Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-20 / 141. szám

i912 junius 20. DÉLMAGYARORSZAG 3embereiket, akiket a nevelés és tudomány legekszponáltabb helyeire helyezünk.— A bizottság jóval tulment azon a határon, arned,ílig mi kötelességeink legmélyebb megsértése nélkiil elnézők lehetünk. Anélkül, hogy Nyáry Györgyöt megsérteni akarnók, meg kell írnunk, hogy az igazgatói állásra akármelyik pályázót inkább megfelelőnek találtuk és bármennyire ismerjük azokat a rugólkat, amelyek közérdekű ügyeket mozgatni szoktak, ekkora képtelenségre mégsem mertünk volna gondolni. Kérték bennünket hogy avatkozzunk a választásba, de mi azt nem tettük és azt mondtuk, hogy a dolognak a nyilvánosság előtt való pertraktálása csak elmérgesitené a helyzetet és pedig fölöslegesen, mert hiszen tisztára személyi értékeléstől függ, hogy ki kit akar ebbe a díszes pozícióiba helyezni. Viszont joggal hihettük, hogy az a bizottság, melyet Szeged legintelligensebb embereiből alkottak össze, személyi értékelésében magasabb szinten jár és nem akarja föltámasztani ebben a városban annak az ős atyafiságnak korhadt emiékét, amely az árviz után harminc éven át posványba fullasztott itt minden erős és egészséges fejlődést. A súlyos hibát föltétlenül reparálni kell és ezt célozza az a beadvány, amelyet az igazgató tanács egyik tagja, Wimmer Fülöp küldött ma meg Lázár György dr polgrámesterhez. Ez a beadvány a következő: Nagyságos Lázár György dr kir. tanácsos, polgármester urnák, mini a felsőkereskedelmi iskola igazgató-tanácsa elnökének. Szeged. Nagyságos Polgármester Ur! A7/ e hó 3-án megtartott igazgató-tan ács ülésén az általam felvetett azon kérdéssel szemben, vájjon az uj iskolaigazgatói állás nem meghívás utján volna-e betöltendő, a tanács egyhangúlag a pályázat hirdetését határozta el, azon érvelés alapján, hogy esak egy ily pályázat alapján lesz módja az ajánlkozók közül a legalkalmasabbat megválasztani. E célhói a bizottság több tagja legszélesebb alapon való pályázathirdetés szükségességét [hangoztatta ós már majdnem határozatba ment, hogy az összes fővárosi napilapokban jelenjék meg a hirdetés, amikor Perjéssy tanácstag felhívta a tanács figyelmét arra, liogy e célra minden napilapnál alkalmasabb a „Kereskedelmi Szakoktatás" oimii szaklap, amely minden kereskedelmi iskolai igazgató és tanárnak tagsága révén jár, a melyben minden a kereskedelmi iskolákra v vonatkozó rendelet, minden személyi változás, előléptetés stb. benne van, ugy, hogy ezt a tanárok kivétel nélkül olvassák. Indítványozza tehát, hogy a hirdetés első sorban ebben a lapban tétessék közzé. Ez inditvány helyessége általánosan elfogadtatván, a tanács újból egyhangúlag elhatározta azt, hogy mivel a szaklap által a hirdetés az érdekelteknek legbiztosabban jut tudomására, a pályázati hirdetmény ezenkívül csak ,„Az Újság" és a „Pásti Hirlap". valamint természetesen a szegedi lapokban teendő közzé. Sőt annyira elfogadta a tanács azon álláspontot, liogy a szaklapban való hirdetés a legalkalmasabb, liogy a pályázati idő lejártát a „Kereskedelmi Szakoktatási Perjéssy által bemondott megjelenési időpontjához alkalmazta. Ezen előzmények után. általános feltűnést keltett a pályázatnak száimra nézve azon csekély eredménye, hogy három'szegedi tanáron kivüi, csak még egy (pozsonyi) pályázott, holott egy olyan állásról van szó, amely egy egészben 10 évig működő tanárnak cirka 9000 korona jövedelmet biztosit, ugy, hogy a tanács tagjai is élénken csodálkoztak a pályázat ezen csekély eredménye fölött. Gsak a gyűlés, illetve a megejtett választás után tudták meg ennek okát, amely egyszerűen abból áll, hogy a hirdetés az oly nyomatékosan hozott határozatnak dacára a „Kereskedelmi Szakoktatásban" nem jelent meg és igy igazán mondhatni, a pályázat csak a véletlenül beavatottak részvételével, •de épenséggel nem azon nyilvánossággal folyt te, mely szükséges és az egész tanács szándékában volt. Ily előzmények, vagyis egy ennyire lényeges alaki hiba, illetve mulasztás alapján — anélkül, hogy ezzel a történt választás személyi vonatkozású kritikájába mennék bele, — azon tiszteletteljes előterjesztést vagyok kénytelen tenni, miszerint kegyeskedjék az igazgató-tanácsot azonnal összehívni, vele a történt döntő természetű mulasztás alapján az igazgatói választást semmisnek kimondatni és azonnal, a már elhatározott módon uj pályázatot hirdetni. Amennyiben azonban vagy Nagyságod, vagy az igazgató-tanács többsége ezen előterjesztésemnek helyt adni nem volna hajlandó, kérem azt felebbezésnek tekinteni és az illetékes fórumhoz juttatni. Szeged, 1912 junius 19-én. Kiváló tisztelettel WIMMER FÜLÖP. derifczg Ferenc báíó és a szegeti egyetem. (Saját tudósitónktól.) Az egyetemek ügye, most, hogy a ja vasiatokból törvényt alkotott a magyar országgyűlésnek mind a két háza, teljesen lekerült a napirend rőh A Khuen-fléderváry kormány Pozsonynak és Debrecennek ítélte odá az egyetemet és bár a törvényjavasiát képviselőházi tárgyalásán legnagyobb örömünkre hallottunk olyan hangot,, hogy Szegedről nem szabad megfeledkezni, mégis illő tárgyilagossággal meg kell állapitanunk, hogy a volt kormánynak az egyetemek elhelyezése ügyében hozott döntése országos helyesléssel találkozott. Most már csak épen a királyi szentesítés hiányzik ahoz, hogy teljesen törvény legyen a javaslatból, Kétségtelen, hogy ez a törvény Szegedet nagy remények valóra váltásától ütötte él, de hiszen annak a boldogulásnak az útjait, amelyet mi az egyetemnek megszerzésével kerestünk, meg lehet találni más módon' is és a város- csaik akkor cselekszik helyesen, ha nem rágódik elmúlt dolgokon tovább, hanem más módon igyekszik megszerezni azokat a szellemi és gazdasági előnyöket, amelyeket- az egyetem • tői várt. Gerliczy Ferenc báró, Szeged város első kerületének országgyűlési képviselőjéről köztudomásu dolog, hogy még képviselősége előtt is szivén viselte a város érdekeit és ugy Szeged város, mint'egyes szegedi polgárok ügyében nagyon gyakran járt el a miniszteri'umökban. Mindenki tudja a báróról, hogy befolyásával, összeköttetéseivel nagyon sok kérdést intézett el kedvezően és minden fórumon szószólója volt azoknak a jogos óhajtásoknak, amelyek a város jövő fejlődésének: voltak hatalma©' éíőmozditői és amelyek nagyon sok esetben az ő intervenciójára váltak valóra. Bizonyos az is, hogy az uj egyetemekről széli) törvényjavaslat képviselőházi tárgyalásánál Gerliczy báró nem szólalt föl, dé hiszen ez lehet pártfegyelemnek a kérdése, lehetett ildomos*ság, de sernimiesetre sem az, hogy a képviselő a legkisebb mértékben is lemondott volna azokról az igényekről, amelyekkel eddig is volt Szeged jövő fejlődését illetőleg. Lehet, hogy Gerliczy Ferenc báró készült felszólalni, a törvényjavaslat tárgyalásánál, valószínűnek tártjuk ís azt., mert ő, aki annyira szivén viseli Szeged érdekeit, elégedetlen volt a Khuen-Héderváry-kormány döntésével, viszont mindig; hittük, hogy van annyira érett közéleti, férfiú, hogy döntő politikai harcok idején országos érdekű politikái szempontokat nem fog áldozatul dobni akármelyik fontos helyi érdekek miatt is. Ha Gerliczy Ferenc báró annak idején végletekig feszitette a húrt, aligha tud eldöntött ügyeken változtatni* a; nemzeti munkapárt po^ litikai ellenfelei azonban hozsánnákat kiáltozva mondták volna, hogy: bomlásnak indult a párt! Se Gerliczy Ferenc báró, se Szeged első választókerülefce nem. óhajtotta ilyen helyzetnek megteremtését és igy bármiféle inkonzekvertciával ezzel kapcsolatban csak az vádolhatja meg a város képviselőjét* aki egy okos embertől a száraz agyvelejű ökör következetességét kivánja meg. A közgazdásági egyetemről épen a főrendiház üléséi), jelentette ki Balogh államtitkár, hogy annak gondolata nem érett még meg teljesen a megvalósulásra. Viszont'a képviselőházban történtek Szegedire nézve kedvező kijelentések és ezideig senkinek se lehet oka arra, hogy kételkedő jók Gerliczynek komoly és indokolt közéleti kijelentéseiben. Sőt-! Mi hisszük és tudjuk, hogy állandóan a° résen lesz és egy uj intézmény kivívásában állandó és agilis munkatársa lesz a kormánynál Lázár György dr polgármesternek. Bíharmegyébett az ellénzéli io QdvSkü Tittát. Nagyváradról jelentik: Biharmegye mai közgyűlésén napirend előtt váratlanul felállott Miskolezy Ferenc főispán és rövid beszédet mondott. Szerinte nincs kifejezés a magyar nyelvben; amely eléggé elítélhetné azt az undorító és gyalázatos merényletet^ amelyet a magyar képviselőházban Tisza István gróf ellen elkövettek. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: — Boruljunk a porba a gondoviselés előtt. hogy megmentette Tisza István életét. Majd azt indítványozta, hogy üdvözöljék Tisza István grófot. Az indítványt ut/g amunkapárt, mint az ellenzék, egyhangúlag: elfogadta, A napirenden különben ínég egyszer szerepelt Tisza István üdvözlése. Bernátl* Zoltán adott be erre vonatkozó indítványt. Az ellenzék részéről Fisch Ernő ákárt felszólalni, de a nagy lárma miatt nem beszélhetett, leült és az üdvözlő javaslatot egyhangúlag elfogadták.