emelve szalutált. A kurucok mélyen meghajoltak. Ez nem lesz a filmen, de nem is kár. Mert Dániel az oroszlánok közé mert menni és nem az oroszlánbőrbe bujt bárányok vagy a müoroszlánok közé, amelyeket Molnár Ferenc jellemzett a legkedvesebben a régi állatkertről irt karcolatában, ahol az ápoló lehúzza a bőrt a fogadott oroszlánról. — Krausz, hazamebet. Itt a napszám. Egyébiránt, ha valahogy fölmerülne a jelenet, az lenne a eime: Tisza István, a modern Dániel-próféta a müoroszlánok között. SZÍNHÁZMŰVÉSZET A Dugonics-Társaság dráma-pályázata. (Saját tudósitónktól.) A Dugonics-Társaság dráma pályázatot hirdetett már régebben színdarabra. A legjobb darab jutalmául 1000 koronát tűzött ki a Társaság. Most julius 1-én járt le a pályázati határidő, amely kísérleti nyulakban nem maradt meddő, mert tizennyolc pályamunka érkezett be az ezer kroncsi elnyerése céljából. Bármily komoly is azonban a pályázat merituma; akármennyi előnyben is részesülnek a komoly társadalmi tárgyú drámák, mi kénytelenek vagyunk mégis egy kissé humorizálni, mikor erről a pályázatról megemlékezünk. €sak el kell olvasni a beadott pályamunkák címéit és még a nyájas laikus közönség is tisztában lehet azzal, hogy milyen tartalmatlan, irodalmi stréberségért áldoz ezer koronát a Dugonics-Társaság. Hát aki még azzal is tisztában van, hogy mint „dől el" a pályázat sorsa. Az érdemes bíráló bizottságot igazán sajnáljuk, hogy ilyen nagy gondot vesz a nyakába, mint ennek a 18 pályázatnak a lelkiismeretes áttanulmányozása, kivált ebben a kánikulában. Legradikálisabban ugy kellene megoldani a kérdést, — mert igazán aggódunk, hogy a sok munka megárt a bizottsági tagoknak, — liogy a tizennyolc pályamunka címét papírlapokra irva, beledobnál? a legnagyobb fejű bizottsági tag kalapjába. Az elnök szemeit azután a legfiatalabb bizottsági tag zsebkendőjével bekötné és igy amelyik pályamű cimét kihúzná a kalapból az elnök, az lenne a díj és a dicsőség nyertese. Avagy itt egy második megoldás. Közfelkiáltással átadnák a döntés jogát annak a bizottsági tagnak, amelyik írni tud, de olvasni nem. Ez azután önkényesen és lelkiismeret-furdalás nélkül kiosztaná a dijat. egyenlő részletekben a tízennyolc pályázó között. De beszéljenek maguk a eimek. Az el6Ő beadott pályamű címe: Pénz-országház. Ugy-e hangzatos, ötletes cim? Legalább is ebből azt lehet következtetni, hogy a dráma, vagy talán tragédia, hatalmas társadalmi meglátásokat tartalmaz: 1. hogy országházat pénz nélkül nem lehet építeni, 2. három uj szó: pénz, ország, ház, 3. Az ország pénze a sok ház. — A második pálaymünek is a házakkal van baja. Ez már azonban valami ujat mond, ami abból következtethető, hogy a cime: Uj ház. A háromas szánra drámaíró mar egyszerű és szerény, mely egy kissé népié,soh, az ő munkájának cime: Gyurka. Ha ötlet van a szerzőben, akkor a főhős bizonyára Nagy Gyurka dr a köztársasági eszmék fenkölt terjesztője. Aztán jön szép sorjában: A démon, Misztikus dolog lehet, telve telepátiával. Ezl abból következtetjük, hogy a hatodik pályázatnak szintén A démon a eime. Különben itt érvényre jut a -sok évszázados ős-igazság: nagy szellemek találkoznak. A szerelemről is történik gondoskodás a címekben. Sőt. A szerzők kimutatják, hogy mélyreható elméjük nem merül ki az ok és okozat keresésében, hanem a konzekvencia megtalálásában brillírozik. Meg aztán, ha a nóta is mondja, hogy: mindönféle szerelömnek vége szokott lönni, akkor a drámaírók miért ne állapítanák mög, hogy a szerelmes leányból menyasszony szokott lenni. Ezért aztán van a pályamunkák között egy C seremeny asszony, de hál' istennek kipótolja ezt a 17-es számú Igazi menyasszony. De vannak még könnyed játszi eimek is, tele detektív történettel és más eleiével: A befalazott ajtó, A végzetes nyereség. A bizottság a pályázati feltételek szerint november 15-ig köteles dönteni és ennek eredményét nyilvánosságra hozni. Hát ismeretlen zsenik esak türelem! Néha a próza is rózsát terem. * A szegedi daloskör és König darabja. Fővárosi lapok nagy elismeréssel irtaik a szegedi daloskör budapesti -szerepléséről, valamint König -darabjáról. Á Budapesti Hirlap junius 29-iki számla -a következőket irj-a: A sort a Kolozsvári MÁV Összhang Dalkör nyitotta meg König Péter Dal -a dalról cimü kompoziciójáv-al, melyről -örömmel állapitju-k meg, hogy a ma hallott -müvek közül messzire kimagaslik költői -erejével, -színiének iideségóve-1. A kolozsváriak igen jó ritmnsérzékkel "és finom árnyalásokkal a-dtá-k elő König darabját. — Az Újság juliivs 2-iki számában írja: -Szimpatikus fogadtatásban részesült a Szegedi Dalárda is. Karnagyuknak, König Péternek, „Zengjen a dal" kezdetű férfik-arát adták elő -nagy szeretettel. Ma-g-a a-mü is figyelemre méltó -alkotás, különösen a harmadik -rész pompás kidolgozása aratott m-agy sikert a hatalmas felépítésű és nagydolgozásbeli invencióra v-alló fugával. A pompásan előadott d-aráb után -a közönség perceikig ünnepelte -a kiváló -karmestert és a jeles énekkart. — A Budapesti Hirlap julius 2-iki számában irja: Kifogástalan biztossággal énekel a Szeg-edi Dalárda; előadásaik gondos és változatos. De ez nem is cso-da, mikor olyan nagy-szerű karmesterük van, mint König Péter. Az ő munkáját, a Zengjen -a da-l-t mutatták be a szegediek, melynek dallomfüzése és felépítése -azonnal -elárulja- a kitűnő muzsikust és melegszívű p-o-étát. * Az aradi színtársulat. Az aradi színtársulat uj -névsorát már teljesen összeállította Szendrey Mihály színigazgató. A társulat tagjai: Pl-ósi Annia, Ront-ay Boriska. Kállay Jolán, Nógrádi Malvin, Fekete Aranka énekesnők. K. K-áp-olnay Juliska hősnő, szende. Nóvák Irén társalgási, ü. Hárma,t-h Józsa -naív-a. Follinuszné Etel any-aszmésznő. BenIkőni Poldi komika. Kesztder Ede hős, jellem. Be-regi -Sándor dr szerelmes színész, helyettes igazgató. Győző Alfréd komikus. Polgár Sándor komikus, buffó. Várnay Jenő jellem, apa. Huszár Károly operettetenor, én-Pk-es bonviv-ant. Balázs Bálint baritonénekes bonvivant. Ajtai Ödön segódszin-ész. Szendrey Mihály társalgási. Herold Ede -apa, jellem. Hajduska László sza.lonszinész, natnrbu-rs. Kulcsár Lajos gazda, titkár. Tilger Árpád k-arn-aigy. Mülhaus, Gáspár segédka.nnagy, zenekari igazgató. Kicsalt százezrek. — Becsapott kereskedők. — (Saját tudósitónktól,) 'Néhány li-ónapj-a, bogy Bécsben letartóztatták Robitsek Viktor -dr ügyvédet, -a bécsi Stei-n és Robitsek cég volt főnökét. Csakhamar kiderült, mily nagy szélhámosságokat követett el Budapesten is az osztrák szesznagykereskedő cég, illetőleg ennek két ottani -embere: László Mór ügynök ós Pásztó Mór bankirodatulajdonós. A budapesti megbízottak csupa kisembert, fűszereseket és kávésokat csaptak be. Elli [tették v-elük, hogy -amennyiben üzleteik részére Italnemii-t vesznek a- bécsi cégtől szerzik be, ettől nagyobb kész-pénzkölosönt is kapnak — váltóra. Ezt a tartozásukat pedig csak apró, -amortizációs részletekben -ke-lil -fizetmiök, a feltétel csak -az, hogy akinek például öt-ezer korona pénzre van szüksége, kétszer annyi -értékű váltót kell -adnia, egyet -a tartozásról, a másikat pedig fedezeti váltó gyanánt. Persze bőven jelentkeztek -megszorult ein-bere-k. De a kölcsönkér,esők n-em tudták, bogy -a valaha milliomos cég valójában a tönk szélén állt -s a váltókat azért hajszolta, hogy azokra magának szerezz-en pénzt. Maguk nem is láttak egy -garast sem, -de -aztán -a bankok rajtuk keresték a pénzt, imd-gn-em a tönkretett, végrehajtásokkal agyonüldözött budapesti károsok nevében Lengyel Zoltán dr és Brasoh Arnold dr ügyvédek följelentették a szélhámosokat és Bécsbe11 börtönbe jutott Robitsek Viktor dr. Ugyanekkor letartóztatták a budapesti fióküzlet vezetőjét, László Mórt és ennek ottani „bankár"-ja, Pásztó Márton ellen is megindult az eljárás. Mindkettőt vád -alá helyezték csalásért és -a pöriiket, Fiizesséry dr biró elnöklésével, ma tárgyalta a törvényszék. A tárgyalásra egész sor károst idéztek meg, akik -a váltókért, melyeket László utasítására Pásztó-nak adtak át, -a Stein és Robitsek cégtől.-ellenértéket nem láttak. Károsodtak: Lukács és Társa 16,000, -Söb-ádl József 22,000, Szántó Béla, 8000, H-adl Ignác 10,000, Krausz Géza 2000, Tolnai Károly 6000, Boliumiczky -ós Társa 8000, Pap Sándor 6000, Balogh"Péter 6000, Ball-ai Gusztáv 6000, Lakatos Péter 8000, -K-ohn Ernő 8000, Hermán,n Dezső 11,400, Reiclier Dávid 6400, Hajduska Rezső 8000, Ba-reza Lajos 20,000, Tornyos Antal 2000, Vad-ász Ferenc 4000, Hölcz Lajos 2000, Král Jakab 2000, Szénásé Miksa 4000, Glanc Márkus 2000 és -Schw-artz Béla 8000 korona erejéig. Kisebb-nagyobb kár érte még Krasovánszky Jenőt, Cserépy Istvánt, Gratt Jánost és Kovács Jánost, -akik együttesen íaz előbbiekkel, összesen 300,000 koronájukat siratják. Az ösz-szekÖittetés, melybe az osztrák céggel jöttek, ennyit vitt el s a legtöbb ellen egymásután kérték a pénzintézetek egze-kuciót, -mert fizetni nem tudtak. A vádlottak, László Mór és Pásztó Márton, persze tagadtak -a m-ai tárgyaláson, hogy ők az osztrák nagykereskedővel összejátszottak volna. Késő estig tárgyalták az ügyet. ítélethozatalra azonban nem került a sor. A tárgyalást holnap délelőtt kilenc órakor folytatják.