Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-08 / 131. szám

Í DELMAGYARORSZÁG 1912 Íuaiaa-8. néhányan kiáltozni kezdtek, de Károlyi Mi­hály gróf és JwiJ/t CjypIa jintésére mindenki elhallgat és néma e&öndl><yi várják a törté­nendőket. . ; ' A rendőrfelügyelő a terein közepére ve: •zényli embereit, körülvéteti az ellenzéki kép­viselők szakaszait renj^őrflijyed, azután a két felügyelő kiséretélien megáll az ellenzéki pad­sorok előtt, katonáéari tiszteleg, és' sári csönd­ben a kövétkező beszédet'intézi az ellenzéki képviselőkhöz: ...... •.. • — Tisztelettel "felkérem a nagyméltósága, méltóságos és nagyságos' képviselő urakat, illetve azokat, akliket a kén visel öház a múlt­kori és előző határozattal * képviselőházból Mtiltatt, szlíveskedjenek elhagyni helyeiket. Kötelességszerű tisztelettel megjegyzem, hogy parancsom van az erőszak • alkalmazására is és amennyiben a nagyméltóságú, méltóságos és nagyságos képviselő urak, akikre ez a parancs vonatkozik, nem hagynák el helyei­ket, karhatalmat fogok alkalmazni. Justh Gyula helyén ülve maradva, a kö­vetkezőket válaszolja..: — A rendőrfelügyelő ur törvénytelen pa­rancsot teljesít. Annak érvényességét mii el nem ismerhetjük, tiltakozunk ellene, ellene szegülünk és csak a .nyers erőszaknak en­gedünk. Majd eltávolították Justh Gyulát és utána a többi kitiltott képviselőt. \ •A kiizárt képviselőknek rendőri karhata­lommal történt kivezetése után hatvannégy ellenzéki maradt a teremben, A Kossnth-párti mezőn épen negyvennyolcan ültek. Mezőssy volt földművelésügyi államtitkár felugrott, az asztalra ütött és éles hangon kiáltotta: — Most már majd mi fogunk dörömbölni, fütyülni, trombitálni. Itt nem lesz több tár­gyalás! Héderváry Lehel steatori hangon kiáltja Tisza István felé: — Te bitang, gazember! Nem tárgyalunk veled! Még .az öreg képviselők is, köztük Szept­iványi Árpád, kipirult arccal fújják a sápo­kat. Irtózatos botrány törj; ki. Percek multán a zaj és óriási lizgalom nem hogy szűnt volna, de erősödött. A munkapártiak részben ülve, részben áll­va megdöbbenve nézték a megmaradt ellen­zék borzasztó tüntetését- A kormány tagjai ságiró lakásán még ég a lámpa, dolgozik-e a mester, vagy betegségéiben, kinlódik? Ennek az országnak, ennék a uiagyar életnek min­den igazságtalansága, gazsága, bitang tudat­lansága szorítja össze a .rajongó fiatal embe­rek öklét, amidőn, az olcsó függönyök mögött árván, magányosan plislog egy kis lámpás, miptha egyetlen kiis csillag ragyogna őszi éjszaka a Kárpát felett, * *., * A fiam, aki most a gimnáziumba jár, mire a rajongó korszakba jut, itlizenhét vagy husz éves lesz, egy nevet fog megtanulni, amely­re minket még nem tanítottak. A Cholnoky Viktor neve lesz az. Támadnak majd roman­tikus írók, akik furcsa, és.emberi fantáziániák alig elképzelhető hősöket . keresnek. Azok majd regényt írnak Cholnokyról. A oliikagói vasgyárban dolgozó, magyar munkás vasár­nap délután hazali lapokát olvasva, csodál­kozva öt tenyerével az újságra: „Ejnye, nem ís tudtam, hogy ilyen író. van Magyarorszá.­gon!" Ugy lehet, hogy még .mindig divatban lesz akkor Magyarországon a Rákos porából feltámasztani akarni elment bősöket, akiket e rajongás után vágyakozó nemzetnek irigy­ség és fösvénység nélk ül oda lehet állítani. Mostanság, ezerkilencszáztizenegyben, való­jában csak arról lőhetne beszélni, hogy érde­mes volna-e ezt az egész dolgot megírni. A kávéházban egy ur : csoAáAkózya mondja: „Cholnoky? MSntha inár ;lta|lattíim volpa ezt a nevet? Sebességmerő/, volt a repülőgép­versenyen." , i közül csak Serényi Béla gróf és Beötjfiy Lásjzló ültek helyükön. 4 fütyülés, sipiqlá3, (trombitálás egyre -har­sogott, Már ekkor részt vett, hon ne jóformán mindenki, még a leghiggadtabb Kossuth­pártíi képviselő áis. Több képviselő öklét ráz­ta Tisza felé, .aki közben folytonosan jegyezte a zavargók neveit a, kormánypárti jegyzők bemondására. — Valamennyiünket Írjanak fel! — kiál­tották. — Mindannyian szolidárisak vagyunk­Tisza hirtelen felugrott, felemelt kézzel in­tett: felfüggesztette az ülést, A munkapártiak harsogó él jenzéssel kisér­ték Tiszát, az ellenzék pedig ordítozva zúgta felé: — Ki vele! Gazember! Thály Ferenc: Szégyelje magát, Nem tud­játok, mit cselekedtek. Mezőssy Béla: Magyarország alkotmányát tétették sirba, miikor a rendőrséget idehozták! A munkapárt eltávozik az ülésteremből. Pavlik rendőrfelügyelő a terem közepére ve­zényli az, őrséget és felszólítást intéz a kép­viselőkhöz: — .Mély tisztelettel felkérem a nagyméltó­ságú, méltóságos és,nagyságos képviselő ura­kat, hogy az, ülésteremből és a parlament épületéből távozzanak el azok, akiknek az itt tartózkodásra nincs joguk! Szentiványi Árpád: Szolidárisak vágytunk, vezessenek ki mindannyiunkat. Harmincegy képviselőt újra kivezettek az ülésteremből. Majd Tisza István, újra megje­lent az elnöki emelvényen. Gárdája kísérte. A munkapárti padokon nyolcvanan ültek. Tisza megrázta a csengőt, a szokásos forma­ságok között megnyitotta az ülést, majd igy szólt: — Tisztelet Ház! A mai ülés megnyitását ismét sajnálatos incidenseik késleltették. Rö­viid jelentést vagyok kénytelen (tenni a Ház­nak . . . Ebben a pillanatban .a teljes üres baloldali padszakasz sorai közé ugrott a baloldali új­ságírók karzatán áthatolva és a páholy ajta ját felszakítva, Kovács Gyula, a legelőször kitiltott képviselő. A MERÉNYLET, Háromnegyed 11 órakor, amikor Tisza István gróf az ülést megnyitotta, a balol­dali hírlapíró karzat felől egymásután há­rom lövés |dördült el, majd gyorsan utána még kettő. Persze óriási kavarodás támadt a Házban. A lövéseket Kovács Gyula, a képviselő­házból harminc napra kitiltott képviselő intézte Tisza István gróf ellen. Kovács a baloldali hirlapiró karzaton át jutott a Házba, amikor az ellenzéki képviselőket már kivezették. Berohant a terembe, ott elkiáltotta magát: — Van itt még ellenzék! Gyorsan előkapta revolverét és abból háromszor Tisza felé lőtt, azután maga ellen fordította a revolvert és jobb halán­tékon lőtte magát. Véletlenül mégegyszer elsült a revolver és az ötödik golyó a padba fúródott. Nyomban megállapították, hogy a Tisza István ellen irányzott lövések közül egy sem tálált. Az ülést természetesen az elnök azon­nal felfüggesztette. AZ IZGALOM TETŐPONTJÁN. Aniikor Kovács Gyula képviselő rálőtt Tisza. István grófra, a lövések zajára ret­tenetes izgalom és kavarodás támadt az ülésteremben. Az óriási zsivajt túlhar­sogta a lövések viszhangja és a munka­párti képviselők feldühödve ugrottak fel helyükről és egy pillanat alatt ellepték az elnöki emelvényt, hogy testükkel védel­mezzék Tisza Istvánt. Mások Pékár Gyula vezetése mellett Kovács felé rohantak,, aki eszméletlenül, vérben fetrengett. A képvi­selők őrületes izgalmukban ezt észre se vették és ütlegelni, öklözni, rugdosni kezd­ték a szerencsétlen embert, aki amúgy is életveszélyes sérüléseket szenvedett ön­gyilkossága folytán. Az ujságirók ezt kiáltozták: — Mit bántják ezt az embert, nem lát­ják,. hogy már haldoklik? — Ha százszor megdöglött, akkor is széttépjük -— kiáltotta Nagy Sándor, A feldühödött képviselők ekkor az új­ságírókhoz fordultak és inzultálni kezdték őket, mivel azt hitték, hogy ők csempész­ték be a karzatra Kovács Gyulát, Nagy Sándor revolvert fogott az ujságirókra, később azután, az izgalom csillapultával meggyőződött tévedésérői és bocsánatot kért az újságíróktól, Hock János ez alatt az ülésteremben fel­állott helyéről és fenhangon imát mondott Kovács Gyula lelkiüdvéért, mert azt hitte, hogy már meghalt. „CSAK SZERESSETEK" A merénylet után óriási tumultus kelet­kezett. Tisza István gróf fölfüggesztette az ülést és a munkapárt sorfala között a folyosóra vonult. A munkapárti képviselők határtalan örömmel és lelkesedéssel üdvö­zölték Tisza István grófot szerencsés meg­meneküléseért. Tisza mindegyikükkel ke­zet szorított és meghatottan köszönte meg az ovációt. A meghatottságtól könnyezve .mondta a körülötte álló képviselőknek: — Csak szeressetek! Tisza később nyilatkozott a merénylet­ről és azt mondta: — „Ilyet csak egy őrült ember tehet." KOVÁCS GYULÁT MEGOPERÁLTÁK. * A merénylet, után az ellenzéki képvise­lők a mentőkért telefonáltak, akik csak­hamar megjelentek és Kovács Gyulát a Herczel-szanatóriumba vitték, ahol Her­ezel Manó dr tanár azonnal megoperálta. A képviselő sérülése életveszélyes. Herczel dr professzor kijelentette, hogy ha súlyo­sabb komplikációk nem következnek be, Kovács Gyula megmenthető az életnek. A rendőrség elrendelte Kovács Gyula előzetes letartóztatását. Az operáció után a képviselő magához kérette sógorát, Gonda Henriket, a Ma­gyar Tudósító szerkesztőjét, Justh Gyulát és Batthyány Tivadar grófot, akik föl is keresték ia szanatóriumban, FOLYTATJÁK AZ ÜLÉST. Később Tisza István gróf újból megnyi­totta az ülést. Csöppet sem látszott meg rajta az izgatottság, föltűnően nyugodt volt. Amikor belépett a terembe óriási, lel­kes éljenzéssel és tapssal fogadták. Perce­kig tartott az ováció. Az ülésen harmadszori: olvasásban is el­fogadták a tegnapelőtt letárgyalt javasla­tokat és megkezdték a polgári perrendtar­tás tárgyalását,; amelyet Blamár Béla hozzászólása után általánosságban elfo­gadtak.

Next

/
Thumbnails
Contents