Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-22 / 143. szám

'1912 iunius 23 DÉLMAGYARORSZÁG 5 „A király rendkívül megvan elégedve". — Lukács bécsi utja. — Bécs, junius 21. (Saját tudósítónktól.) Lukács László miniszterelnök ma délelőtt tiz órakor ki­hallgatáson jelent meg a királynál. A -ki­Hallgatásról a N. W. Tgbl. ezt jelenti: A király a magyarországi dolgok folyá­sával rendkívül meg van elégedve. Lu­kács László jelentette a ikrálynak, hogy a magyar országgyűlés junius 29-ig be fogja fejezni munkáját. A király alaposan van informálva a magyarországi! hely­zetről és a vidéki lakosság viselkedéséről és nagy megnyugvására szolgál, hogy a nemzeti munkapárt a'nnyi törvényható­ságtól helyeslő nyilatkozatot kap és hogy a nemzet legnagyobb része a képviselőház munkaképességének helyreállítását öröm­mel üdvözli. Lukács a parlamenti munka befejezése után az elintézett törvényja­vaslatokat szentesítés végett a kabinet­iroda utján őfelsége elé fogja terjeszteni. Ez a hir bizonyára országszerte nagy megnyugvást vált ki. Félhivatalosan még ezeket jelentik: Lu­kács László miniszterelnök titkára, Lati­novits Endre dr kíséretében az éjjeli vo­nattal Marheggen át ma reggel fél hét, órakor Bécsbe érkezett. Egy órával ké­sőbb Hazai Samu honvédelmi miniszter Berlitska vezérkari alezredes kíséretében Brukkon át érkezett Bécsbe. Mind a két miniszter a magyar Háziban szállott meg. A miniszterelnök és a honvédelmi minisz­ter bécsi utja közt nincs semmi összefüg­gés. Mig a miniszterelnök azért jött Bécs­be, hogy az uralkodónak jelentést tegyen és a külügyiminiszterrel is értekezzék, ad­dig a honvédelmi miniszter Bécsben léte katonai szaktanácskozásokban való rész­vételének szól. Azok a Tanácskozások, a melyekben Hazai honvédelmi miniszter részt fog venni, az uj tüzééségi formációk, körül forognak. A honvédelmi miniszter, nemcsak ma, hanem holnap is részt fog) venni a tanácskozásban és csak vasár­nap fog Budapestre visszatérni. Lukács László miniszterelnök, aki ma reggel a király személye körüli miniszté­riumban hivatali 'teendőket végzett, dél­előtt fél tiz órakor Schönbrünniba ment, ahol a király tiz órakor magánkihallgatá­son fogadta. A miniszterelnök a délutáni gyorsvonatok egyikével Budapestre visz­szautazott. Lukács László miniszterelnöknek a ki­rálynál való kihallgatása több mint egy óra hosszat tartott. A miniszterelnök je­lentést tett a királynak a folyó ügyekről és a király a kormányelnök előterjeszté­seit helyeslően tudomásul vette. Lukács, miniszterelnök fél 12 órakor visszatért a magyar házba. Tizenkét órakor a minisz­telnök a külügyi hivatalba ment, ahol Berchtold Lipót gróf külügyminiszterrel tanácskozott. A miniszterelnök azután Bécsben időző feleségével együtt megebé-. delt és a második délutáni gyorsvonattal visszautazott Budapestre. Több milliós bukás a Délvidéken. — A Tarján testvérek letartóztatása. — (Saját tudósítónktól.) Hónapok óta foglal­koztatja a délvidéki közvéleményt Tarján József és Tarján Géza volt bukoveei nagybér­lők csődügye. A valamikor gazdag fiatalem­berek vagyonlilag teljesen letörtek, anyagi romlásuk tudott dolog volt és eZért nem kel­tett nagyobb meglepetést a Tarján-fiuk fizetés­képtelensége és csődje, amelyet február ha­vában jelentettek be. Mindenki, aki közelről ismerte a tönkrement birtokosokat, aki tájé­kozva volt az ő temesi működésükről, sajná­lattal és részvéttel fogadta a két jobb sorsra érdemes ifjú anyagi romlását. Tarjánék fél millió koronát fektettek be a bukoveei birtok­ba, minden tudásukat és tehetségüket bevitték a gazdaságija, de szerencsétlen körülmények folytán belekerültek a hínárba és minden eről­ködés, próbálkozás dacára nem tudták magu­kat többet felszínen tartani. Az ár a fejük fö­lött összecsapott, a vagyon elúszott, csődbe kerültek, romlásba jutottak s most betetőzte a szerencsétlenséget a csődeljárás következ­ményeként — a letartóztatás. Tarján József és Tarján Géza Temesvárott nőttek fel, vagyonos, előkelő család fiai, min­dig a jólét és a fény vette őket körül. A két fivér komolyan akarta megalapozni a karrier­jét, sokat tanult, gazdaságilag kiképezte ma­gát s a legjobb auspiciumok között vették bérbe Serényi János gróf bukoveei birtokát. Ezen a 3500 holdas bérleten a Tarján-fiuk igazi mintagazdaságot rendeztek be. Ötszáz­ezer koronát fektettek be a bukoveei gazda­ságba, nagy tejgazdaságot rendeztek be, a leg­jobb gépekkel és berendezéssel szerelték föl a birtokot. Fáradságuk eredményét tönkre­tették az elemi csapások, a termésük két íz­ben elpusztult, más károk is érték őket, szó­val a bukoveei bérlétté alaposan ráfizettek s most már spekulációkkal kellett nekik előbbi pozíciójukat visszaszerezni. A Tarján-fiuk befektették a fundus instruktusba, nem saj­náltak semmit, berendezték a birtokot ugy, ahogy egy mintagazdaságot csak be lehet rendezni, mert nem egy-két évig akartak Bu­kovecen gazdálkodni. Ekkor jöttek a rossz évek, egyiik birtokukat kétszer öntötte el az árvíz, a bérletet természetesen ki kellett fizetni, a munkások is követelték az évi bért s ha nincs nagy tartalékalap, ha rossz a ter­més és ha a vagyon a fundus instruktusban fekszik, akikor egy pár év alatt ilyen hatal­mas bérletnél hatalmas .összegeket lehet rá­fizetni. Igy történt TarjánékkaJ, akik Igye­keztek menteni azt, ami menthető volt. Kapó­ra jött nekik erre az az ajánlat, amelyet Vasmegyéből kaptak, ahol felkínálták nekik a füteleki birtokot olcsó árért. Ez a birtok már alaposan .meg volt terhelve s igy nem került nagy nehézségükbe az 1700 holdat át­venni. A vételt a Szentgotthárdi Takarék­pénztár finanszírozta s Tarjánék megkezdték a működésüket. Itt sem kedvezett nekik a sze­rencse, a füteleki gazdálkodás sikertelenül végződött, adósságaik — amelyek legnagyobb­részt a bukoveei bérletből keletkeztek — foly­ton emelkedtek, hitelük fogytán volt már s ekkor következett be a krach. Maga a Szent­Gotthardi Takarékpénztár idézte elő ezeket az állapotokat, mert egy napén fölmondta a hi­telt, követelte a kölcsönök Visszafizetését. A birtokosok erre képtelenek voltak, egyezsé­get ajánlottak, de ez nem sikerült s igy Tar­jánék előbb fizetésképtelenséget jelentettek be, majd csődbe jutottak. Csődtömeggondnok Dobroszláv Péter dr te­mesvári ügyvéd lett. Három jogerős esőd nyílt meg február havában. Az első a Tarján József ós Géza cég ellen, a második Tarján József mint magánember ellen, a harmadik pedig Tarján Géza ellen. A csődeljárással kapcsolatosan hivatalból megindult a büntető eljárás, amelyre nézve Dobroszláv Péter dr csődtömeggcudnok följelentése szolgált ala­pul. Ebben a följelentésben az foglaltatik,, hogy Tarjánék két év alatt annyi adósságot csináltak, hogy már Bukoveeen hatvan-het­ven hitelező járt a nyakukra. Erre ők a bér­letet átadták 450,000 koronáért Keppicli Jó­zsefnek s ebből az összegből a többi 'hitelezők kijátszásával az egyik főhilelezőt, Tauber és. Aczélt elégítették ki 200,000 koronával. A többi megmaradt pénzzel Budapestre men­tek, ott nagy lábon éltek, négyesfogatot tar­tottak, majd átvették a füteleki 1700 holdas birtokot 25,000 korona foglalóval. Mikor lát­ták, hogy itt sem megy jól a dolguk, eladták a fundus limstruktust és a termést s otthagy­ták a birtokot. A vagyonmérleg szerint a be­jelentett követelések több mint két millió ko­ronára rúgnak. Ebből azonban egymillió korona fedezve van a füteleki birtok, által, 200,000 korona pe­dig letétbe van helyezve. (Ez az összeg, ame­lyet Tauber és Aczélnak kellett volna, kapái.) A hitelezők száma elég nagy s ezek kőzött érdekelve vannak: a Szentgotthárdi Taka­rékpénztár 300,000 koronával, Serényi János gróf 130,000 koronával, a Temesvári Bank és: Kereskedelmi Részvénytársaság 60,000 koro­nával, Baruch J. Fiai 40,000 koronával, a Polgári Takarékpénztár 30,000 koronóval, a Tatai Takarékpénztár 30,000 koronával, a Bu­dapest-jobbparti Takarékpénztár 10,000 koro­nával, Solymos Samu dr 12,000 koronával, a Mümalom Részvénytársaság, Rózsa Béla, Be­rán Zsigmond, Műtrágyagyár Részvénytár­saság, Clayton és Schuttlewortk, Keller La­jos, Bayer Károly Budapest több ezer koro­nával vannak érdekelve. Ezenkívül van több apróbb hitelező. A följelentés csalárdbukás, bűntettével vádolja Tarjánékat s ezen az ala­pon indult meg ellenük hónapok előtt az eljárás. A temesvári királyi ügyészség ve­zette a vizsgálatot, amelynek lefolytatásával Vaniss Dezső dr íkirályli ügyész és Fehér An­tal vizsgálóbiró foglalkozott. A bünpör folya­mán szükségessé vált Tarjám József és Géza kihallgatása .A Tarján-fiuk Budapesten lak­ták, bejelentett lakásuk van. Ide küldték a vizsgálóbíró idézését, dacára annak, bogy ál­landóan Budapesten tartózkodtak, nem kap­ták kézhez az idézést s nem jelenhettek meg Temesvárott. Közben a királyi,ügyészség in­ditványára elrendelték Tarjánék ellen a vizs­gálatot ós a vizsgálati fogságot. Ezt megelő­zőleg két hétig rendőri felügyelet alatt ál­lattak, de erről nem tudtak s nagy meglepe­tésükre tegnap reggel felzörgette őket ál­mukból két detektiv. — öltözzenek 'fel gyorsan, — mondották —­kövessenek minket Temesvárra, Tarjánék eleget tettek a fölszólításnak s még tegnap délben a gyorsvonattal Temes­várra utaztak, ahova tegnap este megérkez­tek. Letartóztatásuk hlire Temesvárott nagy­megdöbbenést keltett s általános részvét kí­sérte a két szerencsétlen fiatalembert a fog­házba, ahova őket önhibájukon Ikivül, a sze­rencsétlen körülmények sodorták. M,a reggeí Fehér Antal központi vizsgálóbiró megkezd­te Tarjánék kihallgatását. A délelőtt folyamán Tarján Józsefet, az; idősebb fivért hallgatta ki, akli a vádakra higgad* an non dia el védelmét. Az ő kihall­gatása délig tartott. Előadta, hogy azok a vá­dak, amelyekkel őket illetik, nem felelnek meg a valóságnak. Tarján József rendre lecá­folta a vádakat s bírói határozatokkal kíván­ja bizonyítani ártatlanságát. — Teljesen ártatlanok vagyunk, — mondotta — szerencsétlen körülmények áldozatai let­tünk, senkit meg nem csaltunk s minden pénzünket, minden vagyonunkat elvesztettük. A füteleki birtok megvétele után hasonló el­járás indult meg ellenünk, a szombathelyi királyi törvényszék elé került ez az ügyünk s a vizsgálat alatt kiderült ártatlanságunk,, bebizonyítottuk a vádak alaptalanságát, mire a törvényszék az eljárást ellenünk meg­szűntette. Ezeket az iratokat .kérjük besze-

Next

/
Thumbnails
Contents