Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-13 / 160. szám

2 DSLMAGYARÜR5ZAQ 1912 julius 13. róla, megírták a hírlapok, beszélték a politikusok, valósággal „sccret de Polichinelle" volt, de a koalíció idején nem szólalt föl ellene senki. Az első tiltakozás a felhatalmazás nélküli fedezetlen ímegrendelés ellen az 1910. október 12-én egybegyűlt delegációban, tehát a munkapárt kormányzata alatt hangzott el, még pedig magának a munkapártnak részéről, Az előadó, Rosenberg Gyula tette szóvá a kérdést és tiltakozott ellene, határozati javaslatot is terjesztett elő. Az ellenzéki pártok részéről akkor fanyarul követték a munkapárt példáját,, és ők, akik 1908-ban,és 1909-ben hallgattak, 1910-ben, a munkapárt nyomán „utólag" szintén tiltákoztak. Rhuen-Hédervúry Károly gróf, akkori miniszterelnök pedig rendkívül határozott nyilatkozatban közölte, hogy mihelyt a dologról értesült, elutasitott minden felelősséget, és megtagadta minden kötelezettség vállalását. Montecuccoli tengerészeti parancsnok elkkor közölte a delegációval, hogy hajóépítési tervezetét 1908. szeptember havában a közös minisztertanács tudomására hozta, sőt 1909. julius havában a trieszti gyár haióépitési ajánlatához ,,az illetékes tényezők hozzájárulását kérte". Szóval mindez a koalíció idején történt, minden ellentmondás nélkül. Ezt a dreadnought-esetet tehát a mai ellenzéknek kár hánytorgatnia. Jellemző adata az ő gerinctelanségüknek és a férfiatlan politikájuknak. Előzőleg húzódoztak a nagy kiadásoktól, ptólag azután a befejezett tények mögé bújván, megalkudtak a szituációval. Azt azonban igen határozottan kijelentjük, Ihogy ezúttal a dreadnought-eset meg nem ismétlődik. Lukács László — bizonyára igen alapos indokok alapján — n'em járult hozzá p hadügyminiszter követeléseihez. Eddig van. És nincs tovább. A megállapodásnak jiincs titkos és leplezni való pontja, mint a minőt például a koalíció.több-, megállapodása tartalmazott. De vájjon az 1914-ik évi közös költségvetés, nem fogja-e tartalmazni a hadügyi követelések kielégítését? .Hátha csak elhalasztották a költségek beillesztését? íiyenképen is aggodalmaskodnak a baloldalon. Válaszolunk rá. Hogy az 1914-dik évben a hadügyi budget mi t fog tartalmazni, azt ma, 1912ben, megmondani felette ,bajos. Erről majd beszélünk, ha az 1914-iki előirányzatot összeállítják. Egy azonban bizonyos s ez az, hogy a magyar kormánynak az 1914-ik évi előirányzat összeállításában teljesén szabad keze lesz a tekintetben, hogy magát semmiféle kiqdási, többletek beállítása tekintetében le nem kötötte. Az ország a Lukács-kormány mellett. — Egy kis statisztika. — (Saját tudósítónktól.) A véderővel kapcsolatos .képviselőházi eseményekkel eddig ötvenhat törvényhatóság foglalkozott. AZ OBSTRUKCIÓ VÉDŐI. Ezek közül nyolc törvényhatóság a kormánnyal szemben bizalmatlanságának adott kifejezést, még pedig: Pest vármegye 45 többséggel Borsodmegye 5 „ Hevesmegye 28 „ Aha uj-Tornam egye 32 „ Hajdumegye 86 . „ Szabolesmegye 91 „ Komárom 4 „ Hódmezővásárhely 15 „ AZ ELLENZÉK ELLEN. Ezzel szemben 8 törvényhatóság a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt elvetette. Ezek: Zemplénmegye 85 többséggel Brassómegye túlnyomó többséggel Kolozsmegye ZALAMEGYE Székesfehérvár Fiume Szeged Kolozsvár egyhangúan 2 többséggel 10 egyhangúan 19 többséggel: 17 . P „ A KORMÁNY MELLETT. A többi, vagyis 38 törvényhatóság a kormány irányában bizalmának adott kifejezést. Ezek: Veszprémmegye egyhangúan Csongrádmegye 63 többséggel Temesiüegye 297 „ Trencsénmegye 193 Turócüiegye 21 „ Torontálmegye 147 Alsófehéi'megye 117 „ Kisküküllőinegye 60 „ Jász-Nagykunszolnokm. 164 „ Barsmegye 55 „ Besztérce-Naiszódinógye 152 „ Beregniegye 145 „ Zólyomluegye 65 „ Biharmegye túlnyomó többséggel Nógrádmegye 165 többséggel Nyitramegye 174 „ Bács-Bodrogmegye 251 '.„ Liptómegye túlnyomó többséggel Szebenmegye túlnyomó többséggel Ugoesamegye 43 ,, Komárommegye nagy többséggel Udvarhelymegye 106 „ Szolnok-Dobokamegye 93 „ Nagy-Küküllőmegye egyhangúan Sárosmegye egyhangúan Baranyamegye 131 többséggel Hontmegye túlnyomó többséggel Szepes-megye 106 • „ Budapest 80 „ Pécs 34 Marosvásárhely 02 „ Újvidék túlnyomó többséggel Selmecbánya túlnyomó többséggel Verseó túlnyomó többséggel Szabadka 141 Pozsony túlnyomó többséggel Zombor 39 Temesvár 69 „• Ezeken kivül két törvényhatóság (Miskolc és Sopron város), mely időközben közgyűlést tartott, a szóban forgó parlamenti eseményekkel nem foglalkozott. ezóta egyesíti őket a természet, hogy kettőiből egy legyen és igy megjavuljon az emberi természet. Mindenki tehát csak egyik .féle az embernek; mint az a hal, mélynek szeme, úszói, kopoiltyuii egyik oldalán vannak, miért egyből kettőt csinált Zeus. Mindenki keresi tehát ia máslik részét. A férfiak, akik valaha a férfiasszonynak voltak alkotó részei, asszonyszeretők, és a házasságtörők 'leginkább ebez ia fajtához tartoznak és az asszonyok, kik a férfiakat szeretik, legtöbbször házasságtörők — szintén ebből a fajtából valók. Ellenben azok az asszonyok, akik azelőtt is asszony részei voltak, nem sokat törődnek a férfiak' kai, hanem inkább az asszonyokat szeretik és a leszboszi szerelem (innen származik; azok pedig, kik azelőtt férfinak alkotó részei voltak, gyermekkorukba a férfiakat szeretik és gyönyörrel ölelkeznek velük és a serdülő gyermekek között ezek ia legkiválóbbak, mert a legférfiasabb természetüdk. Némellyek ugyan szégyenteleneknek mondják ezért őket de igaztalanul, mert nem szemérinetlonsógből tesznek ők igy, banem bátorságuk, hősiességük, férfiasságuk folytán szeretik a hozzájuk hasonlót. Erre nagy bizonyság az, hogy hia tökéletesen kimüvelődtek, akkor ők a legalkalmasabbak az állam ügyeinek vitelére. Ha aztán a gyerekből férfi 'lett, a gyereket fogja szeretni; házasságra, gyermeknemzésre nem gondol, erre csak a törvény kényszeríti őt; neki legkellemesebb volna nőtlenül férfival élni. Az ilyenek mindenesetre fiu-szeretőt tartanák és'a rokonleikiiekhez ragaszkodnak. Ha aztán rátalálnak a másik részre, melytől Zeus elválasztotta őket, akkor csodálatos elragadtatás, baráti egyesülés 'és szerelem töltli el őket és úgyszólván egy pillanatot sem akarnak egymás nélkül tölteni. Mert nemcsak a gyönyörök közössége , fűzi Őket össze, nemcsak ezért buzgólkodnak az egy üttmar adásért, hanem nyilván azért is, mert lelkük közös, akarja egyik a másikat, ha. nem is tudják, csak sejtik. S ha együttlétük alatt Hephaistos azt kérdezné tőlük, szerszámaival kezében: „Mit akartok, ti emberek, egymástól?" — ós erre nem felelnének és Hephaistos tovább kérdezné őket: „örülnétek-e annak, ha mindig, éjjel-nappali együtt lehetnétek, mert, akkor én összefűzlek, egybeolvasztalak benneteket egész életetek folyamára, sőt ugy, hogy az alvilágban is egyek legyetek. Hát gondoljátok meg, akarjátok ezt?" Ha ezt meghallanák, bizonyosan tudjuk, egyik sem vonakodna, sem az;t nem mondaná, hogy mást akar, hanem mindegyük azt vélné hallani, aini után oly régen vágyódott. Ez az oka, hogy a mi ősi megalkotottságunk ilyen volt, hogy mi egyek voltunk, liogy a teljes egyesülés kivánata és keresése él bennünk még most is. S ez a szerellem. Azelőtt ugyanis egyek voltunk s csak féktelensógünk miatt vágott ketté bennünket az isten, mint mii elválasztjuk az arkadiakat a lakedámonoktól. Ezért félünk, hogy ha nem leszünk erkölcsösek, újra kettévág bennünket az isten § ' aztán ugy járunk-kelünk, mint reliefjeink szoboralakjai, vagy mint ja szárított alma, féli orral, egy lábon, fél kézzel. Ezért tainitsa együk eipber a másikat istenfélelemre, nehogy az megessék velünk s különösen Eros parancsait teljesítsük, mert hüsz ugy sem cselekedhetünk ellenük. Mert ha Erossal jó barátságban leszünk, mindenki megtalálja majd a, maga kedvesét, amit most csak kevesen mondhatnak el. S tte, Eiiryximachos, ne nevess az én beszédemen, mintha bizony Pansaniasra és Agathonra céloznék, ámbár talán őík is ,a férfias természetüekliez tartoznak. Mert mindenkiről mondottam én azt, — férfiakról, nőkről egyaránt — hogy a szerelemben megtalálja a maga kedvesét s agy visszatér ősi természetéihez. S mert ez a legjobb számunkra, ugy hát igazán szerencse kedvünkre való kedvest találni. És ha ezért megénekeljük az istent, ákitől ie jó származik. ugy elsősorban Erőst kell dicsérnünk, aki annyi jót tett vélünk, aki elvezet bennünket kedvesünkhöz, ha istenfélők vagyunk, aki visszaadja ősi természetünket és gyógyítva, javítva, boldoggá tesz bennünket. Ez az én véleményem Erősről, oh Euryximaclios! S ez egészen más, mint a tiéd. Kérlek azonban, ne hagyjuk abba a beszélgetést és hallgassuk meg Agathont és Szókratészt is. akik mesterek a szerelem dolgaiban . . . Platón,