Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-16 / 138. szám

1912 junlius 16, Győzött a kormány politikája a főrendiházban. (Saját tudósítónktól.) A főrendiház ma egész napon együtt ült. Hatalmas vita folyt a képviselőházban lefolyt eseményekről. A kormány ebből a vitából mindenképen győztesen került ki.' Eltekintve attól, hogy a főrendek számbeli többsége a véderőjavaslatok elfogadása mellett szólott és ilyenképen a főrendiházi ellenzék álláspontját nem honorálta, a kormány erkölcsi sikere is igen nagy volt, mert az általa képviselt felfogása védelmében olyan beszédek hangzottak el, melyek a felfogás helyességét kétségtelenül és határozottan igazolták. Lukács László miniszterelnöknek, aki hatalmas beszéddel vett részt a vitában, ma igen sikerült napja volt. Ékesszólásának minden előnyeit csillogtatta és logikus okfejtése, világos érvelése általános hatást gyakoroltak. Súlyosan esett a latba Vavrik Bélának, az ország talán legelső jogászának felszólalása, aki erős érveket csoportosított a kormány álláspontja mellett. A tábla elnöke, Csathó Zsigmond ugyancsak a véderőjavaslatok elintézése és elfogadása mellett szállott sikra. Azután, amit a miniszterelnök mondott a főrendek viharos helyeslése mellett, senki sem mondhatja többé, hogy itt törvénysértés, vagy épen alkotmánysértés történt volna. Ez a fegyver mától kezdve teljesen kicsorbult. Ha volt valami, sajnos, a mai vitában, ez a Kúria elnökének szerepe volt, aki a saját fellépésének következményeként kénytelen volt tűrni, hogy a Kúria másodelnöke és a többi elnöke képviselőházban történtek törvényszerűsége felől viharos tetszés mellett sikraszálltak. Végeredményben elmondható, hogy a kormány a csatát a főrendiházban is teljesen és tökéletesen megnyerte. A nevezetes ülésről az a tudósitás szól: (A gyülekezés.) A parlament épületének ia környékét már a kora reggeli órákban megszállta a kirendelt rendőrség és csendőrség. Köpf és Pavlik rendőrfőfelügyelők, Szeszter rendőrkapitány és Beniczky felügyelő vezetésével több száz rendőr állott föl a főrendiház feljáróinál és helyiségeiben. Féltíz órakor megjelent a főrendiházban Rudnyánszky József báró, .a főrendiház háznagya, akinek az intézkedésére ugy a csendőrség, míint a -rendőrség elvonult a főrendiház följárói elől és a képviselőháznál helyezkedtek el. — Ha baj lenne, — mondta a háznagy — éu vagyok ;a. felelős és én tudom, hogy egymagam is biztosítani fogom a rendet. Délelőtt tiz órakor már kezdtek gyülekezni a főrendiház tagjai. Egymásután tűntek fel a folyosóin Glattfelder Gyula csamádi, Radnay besztercebányai, Krapác szerémii, Bálás rozsnyói, Várady győri, Hosszú szamosujvávi, Radu nagyváradi, Párvy szepesi püspökök aranyláncos, lilaoingulusos alakjai. Korán megérkezett Vay Ádám gróf, az ellenzék egyik szónoka, aki nagy sárga irattáskát hozott magával, majd Zoltán Elek, Orczy Sándor báró, Molnár Viktor volt főispán, Károlyi Imre gróf és mások. Rudnyánszky József gróf, a főrendiház háznagya kardosán, fekete diszmagyarbasn jött az ülésre. Mikor CSernoch János kalocsai érsek és Mihályi Viktor balázsfalvi érsek is megérkeztek, a főpapok egy csoportba állottak s halkan taDÉLMAGYARORSZÁG nácskoztak. Majd Zichy Aladár gróf, a néppárt vezére félrevonta a kalocsai érseket és hosszasan tárgyalt vele. Egymásután jöttek Dessewffy Emíil gróf, Festetich Tasziló herceg, Chorin Ferenc a családjával, Vigyázó Ferenc gróf, a Bohus bárók, Prónay Dezső báró fekete magyar ruhában. A karzati közönség is korán kezdett szállingózni. Elsőnek érkezett kék ruhában, fehér cipőben gróf Andrássy Gyuláné, akit a főrendek közül többen üdvözöltek. Majd a főrendeknek uj csoportja érkezett: Béldy Ákos gróf, Teleky Sándor gróf, HadikéBarkóczy Endre gróf, Széchenyi Béla gróf, Harkányi Frigyes báró, Edelsheim-Gyulay Lipót báró, Üchtritz Zsigmond báró, Zichy Tivadar gróf ós mások. Féltizenegy órakor már egészen benépesült a folyosó és hangos volt a vitatkozó csoportoktól. Egy csoportban jött néhány képviselő: Károlyi Mihály gróf, Károlyi József gróf, Eszterházy Mihály gróf, Benyovszky Móric gróf, alkik erősen 'korteskedtek az ellenzék .számára. A kormány tagjai közül elsőnek Lukács László miniszterelnök érkezett, aki több főrenddel beszélgetett. Azután jöttek a miniszterek: Székely Ferenc, Beöthy László, Serényi Béla gróf, Hazai Samu és Jospovich. Tizenegy órakor megszólalt az elnöki csengő és a főrendek besiettek az ülésterembe. (Kezdődik az ülés.) Csáky Ail'bin gróf az elnökn emelvényen a hivatalos iratokat intézi és közben a főrendek nagy zsibomgással vitatkoznak. Egyszerre aztán megszólal az elnöki csengetyü, hangja épen olyan halk, mint az ősz elnök szava. A zsibongás egy pillanatra elül és a főrendek figyelni kezdenek. Csáky Albin gróf a szokásos elnöki jelentéseket kezdi lemorzsolni. Nagyobb mozgalom támad, mikor az elnök bemutatja a képviselőház átiratát Tisza István grófnak elnöki megválasztásáról és amikor felolvasták" Tisza István gróf átiratát, amelyben jelenti, hogy a képviselőház a királyi kéziratoknak a főrendiházhoz való átküldése tárgyában a főrendek kívánságának megfelelőleg határozott. Tizenkettedfél órakor Csáky Albin gróf valamivel emelkedettebb hangon jelenti, hogy a képviselőháztól átirat érkezett azzal a közléssel, hogy a véderőjavaslatokat a képviselőház elfogadta és szives hozzájárulás végett megküldi a főrendiháznak. Hertelendy Ferenc jegyző felolvassa az egyesült főrendiházi bizottság jelentését a véderő javaslatokról szóló tárgyalás dolgában és tudatja, hogy az ellenzéki kisebbség a többség határozata ellen különvéleményt jelentett be. Csáky Albin gróf elnök: Ezennel megnyitom a tárgyalást és felszólítom a szónokokat, hogy jelentkezésük sorrendjében szóljanak hozzá a javaslathoz. (Dessewffy Aurél beszél.) Desseívffy Aurél gróf, a főrendiházi ellenzék egyik vezére szólalt fel először. Mindig azon az állásponton volt, — úgymond — hogy a főrendiháznak nem szabad beavatkozni a képviselőház hatáskörébe és hogy a főrendiház nem gyakorolhat kritikát a képviselőház eljárása felett. Ez a felfogás áll arra az esetre, ha a képviselőház a törvényhozás kritériumainak megfelelőleg szavazza meg a törvényjavaslatokat. Amikor azonban azt látjuk, hogy a törvényhozás lényeges kritériuma mellőztetik, akkor szükséges, liogy a főrendiház ez ellen tiltakozzék. A miniszterelnök a főrendiház bizottsági ülésén annak a felfogásának adott kefejezést, hogy a képviselőház házszabályai nem törvény-, hanem csak statutum jellegűek. Azonban a házszabályokat mindig a törvény kiegészítőjének tartották. Nem volna helyes, hogy annál a törvénynél, amelyet tizenhárom évi küzdelem után hoztak meg és amelyet a monarchia nagyhatalmi állása és a véderő 5 harcképessége szempontjából ő maga is szükségesnek tart, a törvényerejű szabályokat nem tartanák meg. Ez olyan precedens lehet, amelynek szomorú kövtekezményei lehetnek. Akadhat .egy elnök, aki hasonló eljárással, az ellenzéki képviselőknek kivezetésével, kimondhatja, hogy Magyarország beolvasztassák a monarchiába. (Mozgás.) Akadhat olyan elnök, aki Hlyen módon Magyarország föklarabolását mondatná Iki és akadhat olyan elnök, aki tetszésszerinti választójogot, oktrojálhat a nemzetre, ugy, hogy a neki nem tetsző képviselőket kivezetteti. Maga a miniszterelnök a főrendiház bizottsági ülésén hangoztatta, hogy a reparáeiótól nem zárkózik el. A miniszterelnök ez a kijelentése elismeri tehát, hogy törvénysértés történt. Szükségesnek tartjuk mi (is, hogy a véderő javaslatokból mielőbb törvény legyen* de a reparáeiót most kívánom, nem pedig akkor, amikor a törvényéket a főrendiház elfogadta és a király szentesitette. Néhány nap elegendő a szükséges reparációhoz és azt hiszem, három nap alatt megtörténhetik az, hogy a visszaküldött javaslatokat a képviselőház a házszabályok szerint letárgyalná és újból felkül'denó a főrendiházhoz. Az, hogy 234 képviselővel aláírattak egy ivet, hogy azok utólag hozzájárultak az elnök eljárásához, nem helyettesitheti a törvény szabályszerű elfogadását. Egy törvényjavaslatot harmadszori olvasásban ugyanaznap elfogadni, mint az előző két olvasásban.. A méltóságos főrendeknek elfogadásra ajánlom következő határozati javaslatomat: (Határozati javaslat.) Köztudomásu tény, mit a képviselőház velünk közölt jegyzökönyve Ls megerősít, hogy azon képviselőházi határozat, amelyiyel « véderőjavaslat el lett intézve, a jogszabályok kétségtelen megsértésével jött létre. Ezen házhatározat, mint veszedelmes precedens az alkotmányosság szükségszerű kellékeivel nem bír, ennélfogva javaslom, hogy a törvényjavaslat szabályszerű alkotmányos tárgyalás végett a képviselőházhoz küldessék vissza. (Szórványos éljenzés,) (A kormány mellett.) A második szánok Emuszt Kelemen voltaki a javaslat mellett szólalt fel. beszéde közben Csáky Albin gróf eltávozott az elnöki székből és Jósika Samu báró vette át az elnöklést, mert az elnököt múló rosszullét fogta el. Emuszt beszélni kezdett,amikor Csáky gróf' elnök megakasztotta és felszólította Dessewffy Aurélt, hogy írásban is adja be indítványát. Dessewffy Aurél gróf arra hivatkozott, hogy indítványát a bizottságban is megtette, ott fekszik a Ház előtt, mint külön vélemény. Ennélfogva, szükségtelen azt külön is benyújtania. Csáky Albin gróf ezt a kijelentést tudomásul vette. (Hogy tárgyalnak a főrendiházban.) Emuszt Kelemen bocsánatot ikért, hogy nem vette észre az elnök csengetését és tovább beszélt. Ö — úgymond — már nyolc van esztendős, se hallása, se látása nem olyan jó, hogy mindenről jól tudna, tájékozódni. Hogy méglis felszólal, ezt azért teszi, mert lelkiismeretére hallgatva, kész őrömmel elfogadja a véderő javaslatot. A királyt és a hazát egy aránt meg kell oltalmazni. Bünt követnénk e'l,. ha a véradót megszavazva, a győzelem eszközeiről nem gondoskodnánk. Tizenhárom esztendő mulasztását kell pótolni, ennélfogva minden percet meg kell- rakadni, hogy kötelességünket teljesitíhessülk. Semmi olyan indítványt, ámely egy percig is késleltetné « javaslat elintézését, nem tehet magévá. Örömét nyilvánítja, hogy még életében megérte ézt a napot. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés.) • • (Hadik beszéde.) Ezután Hadig János gróf szólalt fel Dessewffy indítványa hwAlett.