Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-11 / 158. szám

* •"RRR.UTT-RUT.™-™1912 julius 11. DELM A G Y AR ORSZÁ G * A színészek vakációja. Az idei szinészjjdzgyüjíés többsége többek 'között egy oly értelmű határozatot is hozott, amelynek értelmében a jövő évtől kezdve minden elsői rendű színigazgató három heti, minden másodrendű színigazgató két hetj szünetet köteles adni tagjainak évcirkint. Ezt a közgyűlési határozatot a vidéki színigazgatók felette sérelmesnek tartották magukra, nézve, mert őket. városaikkal szemben, ahol működnek, szigorú szerződés köti az egész éven való működésre. Igy ia közgyűlés akkor, amikor a fenti határozatot meghozta, ^túllépte jogos hatáskörét és olyasmibe avatkozott amihez csakis az igazgatónak és vele szerződő tagoknak van joga. Ennélfogva a vidéki színigaz? gatóiknak egy küldöttsége Krecsányi Ignáccál, a témesv,ár-budai szinbáz igazgatójával az élén tisztelgett a minap Zichy Jáno^gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternél és terjedelmes beadványban megfelebbezte a közgyűlési határozatot. A kultuszminiszter megokol tnak találta a színigazgatók felebbezését, a színészik özgyiilés határozatát érvénytelennek minősítette ós megsemmisítette azzal az indokolássá], hogy a két szerződő félre egyformán kötelező erejű szerződéses megállapodásba egy harmadik fél, ia közgyűlés, nincs jogosítva feltételeket diktálni. Szerelmi dráma a Fekete Sas-szállóban. — Hatvanhét éves férfi és husz éves leány. — • (Saját tudósítónktól.) A szegedi Fekete Sasszállóban kedden éjszaka kettős szerelmi dráma történt. Papp János hatvanhét éves szegedi építőmester háromszor rálőtt kedvesére, Kiskovács Ilona husz éves fésülőnőre, aztán pedig önnlagára irányította a fegyvert és három golyót röpített az agyába. A golyó mind a kettőjükön súlyos sérülést ejtett. A nőt még az éjszaka megoperálták a közkórházban, amely után válságosrá fordult az állapota. Ha a sebláza nem enyhül, belepusztul. Az építőmesternek nem súlyos az állapota. Ha komplikációk be nem következnek, néhány nap multán máiéi is hagyhatja a kórházat. A szerelmi drámának igen érdekes előzménye van. A hatvanhét éves építőmester, akinek felesége és hat gyermeke van, a mult évben megismerkedett a leánnyal. Az ismerkedésnek az volt a következménye, hogy az építőmester elhagyta a családját és viszonyt kezdett a leánynyal. Az utóbbi időben állandóan civakodtak. Papp János panaszkodott, liogy kiszipolyozza a kedvese. Minthogy másképen képtelen volt megszabadulni a leánytól, agyon akarta lőni és aztán önmagát is elpusztítani. Az esetről, amelyről legutóbbi számunkban már megemlékeztünk, részletes tudósításunk a következő: Kedden éjjel, két óra tájban, erős durranás rémitette meg a Fekete Sas-szálló személyzetét. A durranás gyors egymásutánban többször megismétlődött. A lövések zajára a személyzet (és a kávéház vendégei1 a szálló folyosójára futottak, ahol vérző fejjel támolygott Papp János építőmester, a kezében forgópisztolyt lóbázott. — Megölöm azt a hitványt! — kiabált az építőmester. Berontottak a 15. számú szobába, Papp lakásába, ahol megdöbbentő látvány tárult'a .szálló vendégei elé. Kiskovács Ilona nagy vértócsában a földön fetrengett, a nyakán, szájján és a fején patakzott a vér. Az esetről nyomban értesítették a rendőrséget, amelynek részéről megjelent Gróf Dezső ügyeletes rendőrtiszt és Gyuritza Sándor dr kerületi orvos. Gyuritza dr bekötözte a sebesülteket, amely után beszállították őket a közkórházba. Megállapították, liogy az építőmester forgópisztolyából háromszor lőtt a leányra, három lövést pedig önmagára irányított. Mind a hat lövés talált. Az építőmesternek nem életveszélyes a sebesülése. A rendőrség még az éj folyamán kihallgatta Papp Jánost, aki a következőket vallotta: — Egy évvel ezelőtt ismerkedtem meg Kiskovács Hona husz éves fésülőnővel. Elcsábított, a feleségem és hat gyermekem is elhagytam miatta. A Fekete Sasban béreltem hónapos szobát, ott éltem a leánnyal. Minden pénzem ráköltöttem, kiszipolyozott. Már nem birtam tovább, meg akartam tőle szabadulni. Éri űieg[tt'ntám mér az életemet, a halálba vágyódtam. — Kedden éjjel megvártam, amíg elalszik a leány. A földön feküdt. Egész közelről rálőttem, a fején találtam. A leány fölsikoltott, menekülni akart, amiire étí még két lövést irányoztam rá. Az egyik lövés a nyakán, a másik' a száján találta. Aztán háromszor a fejembe lőttem, sajnos, nem jól céloztam. A leányt még nem sikerült kihallgatni, eszméletlenül fekszik a kórházban. Az építőmester felesége nem tartózkodik Szegeden. Egyik közeli városban lakik a fiánál: NAPI HÍREK A koporsó vidám utasa. (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt a szegedi közkórház Igazgatóságának valaki felajánlott egy koporsót. Ez a valaki egy alsóvárosi polgár, akiről tudják, hogy sok a lánya. A lányoknak nem ő az édesapjuk! de a feleségét azok mégis mamának szólítják. Van egy háza is, amely előtt lámpa ég, jóllehet a mérnökség nem oda tervezte az utcai gázlámpát. Szóval ez a soklányu ember, aki leányainak szórakoztatására még zongoratanaid is szerződtetett, fölajánlott a kórháznak egy koporsót és arra kérte a vezetőséget, hogy abban valamelyik szegénysorsban elhunyt embertársát helyezzék örök nyugalomra. A kórházban meglepetéssel fogadták az ajánlatot, mert hiszen tudvalevően koporsót nem igen szoktak ajándékozgatm, különösen nem használt és uraságoktól levetett koporsót. Érdeklődtek tehát az ajándék keletkezése iránt és megtudták a következőket: Az emiitett atyafi, akinek külön foglalkozása" nincs, de aki választások idején a tisztelt polgártárs cimet és jelleget kapja díjmentesen, nagyon fél szeretett oldalbordájától. A h. nő ugyanis nemcsak a leányaival erélyes és szigorú, hanem k. férjével is, különösen amikor az olyan állapotban van, aminőt alkohol okozta mámornak ismer a tudományos irodalom. Odalenn Alsóvároson egészen másképen hívják ezt az állapotot, amelynek következménye nem mindenkor a delírium tremens, hanem gyakrabban a háton és arcon mutatkozó s bot- vagy ökölütéstől eredő mindenféle szinü szabálytalan, néha hurkajellegü vonalak. A tisztelt választó polgártárs nem szereti ezeket a következményeket, amelyek pedig ritkán szoktak elmaradni egy-egy viharosabb éjszaka után. Történt azután a napokban, liogy bátyánk urunk elvetődött egy szomszédos faluba. Ott lekéste a vonatot — legalább ő ugy mondta — és csak másnap reggel került hazafelé. Józan nem volt, ellenben meggyőződött arról, hogy Gallileinek igaza van: mégis mozog a föld. A koma nagyon megijedt. Nem attól, hogy Gallileinek igaza volt, hanem a háton és areon mutatkozható sth-től. Mit csináljon — gondolta magában. Gondolkozott, gondolkozott és eközben elért egy temetkezési intézet elé. Itt megpillantott egy koporsót és készen volt a terve. Megvette a koporsót, hozatott egy szekeret, arra föltette a koporsót, megmondta, a lakása címét a kocsisnak, azután belefeküdt a fekete alkotmányba. amelybe előzőleg egy lyukat furt. Délfelé járt1 az idő, amikor a szomorú menet megérkezett történetünk hősének háza elé. A. hős leányai iTyen időben még aludtak és igy rémes volt az ébredésük. Összeszaladt az egész ház. a mama és a család tagjai ráborultak a koporsóra és zokogástól volt hangos a nagy szalon, ahova a koporsót letették. Sokáig tartót! a szomorúság, az „özvegy" már a párticédulákat meg akarta rendelni, amikor lepattant a koporsó teteje és hangos kacagással kilépett azon az özvegyasszony férje. Száján meg lehetett érezni, 'hogy még mindig alkohol okozta mámorban szenved, ha ugyan ezt szenvedésnek lehet ne.yezni. Az özvegy és a leányok az első percben a csodálattól majd hanyat vágódtak, a következő pillanatban azonban nagy csattanás hallatszott a szobában. A csattanás, a hang iránya szerint polgártársunk arca felől érkezett, abban a pillanatban, amikor őnagysága keze is azon a tájékon volt elfoglalva. Az egy csattanást, több követte és ha a sérülésekről orvosi látleletet vettek volna fel, konstatálni lehetett volna azok súlyos voltát. A koporsóra ezek után nem volt már szükség. Bár a tulajdonosnő szerette volna azt elrettentő örök példának a házban tiftani, a férj a kórháznak ajánlotta föl. Itt természetesen nem fogadták el az ajándékot, mert használt koporsókat itt nem használhatnak. Hogy ezek után mi történik a koporsóval azt nem tudjuk. Talán odateszik a fekete zongora mellé? — Vilmos császár leánynézőbeii. A baltisporti császártalálkozást megelőző napokban sok szó esett Vilmos császár harmadik fiáról, Adalbert hercegről, aki már huszonnyolc éves, tehát abban a körba jutott, melyben ideje gondolkozni a család alapításról. Adalbert hercegnek azonban nem hiába Vilmos császár a papája, az erélyes II. Vilmos, aki maga néz feleséget a fiának. Most legújabban a cár leányát, a tizenhétéves Olga Uagybercegnőt szemelte ki Adalbert menyasszonyául és a bei'lini újságok már bőVen foglalkoztak is a kötendő orosznémet (frigygyei. Az Echo de. Paris legújabb száma azonban érdekes meglepetéssel szolgál a világ ama részének, mely a. .fejedelmi kézfor gók iránt érdeklődik és elárulja, hogy a magas termetű Olga nagyhercegnő már két hét óta menyasszonya rokonának, ,Drggutin Pavlovics nagyhercegnek, 'de az eljegyzést nem közölték hivatalosan, mert a menyasszony még nincs tizenhét éves. Vilmos császár tehát megint kudarcot vallott a fiával. Mert bizony Olga hercegnő nem az első leány, akire a csá-, szári papa szemet vetett, de akit mások gyorsan elhalásztak a fia szeme elől. Először ,Thyra dán hercegnőt (kérte ineg a fiának, de kosarat kapott, azután Svéáfcwszágban nézett szét, ahol Papricia hercegnőn, a trónörökösné nővéren akadt meg a iszeme, de itt is felkopott az álla. Most legutóbb Pétervár felé nézett, de ugylátszik a cár is óvatos apa és egy ügyes sakkhúzással elejét vette, annak, liogy ki kelljen kosaraznia a császár ifiát, és gyorsan vőlegényt rántott elő a családból legidősebb leánya .számára. j — A román királyi pár uiitékírnmlulásaBrassáiból jelentik: Carmen Sylvárói, a románok dalos királynőjéről az utóbbi időben riasztó hírek terjedtek el. Azt mondották, hogy Carmen Sylva sulycs beteg és állapota válságosra fordult, ugy, hogy a katasztrófát minden percben várni lehet. Erre alaposan rácáfol az ia hír, bogy Károly király és Carmen Sylva a mult hetekben több napos automobilturát tettek meg. Tegnap délután Brassóban tűnt fel a. román királyi pár hatalmas udvari autója, amelyben Károly király és Carmen Sylva ültek. Carmen Sylva a király baloldalán ült. Arcán nyoma sem volt a betegségnek. Vigan integetett az országúton összeverődött turistáknak és románajku lakosságnak, amely zajosan ünnepelte őket. Az udvari autót egy másik követte; ia szárnysegéd gépkocsija, amelyhez egy kis román zászló volt hozzáerősítve. A királyi pár ezúttal Szilvájából Derestyéig inent autóján. Ezt az útirányt Carmen Sylva igen szereti, ugy, bogy ebben az évben már többször megtette. Károly romáin király betegségéről is kalandos birek kerültek forgalomba. Akik most látták ia román királyt, erre a hirre is alaposan rácáfolnak. Azt mondják, hogy Károly királyt soha sem láttáik ilyen egészségesnek. Arca üde és derűs, szeméből az életkedv sugárzik.