Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-16 / 138. szám

« DELMAGYARORSZAG 1912 junius 16. iSzokiatlan élességgel támadja a kormányt. Számon kéri azt is, hogy mi lett a kilences bizottság programjával, miért nem tartotta meg .igéretót a kormány? Zselenski Róbert gróf: Azért nem, mert a koalició azt is elrontotta. Hadik János gróf: Erre. a közbeszólásra azt válaszolom a gróf nrnak, hogy a kilences bi­zottság programját nem a koalíció .rontotta "d, banem ezt is azok tették tönkre, akik a koalíció mögött áskálódtak. (Zichy Tivadar gróf.) Zichy Tivadar gróf abból a szempontból itéli el az erőszakot, mivel kompromittálta Magyar­országot a külföld előtt. A reparációval vissza kell állítani az ország presztízsét a külföld •előtt. Nem szabad a döntés ódiumát a királyra hárítani, ellenkezőleg: egyengetni kell előtte az alkotmányosság útját; ezért is szükség van a reparációra. (Zselényszky Róbert gróf.) Zselényszky Róbert gróf szerint a képviselő­házban voltaképen még házszabálysértés sem történt, mert ha nem is a szabályok betűje, de a szelleme érvényesült, mivel a többségi aka­rat jutott kifejezésre. Nem junius 4-ike veszé­lyeztette a magyar alkotmányt, banem az, hogy junius 4-ike sokáig késett. Hogy eljött ez a nap, ez Tisza István gróf érdeme, (Éljenzés és taps.) érdeme továbbá a miniszterelnöknek és példás türelemmel összetartó munkapártnak. Ha Lengyelországnak is lett volna Tisza Ist­vánja, akkor ma állana Lengyelország. Zselénszky kijelenti, hogjr elfogadja a javas­latot. (Prónay Dezső báró.) Prónay Dezső báró hosszasan fejtegeti, hogy a képviselőház határozata semmi törvényes kellékekkel nem bir s ha az igy alkotott tör­vény belekerül a törvénytárba, illegitim mó­don lesz ott. Az ilyen eljárás az alkotmányos­ság szilárdságát rendíti meg, sokkal károsabb tehát, mint akármeddig tartó obstrukció. (Beszél a miniszterelnök.) Ház tul is tette magát, hanem csak olyan el­járást követett, amelynek bírája is csaik ön­maga lehet. Hogy pedlig .a megtörtént lépésre szánja rá magát a Ház, arra igen nagy ok volt, amit ép az imént említett és sokkal na­gyobb veszedelem támadt volna .az anarchia eltűréséből, mint abból, bogy annak az anar­chiának ilyen radikálisan végét vetették. (Elfogadták!) Ez után Mentzler Béla szólalt fel. Ref­lektál a miniszterelnök beszédére és kifejti, hogy mennyiben látja a junius 4-én tör­ténteket törvényellenesnek. A javaslatot nem fogadja el, Hadik gróf indítványához azonban hozzájárul. Majd Szulavszky Gyula volt a követ­kező szónok, helyeselte a kormány politi­káját és elfogadja a javaslatot, de Hadik indítványához nem járul hozzá. Hadik Béla visszapillantást vetett az eddigi ese­ményekre. Kifejtette, hogy itt nem törvény ellenességről van szó, hanem nyílt egye­nességgel érvényt szereztek a törvénynek. Majd Günther Antal szólalt föl. És a ja­vaslat eilen beszélt. Csernoch János fel­szólalása után, aki elfogadta a javasla­tot, elnök beerkesztette a vitát. Ezután a zárszavak következtek. Hadik János gróf és Dessewffy Aurél gróf szó­laltak fel és megokolták még egyszer in­dítványukat. Lukács László miniszterel­nök kérelmére elnök elrendelte a névsze­rinti szavazást, amelynek eredménye az lett, hogy 174 szavazattal 33 ellen elve­tették az indítványokat. Majd a véderő­javaslat került szavazás alá, melyet 174 szavazattal 31 ellen elfogadott a főrendi­ház. N ..:-.*. . Félkettő után szóra emelkedett Lukács László miniszterelnök, hogy válaszoljon a vita szónokainak. Nem foglalkozik — úgymond — a javaslat • katonai és pénzügyi oldalával, csak a politi­k.aiva.l, bár sokat lehet beszélni arról, vájjon helye van-e közjogi szőrszálhasogatásnak ak­kor, amikor fejünk fölött ég a ház és nem tudjuk, melyik pillanatban támad reánk !kül­•ső veszedelem. Csupán a Ház határozata tör­vényességével Ikiiván kimerítőbben foglalkozni. A képviselőház elnöksége hosszú évek, kü­lönösen az utolsó hónapok tapasztalataiból • meggyőződött arról, hogy a képviselő­ház kisebbsége, helyesebben a kisebbség egy kisebbsége a maga akaratát minden eszközzel •ráoktrojáJja a többségre és lia ez neki nem si­kerül, minden eszközzel megakadályozza a parlament működését. Ez az eljárás odáig fa­jult, hogy legutóbb iaz ellenzék az elnökválasz­tást is meg akarta akadályozni s amikor ez aieki nem sikerült, mindenféle tanácskozást le­hetetlenné akart tenni. Ilyen előzmények után a szenvedelmek igen falizgatott hullámzásá­ban történt, hogy iaz elnök által föltett kérdés­re a többség liatározatot hozott, talán némi formai eltéréssel a házszabályok normális gyakorlatától. Az a kérdés, hogy ez az eltérés <alk ot mán y sértés-e, törvénysértésre? Meg­győződése szerint a házszabályt törvénynek minősíteni nem lehet. Mind a két Ház a ma­ga autonóm hatáskörében állapítja meg a maga szabályait, anélkül, hogy arra -bárkinek befolyása volna, kivévén laz.dkat a törvényes rendelkezéseket, amelyeket a házszabályokba is beiktattak. Vannak a házszabálynak bizo­nyos részei, melyek törvényerővel birnak, de nem azért, mert házsziabááyolc, hanem, mert törvényben vannak. Ez a része a házszabálynak, amely a szava­zás módját állapítja meg, nem törvény, ha­nem egyszerű rendszabály. Ha tehát ennek a rendszabálynak egy formai rendelkezésén a Az ujszegedi villatelkek eladása. — Junlusban dönt a közgyűlés. — (Saját tudósítónktól.) Azok a kérdések kö­zött, amelyek Szegeden állandóan (napirenden vannak és amelyeknek .a végleges elintézését állandóan .sürgetik azok, akiknek szivükön fekszik ennek la városnak egészséges irány­ban való fejlődése, kétségtelenül a legfonto­sabb az ujszegedi villátelkek ügye. Enntík a kérdésnek az elintézése azért fontos, mert egyszer csak el kell dőlnie annak, vájjon a város törvényhatósága kívánja-e Szeged leg­szebb, legfejlődőképesebb városrészének nya­ralóteleppé való kiépítését, vagy pedig aZt akarja, hogy iá drága pénzen fölépített villá­ikat lerombolják a tulajdonosaik és a városra visszaszállott telkeket egyéb, kevéshbé fontos célra használják föl. Az ujszegedi villatelkek ügye ismeretes. Tizenhárom esztendővel ezelőtt a város köz­gyűlése Szegeden .húsz hold terjedelmű, tel­jesen elhanyagolt állapotban levő területet bérbe adott szegedi polgároknak azzal a ki­kötéssel, hogy a területre *esak nyaralókat le­het építeni. A területeket he is építették, ab­ban a hiszemben, hogy a város végre majd csak eladja örök áron az ujszegedi villatelke­iket, mert .nem kívánhatja, hogy a bérleti idő leteltével a villatulajdonosok épületeiket le­rombolják. Huszonöt esztendőre adták bérbe a földeket és azok bérlete 1923-ban jár le. A bérlők most, hogy a bérleti időnek több, mint a fele lejárt, a legnagyobb dilemmában van­nak, nem építkeznek egyáltalában és igy a mostani viszonyok mellett Újszeged fejlődé­séről szé sem lehet. A junliusi közgyűlés ismét foglalkozni fog az ujszegedi villatelkek eladásának kérdésé­vel. Elvben már a város törvényhatósági bi­zottsága hozzájárult ahoz, hogy a bérbeadott villatéi kéket örökáron adják el a villák tulaj­donosainak, de a szervezési szabályzat értel­mében a telekelidegenitési kérdéseket három közgyűlés tárgysorozatára kejl kitűzni és osak -három kitűzés után lehet névszerinti szavazással végérvényes határozatot hozni. Kétszeri kitűzés után most kerül érdemleges tárgyalásra iá kérdés. A tanács azt javasolja: adják él az ujszegedi villatelkeket örök áron, még pedig négyszögölenkint 20, 16, 12 és 10 koronáért. Nézzük mindenekelőtt a kérdés pénzügyi oldalát. Ma a város 2300 koronát kap mindössze a telkek béletéért. Egy 600 négyszögöles par­celláért 50 koronát fizetnek. Ha a telkeket a város eladja, mintegy 480,000 koronát kap. Ennek a.z összegnek öt százalékos évi ka­matja 24,000 korona, több, mint tízszer ak­kora, mint a mostani bérösszeg. Tegyük föl, hogy a város még a. hátralevő tizenegy esz­tendő alatt az évi 2300 korona bérösszeget kapja. Ez tizenegy év alatt 25,300 koronát tesz ki, mig lia a 'bérleti állapotokat már mokt megszüntetik és a földeket eladják, ak­kor a vételár kamata, a kamatos kamatok nélkül, tizenegy év alatt 264,000 koronát tesz Wi, tehát a város több mint kétszázezer ko­ronát nyer tizenegy esztendő alatt, ha most adja el a villatelkeket. E szerint tehát a vá­rosra csak előnyös lenne a tanács javaslatá­nak elfogadása, amely ugyan csöppet sem előnyös a telektulajdonosokra. Számításba, kell venni ugyanis iá követke­zőket: Amikor a villatelkeket bérbeadták, akkor azok teljesen elhanyagolt állapotban voltak és hivatalos becslés szerint sem értök többet négyszögölenkint három koronánál. Hogy ma nagyobb az értékük, azít iá villát ulajdonosok­nak köszönheti a város, mert a villatulajdo­nosok rendezték az egész területet és az ő be­fekte tésiilk révén lett csak valami az elhanya­golt mezőből. A villatulajdonosok nem hasz­nálhatják föl a telkeket kényük-kedvük sze­rint. Ki van kötve, hogy az utca mellett nem építkezhetnek, a szomszéd telektől jobbra is, bálra is kötelesek három-liárom méter széles sávot hagyni, csaik villákat szabad építeniük, amelyben üzlethelyiség .nem lehet és sem ba­romfit, sem egyéb állatokat nem tarthatnak a földjeiken. Az egyes telkeik hosszúkás ala­kúak, amelyeknek egyharmad részén nem le­het mást termelni, mint veteményt. Különös tehát, ha a .város krumpliföldek négyszög­öléért busz koronát kér. A tanács által meg­állapítani kért vételárat ezek szerint magas­nak találja mindenki és máris akció indult meg, hogy a kérdés közgyűlési tárgyalása után a közgyűlés mérsékeltebb és a viszo­nyoknak megfelelő áron adja el a vili telke­ket. Újszeged fejlődésére mindenesetre nagyje­lentőségű lépés lesz a villatelkek végleges el­adása. A bérlők, akik már eddig is jelentős beruházásokat eszközöltek és aikiket legutóbb .is arra kényszerilett a hatóság, hogy díszes kerítéssel vegyék körül a villáikat, a jövőben még jelen télkon yebb építkezésekhez kezdenek. Mások is kedvet kapnak az építkezéshez és megtörténik, amit mindenki óhajt .Szegeden: Szegediből valóban váltaváros, üdülőhely lesz. As aradi kamara nem politisál. Szalay Károlyhoz, az aradi ügyvédi kamara elnöké­hez beadványt intézett a kamara ellenzéki tag­jai, melyben rendkívüli közgylüés összehívá­sát kérik, hogy állást foglaljanak a politikai események dolgában. Szalay Károly, az ügy­védi kamara elnöke, a következő nyilatkozatot tette araditudósítónk előtt a közgyűlés össze­hívásának kérdéséről: — Én rendszerint a választmánynyal eg.Vfű­ért Őleg szoktam elnöki iiitézkedéseimet meg­tenni, épen azért hétfőre a választmány tag­jait értekezletre hivom össze és azon beszéljek meg azt: összehivható-e ez ügyben a kamara rendkívüli közgyűlése. A közgyűlés összehí­vása az én hatáskörömbe tártozik, nekem az a

Next

/
Thumbnails
Contents