Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-23 / 144. szám

6 DELMAGYARORSZAQ 1912 junius 21. helyzettel áll be s ezzel biztosítékot nyújt arra, hogy a kormány nyugodtan elállhat javaslatának törvényerőre emelésétől. A kormányt e javaslat benyújtásánál egészen bizonyosan nem az a szándék vezette, hogy az ellenzéket izgassa. Ellenkezően, erre a lépésre az a szándék birta, 4 hogy a túloldal heveskedőit a nyugodt megfontolás pályájára visszavezesse. Á képviselőház közigazgatási bizottsága ma délután négy órakor tartotta meg •ülését Khuerti-Héderváry Károly gróf elnöklete alatt. Az ülésen jelen volt Lukács László miniszterelnök, Székely Ferenc igazságügyminiszter és Teleszky János dr pénzügyiminiszter. Hajdú Imre ismertette az 1848-ikí IV. törvénycikk értelmezéséről és kiegészítéséről szóló javaslatot. E szerint a renitens képviselővel szemben nem alkalmazzák mindijárt a mandátum megfosztást, hanem először a mentelmi bizottság maga elé citálja, kihallgatja és a tiszteletdijának bizonyos fokú leszállításával sújtja. Nüvay Lajos szól a javaslathoz. Nagyon örül annak, hogy oly fontos dolgot, mint az egy szakaszos törvényjavaslat, a kormány nem tárgyaltat sürgősen le, hanem hajlandó bevárni azt az időt, amikor a hangulat nem lesz ennyire izgatott. A javaslatot elfogadja. A bizottság is elfogadta a javaslatot és az hamarosan a Ház elé kerül. A képviselőház ülése. 226 millió — 106 millió. — (Saját tudósítónktól.) A tegnapi jelenetek ismétlődtek ma is a képviselőház előtt: az ellenzék Justh Gyula vezetésével fölvonultak a katonai kordon elé, ott elvégezte sablonos tiltakozását és azután távozott. A képviselőház ülésén ma is csak a munkapárt vett részt; elintéztek egy sereg törvényjavaslatot, melyeknek nagyrésze vicinális vasutak építéséről rendelkezik. Rendkívül érdekes volt és bizonyára sok szóbeszédre fog még alkalmat adni az ogülin-knmi vasút építésének ügye, a melyről Heltai Ferenc előadó tett előterjesztést. Előadásából kiderült, hogy ugyanazt a vasutat, amelyet egy bankcsoport a koalíciós kormánnyal kötött meglapodás szerint bizonyos előjogokon kivül 226 millióért épített volna meg, a mostani kormány fáradozása következtében ugyanez a vállalkozó 106 millióért épiti. Ez a rész is gyönyörűen jellemzi, milyen bűnösen garázdálkodott a koalíció! öt perccel tizenegy óra előtt nyitotta meg a inai ülést Tisza István gróf. A kormány részéről jelen volt Lukács László miniszterelnök — aki hosszasan tárgyalt Jakabffy Imre "belügyi államtitkárral — ós Beöthy László kereskedelemügyi minlisziter. "Tisza István gróf 1 lejelentette, hogy iaz •összeférhetetlenségi állandó bizottságnak azok a tagjai, akik még n«m tették íle az esküt, névszerint Förster Aurél, Márkus László, Meskó László és Szentiványi Árpád ma sem /jelentek meg az ülésen és igy a naplirend ellenére nem teszik le az esküt. Ezután bizottsági jelentéseket terjesztettek elő. Köztük Darvai Fülöp előadó beterjesztette a mentelmi bizottság jelentését Kovács Gyula mentelmi ügyében. Ezt a jelentést kinyomatják és szétosztják az ellenzéki képvijsélők között. Ezután rátértek a napirendre kitűzött tár- I gyak elintézésére. A inai ülés napirendjére 13 törvényjavaslatot és 11 jelentést tűztek ki. I Első ezek között a cukoregyezményről szóló törvényjavaslat, amelyet Hoványi Géza elődadásával vita nélkül, egyhangúlag, ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadták. Az ásványolaj-javaslatot Hegedűs Lóránt előadásában szintén hozzászólás nélkül elfogadták. A kecskeméti segélyről szóló törvényjavaslatot ugyancsak Hegedűs Lóránt ismertette néhány szóval. Egyhangúlag, hozzászólás nélkül elfogadták ugy általánosságban, mint részleteiben. Ezután rohamos gyorsasággal egymásután elfogadtak egy csomó törvényjavaslatot. A postatiakrékpénztári tartalékalap felemeléséről szóló javaslatot Vadász Lipót, a Japánnal és Portugáliával való kereskedelmi egyezségről szóló jelentést Farkas Pál, a kereskedelmi utazók ügyében Svédországgal kötött egyezményt Hajós Ferenc előadásában vita nélkül, egyhangúlag általánosan és részleteiben elfogadták. Elfogadták hasonlóképen Szabó János előadásában a virje—kaproneaü, a bodrogközi, a siklós—középrigóc—harci, továbbá a károlyváros—bubjircii, kisvárda—nyirbaktai és marostordai helyiérdekű vasutak 'engedélyezéséről szól.') javaslatokat, valamint az államvasutak rendkívüli szükségleteiről szóló javaslatot is. Ezután Heltai Ferenc a dalmát vasutak ogulm—knini vonalának építéséről szóló törvényjavaslatot ismertette részletesen és hangsúlyozta, hogy a koalíciós kormány helytelen eljárása kényszerhelyzetbe hozta a jelenlegi kormányt. Az előadó beszéde után Lukács László miniszterelnök szólalt föl a javaslathoz. A kormány a vasút építésével Horvátország érdekeit szolgálni kívánja, lamtint hogy egyáltalában fel akarja karolni a horvátok érdekeit. Az őszszel a vasúti pragmatikára nézve törvényjavaslatot fog beterjeszteni és igyekezni fog ezt a kényes kérdést a leghelyesebben megoldani. A vasútépítésnél is horvát munkásokat fog alkalmazni. (Helyeslés.) Ezután Beöthy László kereskedelmi, miniszter szólalt föl s hibáztatta azt, hogy az előző kormány a vasútépítés ügyét már lekötötte egy bankcsoportnak ós feszélyezte a mostani kormányt. A legfőbb eredmény az, hogy az osztrák kormánynyal szemben sikerült Ikivtivni, hogy Öderberg felé Magyarország forgalma mind a két irányban kettős vágányon fog lebonyolíthatni. Beöthy László kereskedelmi miniszter arra utol, hogy a dalmát vasút épitóse fejében vasúti téren igen jelentékeny koncessziókat kapunk Ausztriától. Ami a vasút építését magát illeti, a kormánynak nem volt szabad keze, mert az előbbi kormány egy bankcsoportnak bizonyös előjogokat biztosított; az adott helyzetben azonban ia kormány megtett mindent az ország érdekeinek megvédésére. A Ház a javaslatot megszavazta. A kereskedelmi miniszter néhány jelentését, mely vicinális vasúti ügyekre vonatkozik, tudomásul vettek és ezzel az ülés véget ért. Délután 5 órakor folytatta ia képviselőház ülését. Az ülésen a vármegyei tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A javaslatot Antal Géza felszólalása után elfogadta a Ház. Majd a városök segélyezéséről szóló törvényjavaslat került tárgyalásra, melynél Antal Géza szólalt fel és helytelenítette azt ihogy ia húszezer lakosú kis mezővárosok majd annyi segélyt kapnak, mint a nagyobb városok és egyáltalán a segély kiadásainál nincsenek eléggé tekintettel az egyes városok kulturális és anyagi helyzetére. Teleszky János pénzügyminiszter és Lukács László miniszterelnök felszólalása után ia Ház elfogadta a módosított javaslatot. Ezzel az ülés este 8 órakor véget ért. ( Huszár és a király. (Saját tudósítónktól.) Sok évvel ezelőtt történt, hogy egy szegény asszony, akinek az urát valiami bűncselekményért börtönbüntetésre ítélték, fölkeresett egy szegedi fiskálist, aki bér nem termett lóra, mégis Huszár volit. Elpanaszolta az asszony az ő nagy baját és arra kérte a fiskális urat, eszeljen ki valmit, hogy ,az urának ne kelljen bevonulnia ia börtönbe. A doktor ur gondolkozott, sokat' gondolkozott, ami nem kis megerőltetésébe került, de végre mégis eredménnyel járt ez a munka, mert igy szólt az asszonyhoz: —' Tudja lelkem, a maga urán csak egy módon lehet segíteni. Királyi kegyelmet kell kérni, ami nem lesz nehéz dolog nekem, mert régi jó cimborám Ferenc József. Az asszony nagyon megörült ennek a kijelentésnek és megligórta a fiskális urnák, liogy ha sikerrel jár a munkája, nem sajnál ötszáz bükköt sem. Ötszáz bükk, azaz ezer korona nagy pénz! — gondolta magába© a világ legszebb katonája — a Huszár és nyomban megállapodott az asszonnyal abban, hogy együtt mennek föl Bécsbe. Mentek, mendegéltek, vagy mit is beszélek, gyorsvonat vitte őket, persze az asszony pénzén és csakhamar megérkeztek, Bécs városába, ahol a legelső udvari emberek hajlongtak a fiskális ur előtt. Egy hordár útbaigazítására rövid máslfél óra alatt ráakadtak a királyi palotára, ahol a kapuban lazt mondta /a doktor ur az asszonynak: — Várjon csak itt meg engemet. Mindjárt jövök, csak előbb elintézem a dolgát. Az asszony leült egy padra, a doktor ur pedig fölment a várba, ahol — előadása szerint — ia kis főhercegek messzire eléje szaladtak és hancúrozva csimpaszkodtak a frakkjába. Ö megcirógatta mindegyüket, egyiknekmásikniak fényes .krajcáróikat adott és a kis főhercegek hálásan köszönték meg ezt az ő kedves Jancsi bácsijuknak. A főhereegaszszönvok mindjárt meg is hívták vacsorára, de Jancsi bácsi a meghívást nem fogadhatta el, mert huszárezredesi uniformisa véletlenül nem volt (kéznél. A király nyomlmn kihallgat ásón fogadta. Eléje ment az ajtóig, barátságosan megrázta a kezét ós látható örömmel mondta: —.Isten hozta kedves cimborám, — mi jóban jár erre mifelénk? Mii újság Szegeden? — Hát csak mögvónánk, — felelte János há' — de annak örülök legjobban, liogy fölséges urunk jó színben van! — Sohse szólíts engem fölséges urnák, hiszen cimborák lennénk mi, ugy-e komám! — felelte a király és nyomban csöngetett az inasnak, aki egy üveg finom sligovicát tett az asztalra. A felség elővette a tárcáját is, finom virzsiniia szivarok voltak abban, — nem kapni ám ilyet a Kecskénél! — és odatartotta a cimborája elé, aki nagy szerénységgel egy darabot vett ki abból. — Nó, ne szerénykedjél, vigyél egyet az útra is magaddal, úgyse íkapsz iilyet seliol! Poharazás közben az ügyvéd azután elmondotta ia szegény ember baját. A király meghallgatta á panaszt is, a kérést is, azután nagy kegyesen ennyit mondott csak: — Menjél esak haza, komám, oszt momd meg annak az asszonynak, legyen nyugodt, elintézem én a baját. Hát ugyan kinelk a szavára hallgatnék én, Ina. az ilyen derék ember beszédjére nem. Soikáig beszélgettek még, a felség a. szegedi dolgokról kérdezgetett egyet-mást, majd kikísérte ia lépcsőházig a komáját, akitől érzékenyen bucsuzotit el. A kis főhercegeknek Jancsi bácsi itt barackokat nyomott a fejükre, majd engesztelésképen mindegyiknek adott egy pár darab krumplicukrot. Persze a főhercegek a palotában egész otthomasan jártak-keltek, némelyik mezítláb vdlt, legalább igy mesélte el ezt az az asszony, aki a kapu előtt várt a fiskálisra és aki látta, a mint azt egy ilyen mezítlábas főherceg ki-