Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-01 / 126. szám

1912 juuius 1. DBLMAGY ARORSZÁC i Lukács László megkezdi a tárgyalást az ellenzékkel. — Tisza István a provizórium ellen. — (Saját tudósítónktól.) Az ellenzék vezérei ma délelőtt tovább folytatták a megegyezés érdekében való tanácskozást a véderőreform dolgában. A Ház egyik bizottsági termében tizenegy órakor kezdődött a pártközi konferencia, amelyen Kossuth Ferenc, Apponyi Albert gróf, Justh Gyula, Károlyi Mihály gróf, Holló Lajos, Désy Zoltán, Mezőssy Béla, Bakonyi Samu és Szmrecsányi György vett részt. Az értekezletet megelőzően Apponyi Albert gróf és Kossuth Ferenc hosszabb ideig tanácskozott Hazai Samu honvédelmi miniszterrel. E tanácskozás során a honvédelmi miniszter fölvilágosította az ellenzéki vezéreket, hogy a kormány semmiképen sem nyúlhat a véderöjavaslat 43. paragrafusához s hogy ennék kihagyása teljesen lehetetlen dolog, mert minden idevágó törekvés fölujitaná a rezoluciós kérdést, amiről a bécsi irányadó körök többé hallani se akartak s ami igy eleve lehetetlenné termé a békét. Ugy látszik, e tanácskozás eredménye volt aztán az, hogy a pártközi konferencián a végleges véderöreformmal szemben provizóriumban állapodtak meg, hogy igy szükségtelenné váljék a 43. szakasszal szemben való állásfoglalás is. Ezt a határozatot a munkapárti folyosón nagyon kedvetlenül fogadták. Tisza István gróf kijelentette, hogy a provizórium alapján a kormány még csak tárgyalásba se bocsátkozhatik az ellenzéki pártokkal. Pozitiv értesülésünk szerint az ellenzék négy évre szóló katonai provizóriumba álpodott meg. Követeli ezenkivül a tartalék behívásáról szóló 43. szakasz törlését. A választójog kérdésében létrejött megállapodást ratifikálta a mai értekezlet. Ami pedig a garancia kérdését illeti Szmrecsányi Györgynek itt az volt a kívánsága, hogy az ellenzék ne a kormánytól, hanem a munkapárttól követeljen garanciát a választójog ügyében. Az ellenzéki pártok értékezlete délután háromnegyedkettőkor ért véget. Apponyi Albert derűsen mondta az újságíróknak: — Uraim, kész a megegyezés! Justh Gyula is jókedvű volt. —- Mindenben megegyeztünk, — mondta. — A véderő, a választójog és a garanciák dolgában. Holnap Kossuth Ferenc a Házban fogja bejelenteni a megegyezés tartalmát. A részletekről most egyáltalán nem nyilatkozhatom. Holnap mindent meg. tudnak. A nemzeti munkapárt ma este igen népes értekezletet tartott, melyen a kabinet tagjai is részt vettek s melyen Lukács László és Tisza István gróf érdekes nyilatkozatot tettek. Lukács László feltétlenül megkezdi az ellenzékkel a tárgyalást, még pedig haladék nélkül. Gyors tempóban akarja a helyzetet véglegesen szanálni. A képviselőház szombati ülésén röviden nyilatkozik a helyzetről és arról, miként kívánja a mai visszás állapotokat megszüntetni. Érdembe vágó nyilatkozatot szombaton még nem tesz, mert nem is lehet a tárgyalások előtt. Mindenesetre jelzi azt, hogy a kormányban és többségében meg van a hajlandóság a békés kibontakozásra. Lukács miniszterelnök rövidesen megkezdi a tárgyalásokat és azt pár nap alatt okvetetlenül be akarja fejezni. A Ház elnapolásáról szó se lehet, — mondotta. Bécsi munkatársunk még azzal a telefonjelentéssel egészíti ki a miniszterelnök nyilatkozatát, hogy Lukács László a jövő hét elején Bécsbe utazik és audiencián jelenik meg őfelsége előtt. Tisza István gróf a munkapárt mai értekezletén kijelentette, hogy npm igen bizik a megegyezésben. — Se a választójog, se a provizórium nem alkalmas végleges megállapodásra, — mondotta. Majd hozzátette, hogy a provizórium nem alkalmas megoldásra, a véderőt nem provizóriummal, de teljesen akarja. Az ellenzék választójogi reformjában főként a 24. életévhez kötött terminust kifogásolja Tisza. Hivatkozott belga és dán reformokra; az emiitett nemzeteknél a 30. életévhez kötik a cenzust. A Kossuth-pártban szintén népes értekezlet volt és Kossuth Ferenc ismertette az ellenzéki megegyezés tartalmát. Kossuth kijelentette, hogy öt napon belül föltétlenül elutazik a fővárosból, fürdőre és maga helyett Désy Zoltánt ajánlotta a tárgyalások vezetésére. Majd indítványára a következő határozatot hozta a Kossuthpárt: — Mi hajlandók vagyunk a véderőreformját elfogadni, de csak ugy, ha kiküszöböltetnek abból a közjogi sérelmek. Ha ez nem volna lehetséges, ugy minden eszközt elkövet a párt a harc megvívására. Hajlandó a párt átmeneti állapotba is belemenni, ha gazdasági érdekeink és szociális viszonyaink teljes kielégítést nyernek. A Justh-párt esti értekezletén Justh Gyula olvasta föl az ellenzéki megegyezést, még pedig — minden kommentár nélkül. Az előadásának inkább tájékoztató jellege volt. Mint a Neue Freie Presse értesül, a Lukács-kormány a végleges véderőreform elintézését kívánja és legföljebb arra hajlandó, hogy a parlament egy-egy évre terjedő átmeneti törvényt fogadjon el, a rnely százharminchatezer főnyi újonc megadását kivánja. Miért lett öngyilkos Podlussányi Gyula? (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Gazdasági és Iparbank válságának első halott áldozata: Podlussányi Gyula nyugalmazott 'honvédezredes már -ravatalon fekszik. A megdöbbentő tragédiából előtérbe nyomult egy kérdés: miért kellett halált szenvednie Podlussányi ezredesnek') Az özvegy az öngyilkosság után való halálos rémületében mondott valamit, ami bevilágít az ezredes végzetes sorsába. — Törfkrejutottunk! Ezt mondta az 'ezredes 'özvegye. Podlussányi Gyula minden vagyonát beleölte a gazdasági bankba. iNemesak az övét, a testvérei pénzét ás. Az izgalmak földúlták lelkiállapotát. Hetek éta készült az öngyilkosságra, nem talált más menekvést, mint a halált. A bankban nemcsak harmincezer koronával volt érdekelve Podlussányi Gyuíla. Igazgatósági tag volt és mint ilyen, aláirta Fényes Miarcel utalványait és számláit. Az ezredes annyira megbizott Fényesben, hogy nem is érdeklődött az iránt, amit aláirt. A napokban kitűnt, hogy Fényes ruitul viszaélt a pénztáros bizalmával. Fényes miatt több mint kétszázezer koronát kellett volna kifizetni Podlussányiniak. Az aláírás erre kötelezte. Ez annyira megdöbbentetté a szerencsétlent, liogy napok óta se éjjele, se nappala nem volt a súlyos gondok miatt. Teljesen tönkrejutcitt ós emellett még több mint kétszázezer koronával volt adós. Podlussányi Gyula katona volt, a katonánknál pedig valami különös fogalom a korrektség. Külön nevet is találtak ki a számára: tiszti becsület. A katonatisztek éber figyelemmel kísérik egymás működését. A legkisebb árny, amely érheti a katonatisztet, már bün. Podlussányi Gyula ilyen légkörben nevelkedett. Mintaképe volt a korrektségnek. És meg kellett érne azt, hogy bankcsalással, bűnös manipulációkkal hozták kapcsolatba a nevét, a jóhiszeműsége pedig csődbe kergette a családját. Semmije nem volt már más, mint a becsülete és arra a legdrágább kincsre is — ugy érezte, ugy iis irta — árnyékot vetett a más .emberek bűne. Ezért lőtt ia homlokába Podlussányi Gyula, a nyugalmazott ezredes. Podlussányi Gyulát szombaton délután négy órakor temetik a Szenttháromság-utca 65, számú gyászházból. Utolsó uitjára óriási részvét kiséri. A temetésen képviselve lesz a gazdiasági bank ós igen sok egyesület. A temetés katonai pompával történik. NAPI HÍREK Ripacsék a szegedi utcákon. (Saját tudósítónktól.) A napokban néhány szánalmas külsejű, kopott ruháju, borotvált arcn fiatalember lézengett a szegedi utcákon és kávéházakban, öten voltak a szánalmas külsejűek, egy csoportban. .Kíváncsi szemmel megbámulta őket. az utca és 'a kávéházak közönsége. Érdekesek voltak a 'szomorúságukban. — Ripacsok! ... — ezt mondta néhány emberismerő a kis társaságra. És azok voltak, szegények, ripacsok. Nyári időben, unosuntalan találkozunk ilyen borotvált képű, bánatos legényekre és nem túlságosan elegáns hölgyekre, akik vándorutat járnak. Ök .szülészetnek nevezik ezt a nyomorúságos káb Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget,hogy a Pygontef-térgn dr. Forbáth-féSe palotában nagy sörcsarnok és étterein si » kellemes nagy terrasszával megnyílt. — Minden vasárnap a m. kir. honvédzenekar hangversenyez. — Köznap elsőrendű cigányzenekar játszik. 3009 Minden kedden és pénteken halpaprikás.