Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-26 / 146. szám

1912 junius 26. DELMAQYÁRORSZAQ 7 igazgat óval. De a.lig ejtett pár szót, jóformán el se mondta még a kiivánsógát, egyszerre előrántotta revolverét és rálőtt Zöllner igazgatóra, Lautenbachra, azután önmagára. Zoliin ert a golyó jobb könyökén találta, Lautembachot jobb combján. Mindkettőjük sérülése könnyebb természetű, Zolimért mégis a Herczel-szanatóriumba, Lautenbachot a, lakására szállították. Kovács anellbe lőtte magát; sérülése életveszélyes, eszméletlen állapotban került a Rókus-kórházba, aliol eddig kihallgatni nem lehetett, — Az Erzsébet királyné hajót fölgyújtották. Az aldunai hajókatasztrófa keletkezésének felderítése körül megindult vizsgálat uj stádiumba jutott. Sck adat ós tanúvallomás azt a feltevést erősitii meg, bogy az ,. Erzsébet királyné" katasztrófáját valóban gyújtogatás idézte elő. A hivatalos vizsgálat adatai szerint a gyujtogatást egy Odesszából jövő orosz diák követte volna, el, aki a tűz kitörésekor nővérével együtt a mély vtizhe ugrott, A gyanú iaz, hogy az orosz diák azért •gyújtotta fel a hajót, hogy megkaparintsa az ,/Erzsébet királynén" utazó Sarafov bolgár tábornok fekete kis kézitáskáját, amelyben fontos áltamokiratck voltak. A Canetanzából jövő ujabb táviratok megerősítik ezt a hiradást, A constianzali oszt rák-magyar konzulra vár az a feladat, bogy ennek a rejtélyes ügynök — amely a vizsgálat maii stádiumában súlyos bünügygyé lett — a szövevényes szálait kibogozza. — Vizsgálat a Titanic ügyében. Az a londoni bizottság, mely a Titanic katasztrófája ügyében a vizsgálatot vezeti, tegnap befejezte a tanúkihallgatásokat. Az utolsó tanú a Carpatiliia parancsnoka, Rostron kapitány volt, aki hétfőn reggel jfelent meg a bizottság előtt. A bizottság felszólítására Rostron részletesen elmondotta a Carpathia szerepét a Titanic katasztrófájánál. - — Huszonhét év óta járom a tengert, — mondotta többek között Rostron — de még sohasem éltem át ilyen rémes órákat. Éjjel félegy órakor, mikor épen le akartam feküdni, jelentették, hogy a Titanicról kétségbeesett jelszavak érkeznek. Kiadtam a parancsot, hogy a kazánokat fűtsék, ahogy csak bírják és a lehető legnagyobb gyorsasággal siessünk a Titanic felé. Reggel négy órakor a sülyedő hajó közelébe értünk. A Titanicról fehér rakéták röpültek a levegőbe, jelezve, hogy az óriási hajó a végső veszedelem perceit éli. Az uszó jéghegyek között nehéz volt előrehaladnunk, de •mégis elsőnek érkeztünk a rettenetes katasztrófa színhelyére, 711 utast mentettünk meg. A bizottság kérdéseire Restron kifejtette, bogy véleménye szerint a mentőcsónakok elégtelen száma volt az egyik legfőbb oka annak, hogy a Titanic katasztrófája annyi áldozatot követelt. — Ötnapos éhség.sztrájk- Londonból jelentük: Az iigazsógüg y miniiszt é rí un í rendeletére szabadonboesátották a fogházból mrs. Pankhurst-öt, az angol sutt'ragettek vezérét. Május 22-iikén itélte el a rendőrbiró a harcias hölgyet, mr. Lawrence ügyvéddel és nejével együtt kilenc havi elzárásra Idegen vagyon rombolása és közosendháborii tás imiatt. Mrs. Pankliurst a mult héten éhségsztrájkot kezdett és vasárnap ájultan találták ágyán. A fogházorvos megvizsgálta és azt találta, hogy a suffragett-vezér szívbajos, teliát veszedelmes volna tovább is börtönben tartani. Az igazságügyminlisztérium mrs. Panklnirsttel együtt még négy elitélt suffragettnek engedte el hátralevő büntetését Most a májusi zavargások miatt még 51 suffragett és egy férfi-tüntető van fogságban. Ezek valamenymyien okultak a példán s ők is megkezdték az éhségsztrájkot. ' — Halálos ítélet a Kúrián. Kész névsorral jött ki, tavaly őszszel a pozsonyi börtönből Kilián János sokszor büntetett pincér. A névsor azokról a Pozsony körül és a városiban lakó, élemedett, pénzes asszonyokról ós férfiakról szólott, akiktől pénzt lehetne rabolni, esetleg gyikosság árán is. A cimborák Benes József dologkerülő pincér, Rapcsányi Ignác tizenhét éves szerelőinas és Stepeták Rezső bécsi soffőr, mohón kaptak az alktQmon, melynek finanszírozására Rapcsányi tiz koronát lopott iaz édesapja kamtiniából. Tavaly november tizedikén ti zen egyed fél órakor fölkeresték özvegy Németh Józsefné trafikosnét, aki papos leányával egyedül lakott Ventur-utcai házában s miközben. Rapcsányi őrt állott, a két haramia megfojtotta és kirabolta a két gyámoltalan nőt. Zsákmányukat, hatszáz koronát' és egy 'aranyóra árát Budapesten tivornyázták el, de nemsokára hurokra kerültek. A pozsonyi esküdtbíróság Benest kétrendbeli rablógyiikosság, arra való Iszövetkezés bűntettéért kötélhalálra, Riapesányit, mint fiatalkorút, a büntető novella érelmében, négy évi fogházra, Kiliánt pedig három évi börtönre itélte. Stepetákot, aki osztrák alattvaló s Bécsben került kézre, a bécsi esküdtszék szintén halálra itélte, A Kúria első bün'tetőtanácsa ma foglalkozott az elitéltek semmiségi panaszával ós valamennyii panaszt elutasítva, jóváhagyta az Ítéletet. A Kúria -ezután kegyelmi tanácsosé alakult — Kalmár Jóska igaza. Kaptuk és min" den változtatás nélkül adjuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Én rólam a szegedi rendőrség e hó 24-iki rendőri krónikájában, melyet Dr Somogyi Szilveszter főkapitány Ur! ad ki sajátkeziileg, a legképtelenebb rágalommal „orvtámadással" vádol, azonkívül tisztán jó akaratból még botrányt okozó foglalkozás nélküli egyénnek is bélyegez. Én csupán a szegedi közönségre bizom hogy a saját hatás körében állapítsa meg, hogy azon egyén, ki virágárusítással és daloskönyv kiadással állandóan foglalkozzik, hogy anak az nem-e foglalkozása? Már négy izben folyamodtam iparengedélyért, mindig minden különösebb indokolás nélkül a főkapitány Ur! megtagadta. Hogy a hirös szögedi rendőrséget mi vezeti oly nagy gyülölette irántam, ezt már senki elképzelni nem tudhatja. Most pedig szóljanak az alábbi kis esetek bizonyságul: 1910—1911. évben 21 hatósági közeg megsértésért lettem följelentve. A mikor a büntetéseket kiszabták, mindig a legmagasabb büntetéssel lettem bírságolva — anélkül, hogy az én általam bejelentett tanukat kihallgatták volna. A bizonyító ejárásra a törvény értelmében még sohse reagáltak, pedig erre minden embernek törvényadta joga van. De gyerünk tovább: 1910 május hóban feljelentést tettünk Kecskeméti Sándor és Tsa ellen magánlaksértés és hivatalos hatalommal való visszaélés cimén és ezen iratokat szószoros értelmében elsikkasztották. Kérdem a főkapitány Urat, hova lettek ezek az akták? Azonkívül még 10— 15 kisebb kihágásaim voltak a rendőri jelentések szerint, és az én tanúimat nem hallgatták ki, egyszer sem. Hát ez a törvényes eljárás Szegeden? Az édes anyámat aki Szegeden 26 éve adófizető polgár, noha rendes lakása, családja és foglalkozása van, mert egy tanyáról bejött analfabéta rendőr azt állította, hogy őt hivatalos eljárásában sértegette, letartóztatták, a nővéremmel és velem együtt, a mi által az édes anyámat majdnem, — hála a véletlennek, — majdnem a halálba kergették. T. i. az anyám a szégyen elől a halálban akart menedéket keresni, zárkájának rostélyára felakasztotta magát. Ezen a szerencsétlen napon én tényleg egy kis utcai botrányt rögtönöztem, rendőrök lőttek, ezek bevittek, össze-vissza vertek, mikor ' már nem tűrtem az ütésseket, a saját életein kockáztatásával kiugrottam egy, szerencsére, nyitva levő ablakon. Haza mentem, rendőrök jöttek és az egész otthon levő családtagokkal bekísértek a városházára, itt követte el kevéssel később, az édes anyám az öngyilkossági kísérletet. Én négy nap múlva feljelentést tettem az engem bántalmazó Bodzsár Mihály ellen, a kit a Raáb esetből kifolyólag ismer már a közönség a lapok utján. Akkorra már átváltozott a zutcai csendháborítás, — hatóság elleni erőszakra. Mert az a tudatlan rendőr 5 napra, felsőbb utasitásra, engem jelentett fel: Hatóság elleni erőszak büntette miatt. — Azt állítván, hogy én bent a városházán kétszer mellbe > ástam. Vájjon ki hiszi el neki? A szegedi királyi Ügyészség már elhitte, mert adott is ki már ellenem vádiratot. Nem kell tovább ecsetelnem a szegedi rendőrség eljárását, beszélnek helyettem a Raáb és a Szücs-féle esetek. Ebből lehet vonni a konzekvenciát. Most ezen utóbbi esetnél már, mikor bekísértek, kértem — az ügyeletes Sass Lajos rendőr biztos urat! — hogy a helyszíni szemlét tartsa meg, minden különösebb ok nélkül megtagadta. Pedig a helyszíni szemlén meg lett volna állapitható, hogy mi okozta a szerencsétlen Ökrös Antal fején a sérülést, nekem nem volt okom ökrös Antalt bántani, mert én ö vele már régebb idő óta a legjobb baráti viszonyban voltam ,tehát nem volt okom bántani. Miért nem ad ki a főkapitány Ur! a rendőri brutalitásokról nyomtatott jelentést? Hiszen a cáfolatokat nagyon nagy áldozat készséggel adja ki, ha valami rendőri brutalitást kell megcáfolni! Kérve kérem az igen tisztelt olvasó közönséget ne üljön fel a rendőrség rosz akaratú pletykájának. Azért mert én nem vagyok és nem is is leszek a rendőrség besúgója, nem muszáj engem mindjárt eltemetni erkölcsileg. Ezen panaszomban felhozott vádak egytólegyig igazak, amit szükség esetén bizonyítani is tudok. A szerkesztő Ur jó indulatába magamat ajánlva, maradok tisztelettel: Kalmár József virágárus Párisi-köruí 19. sz. a. lakos. — Hova lettek az özvegy részvényei ? Egy éve meghalt Bethlenen egy dusgaizdag özvegy asszony, Schwartz Edéné. Az özvegy után szép vagyon maradt, amelynek legnagyobb részét .a községeikire testálta, ia rokonság 'kizárásával. Schwartzné ugyanis nem kedvelte a rokonait s élete vége felé már nem is engedte, hogy meglátogassák. Csupán orvosában, Wachsmann Ede dr királyi tanácsos, vármegyei főorvosban bízott meg, ővele közölte végrendeletének tervét is. Mikor az özvegy meghalt s a rokonok eljöttek érdeklődni! a végrendelkezés iránt, nagy megrak önyödóóssel vettek tudomást a testamentumról, melyet aztán pörrel támadtak meg. A rékonok tudtak róla, hogy üzvegy Schwartz Edénének nagy értékű részvényei is voltak. A végrendeletben szó em'litós sincs a részvényekről, de a leltározásnál sem kerültek elő. Később aztán megtudták, hogy a részvények min dWachsmann dr-nál vannak. Az özvegy irásal közt találtak is egy levelet, melyben Wachsmann dr kijelenti, liogy a részvényeket orvosi látogatásai fejében kapta Schwartz Edémétől. A rokonok azonban ugy találták, hogy néhány látogatás fejében túlságos honorárium pár ezer korona értékű részvény és visszakövetelték a főorvostél az értékpapírokat. Wachsmann dr erre nem volt hajlandó, mire a rokonok följelentést tettek a főorvos ellen a dósi királyi ügyészségnél. Wachsmann Ede dr ezt mondta a részvényekre vonatkozólag: — Két évvel ezelőtt kaptam a. részvényeket özvegy Schwartznétól. Tény, hogy följelentést tettek ellenem, de tudtommal nemsokára be is szüntetik az eljárást. Én jogos utón jutottam a részvényekhez, az egész följelentés rosszhiszemű bajszia volt ellenem. A följelentés természetesen nagy szenzációt keltett a kis szolnokdobokamegyei községiben, áhol Wachsmann Ede dr a társadalmi életnek egyik legjelentősebb alakja. — Hivatalos órák a városházán. Lázár dr polgármester elrendelte, hogy július és augusztus hónapokban a hivatalos órák a városházán hétköznapokon délelőtt 7 órától délután I óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 8 órától 11 óráig tartassék. — Zsidók az olasz hadseregben. A „Settimana Israelitioa" érdekes kimutatást közöl arról, hogy milyen szerepet játszanak