Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-22 / 143. szám

4 DELMAGYARORSZAQ 1912 junius 22 iák a kávéházat és hazaifelé indultak. Amikor a Dobó-féle lisztkereskedés elé értek, amely három lépésnyire van a Valéria-téri rendőrőrszobából, szemhejutottak egy iparos kinézésű emberrel. Az idegen ember a lakatos félesége elé toppant, hirtelen, se szó, se beszed, megragadta a karját és vonszolni kezdte. Amikor az asszony védekezett, rákiáltott: — Hagyd a fenébe azt a pasit! Gyere velem! A meglepetéséből fölocsudott férj rá a,kart "támadni az idegenre, de az elkapta a fejét az ütés elől. Szűcs nem akart, verekedni és tovább haladt a feleségével. Alig mentek néhány lépésnyire, az idegen harsány hangon .rájuk rivallt: — Álljatok meg, én detektív vagyak! A fölszóliitásra visszafordult a házaspár. "Szűcs jól megnézte az idegen alakot. — Maga nem detektív, — mondta a lakatos — én ismerem a szegedi detek ti vakét. — Ugyan ne mondja! — válaszolta hetykén a,z idegen. — Jöjjön be ide az őrszobába — mondta .Szűcs — majd megtudjuk, hogy ki maga? (Durva inzultus az őrszobában.) Az idegen teljesítette a lakatos óhaját Bementek az őrszobába. Az asszony az utcán maradt, ott várakozott az urára. Az őrszobában bárom rendőr tartózkodott. Kettő aludt, a harmadik ingujjban ásítozott. Amikor a két ember belépett az őrszobába, -az idegen nevetve rászólt az ingujjasra: — Halgass csak komám, ez itt engem igazoltatni akar, hogy ki vagyok! Az idegen közben szemhunyoritva oldalbalökte a lakatost. — Mit akarnak tőlem — méltatlankodott Szűcs — én tisztességes ember vagyok. — Hallgass, az anyád! ... — rivallt rá a rendőr, az ingujjas — és mielőtt még Szűcs védekezhetett volna, erőteljes csapást mért az arcára. A dulakodás zajára a künn ácsorgó aszszony benyitott az őrszobába. — Miért bántják az uramat — könyörgött sirő hangon — nem vétett az senkinek. — Ne ordits! — kiáltott az asszonyra az idegen -— te közönséges rongy, te . . . A brutális rendőr pedig se szó, se beszéd, megragadta az asszonyt és kilóditotta az utcára, akinek a dulakodás közben a ruhája, is szétrongyolódott. Az asszony után a férj következett. A rendőr őt is, minden kéz- és lábizmának a megfeszítésé vei, kiejtette az utcára. A nagy lármára a két álombamerült rendőr fölnyitotta a szemét, amely müvelet elvégzése után folytatták a horkolást ott, ahol elhagyták. (A följelentés.) Az őrszobában inzultált házaspár az eset után nyomban a rendőrségre sietett, ahol az ügyeletes tisztnek jelenteni akarta az éjszakai támadást. A városházán utjukat állta a kapuőr. — Mit akarnak? — kérdezte a kapuőr. A házaspár részletesen elmondta a kapusnak, hogy mi történt a Valéria-téri őrszobában. — Ne zaklassák most ezért a kapitány urat — mondta a kapuőr — alszik. Szűcs erre a feleségével együtt visszament az Őrszobába. Meg akarta tudni a támadói nevét. A brutális rendőr letagadta a. nevét. — Hát ki volt az az ember, aki detektivnek mondta magát? — kérdezte a lakatos. — Azt Gyémánt Jánosnak hívják — felelte a rendőr, aki addig falán már tudatára ébredt a cselekedetének és meghunyászkodott — a városi főpénztár szolgája. Szűcs József csütörtökön jelentést tett az esetről Somogyi Szilveszter dr főkapitánynak. A főkapitány azonnal megindította a nyomozást. Megállapitották, hogy Sojnóczky Simon első osztályú rendőr inzultálta a házaspárt. A főkapitány jelentésére Lázár György dr polgármester elrendelte a fegyelmi vizsgálatot. A csecsemőgondozó intézet. — Elkészült a tervezete. — (Saját tudósítónk tói.) Megirtuk, liogy a miult havi közgyűlésen a tanács és az egészségügyi bizottság javaslata alapján kimondotta a város törvényhatósági bizottsága, hogy Szegeden városi csecsemőgondozó intézetet állit föl. Az intézet tervezetét, költségvetését most készítette el Somogyi Szilveszer dr főkapitány és azt legközelebb tárgyalja a város tanácsa. A tervezet szerint az intézetet Szeged város közönsége tartja fenn ós azt a városi ..Gróf István" gyermekkórházban helyezik el, felügyeletével pedig a kórházigazgató vezetésével a gyermekkórház mindenkori orvosát bizzá.k meg. Az intézet célja olyan veszélyeztetett, szegénysorsu csecsemőik gondozásának, táplálásának és ápolásának irányítása, akik sem az állami gyermekvédelem, -sem a társadalom, sem a kerületji betegsegélyző pénztárak részéről segélyben, irányításban, vagy gyógykezelésben nem részesülnek, a természetes táplálás nagy jelentőségének ós előnyeinek tanítása a nép legszélesebb rétegében rövid uitmutatások ós népszerű előadások utján, szoptatási segély kiosztása a szegény anyák részére, akik csecsemőjük táplálása .miatt keresetükben akadályozva vannak, jutalom kiosztása bábák számára, akik a természetes táplálás eredményes propagálása által kiiváló érdemeket szereztek, szoptatási szobák felállítása oly gyárakban, vagy gyárak közelében, ahol női munkások nagyobb számban dolgoznak, ingyen táplálék nyújtása oly hatóságilag reászorult szegénynek igazolt csecsemők részére, ahol annak .adagolása orvosi .szempontból indokolt, a beteg csecsemőknek gyógykezelése, szükség esetén kórházba, vagy a gyermekmenhelyre való utalása ós hozzátartozóiknak a beteg gyermek érdekében útmutatással, irányitássa,1 és tanácscsal való ellátása. A szabályzat szerint az intézeti orvos az intézet gondozásában levő csecsemők részére minden hétköznap ingyenes rendelést tart, a mesterségesen vagy vegyesen táplált csecsemőket már előrekószitett és palackokba töltött 'táplálékkal látja el. Az intézet gondozónője a. szegénysorsu szoptató anyákat felkeresi, őket kioktatás ós nyilvántartás céljából az intézet rendeléseire utalja, úgyszintén felkeresi az intézet gondozásában levő csecsemőket ós ezek táplálását és ápolását ellenőrzi. Az intézetben lesz egy orvos, aki az intézet ápoltjai részére minden hétköznap reggel rendelést tart, amelyen az anyákat a gyermektáplálásában és ápolásában kioktatja, a beteg csecsemőket pedig gyógykezeli, lesz sgy gondozónő, akit az intézeti orvos előterjesztésére a kórházi igazgató fogadja fel és bocsátja el. A gondozónő .a rendeléseken az orvosnak segédkezik, a csecsemőknek kiosztandó táplálékot elkészíti, az intézet gondozásában levő Csecsemők táplálását és ápolását ellenőrzi és a vezető orvosnak minden egyéb esetleg felmerülő intézkedéseit teljesiti. A cseosemőgondozó intézet mellé csecsemővédelmi bizottságot szerveznek, melynek elnöke a polgármester, tagjai a rendőrfőkapitány, közművelődési tanácsnok, árvaszéki elnök, tiszti főorvos, kórházi igazgató főorvos, az állami gyermekmenhely igazgató főorvosa, az intézeti orvos és a város tanácsa, által a város közönségéből választott nyolc nőtag. Ennek a bizottságnak a feladata a kisegítő hatáskör, az orvosi szakkérdésekbe való beleszólási jog nélkül a csecsemőgondozó és • az intézet által segítettek ellenőrzése. .Az íintézet költségvetését Turchányi Imre dr tervezete szerint igy állapították meg: Személyi kiadások: Az intézeti orvos díjazása évi 1200 korona, felügyelő fizetése 600 ..korona, élelmezése 438 korona. Dologi kiadások: Csecsemő-táplálék, gyógyszer 1200 korona, légszesz 120 korona, nyomtatványok 300 korona, szoptatási segély 10 hóra 10 anyának á 15 .korona, összesen 1500 korona. Jutalom 315 korona. Az összes kiadása, tehát a humánus intézménynek 5865 korona lesz. SZÍNHÁZMŰVÉSZET * Mennyibe kerül a zenepalota ? Tudvalevőleg a szegedi városi zeneiskola uj palotájára 4ÖÖ.000 koronát szavazott meg a közgyűlés. Spiegel Frigyes müépitő, aki a tervpályázaton az első dijat nyerte, elkészítette a részletes tervet s miután azon némi módosításokat kívántak, most ezekkel is elkészült. A módosított terveket pénteken lehozta Budapestről s bemutatta a zenebizottságnak, amely azt helyesnek és elfogadhatónak találta. De lehozta a müépitő a részletes költségvetést is, még pedig módosítással. Az eredetileg megszavazott 400.000 korovp helyett a köU.ségvétés szerint 625.000 kordnába kerül fiz építkezés. Redukció alig lehetséges, ha azt akarják, hogy a nagy koncertterem s a bérhelyisegek is megmaradjanak. Pedig ezeknek meg kell maradniok, mert a városnak jövedelmet biztosítanak, amiből idővel talán a befektetés is megtérül, de amiből mindenesetre biztosítva lesz a zenepalota föntartása és az iskola költségeinek egy része. A tetemes költségtöbblet gondot okoz a bizottságnak, aztán majd a tanácsnak, végül a. közgyűlésnek. Csak ha majd az igy fölmerült nehézségen túlesni sikerül, kerülhet a sor a zenepalota építésére. * A kolozsvári színház tagjainak felhívása A kolozsvárii Nemzeti Szinlház tagjai felhívást intéztek vidéki .kollégáikhoz, a Szinészegyesü.let rendes tagjaihoz, hogy jmlius 16-ára hirdessenek rendkívüli közgyűlést, amelyet még akkor is meg akarnak tartani, ha az egyesület tanácsa kifogást emelne ellene. A közgyűlésen kívánják a mostani alapszabályok, színházi törvények és szerződési minták gyökeres megváltoztatását s a tanács reorganizációját, ugy, hogy harminc vidéki tanácsos és csak tiz fővárosi színész tanácsos legyen; kívánják továbbá a két-három heti szünet fenitartását, a vasárnapi próbaidő szabályozását és a fizetésrendezést. Mindezeket .a reformokat, valamint egy permanens nagy tanács szervezését a mostani egyesület keretén belül akarják megvalóslitani és ragaszkodnak Ditrói Mór elnökségéhez, gondoskodván róla, hogy a színeszek egyesületével ne legyen többé összeférhetetlen a szinészfanáos elnöksége. A harcias felhívást a színház egész művészszemélyzete magáévá tette és valószínű, hogy .a juliusi rendkívüli közgyűlésen a szinészegyesület -mai korhadt rendszere egészen uj alakuláson esik át. . * A Széchenyi-szobor Szegeden. Stróbl Alajos szobrászművész értesítette a polgármestert, hogy a Széchenyi-szobor a jövő hét folyamán Szegedre érkezik. A szobrot a Széchenyi-téren helyezik el és az ünnepélyes leleplezés ősszel lesz. * A Szinészegyesület kizárt tagjai. Az Országos Szinészegyesülot alapszabályai értelmében azok a tagok, akik két évnél tovább nem miiködnek szintársulatoknál, vagy pedig nyugdíjfizetési kötelezettségeiknek több mint két éven át nem tették elegeit, megszűnnek az egyesület tagja lennd.A Szinészegyesület módot ad még ezeknek is, hogy .mulasztásukat okadatolják ós hátralékaikat esetleg pótolják és erre a hivatalos szinésziápbai'háromszor felszólítják őket. Azokat, akik a felszólításra nem válaszolnak, törlik az egyesület tagjainak sorából. A legutóbbi tanácsülés nlé 19 ilyen tagot terjesztett ,a központi iroda ás a tanács ezeket ki is zárta az, egyesületből. Ezek a színészek .a vidéki színtársulatoknál többé nem működhetnek.