Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-06 / 130. szám

g 1912 junius 8. — Lapunk legközelebbi száma, a közbeesö ünnep miatt, szombaton, a szokott időben je­lenik meg. — A Délmagyarorsság rendkívüli kiadása A politika izgalmas napjaiban az újságok fokozott hírszolgálatra törekednek. A publi­kum feszült érdeklődését nem elégíthetik ki a (napilapok reggeli számai. Minden órában minden percben történhetik olyan esemény a fővárosban, amely a legnagyobb érdeklő­désre tarthat számot. Ennek tudatában a Délmagy arorszag rendkívüli kiadásokban tá­jékoztatta a közönséget. Kedden két, szerdán pedig egy rendkívüli kiadást adtunk ki. A rendkívüli kiadások a legfrissebb politikai eseményeket közölték. Ha valamli érdekesebb esemény történt a képviselőházban, a követ­kező órában már a Délmagyaország rikkan­csai utján értesült arról a közönség. — Bánffy Miklós gróf lemondása. Buda pestről jelentik: Bánffy Miklós gróf az Opera­ház kormánybiztosa, benyújtotta a lemondá­sát. Elhatározását azzal indokolja, hogy a la­pok nem támogatták, mert működésében nem találtak elég garanciát az Operaház fölvirágoz­tatására. Az eset nagy föltűnést keltett. — Kun József temetése. Mélységes rés vét kisérte utolsó útjára Kun Józsefet, a tra­gikus sorsú szegedi költőt. Reggel kilenc órá­ra már óriási közönség gyülekezett a Holtzer­palotánál, ahonnan Kun Józsefet temették. Szeged kultúréletének minden tényezője jelen volt a temetésen. A tanári kar igen sok tagja, a felsőipariskola tanulói, a költő barátai és tisztelői állták körül a ravatalt. A Dugonics­Társaság részéről megjelentek Lázár György dr' elnök, Tömörkény István főtitkár, Balassa Ármin dr osztályelnök, Lőw Imánuel dr, Móra Ferenc, Balassa József, Tordai Imre, Falta Marcell dr, Kőhegyi Lajos dr és Szalay József dr rendes tagok. A város előkelősége köréből megjelentek Rósa Izsó dr, Back Bernát, Wei­ner Miksa, Szarvady Lajos, Végman Ferenc dr, Bokor Adolf, Veszprémi Vilmos dr, Gyu­ritza Sándor dr, valamint a gyászoló Kun- és Milkó-család. A művészek közül is megjelentek néhányan. Lőw Imánuel dr főrabbi mondta a gyászbeszédet. Különösen a művész és a költő, az esztétikus és a szép kultúrájának rajongó hódolója jellemrajzát adta meg tömör és ki­válóan értékes gyászbeszédében. Tordai Imre, a felsőipariskola tanárai és tanulóifjúsága ne­vében mondott megkapó erejű búcsúztató be­szédet. Kun József tetemét sok százan kisérték a zsidó temetőbe. A temetőben a felsőiparis­kola egyik tanulója és Móra Ferenc a Dugo­nics-Társaság irodalmi osztályának titkára bú­csúztatta a költőt. — Tisza István gyalogol. Ha Tisza István gróf hallotta volna ama véleményeket, amelyek a személyéről és cselekedeteiről az utcán el­hangzottak, akkor szokása ellenére — büszke lenne. Az utcának ugyanis nem tetszett a gróf eljárása. Nyomban meg is állapították, hogy Tisza ellen súlyos inzultus készül a szocialisták részéről. Az utcák lapjai utcai hangon irnak Tiszáról és olyan hireket költenek, hogy a la­kásába belőttek, megrohanták a házát és a többi. Mindezek nem riasztották meg a Ház el­nökét és például a tegnapi ülés után is, este nyitott kocsiban ment haza a feleségével a fa­sorban lévő lakására. A pártkörben szóvá tet­ték ezt. — Kegyelmes uram, téged ok nélkül gyűlöle­tessé tesz a sok hazug irás az „utca" előtt. Lám, vagy három újság is irta rólad, hogy a szo­bádba a zendülők revolverrel lőttek be. — Hát hazudtak és azzal vége. — Igen, igen, de az efféle hazugság szinte annyi, mintha valaki ujjal mutogatna, hogy esak oda kell lőni. — Csak nem gondolod, hogy félek? — Ezt rólad senki sem gondolja, de azért mink mégis féltünk olykor. Mert sok bolond ember van a világon és ha az ember nyitott kocsiban jár, mint te szoktál az utcákon, hát megbocsáss, de talán mégis jobb volna . . . Tisza István türelmetlenül közbevágott: — Elkéstél öregem! Lásd, én ezután gyalog járok. — A temesvári polgármester leánya ve­ssélyben. Izgalmas jelenet játszódott le teg­nap délután a temesvári városháza előtt. A polgármester kis leánya: Telbisz Erzsike, rendes sétakoesizásáról hazafelé tartott. Mi­kor a Józsefvárosból a Jenő herceg-tér sár­kára ért, egy autó tülkölésétől megbokroso­dott a kis kocsija elé fogott ponny ló. A lo­vacska száguldozva viitte a pehelykönnyű hintót, ugy, liogy a kis Erzsike alig tudta a háta imögött ülő fiatal inasával — aki már akkor a gyeplőt fogta — a vágtató lovacskát megfékezni. A Tiszti Kaszinó kertjében ülő közönség lélegzet visszafojtva nézte a jelene­tet, amikor a megvadult lovacska egyszerre esak fejjel nekivágódott a városháza sarká­nak és végigterült a járdán. A kis Telbisz Erzsike szerencsére nem veszítette el lélekje­lenlétét, hanem bámulatos higgadtsággal csak akkor ugrott ,le a kocsiról, mikor már a veszély elmúlt és a kocsi a szegény lovacská­nak szaladva, hirtelen megállt. A leánynak egy kis ijedtségen kívül komolyabb baja nem esett. — Segitá egyesületi közgyűlés. Az állami főgimnázium segitő egyesülete elmaradt köz­gyűlését junius 7-ikén délután hat órakor tartja meg. — Árvíz, mint szerződés — bontási ok­Lúgos város képviselőtestülete hétfőn délután rendkivüli közgyűlést tartott, melyen a polgár­mester jelentést tett az árviz mozzanatairól. Midőn ez a szomorú jelentéstétel befejezést nyert, Balteszku János dr városi főjegyző ter­jesztette elő a tanács több indítványát, melyek közül legérdekesebb az, hogy a képviselőtestü­let szólitsa fel a lugosi villamvilágitási társa­ságot, hogy huszonnégy óra leforgása alatt lássa el a várost kellő világítással. A dolog ugyanis ugy áll, hogy a város és a villamlár­saság között fennálló szerződés határozottan kiköti, hogyha a villamtelep bármily oknál fogva nem tud áramot fejleszteni, a társaság köteles huszonnégy óra alatt megfelelő világí­tást adni a városnak. Lúgoson pedig pünkösd vasárnap óta tart az egyiptomi sötétség és bár a tanács több izben felszólította a társaságot kötelessége teljesítésére, de ez az osztrák Gc­sellschaft még a füle botját sem mozgatja meg. A képviselőtestület kimondta, hogy megállapít­ja a szerződésszegést és a per folyamatba té­telére szükebbkörü jogügyi bizottságot küld ki, a várost pedig minden további intézkedés nél­kül megvilágittatja a szerződésszegő társaság költségére. — Az újmódi kiszolgálás. A régi vágású kereskedő ember örült, ba vevő jött az üz­letébe, mert a régi kereskedő ember okos em­ber voit. Udvariasan fogadta' a vevőt és se­gédeit elbocsátotta, ha .azok nem udvariaskod­tak volna, mert — amint már emiitettük —1 ia régi kereskedő okos ember volt, ki tudta azt, hogy vagyont csakis a közönség gyakori 'látogatása hozhat neki, nem pedlig a bank­kölcsön. A régi belvárosi kereskedők jártak elől ebben jópéldával. Az öreg kereskedő há­zakban valaimá finom, jó tónus uralkodott mindig, ugy érezte magát bennük az ember, mint valami uri csatádban. A vásárló nem 'is ment máshová, (mint ezekbe az üzletekbe, •aminek természetszerű következménye lett, hogy sorra meggazdagodtak becsületes mun­kával a belvárosi öreg üzletek gazdái. Ha pedig má fölkeresi >az ember hattal mássá lett, "áruházszerü üzleteiket, kellemetlen fölfede­zésre jut. Arra, hogy lassan kifejlődött .az eílőkelőbb üzletekben is egy sajátságos mo­dorú kiszolgálás. Épen a legjobb üzletek al­kalmazottai közt vannak .a legjobban öltözött alkalmazottak, bik jó keresetük folytán ki­válnak szegényebb kollégáik közül. Ezek tüntetni akarván azzal, hogy öntudatosak ós egyenrangúak, olyan ímmel-ámmal szol­gálják kii a közönséget, mintha ez valami ret­tenetes szívesség volna részükről. Ha épen •beszélgetnek egymás között, azt .abba nem hagyják .a belépő kedvéért, hanem végigmé­rik az illetőket, mintha az valami kaszinóba jött volna, ahonnét ki akarják nézni. A cég­főnök persze, ma már nem ér rá, liogy bent üljön boltjában és ligy nem is látja e jelenete­ket. Egy igen jónevü üzletben láttuk a múlt­kor, hogy két kiszolgáló kisasszony összeka­pott és egymásnak azt a bizonyos .szót vágták harsogva .a szemük közé, ami jelző is, mester­ség is, de reprodukálhatatlan. Az üzletben volt vagy ihusz vevő. Az is napirenden van, hogy a személyzet saját magánügyeit ott tár­gyalja a vevők előtt. Midőn valaki kimegy az ajtón — ez már külön tréfa. A régli köszö­nést kigúnyolandó, kórusban kiáltják az „alázatos szolgája" valiami átiratát, amelyen aztán jól mulatnak. Természetes, hogy az alkalmazottak ezen tulhizalmas viselkedése elriasztja a jóérzésű embert azon cégektől, ahol megtűr .a gazda illyesmlit. — Nagy Endre és Révéss Ilonka a Sze­gedi Orfeumban. Szenzációs érdekessége van & Szegedi Orfeumnak. Nagy Endre és Révész Ilonka, a kaharémüvészet e két nagy kiválósága esténkint pompás műsorral föllép a Szegedi Orfeum színpadán. Nagy Endre zseniális .művészetét Arnyai Károly megté­vesztésig hü utánzásában élvezi a publikum. Árnyainál kiválóbb művész, karikaturista •aligha van a magyar színpadon. Ferenczy Károly és Gyárfás Dezső utánzása is 'első­rangú. Révész Ilonka a legkiválóbb disense­ök sorában foglal helyet. Pompás chanson­énekesnő. Műsora teljesen nj. Szerdán este volt az első föllépte. A publikum tomboló tetszéssel fogadta a szereplését. A magánsze­replők előadásán kívül esténkint három ere­deti bohóziat is szinrekerü'l, Bodrogi Jóska, .a kiváló groteszk-komikussal a főszerepekben. Nedics Natália, a Gyöngyösy- és Sisters Elkins táncospár, valamint Kerekes Jenő, a leghíresebb magyar uri prímás szereplése is estéről-estére zajos tetszéssel találkozik. — Hallotta Öu már azt, hogy a „BOROLIN" a világ legjobb és leghatásosabb bedörzsölési háziszere ? 50 filléres üvegekben mindenütt árulják már. 1 isner ügyvédi irodáját Aradi=u. 2. sz. házba (í. emelet, — HidfS, Iskola-utca sarok) áthelyezte. Telefon 11-65. a Széchenyi-tér, Kis- és Csekonics-utcák sarkán levő házamba helyeztem át Kérem a t. vevőközönség szives pártfogását t Kiváló tisztelettel Fűszer- és esemegekereskédő. Prágai sonka, finom felvágottak, friss töltésű ásványvizek.

Next

/
Thumbnails
Contents