Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-18 / 139. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1912 junius 18. devalváljon végül minden nemzeti értéket: ezt a bolonddot nem cselekszi meg az ország. S a választói reform sem lehet ugy, ahogy ők hitték. Hogy ők csinálják és maguknak, csa'kis maguknak, mint a koalíciós házszabályt. Az ország és a jövő 'érdekében kell ezt a reformot egyedül megcsinálni. Nem Péter és nem Pál kedve szerint, nem Justh és Tisza parancsára, hanem a haladás és nemzeti ügy követelményei szerint. És mert ez az ősszel meg kell, hogy legyen és csakis igy lehet meg,ne bántsátok őket, hadd fújják ki magukat, hadd játszák el a szerepeket. Mert a kidobatás nem komoly baj. A mandátum és a napidíj megmarad az utcán. Vissza is lehet utána jönni. Ki is lehet békülni. De hogy az ellenzék odavinné a dolgokat, hogy a választói törvényt is igy — róluk, nélkülük — csinálják meg: ezt el nem hihetem. Itt már nemcsak az országról, a felelőtlen lázitásról, a kopott népszerűség kiféryesitésének túlerőltetett igyekezetéről van szó, de a bőrökről is. Kinek-kinek a bőréről. így tehát koszt was kost, békét kell kötni, Treuge Dei-t kell csinálni. A tülekedést meg kell szüntetni. S aztán, ha véderő már van, jó házszabály is van, jó és becsületes választói reform is lesz: akkor próbáljátok beverni egymás fejét. Akkor és csakis akkor, ha akkor is kedvetek lesz hozzá. Justhék agitációs körútja Vasárnap két helyen számolt he Justh Gyula. Makón beszámolóját tartotta meg,-' innen pedig Aradra menü Justh beszédének meghallgatására kerületéből sokan összesereglették a polgárok. Justh Gyulát kerületébe Bikády Antal, Justh János, Kun Béla országgyűlési' képviselők, Halász Lajos és Nagy György dr volt országgyűlési képviselők kisérték le, a szociáldemokrata-párt részéről Garbai Sándor, a választójog országos szövetsége részéről pedig Szende Pál jelent előkereste egy régi tarka mellényét, amelyben érte párbajt vivott és ime megvolt ia melllény, (amelynek 'baloldalán egykor ia hercegné ibarrna kis feje pihent, érzelmesen lélek zett, rniint egy ikis madár; odabenn férfiasan vert de Randi iszive. Hennán kellő tisztelettel, a megfelelő helyeken ámulattal hallgatta nagyatyám emlékeit. Szinte feliitta e történeteket, amelyek az elmuilt élet gyönyörűséges nőiről elhangzottak; megjegyezte magában a ruhák, szemek és hajak színeit; a megszólításokat., rövid, de ügyes hókokat, apercu-ket, han-mot-kat és az udvarlásnak száz kis ördöngös amorettejét, amelyeket egykor nagyatyám ia női iszivekre röpített. Az ismeretség első hetében nagyatyám komoly és megindult hangja hallatszott >a zöld hlidon, nagy hársaik alatt és a kispadon, ahonnan akár a szász erdőket, akár 'Moszkva tornyait, vagy Bécs kacskaringós, régi utcáit lehetett látni. (Nagyatyám mindenütt megfordult, mert fiatat korában sokat utazott.) A táncosnőkét épen ugy szerette, mint a grófnőket. és pontosan tudta, hogyan viszonozza az érzelmeket egy polgári családból származott hölgy, vagy egy demiimonde a. nagyvilágban. Szigeten— tanulókoráhan — csupán egy musikátlilevelet csúsztatott a kezébe •Jukunka, a varró iskola tündére, de nagyatyám már ebiből is megértette, hogy estve, a városvégi ligetben találkoznak. Míg Arabellát, a naivat igen sokáig bódította szemével. játékával, a nézőtérről, áhítatos figyelmes. Justh a .-következő? -sza vakkal kezdte'.'meg beszámolóját: — Kedves polgártársaim, sziveimhez nőtt édes testvéreim! Jóleső érzéssel emelem föl szavamat jó magyar választóim között s azt kérdezem, érintkeztek-e azokkal, akik le akarják igázni a népjogokat, azokkal, kik népképviselőknek nevezig magúikat, de nem érintkeznek a néppel. (Le kell őket lövöldözni, éljen' a köztársaság!) Azután foglalkozott a legutóbbi parlamenti eseményekkel. Tisza úgymond, .megtette azt, noha tiz szónok volt még szólásra felírva és még 43 képviselőt illetett meg a zárszó, a véderőjavaslatot mégis elfogadottnak jelentette ki, első, második és harmadik olvasásban. Nemcsak egyedül kell ezért kárhoztatni, hanem Lukács miniszterelnököt is, aki mindezt rendezte. Vissza kell helyezni a régi rendet, restitutio in integrum. Teljes ígéretet kell kapnunk az aitalános, titkos választói jogra. (Éljenzés). Az egyesült -ellenzék elfogadott egy választójogi tervezetet, amely nem felel meg teljesen felfogásomnak, de tekintve, hogy demokratikus, egyenlő és részben titkos, elfogadtam. A kormánynak azonban nem kellett, nekik az erőszak kellett. (Egy hang: Kegyelmes ur, ne rongálja tovább a mellét, úgyse hallgatják meg.) Mi városról-várora fogiunk menni és szitani fogjuk a lelkesedés tüzét, ősszel pedig, ha a képviselőház újból összeül, megindul majd megint a sípolás, a fütyülés, a dörömbölés. Garbai Sándor a szociáldemokrata párt nevében beszélt. Beszéltek még Bikády Antal, orosházi képviselő, majd Justh János, végül Nagy György fejtegette köztársasági eszméit. Makóról Tisza István kerületébe, Aradra mentek az ellenzéki képviselők. Az érkezőket délután 3 órakor a pályaudvaron az aradi függetlenségi párt és a szocialisták nagy küldöttsége fogadta, majd mindnyájan a Thököly-térre vonultak, ahol Vizer Lajos ügyvéd nyitotta meg a népgyűlést. Ezután Justh Gyula mondott hosszabb beszédet és felhívta Arad város lakosságát, hogy tagadjon meg minden közösséget Tiszával és szólítsa fel őt, hogy tegye le mandátumát. Utána Bikády Antal, Kun Béla és Károlyi József gróf beszéltek. A gyűlésen rendzavarás nem történt és a körülbelül ezer főnyi tömeg a gyűlés után csöndben szétoszlott. inével, elragadtatással, hódolattal, majd egy öltözőbeli attaquekal, midőn a puderos doboz fölborult és még most is megvan valahol az a mellény, amely fehér llétt a színésznő arcának rlizsporától, — azonban ... Nagyatyám halkan felsóhajtott és a kispadról, az emelkedésről a régi füredi színházat látta, a savanyúvíz szagát érezte, valahol, valamerre régi cigány banda vonta a „Balatoni emllényt". Ez volt az első héten. A második héten aztán megszólalt Hermán. — Fiata morgaina az egész élet, — íkezdte Hermán, a költő, — egyszer gróf X-nél voltam Y-ban... — Ki volt a beteg? — kérdezte a. homlokát összeráncolva nagyatyám, aki gróf X-ókat Y-ban épen olyan jól ismerte, mint Hamlilton herceget. Hermán köhintett, védekezett: — Ez tatán nem is tartozik szigorúan a történethez, ám, ha kívánja Nagyságod, megmondom, hogy az ifjú X. grófkisasszonyokat láttam el vivóleekékkel, mert a víváshoz is értök. Nagyatyám — tatán mert gyanakvó természetű volt, vagy mert Hermán korábban kezdte el a maga történeteit, mintsem ilyen rövid barátság után illett volna, — nyomjjan két pálcát vágott le a mogyorófa-ligetiben és mielőtt Hermán tovább beszélhetett volna, néhány menetet csinált vele a kard- és tőrforgatásból. A viadalban nagyatyám maradt hátrányban, mert Hermán ugy vivott, mint egy brávó. A városi kereskedelmi iskola igazgatója. — Nyáry Györgyöt választották meg. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi városi kereskedelmi iskola igazgató-tanácsa hétfőn •délután választotta meg iaz (intézet uj igazgatóját . Az eredmény bizonyára élénk feltűnést kelt Szegeden, mert nem az lett az intézet igazgatója; akinek a megválasztását bizonyosra vették, lianem Nyáry György, egy 28 esztendős középiskolai tanár, Nyáry György vendéglősnek, a restaurációknál, tisztujitásoíkaiál ós a helyi függetlenségi politikában mindenkor szerepet játszó, közismert Gyurka bácsi fia. Az igazgató-tanács ülését különbén délután öt órakor nyitotta meg Lázár György dr polgármester elnök. Miután üdvözölte a megjelenteket, átadta a szót. Perjéssy László kereskedelmi ós ipairkamarai titkárnak, aki azt ajánlotta, hogy ne választás utján töltsék be az állást, hanem hívják meg arra Hauser Rezső Sándor kereskedelmi ,iskolai tanárt, a DMKE fiúnevelő intézetének igazgatóját. A tanács az indítványt nem fogadta, el, hanem ugy döntött, liogy igazgatót választ. Az rímok elrendelte "a szavazást, aminek az lett az eredménye, hogy Nyáry György 8, Dittrói Nándor dr 6 és Derszib Béla 1 szavazatot kaptak, tehát az iskola igazgatójának egy szótöbbséggel Nyáry Györgyöt válsztott-ák meg. Ez az eredmény feltűnést keltett mindenfelé, ahol még a hétfői nap folyamán értesültek arról. Mindenki azt hitte, hogy Dittrói Nándor dr kereskedelmi iskolai tanár kerül a;z iintézet élére, annál is inkább, mert az ő működését Szegeden már mindenki ismeri, mindenki tudja róla, hogy nemcsak kitűnő pedagógus, elsőrangú tanerő, hanem minden izében liberális gondolkodású férfin is, akiben föltétlenül elsőrangú vezetőt nyert volna az intézet. Nyáry. György működését Szegedien nem ismerik és ugy látszik, hogy ezúttal a rátermettség mérkőzött, meg a családi összeköttetésekkel, sajnos, az előbbi rovására. Nem akarjuk elhallgatni azt sem, hogy a megválasztott igazgatóról olyain hirek is vainnak elterjedve, liogy ő Ikongregauista. Sem — Ismerem ezeket a fogásokat, — mondta nagyatyám ajkát bigyesztve, — nálunk a hadseregnél megvetették az egész cselvágásokat. Hermám bocsánatot kért, mire nagyatyám kegyesen igy szólott: — Nos és mit mondott egy inapon a. grófnő? (Mert Roncsy urnák is volt egy története, amelynek kezdetén tőrgyakorlatokat folytat az udvar hölgyeivel.) — A grófnő egy napon azt mondta, Maestro, nem volna kedve velem kikocsizni az árnyas ligetbe? — Valóban ezt mondta a grófnő, — bólintott vidáman és csengő hangon felkiáltott nagyatyám: — Csak a vegét, kedves Hermán! Nemde, a grófnő egy napon a kastély tornyából le akarta vetni magát? — Ugy van! — És nem lakott ön szemben a varróiskolával, amelynek nyitott ablaka mögött májusi délután a fiatal hölgyek nevetve, dalolgatva/ tánolépéiSben járkálva munkálkodtak?- Minden ok nélkül kétszer megfordultaik lábujjhegyen és magukat ábrándosain simogatták a tükör előtt, mialatt ön tauulókönyvei fölé hajolt, de alkonyatig egyetlen lapot sem fordított tovább a könyvben, a könyv lapjait lenyomta két könyöke? Május volt,-Oxfordlián vagy Szigeten ia férfidivatban akkor bukkant fel a uanking-miadrág, á la Romantique