Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-30 / 124. szám

Í912 május 30. ké, hanem a visszleszámitoló bankoké. Maradt a bank vagyona: Saját 'váltótárca 1,651.074 K 25 fii. Folyószámlahitel 207.523 K 16 fii. Értékpapirkészlot 220.000 K — fii. Yagyis a bank vagyona 2,579.497 K 41 fii, — volna, föltéve, ha minden követelés-jó volna és ha a visszleszámitolt váltókat is mind beváltják és nem állanak elő e réven is uj követelések. A vagyonként szereplő 2,579.497 korona 41 fillérrel szemben beté.t részvénytőke Összes követelés 1,537.089 K 56 fii. 1,000.000 K — fii. 2,537.089 K 56lfl. Már most a váltótárca és folyószámlakövetelés 50 százaléka rossz, ami a 2,579.497 korona 41 fillér vagyont 1,289.748 korona 71 fillérre devalválja. Ez az összeg áll majd födözetéiil az 1,537.089 korona 56 fillér betétállománynak, úgyhogy a részvénytőkén kiviil elvesz az igazgatóságnak és fölügyelő-bizottság tagjainak mintegy 320.000 korona betétje is. A 220.000 korona ..értékpapírállomány fele okvetlenül rámegy azokra a költségekre, amelyfek fölmerülnek. Ez természetesen a leginkább pesszimisztikus számítás. Az igazgatóság még túimlig nem adta föl a reményt a bank helyzetének a szanálására. Elsőbbségi részvények kibocsátása utján szeretnék biztosi tani a bank fönnmaradását. Legközelebb rendkívüli közgyűlést tartanák, amelyen a betétek kifizetésének ;a módjairól tárgyalnak. Az a terv is felmerült, bogy a jó váltóanyagot, ami még a bank váltótáreájában van, leszámítolják egy másik szegedi bankban, amely aztán a betéteket vagy kifizetné, yagy pedig a betétekről saját intézetének a könyveit adná. A gazdasági bank válságával kapcsolatban a Singer és Hollander szegedi kézmüáru cég fizetésképtelenségbe! jutott. Az áru- és pénztartozások mintegy 900,000 koronára rúgnak. Az aktívák összeállítása most van folyamatban. A fizetésképtelen cég bíróságon kivül egyezségre törekszik. NAPI HÍREK Az eladás művészei. - Jelenetek a kereskedflvilágból. (Saját tudósítónktól.) A légtöbb elárusító vagy utazó elfogja ismerni, liogy van az Eladásnak egy szabálya, mely mindegyik fölött áll: sohase engedjünk a. vevőnek alkalmat arra, hogy „nem"-met mondjon. Ez egy rövidke szó, de ha egyszer kimondtuk, hosszú utat tesz meg a vásár ellenében. Noha a vevő nem akar komolyan vásárolni és csupán arra vár, hogy a végszót kimondja, ebből még nem következik, hógy nem lehet őt érvekkel meggyőzni. A lehetőség meg van. minddadig, mig tiltakozását ki nejn fejezte. Akárhány eladó oda sem hallgat, ha a „nem" szóval felelnek néki- Nem jobb ennél, ha időt Sem hagy á kimondásra? — Mit szól ezekhez az újításokhoz? — kérdezte egy fűszeres az utazótól, -mikor ez jóreggelt kívánt néki. _ — Pompás! —. kiáltott fel az utazó, de még<sem tökéletes. — Azt a régi kávéőrlőt még ott feledte. Vegyen tőlem egy ujat és akkor teljes lesz a felszerelése. — Nem uram. Elég pénzt költöttem, míg berendeztem ezt a boltot, — Azt akarja ezzel mondani, bogy többet most már nem kell költenie! — Világért sem. — No lássa! Az a régi kávéőrlő föleszi az uj .boltnak összes hasznát Mégis csak jobb lesz, tétté hozzá az utazó, ba rendel egy uját, íizet: het agy, ahogy tetszik, — Ismerem már ezeket a fogásokat — dörmögte a fűszeres és búcsúzva az utazótól, otthagyta a boltját, mert a piacon valami bevásárolni valója vplt. — Csák égy percet! — kiáltotta az utazó — aki mindig a nyomában volt. — Mindössze egy kegyet kérek öntől. — Nem haladunk egy uton, — válaszolta a kereskedő jelentősen. — Nem . . . Csupán arra kérem önt, mondja ki kétszázszor ezt a szót: „kávédaráló", mielőtt a piacra ér — mondta az utazó nevetve. — Mi legyen ez? tfréfa? — Nem tudom, furcsán hangzik, de szerek ném,, ha ön megtenné a kedvemért. — Ha ezzel önnek örömet szerzek, hát jól van . . . — Én pedig igéreni, hogy nem fogom önt többé kinézni. Azonban . . . ha történetesen szüksége volna arra a kávéőrlőre, hívjon fel kérem telefonon. Ezzel az utazó elköszönt. Másnap este csakugyan megszólalt a telefon. — Mondja csak, mibe is kerül az a kávéőrlő? — kérdezte a kereskedő hangja. Megalkudtak a kávéőrlő árában. — Megtette, amire kértem? — kérdezte azután. — Ném egészen, mert csak százötvenig olvastam, mielőtt elszántam magam a vásárlásra. Hanem mondja mi az értelme ennek a viccnek? . m Az utazó bocsánatkérések között kitért a válasz elől és leakasztotta a kagylót. Neki az volt ajnfp, hogy elérte célját, — hamarább, mintsem gondolta. JNTem kevésbé.,tanulságos annak a fiatal utazó riak diplomatikus eljárása, aki e 'szavakkal nyitott be egy divatüzlet tulaj'donosnőjéhez: •m Azért jöttém nagysád, hógy átvégyem a rendelést az ernyőkre. — Miféle rendelést? — kérdezte a höígy némileg meglepetve az utazó biztos, hidegvérű fellépésétől. — Szeretném tudni, ki vásárol az üzletem számára, —- ön vagy én? — Ami azt illeti r- felelte az utazó — mindkettőnknek körülbelül égy a dolga. Hogyan várhatnánk mi sikert, ha nem teremtünk keresletet az ön utján? — Jobb lesz, ha másutt néz kereslet űtán, Hámos és Társa kapták meg íegnap a rendelésemet. — Ne mondja! Szépen megnyírhatta az árait Hámos, hogy lenyomjon minket. — Mivel az ön árait nem ismerem, ezt néni tudom megmondani, Az utazó elmosolyodott. u — Nézze, nagysád, én tudom, hogy kegyed semmiféle rendelést nem ad, mielőtt ném látta a mi áruinkat. Sokkal többet vásárolt tőlünk, semhogy, ezt níegtégye. — Nos, ez nem volt olyan rendelés, amit nem vonhatok vissza . . . Az utazó a zsebéhe nyúlt és kivett egy előre elkészített árjegyzéket. — Talán volna annak a rendelésnek egy másolata, kérdezte, hogy az árakat összehasonlítsuk ?. — Ne hígyje, nagysád, — tette hozzá — hogy egy versenytársat akarok tönkre tenni, én csak birálpi akarok. . Az árakat összehasonlították. — Ez a cég, —- folytatta — ném volt tok in tettél az igényeire. — Hogy érti ezt? — [Így, hogy csak mennyikéget szállit, de nem'választékot és pusztán árakra dolgozik. Az utazó itt pontröl-pontra kimutatta a versenytárs ajánlatának hiányait és hátrányait. — Nos, — magyarázott tovább, a személyes? érvekhez folyamodva — kegyed ós segédei azzal fecsérlik idejüket, hogy meggyőzzék a vevőket árról, hogy elég egy kis ernyő is — egyszerűen azért, inert nagyobb nincsen a boltjukban? Az üzlet" tblajctonősa csodálattal, sőt jó adag elismeréssel hallgatta az utazó meggyőző fejtegetéseit — s mi volt a vége a dolognak? Természetesen az, hógy az utazó megkapta a rendelést. Egy kevésbé tapintatos ember már ez első „nem" szóra megfutamodott volna, de aki a végsőkig nein adja fel a harcot, azé lesz n győzelem. — Kép-noveoiá*. Csütörtökön déli tizen! ét óraikor tártja a Szegedi Képzőművészeti Egyésiilet a kiállításon megvett képek, sorsolását. , -ilüiíl - - ,-r. — Uj íiUőhuzi főnSk. A szegedi vasúti fűtőház főnökévé Franki Ottó főmérnököt nevébe ki a kereskedelmi inkíjszlter. Az uj fütőházi főnök Temesváriról jön Szegedre. — Szegedi leány dolitor-avatáis, Pataky Erzsikét, Kutassy Erzsébet állami polgári leányiskolái tiamtónő leányát a budapesti tudományegyetemen a bölcsészettudományok doktorává avatták. — Postások ünnepe. A posta- és fiviré aí tisztek országos egyesülete junius 8-án és 9-én, Budapesten zászlószelnítelési üninepet .tart. Utána Keszthelyre utaznák az összegyülekező altisztek és föalavatják a keszthelyhévizi üdülőtelepet, amelyet állaoni támogatással létesítenék. A szép ünnepségen á szegedi posta altisztjei is képviseltetik magukat. Jelen lesz a postia vezetőségének képviselete is.. — Szegedi gyorsírók sikeré. A miskolci 25—27-ig tartotta első országos gyorsirever27—25-ig tartotta első országos gyorsiróversenyét élénk érdeklődós mellett. Szegedről a Szegedi Gyorsírók Egyesülete képviseletébeu Katona Dávid dr főtitkár jelent, meg két tapitványáviál, akik közül Kovács József felső kereskedelmi iskolái tanuló á 200-as fokon első dijat, egy aranyat és a gyorsirómesteri versenyen 250 szótagnak bárom percig tartó leírásáért az első dijat, nyerte, Faragó József felsőkereskedelmi iskolai tanuló pedig a 160 szótagos versenyen nyert egy arany első dijat. A szabatos versenyeken Horváth Ida polgári leányiskolái tatiüló, Schwarez Jenő főréáliskolai tanuló és Fiirst Sárika egyleti tanfolyamhallgató 1—1 aranyat, Szűcs Jenő -felső kereskedelmi iskolai, Miksa Irén .női , kereskedelmi tanfolyamballgatók érmeket, Balogh Margit női 'kereskedelmi tanfolyamballgató (előző évben megnyervén az első dijat) díszoklevelet, Lobstein Imre •felső kereskedelmi, Schwarz Katiüca, Kertész Erzsébet, Fiseber Margit, Klein Janka, Braun Sarolta polgári leány iskolai, Domonkos Vilma, Vida Rózsi, Gottlieb Margit és Sehyeijger Blanka női kereskedelmi tanfolyamhallgatók oklevelet nyertek. A szabatos 'viíairási verseny legjobb dolgozatát Kroó Ferenc felső kereskedelmi iskolai tanuló adta 'be, Barabás Ervin városi főgimnáziumi, tanuló éremjutalmat, Balogh Margit oklevelet nyert. A rövidítés-olvasási versenyen Barabás Ervin első dijat, 2 aranyat, Knoó Ferenc második dijat, egy aranyat nyert,"Szabó József és Lobstein Imre felső kereskedelmi iskolai tanulók elismerő okiratot kaptak. Itt emiitjük meg, bogy a szegedi állami felsőkereskedelmi iskolai gyorsírókor- záró házi vérsenyén á'240 fákon I.' Kroó Ferenc, II. Kovács József, III. Lobstein Imre. A 190 szótagos versenyen I. Böhm Dezső, II. Faragó Miklós, Ijt Kerekes Kerenc. ; A 150 s2ófágo« versenyen I. Stern Lajos, II. Malivanck Lajos. A 120 szótagos fokon I. Goldschmidt Sándor, II. Lukbanp György, III. Sáígó Imre és Kerek Antal. A 90 fokos kezdő versenyei rér I. Telefon 870. TT^ae közönséget, hogy a volt vendéglőjét i&itót ÍW? mám Minden szerdán és pWttefcen twrtpnpiilrts. ™ .„ szemben) átvettem és aztŰijőnaK—. alakítva nla, Ésütörlöícön, megnyitom. Ffítörekvolt Rdrössy Józseí 2998