Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-14 / 136. szám

1912 junius 14. DEEMÁGYAR ORSZÁG 5 fejezték, a. rendőrkapitány visszahelyezte a kagylót a helyére. — Kapitány ur, — kérdeztem — miikor tör­tént az öngyilkosság? — Negyed ötkor. (A telefonbeszélgetés félhét órakor történt.) — Nős volt az öngyilkos? — Nős. — Családos? Egy kis szünet után: — Nős. — Elhagyatott helyen történt laz öngyil­kosság? — Nem, járnak arra elegen. — K|i vette észre az öngyilkosságot? — Valami inasgyerek, nem is tudom a ne­vét. Tehát negyedöltkor történt az öngyilkosság, félhétkor szólították föl az ujszegedi rendőr­szobát, (csak az lehetett) hogy majd az in­tézkedések után a helyszínére mehessen a hullakocsi. Addig pedig pihentették az akasz­tott ember holttestét, valahol iaz ujszegedi füzesek mögött. A kormány mellett az ország. — A politikai helyzet. — (Saját tudósitónktól.) A tegnap megkez­dődött parlamenti szünet csöndet hozott a politikában s ezt a csöndet előrelátha­tóan a képviselőház újra való összeülé­séig semmiféle incidens nem fogja megza­varni. Politikai mozgalom csak a vidéken van, ahol a törvényhatóságokban és a népgyűléseken való tüntetésre készülőd­nek a pártok. Ennek a készülődésnek kör­vonalai ma már meglehetősen kialakultak s körülbelül megállapítható, hogy az ellen­zék annak a közvéleménynek is, amely rendszerint föntartás nélkül melléje állott, csak a kisebbik részét tudja ezúttal az el­lenzéki politika mellett való megmozdu­lásra birni. Egyébként jobbról is, balról is sürün föl­bukkanó vádaskodásokkal van teli a leve­gő. A kormány ma annak a vádnak hágott a nyakára, hogy a vasutasok nem a ma­guk elhatározásából üdívözölték a minap Tisza István grófot. Elintéződött ma az az ügy is, amely a parlamenti újságírók és a többség néhány tagja között a parlamenti merénylet nap­ján abból támadt, hogy több munkapárti képviselő a baloldali ujságiró-karzatra ro­hant s ott a munkájukat végző tudósítókat heves föllépésével inzultálta. Az illető képviselők a maguk részéről már békitő nyilatkozatot tettek s most Tisza István gróf, a képviselőház elnöke is elégtételt szolgáltatott az újságíróknak. A VASUTASOK TISZÁHOZ. Hogyan készül a vasutas-bizalom s ha­sonló cimmel egyes napilapokban megje­lent közlemények szerint a magyar királyi államvasutak személyzete azokat az ive­ket, amelyek utján e személyzet Tisza Ist­ván grófot abból az alkalomból üdvözölte, hogy az élete ellen intézett merénylet si­kertelen maradt, csak a hivatalos presz­sziónak engedve irta volna alá, ezzel szemben illetékes helyről a Budapesti Tu­dósító utján kijelentik, hogy az emiitett közleményekben foglalt állításokból egy szó sem igaz, mert nemcsak, hogy senki­vel szemben a legcsekélyebb pressziót sem gyakorolták, amennyiben mindenkinek tel­jesen szabad elhatározására bízták, hogy az ivet aláirni kivánja-e vagy sem, sőt hogy a befolyásolásnak még a látszata is elkerültessék, a személyzet biztosítást nyert, hogy a felsőbbség egyáltalán nem fogja kutatni azt, hogy ki irta alá az ive­ket s ki nem. Hogy e részben a személyzet elhatározása mennyire nem volt befolyá­solva, azt mi sem bizonyltja jobban, mint az a körülmény, hogy némelyek e kijelen­tésekből tévesen azt következtették, hogy a felsőbbség tulajdonképpen szivesebben látná, ha a személyzet az iveket nem irja alá, amire való tekintettel többen az ive­ket alá sem irták. A MEGTÁMADOTT UJSÁGIRÖ. Félhivatalosan jelentik: A parlamenti tudósitók ma délben értekezletet tartottak a képviselőház újságírói szobájában, hogy a képviselőház legutóbbi napjaiban történt és testületüket érintő eseményékkel szem­ben állást foglaljanak. Az értekezleten Lenkey Gusztáv és Schiller Henrik dr szindikusok azzal nyugtatták meg a poli­tikai napilapok képviseletében megjelent parlamenti tudlósitókat, hogy Tisza István gróf magához kérette ő'köt és előttük a parlamenti tudósítókkal szemben történt események dolgában kielégítő nyilatkoza­tot tett. A szindikátus tagjai egyébként megállapitják, hogy a politikai tudósitók valamennyien a legnagyobb izgalmak kö­zött hiven és lelkiismeretesen teljesítették kötelességüket. A FŐRENDIHÁZ ÜLÉSE. A főrendiház szombati ülése iránt olyan nagy az érdeklődés, aminő már nagyon régóta nem volt. A .karzati jegyékért nagy tömegben történik a jelentkezés. A főren­diház tagjai hozzátartozóik részére és a képviselőknek .elsősorban van joguk a kar­zati jegyekhez, már magukban lefoglalnak minden helyet és jegyet, ugy hogy alig fog jutni jegy a nagyközönség részére. A jegykiosztást a háznagyi hivatal pénteken végzi a jelentkezések sorrendjében. Azon a katonai készenléten kivül, ame­lyet a parlament környékére már régeb­ben kirendeltek, rendőri intézkedések is történtek arra nézve, hogy a főrendiház tagjai zavartalanul bejuthassanak a fő­rendiház ülésére és hogy a főrendiház kör­nyékén a közlekedést és a rendet semmi se zavarja. Csáky Albin gróf, a főrendiház elnöke ma este érkezett Budapestre mindszenti birtokáról és holnap délelőtt meg fog je­lenni a főrendiházban, hogy a szombati ülésre nézve a szükséges intézkedéseket megtegye. A főrendiházi tagok különböző csoportjai sürün tartanak kisebb-nagyobb bizalmas tanácskozást. Ugy egyes kor­mánypárti, mint ellenzéki főrendeknél lesz holnap bizalmas találkozás és tanácsko­zás. A főrendiházi tagok nagyrésze holnap érkezik Budapestre. EGRY BÉLA KIZÁRÁSA. Egry Géla képviselő, a pártonkivüliek csoportjának elnöke ma nyilatkozatot tesz közzé, amelyben kijelenti, hogy a képvi­selőház junius 10-iki üléséről való kizára­tása miatt hivatalos hatalommal való visz­szaélés cimén bűnvádi följelentést tesz Tisza István, a képviselőház elnöke és a* mentelmi bizottság ellen. Egry azt állítja nyilatkozatában, hogy azon az ülésen, a melyen kizárták, jelen sem volt, Budapes­ten sem tartózkodott, azután pedig súlyos szavakkal fordul az elnök és a mentelmi, bizottság eljárása ellen. MÉG EGY KILÉPÉS. Várady Zsigmond dr országgyűlési képviselő a Választójog Országos Szövet­ségének elnökségéhez levelet intézett, a melyben, a végrehajtó-bizottság legutóbbi határozatára való tekintettel, bejelenti­hogy a szövetségből kilép. Védekezés az öregség és a meddőség ellen, — Szenzációs orvosi fölfedezések. — (Saját tudósitónktól.) Az orvosi tudomá­nyok aranykorszaikát éljiiik. Az utóbbi évek­ben egymásután dobtak bele a világ sajtóhír olyan híreket, melyek mindenki bámulatát vivták iki. A betegségek ellen, 'a sebészet te­rén lépteik föl zseniális kutatók, az emberi­ség .igazi megváltói. Most újra olyan ibfrek érkeztek, melyek szenzációs orvosi fölfedezést beszélnek el. Az: egyik jelentés az öregség, a másik a meddő ség ellen való védekezésről szól. Mencsikov professzor, olkdmek már eddig is sokat köszönhet .az emberiség, most újra nagy­jövő jii felfedezéssel lepte meg a világot: si­került megtalálnia és tenyésztenie azt a. ba­cillust, amely meggátolja az öregedés jelensé­geinek föllépését s igy az emberi életet meg hosszabbítja egész addig, amig a szervek el nem használtatnak. A kiváló tudós már régebben ugy veleke­dig, hogy az ember vastagbelében képződő baktérium-flóra az, amely a szervek elhasz­nálódását első sorbom okozza. Erre a meggyő­ződésre a itöibbi közt az a megfigyelés vitte rá, hogy azok az állatok, amelyeknek gyön­gébben fejlődött vastagbelük van, — igy a legtöbb madár — sokkal tovább élnek, mint az emberek. A bakteri: urn - flóra leküzdésére annakidején Mencsikov a bolgár savanyu tejet ajánlotta, amelynek különösen nagy a bakterium-irtó ereje. Hivatkozik arra, hogy mily sok a hosszú életű ember Bulgáriában, ahol ezt a savanyu tejet nagyobb mennyiség­ben eszi a nép. Mencsikov professzor, mint Párisból jelen­tik, a. következő jeleintést küldötte fölfedezé­séről a párisi akadémiának: Mencsikov, a Pasteur-intézet professzora évek étla foglalko­zik azzal az eszmével, hogy a szervek és « szervezet öregedését mérgek hatása okozza. Ezek a. mérgeik a vastagítél ártalmas bacillir­saiból fejlődnek k|i s jutnak a testbe. Az em­beri élet maximális idejét. Mencsikov kétszáz esztendőre becsüli, amely időt hite szerint fiatalos erőben is meg lehetne érni. Közölte tegnap a tudományos akadémiával, hogy neki sikerült egy bacitluist találni, a kutya vastag­belében s ezt tisztán tenyésztette, A baciJíust glycobacier-nek nevezi. Ez a baciWtís felhasz­nálható arra, hogy a mérges baci Húsokat ki­szorítsa. Ha a glycpbacier-'t burgonyával ke­verve bevezetjük a. vastagbél csatornájába, akkor csaknem teljesen eltűnnék a mérges anyagok és a szervezet krónikus mérgezése megszűnik. A másik orvosi felfedezés szintén nagyje­lentőségű. Döderlein tör titkos tanácsos, a je­les müncheni gynákojógus felolvasást -tar­tott a mesterséges termékenyítésről. A tu­dós doktor fejtegetései orvosi körökben nap feltűnést keltettek s valóságos forrongást idéztek elő a tudomátiytrS világban. I)ödei

Next

/
Thumbnails
Contents