Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-26 / 146. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 Junius 28. erről az épen ülésező tanácsnak. A polgármester és a tanácstagok nagy megdöbbenéssel tárgyalták a gyászesetet, mert Rex Izsó dr a lelkiismeretes és önfeláldozó orvosoknak mintaképe volt. Az elhunytat felesége, két gyermeke és kiterjedt előkelő rokonsága gyászolja. Holttestét hazahozzák Szegedre és itt helyezik örök nyugalomra. A szegedi orvosegylet kiilön gyászjelentést ad ki Rex Izsó dr- elhunytáról, a városházára pedig kitűzték a gyászlobogót. Rex Izsó dr orvos Mindszenten született 1865 február 24-én. Katona is volt, sőt a tartalékos ezredorvosságig vitte. A városihoz 1911 junius 28-án választották meg kerületi tiszti orvossá, egyhangú választással. Már azelőtt sokáig teljesített helyettes tiszti orvosi szolgálatot. — A niagarai katasztrófa. Megírtuk már azt a rémes katasztrófát, amely a Niagara folyón, Buffaló közelében történt. Az ujabb jelentések szerint, a szerencsétlenség színhelyén gőzbárkák és motoros csónakok vég'zik a mentés munkálatait. Eddig tizenöt hálttestet húztak ki a vízből. Több száz eltűntnek azonban még nem akadtak nyomára. Hogy kit terhel a felelősség a tömeges emiber halálért, azt még nem tudták megállapítani, — Árulás Albániában. Konstantinápolyból jelentik: Az Albániában elfojthatatlanul lángoló zendülés tegnap óta veszedelmes eseményekkel tette súlyosabbá a helyzetet. A Porta mindenekelőtt azt a jelentést kapta, hogy egy katonai szállítmányt, mely lőszereket és fegyvereket vitt a csendőrség részére, a skutarii vilajetben megtámadták. A durazzói mutcsarif azonnal csapatokat küldött a megtámadottak segítségére. Történt azonban nagyobb esemény is. Az ipeki mutesarif százötven emberrel átment a fölkelők táborába. Senkisem tudja miért lett áruló ez az ember, aki albán ugyan, de eddig hü volt a kormányhoz és hűségesen védelmezte Ipeket a felkelők ellen. A hír a Portán nagy konsternációt keltett. Azonnal összeült a minisztertanács és bosszú ülést tartott, közbeii őrgróf Pallavicini rövid megbeszélést folytatott a külügyminiszterrel. A megszökött csapatban egy kapitány, kilenc hadnagy és ötven katona volt a monasztiri, periepei és dibrai garnizonokból. Az üldözésükre kiküldött katonaságnak siekrült két tisztet és két katonát elfogni, tizenhat altiszt és katona bűnbánóan visszatért. A belügyminisztérium kommünikéje szerint a szökevény albán tisztek és katonák már régóta vallják a lázadók részéről hirdetett eszméket. Eljárásuk Törökország érdekei ellen tör és lázadásnak minősítendő Olaszország érdekében. A kormány szigorú büntetéssel sújtja majd őket. Monasztírból jelentik, hogy ott egy egész török zászlóalj fellázadt és fegyverrel és utipodgyászszal átment a felkelőkhöz. Zokki pasa hadseregfelügyelő, aki különvonattal Monasztirba utazott, azt a jelentést küldte, hogy az ottani helyőrségben a hangulat nagyon veszedelmes. A katonai zendülés a kormányt nagy zavarba ejti. — Erzsébet királyné képe. Kecskemétrő irják: Ferenczy Ida, csillagkeresztes hölgy, néhai Erzsébet királyné volt társalkodónője Erzsébet királyné arcképét Kecskemét város múzeumának ajándékozta. Ferenczy Ida, mint Kecskemét város szülötte, Bécsből irott igen meleghangú levélben közölte ezen elhatározását Kada Elek polgármesterrel. A hatalmas festmény, mely boldogult Erzsébet királynét a 70-es évekből ábrázolja, már Kecskemétre érkezett. — Megbukott Izwolszky. Emlékezetes még az a diplomáciai affér, melynek középpontjában Franciaország pétervári nagykövete Louis állott. Megtörtént az a szokatlan eset, hogy Oroszország párisi nagykövete, a kiváló diplomatának ismert Izwolszkij, azt követelte a francia kormánytól, hogy hivja vissza péter vári nagykövetét. Ez az affér, melyet akkoriban hivatalos nyilatkozatokkal igyekeztek elintézni, most fokozottabb erővel ujult ki. Nemcsak személyi ellentétekről vau már szó, hanem arról, hogy a hármas antant két nagyhatalma, Oroszország é> Franciaország között a szövetséges viszony annyira ellridegii/1, hogy mindkét hatalom elérkezettnek látta az időt a kölcsönös jó viszony helyreállítására. Augusztus 10-ikén Franciaország miniszterelnöke, Poinearé meglátogatja Miklós orosz cárt és e látogatással egyidejűleg, vagy lehet, hogy már előbb is kölcsönösen megtörténik a kiengesztelő akció: Izwolszkij elhagyja Parist, Lonis pedig Pétervárt. — Elet a partfiírdőn. Örömmel állapítjuk meg, hogy a partfürdőhöz fűzött remények kezdenek valóra válni. A kilátásba helyezett gőzerőnek ugyain a hivatalos körök késedelmeskedése miatt még ,nem kezdhette meg a személyszállítást, de ennék lebonyolitásáról is az igazgatóság több nagy ladik beállításával kellően gondoskodott. A szállítás tiz percenként, reggel nyolc órától este nyolc óráig a pénzügyigazgatóság előtti kikötőtől történik. A mindkét nembeli fürdőző közönség már nagy számmal látogatja >a tengeri fürdőre emlékeztető fürdőtelepet, amely nemcsak elsőrangú közegészségügyi intézmény, de hivatva van kiváló kulturális és szórakoztató helyül is szolgálni. A homokos part rendezése javában folyik; pár nap múlva elkészülnek az elkülönített nap- ós iszapfürdők. A fürdő ünnepélyes megnyitása e hónap 29-én, délután három órakor veszi kezdetét, amikor is katonazene ifcotball mécs, vízi póló ós különféle játékok fogják szórakoztatni a közönséget. — Az olasz kamarát elnapolták. A kamara ma bizonytalan időre elnapolta üléseit. A legidősebb képviselő Lacava felszólalása után Giolitti miniszterelnök emelkedett szólásra. Büszkén konstatálja, mily nyugalommal és büszke szilárdsággal oldotta meg a kamara ebben az időszakban, amely más országokban izgatottnak tűnhetnék fel, a választójog problémáját. A kamara méltó módon megmutatta, bogy az olasz nép megfontolt heroizmusát reprezentálja. A miniszterelnököt a képviselők viharos ovációkban részesítették. Marcora elnök búcsúbeszédében megemlékezett a nagy és bölcs miiről, melyet Giolitti és a többi miniszter véghezvitt és arról a részesedésről, amely a parlamentet benne megilleti. Tündöklő példát nyújt —.igy folytatta az elnök — hazánk anyagi és erkölcsi szolidaritása és az akarat és elhatározás harmóniája, melynek példáját a király, a királyné és az anyakirályné, valamint összes pártjaink, kiváló férfiaink, katonáink és matrózaink parancsnokaikkal együtt adták és velük a nép, amely a legnagyobb áldozatokra késznek mutatkozik, jól tudván, hogy csak hazájának legmesszebbmenő erkölcsi hitelén nyugszik boldogsága. A király és Olaszország lelkes éltetésével hagyták el a képviselők az üléstermet. — Aki a hamvaiban vándorol vissza. Newyorkból jelentik, hogy Kuthy Zoltán newyorki református esperes e hónapban utazik Magyarországba, hogy szabadságát ott töltse el s ez utján egy derék amerikai magyar hamvait is magával viszi, bogy azokat a magyar anyaföldnek adja vissza. Pár héttel ezelőtt ugyanis a haldokló Kolozsváry Sándor épitészhez hivták az esperest, akit a haldokló, miután az urvacsorában részesült, arra kért, hogy halála után égettesse el a holttestét az esperes s vigye aztán a hamvakat vissza Magyarországba. ahol temesse el a kolozsvári temetőben. Kuthy Zoltán esperes most eleget tesz e kívánságnak s néhány hét niu'lva oda temeti Kolozsváry Sándor hamvait, annak édesanyja sirja mellé a magyar földbe: A newyorki esperes különben Budapesten meg fogja koszorúzni az amerikai magyar egyházak nevében Bánffy Dezső báró sírját. — Lubomirsky herceg aradi birtokai. Aradról jelentik: Lubomirsky herceg még a mult évben négy millió koronáért megvásárolta a nagybalmágyi 11,000 hold területű erdőbirtokot .mely József főherceg uradalmával határos. Lubomirsky herceg feleségével és egész udvartartásával Aradmegyébe érkezett, bogy a birtokot átvegye. A herceg ós kísérete Zoltovski gróf marospetresi kastélyában lakik. A herceg környezetéből kikerülő hirők szerint a herceg nagyobb aradmegyei birtokterületeiket szándékozik megvásárolni. — Méreg a mise-borban. Rimából jelentik: A palermói Santa Augnsta székesegyház plébánosa, C art elli a vasárnapi misén hirtelen összerogyott az oltár előtt. Nagy kavarodás támadt a templomban, a hívek elborzadva nézték, amint a pap görcsökben vonaglott. Az istentiszteletnek vége szakadt és a plébánost kórházba vitték. Ugyanekkor törvényszéki bizottság lefoglalta a kelyhet, amelyben még volt szentelt bor. Gartelli ' ia halállal vívódok. A miseboriba valaki szublimátot kevert, — Az öngyilkos festő-pár. Bécsből jelentik: Pontini festőnek és feleségének öngyilkossága élénken foglalkoztatja a bécsi művészi ós társadalmi köröket, melyek igen jól ismerték a tehetséges festőt és gyönyörű feleségét. Az aszszony gazdag bécsi családból származott, arca gyönyörű szép volt, esak a termete volt kicsi. Ezelőtt két esztendővel Pontininé anyai örömöknek nézett elébe, de az orvosok operációt végeztek rajta, mert nem merték kitenni a beteges asszonyt a szülés fájdalmainak. Azóta a festő és felesége között gyakran játszódtak le heves jelenetek és bár mindketten nagyon szerették egymást, az asszony idegessége nagyon elkeseritette életüket. Az utóbbi időben Pontini feleségéről nagy arcképet festett, melyet a bécsi őszi kiállításra szánt. Akik a készülő képet látták, a legnagyobb lelkesedéssel beszéltek róla. A minap készült el a kép és már be is volt keretezve. Az öngyilkosság után ezt a képet összevagdalva találták a festő műtermének egyik sarkában. A vizsgálat megállapította, bogy a képet a festő vagdalta össze. — Egy asszony, aki negyven férfit ölt meg. Varsóból jelentük: Rémséges bűntényt fedeztek fel Cordino községben, a Noraja-ladogai járásban. Tamarina' Joanovna paraszt aszszony, tizenhét, éves leányával együtt lakott Cordinoban, egy patak közelében. Köztudomású volt, liogy Tamarina leányát férjhez akarta adui és ezért igen sok férfi ment hozzájuk háztiiz-nézőbe, de ia vendégek közül Tamarina Joanovna szomszédai senkit sem láttak a házból ismét kijönni. Curdino mellett azután a patak partján találtaik egy férfi holtestet, kinek, hogy felismerhetetlen legyen, íaz állát fejszével levágták. Mindennek 'dacára a csendőrségnek sikerült megtudnia, hogy ezt ia férfit legutoljára Tamurinához láttak bemenni. Vaszilié r csendőrezredes ékkor több csendőrrel behatoltak a veszedelmes asszony házába. Rettenetes leletre akadtak a házkutatás alkalmával. Az ebédlőből csapóajtón át a pincébe vezetett egy sikátor, ahol negyven rémségesen megcsonkított férfiholttestre akadtak. Az asszony, mikor bilincsbe verve fogságra vetették, azt mondta, hogy a gyilkosság elkövetése után a férfiakat kirabolták. — Merénylet egy gyárigazgató ellen. Budapestről jelentik: Ma délelőtt a Vácikörut 76. számú házban levő Wohanka és T ársa gazdasági gép- ós motorgyárán a k irodahelylisógében véres merénylet történt. Szabó Kovács István 40 éve,s vágbányai .molnármester, ügynök utján a Wohanka és Társa cégnél gépeket rendelt. Még 1909-ben szállították a gépeiket és azok 11,000 koronányi árát betáblázták Szabó Kovács ingatlanára. s ő — azt hozva fel ürügyül, hogy hasznavehetetlen — nem akart fizetni. Erre ibepőröltók s máig sincs az ügyben ítélet. .Nemrég Szabó-Kovács, aki a gépeket és az ingatlanát ds el akarta adni, arra kérte a céget, hogy a telekkönyvi if öl jegyzést törölje. Erre persze Wohankáék nem voltak hajlandók. Szabó nem tudta a maimát eladni s e feletti elkeseredésében féljött Budapestre, liogy itt személyesen bírja rá ia Wobanka-oég-et, a gépek visszavételére és a perlés beszüntetésére. Ma délelőtt bement a Váci-körut 76. számú házban levő irodába, ahol Lautenbach István könyvelő jelenlétében beszélt Zöllner László